Új Néplap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-16 / 13. szám

1995. január 16., hétfő Hazai Tükör 3. oldal Jogszabályok a turizmusért A jelenleg hatályos jogszabá­lyok nem segítik kellőképpen a turizmus fejlesztését, a szabá­lyozás részben hiányos, részben nem tekinthető korszerűnek - állapították meg az Országos Idegenforgalmi Hivatal szak­emberei. Az OIH programot dolgozott ki e hiányosságok ki­küszöbölésére a turizmusban érdekelt vállalkozások tevé­kenységét szabályozó jogi fel­tételek átfogó továbbfejleszté­sére, s ennek keretében az Eu­rópai Unióban hatályos direktí­vák hazai adaptálásának előké­szítésére. A hivatal elsősorban azt tartja fontosnak, hogy jog­szabályok rögzítsék a fizető­vendéglátás és az idegenveze­tés feltételeit. Meg kell vizs­gálni azt is, hogy a koncessziós törvény kiterjeszthető-e az ide­genforgalomra. Indokolt az utazásszervező és közvetítői tevékenységre vonatkozó jog­szabály korszerűsítése is. Nagy érdeklődés mellett nyílt meg vasárnap délután Simon Ferenc szobrászművész kiál­lítása a Szolnoki Galériában. Tálas László megyei múzeumigazgató köszöntője után Lukácsi Huba szavalta el Vörösmarty: A vén cigány című versét, majd dr. Végvári Lajos művészettör­ténész méltatta a hetvenéves szobrász pályáját. A bal oldali képen a Figyelmeztető című al­kotás, jobbról dr. Végvári Lajos és a művész látható. FOTÓ: I.L. Galamb, pinty, díszkakas / Allatkiállítás Túrkevén Túrkevén két éve alakult a Ma­gyar Galamb- és Kisállatte­nyésztők Országos Szövetsé­gének V-269. számú Egyesü­lete. Jelenlegi 17 tagjának veze­tője Tóth Mihály, aki társai se­gítségével kétnapos galamb- és díszmadár-kiállítást szervezett a művelődési házban. A versennyel egybekötött bemutatón 49 tenyésztő 349 ga­lambot, 26 fajta díszmadarat és 8 fajta díszbaromfit állított ki. Nemcsak megyénk települései­ről, hanem a környező me­gyékből is érkeztek kiállítók. A zsűri Bajor István Jászberény­ből, Horváth György és K. Nagy Endre Kisújszállásról va­sárnap délután adta át a díjakat a következő kategóriákban. Fajtagyőztes címet kaptak: Sass Kálmán Túrkeve (texan tojó), Bézi István Karcag (texan hím), Sebők József Karcag (amerikai óriás posta), Debre- czeni Norbert Mezőtúr (német díszposta tojó), Farkas László Mezőtúr (német díszposta hím), Tóth Mihály Túrkeve (Bir­minghami pergő), Simon László Túrkeve (debreceni pergő), Ka­tona József Törökszentmiklós (csepeli hófehér), Bácskái Gá­bor Túrkeve (magyar szarka). Ötgalambos csapatverseny­ben vidékiek közül: 1. Sebők József Karcag, 2. Bézi István Karcag, 3. Kiss Sándor Kisúj­szállás. Helyiek közül: 1. Tóth Mihály, 2. Rácz István, 3. Ba­lázs János. Az egyesület különdíját, egész éves munkájáért Csízi Péter (Túrkeve) vehette át. C. A. Örömteli családi esemény. Az 50. évi házassági fogada­lom megerősítőit, Szikszai Róbertét és feleségét köszöntöt­tük szombaton szerkesztőségünk és kiadóhivatalunk virág­csokrával Martfűn, a házasságkötő teremben. (Szívesen részt vennénk s képpel tudósítanánk minden ilyen ese­ményt a megyében.) Az aranylakodalmas házaspárról a kö­vetkező Nyugdíjasok fóruma című összeállításunkban ol­vashatnak. FOTÓ: IMRE LAJOS Híradástechnikai termékek Egyre jelentősebb a fekete import A híradástechnikai cikkek il­legális forgalmazása Ma­gyarországon olyan nagymér­tékűvé vált, ami a hazai gyár­tók és az itt megtelepedett vi­lágcégek vezérképviseleteinek is súlyos érdeksérelmet okoz. A vám- és adótrükkökkel élő importálók évi mintegy 5 mil­liárd forint költségvetési be­vételkiesést okoznak - szögezi le a Fogyasztóvédelmi Főfe­lügyelőség legutóbbi vizsgála­tának összegzéséről szóló tá­jékoztató. A hazai gyártók és a világcé­gek képviseletei hatósági be­avatkozást kértek a híradás- technikai illegális importter­mékek forgalmazásának fel­számolására. A mostani vizsgálat megál­lapította: a világcégek kemény feltételeket szabnak az üzletek kulturáltsága, az eladók felké­szültsége és a termékbemutatás területén. A vegyes választékot kínáló hagyományos üzletek­ben a termékeket szintén csak megbízható forrásokból szerzik be. A rövid távú vállalkozások viszont bármi áron, kizárólag a haszonra törekednek, terméke­ikre nem kérik meg a forgalma­zás előfeltételéül szolgáló ok­mányokat, s beszerzési forrá­saik is gyakran ismeretlenek. A nagykereskedelmi értékesítés is sok esetben számla nélkül tör­ténik. A jótállási kötelezettsé­geknek - az illegális importké­szülékek kivételével — a keres­kedők általában eleget tesznek, legalábbis a tv-k és videók ese­tében. Gyakori probléma vi­szont, hogy a jótállási jegyen felsorolt szervizek egy része, mikor a vásárló rászorulna, nem létezik. Általános prob­léma az is, hogy az importáló cég neve nem szerepel a jótál­lási jegyeken. Ugyancsak sok esetben hiányzik a híradástech­nikai cikkek mellől a haszná­lati-kezelési útmutató. A Fogyasztóvédelmi Főfelü­gyelőség a közelmúltban vég­zett vizsgálat idején összesen 452 üzletet és lerakatot ellenőr­zött, a letiltott áruk értéke 46,9 millió forintot tett ki. Hat eset­ben kellett feljelentést tenniük a felügyelőknek, és 41 esetben kezdeményeztek szabálysértési eljárást. (MTI) Számítógépen az állóvizek Úgynevezett állóvíz-program keretében részletes nyilvántar­tást készít Nógrád megye álló­vizeiről a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nógrád megyei csoportja. A horgásztavakat, víztározókat, bányatavakat, sőt közönséges libaúsztatókat is az általános iskoláknak szétküldött kérdőí­vek segítségével, a kisdiákok közreműködésével térképezik fel a természetvédők. Az ada­tokat számítógépbe táplálják, s megkezdik a munka legfonto­sabb részét, az értékes vizi élő­helyek kutatását. Ma már or­szágszerte olyan kevés az élővi­lág szempontjából értékesnek mondható vizes élőhely, hogy a meglévők fokozott törődésre, védelemre szorulnak. Egy kis gótika Először zsugorodni kezd az úszónk, aztán ki-kihagy, szak­nyelven kotyogni kezd a mo­tor, végül zuhanni kezdünk, fejjel előre. Ugyanis megitat­tak bennünket. Ezúttal meg­barkácsolt repülőbenzinnel. Az eredmény: szórványos he­likopter- és repülőhullák fel­felé meredő lábbal a feketéllő avaron. Az újságok pedig új­ságolnak, a szakértők szakér­tenek, az illetékesek nyilat­koznak: mit is lehet tenni, amikor a benzint már bögre­csárdákban is mérik, és a lele­ményes állampolgár a tyú­kólba maszek lepárlót telepít? Korábban zugban csak pálin­kát főztek. Mindenki tudta, hogy a párttitkáré és a körzeti megbízotté a legjobb. Ma vi­szont mindennel megetetnek, megitatnak minket. Olomlábú táncot jár a gyomrunkban a paprikás csirke, különösen, ha utána küldünk egy kis gázola­jos skót whiskyt, lengyelpiac­ról vett, garantáltan originál üvegből. Néhány zsebbe a ke­nyérmorzsa mellé urániumda­rabkák keverednek, hadd le­gyen sugárzó a kedvünk. Ki tudja, lehet, hogy tényleg ránk fér egy kis vidítószer, mert enyhén szólva, nagyon be va­gyunk kerítve. Ahogy a horrorfilmekben a jámbor babaszoba fellázad, és éjjel a játékok gonosz táncba kezdenek, a gyerek pedig elke­rekedett szemmel nézi, ahogy Teddy mackó és Pinokkió gyilkolászni kezd. Nos, vala­hogy így vagyunk mi is a bé­kés és biztonságos hétköznap­jainkkal. Ó temporas, Ó mores! - hal­lom a régieket. Megint igazuk van. Ez a tempó, ez tanít mó- resre minket. A részletre kap­ható élet ígérete. Az, hogy mi is lehetünk kapitálisok. Fellázadt gyerekszoba. Ha a megelőző korszak jelképe a konyha volt, illetve annak hiá­nya, akkor ezé a mostanié a fellázadt játéktér. Idegenné, ki- ismerhetetlenné vált a ma­gánszféra világa, ahol egy gardróbból is félelmetes sza­kadékok nyílnak, mert rák­keltő pólókkal, összetákolt élelmiszerekkel, elnehezült vízzel és sugárzó faanyagok­kal hozzuk gyanútlanul várfa­lon belül a halált. Mi, derék biedermeyerek. Egy profesz- szorom egykor azt fejtegette, gyökeres változások esetén az új kiindulópont törvénysze­rűen van alacsonyabb szinten a meghaladott régihez képest. Gondoljunk csak a Romolus Augustulus Római Birodalmát meghaladó vandálokra, go­tokra, longobárdokra. A bü­dös, szőrös, vartyogó hústor­nyokban az avatott szem sem vette volna észre a fejlődés következő lépcsőfokát. Romo­lus Augustulus alighanem ke­serű szájízzel halt meg: a vi­lágban valami nagy-nagy disznóság történt. És ebben a véleményében feltehetőleg osztoztak mind a rómaiak. Anélkül, hogy akár a leg­csekélyebb restaurációs gon­dolatokat tulajdonítanánk a fenti soroknak, azért megálla­píthatjuk: ez itt, körülöttünk, köztes állapot. Ez a lét - köz­tes lét. Vadabb és félelmete­sebb. Kevésbé átlátható, ezért kevésbé tervezhető. Aki benne él, aligha remélhet majd tiszta emlékeket. Csak valami őrült kavargás marad, szívtájéki szorítások, belső rendetlenség, túlkínálaton alapuló munkahe­lyi miheztartások, és az érzés: folyton rezeg a léc. Kresszte- len állapot. Meztelen állapot. Az úszónk pedig zsugorodik és ki-kihagy a motor - a paku- rás vizeken. A KSH felmérése szerint A vállalkozások harmada a valóságban nem létezik A vállalkozások negyede-harmada valójában csak a hivatalos kimutatásokban létezik, a valóságban nem - állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi felmérése. Az 50-nél ke­vesebb embert foglalkoztató vállalkozásokra kiterjedő vizsgálat célja az volt, hogy képet alkossanak a hazai kisvállalkozások helyzetéről és a kisvállalkozók társadalmi összetételéről. A KSH adatai szerint a vál­lalkozások alapításában a priva­tizációnak, vagy egyéb, állami, önkormányzati közreműködés­nek alig van szerepe. A meg­kérdezettek a kisiparosoktól a kft.-vezetőkig az indulótőkét családi, baráti segítségre tá­maszkodva teremtették elő. A munkában is jórészt házas­társukra, rokonaikra számíthat­nak, piaci kapcsolataikban az ismerősök és barátok segítsé­gére vannak utalva, a gazda­sági-hivatali szervezetekkel nem sok dolguk akad. Kezdő tőkéjük a volt munkahelyen szerzett hasznos kapcsolat, szakmai tapasztalat. Valószínű­leg ezzel magyarázható, hogy a kisvállalkozói szféra társadalmi összetétele a gyakori cserélődés ellenére keveset változott az elmúlt öt évben. Ma is a közép­korú, iskolázottabb csoportok a döntő elemei e rétegnek. E vállalkozások közül legin­kább a kereskedelem az az ága­zat, amelyben sokan próbál­koznak. Bevételeik meglehető­sen alacsonyak, és azok közül, akik jövedelmüket is hajlandók voltak közölni, elég kevesen nyereségesek. A felmérés azt is tanúsítja, hogy az egyéni kisvállalkozók kevésbé képzettek, s kedvezőt­lenebb pozícióból léptek át az önálló szférába, mint a társas vállalkozások elindítói, meg­szervezői. (MTI) A népjólétről a Nonprofit Akadémián Az állam már nem győzi A szolnoki Kapocs-háló Ala­pítvány és a Városi Művelő­dési Központ által szervezett Nonprofit Akadémia rendez­vénysorozat szombati elő­adója volt dr. Gayer Gyuláné közgazdász, szociálpszicholó­gus, a „Nonprofit vállalkozá­sokért a népjóléti szférában” Alapítvány elnöke. Az önmagát radikális szemé­lyiségnek nevező szakember kifejtette: a mai társadalmi helyzet kísértetiesen hasonlít a Trianon utáni, ’20-as, ’30-as évekhez. Az akkori nehézségek legyőzésében nagy szerepe volt a Zöld Kereszt elnevezésű vé­dőnői hálózatnak, az Országos Nő- és Családvédelmi Alapnak (ONCSA), és a közjóléti szö­vetkezeteknek, amelyek egysé­ges rendszert alkottak. Ma a la­kosság kétharmadát a gyerekek, betegek, idősek, munkanélkü­liek alkotják. Eltartásukról csu­pán szociálpolitikával, segélye­zéssel már nem lehet gondos­kodni - ahogy a két háború kö­zött sem lehetett. Az állam ré­széről gyorssegélyekre van szükség, és nagyon fontos lenne a segítő, civil szervezetek megfelelő támogatása. A jelen­legi szabályozás és a készülő nonprofit törvény ezzel szem­ben valósággal sújtja a kisebb alapítványokat, egyesületeket - vélekedett az előadó. Hogy az állami segítség ke­vés és nem eléggé hatékony, a megalakuló munkanélküli egyesületek egyre nagyobb száma is tanúsítja, amelyek azonban - kellő támogatottság és elismertség hiányában - egyelőre saját magukat próbál­ják, saját maguk hajánál fogva kihúzni a bajból. -scsj­Alapítványi támogatással Fergeteges népzenei est Túrkevén Igazán kellemes hétvégi szórakozásban volt részük mindazok­nak, akik a túrkevei Korda Sándor Filmszínház széksoraiban ültek szombaton este. A „Lyányok-lyányok, túrkevei lyá­nyok...” népzenei est tulajdonképpen a Keviben élő Farkas Ro­zika kazettabemutató műsoraként indult, és végül sokszínű jó­tékonysági estként végződött. Mivel a kazetta kiadását tá­mogatta a Túrkevéért Alapít­vány, ezért a nagysikerű est be­vételét felajánlották az alapít­vány javára. A színpadra lépő művészek lemondtak tisztelet­díjukról, az amatőrök pedig megtiszteltetésnek vették a sze­replést. Madarász Katalin népdal­énekes az októberben átvett díszpolgári címet is így viszo­nozta fellépésével. A túrkevei születésű Balogh Márton nép­dalénekes mellett Ahrahám Miklósnak és a helyi Madarász Károly népdalkömek is tapsol­hatott a közönség. És hogy a tánc se maradjon ki, a túrkevei felnőtt néptánccsoport lány­tánccal, Kónyi verbunkkal és széki páros tánccal tette pró­bára a mozi színpadát. Muzsi­káról, kísérő zenéről - még­hozzá nem is akármilyenről - pedig a szolnoki Kiss Károly és zenekara gondoskodott. C. A. FIGYELEM! .SZLTV^INFO Nyomtatvány Nagy- és Kiskereskedelem Boltunkban kaphatók: Az 1995. évben érvényes VÁM és APEH-, valamint ügyviteli nyomtatványok. Ezen kívül még számítástechnikai szakkönyveket is forgalmazunk. Megrendeléseket fogadunk. Érdeklődni lehet: Szolnok, SZÜV Rt. 5000 Szolnok, Baross út 10-12. I. emelet 103. szoba. Nyitva tartás: hétfőtől - péntekig 8-15 óráig. Telefon: 56/425-533 Fax: 56/374-353 *69047/1H*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom