Új Néplap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-07 / 288. szám

6. oldal Bemutatkoznak A Polgármesterjelöltek 1994. december 7., szerda Karcagon Munkalehetőséget Szekrényesi László 1955. január 11-én született Karcagon. Nős, három gyermeke van. A kar­cagi szakmunkásképző intézet­ben dolgozik tanári és gyakor­lati oktatásvezetői munkakör­ben. Az elmúlt négy évben képvi­selő-testületi tag volt, több bi­zottság munkájában részt vett, segítette a testületi döntések előkészítését, intézmények, kö­zösségek, egyének gondjainak, problémáinak megoldását. Munkakörénél, közéleti te­vékenységénél fogva alaposan megismerte a város lakóinak gondjait, igényeit, a helyi ön- kormányzat lehetőségeit, és ezen tapasztalatokat haszno­sítva szeretne a továbbiakban tevékenykedni. A kötelezően ellátandó ön- kormányzati feladatok, a jogos lakossági és intézményi elvárá­sok, a szociális körülmények következetes és racionális cse­lekvést követelnek meg az el­következő időszakban a város leendő vezetőitől. A minden bizonnyal romló gazdálkodási feltételek között az ellátandó feladatok közérdek szerinti szigorú rangsorolását tartja szükségesnek. Ezen belül a közszolgáltatást nyújtó intézmények vagy az ezeket valamilyen formában átvállaló, segítő civil szervező­dések működési feltételeinek javítását, az általuk nyújtott in­gyenes és térítéses szolgáltatá­sok körének megtartását, bőví­tését tartja elsődlegesen fontos­nak. Ezek a szolgáltatások a vá­ros valamennyi lakóját közvet­lenül vagy közvetve érintik, és többségük számára anyagi lehe­tőségeiket tekintve elérhetetlen lenne. A fentiek mellett fontos­nak tartja az infrastruktúra to­vábbi fejlesztését, helyi munka- lehetőségek bővítését, az elmúlt idők során kialakult értékek megőrzését, a civil szerveződé­sek munkájának segítését, a la­kossággal, a közösségekkel való folyamatos kapcsolattar­tást. Kisújszálláson Tenni a közösségekért Kisújszállás jelenlegi polgár- mestere dr. Ducza Lajos, az ön- kormányzati választásokon újra indul a város 3. számú válasz­tókerületében és polgármester­jelöltként is. Mint ősei, ő is a város szü­löttje, annak jó ismerője és pro űrbe díjasa. Nős, két gyermek édesapja. Pályája során Kisújszállás szövetkezeteiben dolgozott, il­letve két évet Karcagon tanított. 1977-ben mezőgazdaság-tu­dományi doktori címet szerzett takarmányozás-élettanból Gö­döllőn. 1982-től elnökhelyettes a helyi Nagykun szövetkezet­ben. 1990-ben képviselőtársai közmegegyezéssel választják polgármesternek. A városi ön­kormányzattal harmonikus együttműködésben dolgozik, eredményes időszakot zárnak. Fejlesztik a telefonhálózatot, úthálózatot, gázhálózatot, kor­szerű hulladéktárolót, szociális gondozóházat, tornatermet épí­tenek, iskolát bővítenék, köz­épületeket újítanak fel. Az Agrárszövetség, SZDSZ, Kisgazdapárt, MDF, Magyar Néppárt-Nemzeti Parasztpárt, Szociáldemokrata Párt, KDNP helyi szervezetei támogatják. A társadalmi szervezetek közül pl. a Városvédő és Szépítő Egyesület is támogatói köréhez tartozik - ennek hosszabb ideig elnöke is volt. Úgy érzi, eddigi életútja so­rán mindig közösségekben, kö­zösségekért dolgozott, és ez közösségi emberré nevelte. A négyéves polgármesteri gya­korlat pedig az önkormányzati munkában biztosított kellő ru­tint számára. Megválasztása esetén folytamé a megkezdett infrastmkturális fejlesztéseket, külső tőke bevonásával, pályá­zatokkal szeretne munkaalkal­mat teremteni a városban. A Nagykun Együttműködési Társulás elnökeként a térség mezőgazdasági és idegenfor­galmi fejlesztésében is tevéke­nyen kíván részt vállalni. Sze­retné megtartani a következő időszakban is a város lakóinak bizalmát, célja a város hagyo­mányainak megőrzése, ápolása. Kisújszálláson Az értékek megőrzése Kiss Péter 1950-ben született Kisújszálláson. Parasztcsalád­ból származik. Nős, felesége pedagógus. Két gyermekük van, a lányuk érettségire készül, a fiuk nyol­cadik Osztályos. Az általános iskolát Kisújszálláson, a mező- gazdasági technikumot Török- szentmiklóson, a mezőgazda- sági főiskolát Hódmezővásár­helyen végezte. Második dip­lomáját 1992-ben szerezte a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mérnöktovábbképző­jén, agrárgazdasági vállalko­zásszervező és vezető szak- üzemmérnöki képesítéssel. Je­lenleg a Karcagtej Kft. terme­lésvezetője. Az 1989-es rendszerváltó kongresszus küldötte volt. Azóta az MSZP helyi szerve­zője és egyfolytában elnöke. 1985-90 között tanácstag, ta­nács vb-tag, jelenleg önkor­mányzati képviselő. Programjának pillérei:- a szűkös lehetőségek kö­zött a kitörési pontok keresése,- az eddig kialakult értékek őrzése,- az eltelt négy év működési tapasztalatai. Programja lényege:- az önkormányzat vezetési stílusának megváltoztatása,- a döntések előkészítésénél a szakszerűség előtérbe helye­zése,- a párbeszéd jobb formái­nak kialakítása a lakossággal. Karcagon Fontos az alapellátás Dr. Fazekas Sándor 1963. má­jus 3-án született Karcagon. Katonai szolgálata letöltése után a szegedi József Attila Tu­dományegyetem Állam- és Jog- tudományi Karán szerzett jogi diplomát. Ezután a Szerszám­gépipari Művek Karcagi Gép­gyárában jogi előadó munka­körben dolgozott 3 évig, majd 1990-től a jogtanácsosi szak­vizsga letétele után jogtaná­csosi feladatokat látott el. Részt vett az rt. megalakításának jogi munkálataiban s a SZIM-válla- latcsoport átalakításának előké­születeiben és kivitelezésében. 1990-től Karcag város polgár- mestereként dolgozik. 1989-től a karcagi Fidesz-csoport tagja. A jogi munka mellett publiká­ciós tevékenységgel is foglal­kozott; Kása Csabával közösen megjelentetett tanulmányai a koncepciós perek kérdéseivel és az 1968-as csehszlovákai in­vázióval foglalkoznak. Feleségével, Kardalus Irén­nel 1990-ben kötött házasságot, két gyermekük Sándor és Bence. Szabad idejében - ha van - utazással, olvasással fog­lalkozik. Programjában fontosnak tartja az alapellátások - oktatás, egészségügy - fenntartását, fej­lesztését. Meg kell tartani a ki­alakult bölcsődei és óvodai há­lózatot, az általános iskolákat és a zeneiskolát, valamint a kö­zépfokú oktatási intézménye­ket. Tovább kell lépni, lehető­ség szerint, a főiskolai oktatás irányába. Folytami kell az út­építést és -aszfaltozást. Átfogó járdafelújítási és járdaépítési programra van szükség. Foly­tatni kell a közvilágítás-korsze­rűsítési munkálatokat. Városi jelentőségű feladat a reformá­tus nagytemplom tetőszerkeze­tének helyreállítása és az épület teljes felújítása. Biztosítani kell, hogy az egészségügyi ellá­tás színvonala a városban minél nagyobb mértékben emelked­jen. Szükséges a magánvállal­kozások helyi eszközökkel tör­ténő támogatása, és részükre a helyi adómentesség biztosítása. A turizmus lehetőségeinek fel­tárása érdekében a Hortobágy déli fogadókapu létesítményei kiépítésének megkezdése és a termálturizmus lehetőségeinek feltárása. Szerepet kell vállalni a mezőgazdasági termelésszer­vezésben és a szakmai koordi­nációban, valamint az ér­dek-képviseleti szervek tevé­kenységének összehangolásá­ban. A kulturális élet és a vá­rosvédelem intézményi, egye­sületi, alapítványi kereteit meg­tartani, bővíteni és támogatni szükséges. A helyi hetilap, ki­adványok, könyvek felhaszná­lásával, tárlatok szervezésével lehetőséget kell adni a városban élő alkotók, művészek bemu­tatkozására. A fiatalok állás­hoz, lakáshoz jutási feltételei­nek és kulturális lehetőségeinek elősegítése is célja. Törökszentmiklóson Munkahelyteremtő vállalkozásokat Sántha Albert Törökszentmik­lósi 47 éve szülővárosaként tiszteli. Minden ide köti; a tele­pülést alapító ősei emléke, csa­ládja és rokonsága, barátai, az otthona, a város házai, utcái, egyszóval: minden, ami az életben fontos lehet. Itt járt is­kolába, majd mérnöki diplo­mája megszerzése után pályafu­tását is itt kezdte. Az 1990. évi önkormányzati választásokon az SZDSZ jelölt­jeként alpolgármesterré válasz­tották, s ezen tisztségében szer­zett 4 év tapasztalatot a város irányításában. A december 11-i választásokon az SZDSZ pol­gármesterjelöltjeként indul. Az elkövetkező 4 év közép­pontjában az a nagyon lényeges elv áll, hogy a rendelkezésre álló anyagi eszközöknek az embert kell szolgálniuk, létfel­tételét kell biztosítani, élete mi­nőségét kell javítanunk. A város jövője szempontjá­ból fontos, hogy a megfelelő szabad területeket, közművesí­tés után, munkahelyteremtő vállalkozások vegyék át. Meg kell építtetni a városközpontot elkerülő új négyes utat, szociá­lis lakásoknak kell épülniük. A támogatások széles skáláját kell kidolgoznunk, hogy a rendel­kezésre álló pénzforrások minél jobban hasznosuljanak. Racionális forrásvizsgálat után el kell kezdeni a városi sportcsarnok első lépcsőjének kivitelezését; a benyújtott ösz- szes telefonigény kielégítését. Lényeges feladat a helyi és környékbeli mezőgazdasági termelők, gazdálkodók és vál­lalkozók üzleti, piaci lehetősé­geinek fejlesztése. A közterületek rendezésével, gondozásával tovább kell fej­leszteni Törökszentmiklós sajá­tos arculatát, esztétikai szépsé­gét. Tiszafüreden Dolgozzunk városunkért Rente Ferenc független jelölt­ként indul a polgármesteri szé­kért. Számos füredi lakossal együtt jól emlékszik minden olyan epizódra, mely elősegí­tette, hogy - hivatalos megíté­lések szerint is - ez a település a megye legdinamikusabban fejlődő városa legyen a nyolc­vanas évek végére. Ezzel szemben az elmúlt négy évben a munkahelyek drámai mértékű csökkenése, a lakásépítések visszaesése, az infrastruktúra fejlődésének - kivétel csupán a rosszul előké­szített gázprogram - lelassu­lása, az önkormányzati vagyon lényeges csökkenése, az ide­genforgalmi „vonzerő” elszür- külése következett be. Ezek a tények már elkezdett beruházá­sok félbemaradását, az oktatási intézményekben dolgozók lét­bizonytalanság szülte nyugta­lanságát, a munkához tartósan nem jutók reményvesztettségét vonták magukkal. Egyes sze­mélyek vagyonszerzési és üz­leti tevékenysége miatt gyakran szenvedett csorbát a köz ér­deke. Rente Ferenc az elmúlt négy év miatt is felelősséget érez, hi­szen önkormányzati képviselő volt. Vádaskodás, bűnbakkeresés helyett céljai között szerepel a munkanélküliség lényeges csökkentése, a szerény önkor­mányzati vagyon növelése, vál- lalkozópárti és szellemű testü­let működtetése, megfelelő szakemberek által készített programokkal az idegenforga­lom vonzerejének a visszaállí­tása, az egészségügy rendezet­len ügyeinek tisztázása, az ok­tatás és művelődés rangján tör­ténő kezelése, a minőségi sport támogatása úgy, hogy közben a szabadidősport és az iskolai testnevelés ne a „maradékel­ven” működjön. Ezeket a ter­veit olyan képviselőkkel sze­retné megvalósítani, akik meleg szívvel, hideg fejjel és tiszta kézzel teljesítik ezt a szolgála­tot, melyet meggyőződése sze­rint soha nem szabad vezetői gyakorlópályának tekinteni. A fenti célokat a tapasztala­taival, gyakorlatával, a debre­ceni Kossuth Lajos Tudomány- egyetem bölcsészkarán meg­szerzett tudás kamatoztatásával szeretné elérni. Karcagon Működő közintézményeket Tiszafüreden Legfontosabb a lakosság bizalma Szabó Sándor a szocialisták polgármesterjelöltje. Tősgyö­keres karcagi, 1946-ban szüle­tett. Sokan édesapja, Szabó Pál révén ismerhetik, aki közel 30 évig volt a Tüzép dolgozója. Eddigi életpályája és a város mezőgazdasága szorosan ösz- szefonódott. Agrármérnökként, különböző beosztásokban közel 25 éve szolgálja azokat, akik a karcagi földből szeretnének megélni. Az utóbbi években szomorúan tapasztalta, hogy ez egyre nehezebb, már-már lehe­tetlen. Nem jobb a helyzet más területen sem. A városban szinte minden ágazatban jelen­tősen visszaesett a termelés, a jövedelmezőség. Különösen sú­lyos helyzet alakult ki a foglal­koztatásban: a tényleges mun­kanélküliség meghaladja a 20 százalékot. Programja alapját a Szocia­lista Párt és a kormány moder­nizációs törekvései képezik. Megválasztása esetén egységre törekvő, a különböző érdekeket összehangoló vezetőként kíván fellépni. Elve és követelménye a tiszta közélet, a „szolgáló” tí­pusú köztisztviselő. Célja a vá­rosi, önkormányzati vagyon gondos gazdaként való óvása, a lehetséges támogatások meg­szerzése révén gyarapítása, gazdaságos hasznosítása a vá­ros polgárai érdekében. Vallja, hogy a város boldogulását köz­vetlenül előremozdító tényező a mezőgazdaság, a belőle élni, sőt megélni akarók sorsának jobbra fordítása. Az ipari termelés és szolgál­tatás- újjáélesztésében elsősor­ban azokra számít, akik tőkéjü­ket munkahelyteremtés révén kívánják a városban működ­tetni. Alapvető feladatának te­kinti a város és közintézményei működőképességének megőr­zését, feltételeinek javítását. 1996-tól kezdődően a fiatalok első lakáshoz jutását bővülő eszközökkel kívánja támogatni. Tisztességes, kitartó munkát, hiteles és folyamatos tájékozta­tást ígér. Bődi György az MSZP és az SZDSZ polgármesterjelöltje. Több mint két évtizedes köz­életi szereplés van mögötte. Nagyiváni nagycsalád gyerme­keként jutott el a Zrínyi iskola igazgatói beosztásáig. Ä családi légkör, a kisemberek tisztes­sége adta számára az útravalót. Megválasztása esetén egyik legfontosabb feladatának tartja a feszültségek feloldását, me­lyeknek az is az oka, hogy a vá­ros vezetése elvesztette a lakos­ság bizalmát. A képviselő-testület tagja­ként és a közművelődési, okta­tási bizottság vezetőjeként ta­pasztalta az elmúlt négy évben, hogy a testület nem tudott meg­felelő párbeszédet folytatni a lakossággal. Olyan várost sze­retne formálni, melyben szíve­sen él a helybéli lakosság, és az odalátogató vendég is. Ezért tartja fontosnak a meglévő munkahelyek védelme mellett újak megteremtését, megfelelő városkép kialakítását, új laká­sok építését, az idegenforgalom hasznosítását, melyből elsősor­ban a fürediek profitálhatnak, tisztességes megélhetéshez, esetlegesen jövedelemkiegészí­téshez jutva. A vállalkozások támogatásá­nál is lokálpatriótának kell lenni, hogy főként a helybéliek kapjanak esélyt a nehéz életkö­rülményekből való kilábalásra. Az önkormányzatnak érezni kell a felelősséget, hogy az ok­tatás-, művelődés-, szociálpoli­tikai és egészségügyi kérdések megfelelő, stabil megoldása le­het csak a város jövőjének biz­tosítéka. Ezért kell többek kö­zött az elvesztett önkormány­zati vagyont visszaszerezni, a gazdák felelősségével óvni a meglévőt, hogy a későbbiek so­rán valóban a város hasznára válhassanak. A város fejlődése egy őszinte, nyugodt, de határozott vezetést igényel. t -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom