Új Néplap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-07 / 288. szám

1994. december 7., szerda Bemutatkoznak A Polgármesterjelöltek 7. oldal Törökszentmiklóson Egyenlőbb teherviselést Berecz Bálint, a Munkáspárt polgármesterjelöltje 1942-ben született Törökszentmiklóson, napszámoscsaládban. Épület- és bútorasztalos szakmát tanult. Munka mellett szerezte meg a beosztásához szükséges képesí­tést. A dolgozók bizalmából vállalati felügyelőbizottsági el­nöki tisztséget is betöltött. Munkájában mindig a fizikai és a szellemi dolgozók tisztelete, a szervezés és irányítás igénye vezérelte. 1987 óta nyugdíjas. Nős, két leánygyermek apja. Nagyobbik lánya férjnél van, tanító, a kisebbik gimnazista. Tősgyökeres törökszentmik­lósi. Mindig lokálpatriótaként viseltetett szűkebb hazája, szü­lővárosa lakóinak boldogulása iránt. Ami igazán lényeges: a la­kosság többségének érdekeit szem előtt tartó közös gondol­kodás, cselekvés és gazdálko­dás. Legfontosabb az emberek munkához való jogának megva­lósítása, új munkahelyi lehető­ségek teremtése. Folytatni kell a telefonhálózat kiépítését. A külső települések elhanyagol­tak, vannak olyan tanyák, ahol se villany, se közút melletti, fe­déllel ellátott buszmegálló nincs. Szépítjük városunk kü­lönböző részeit közpénzen, míg másutt a lakosság saját terhére rendezi környezetét. Egyenlőbb teherviselést kell teremteni. Megválasztása esetén egy mielőbbi szociálpolitikai felis­merést kezdeményezne, ami nélkülözhetetlen alapja a költ­ségvetési tervezésnek. A ren­delkezésre álló pénzeszközöket a lakosság jogos igényeinek és a város tudatos fejlesztésének szolgálatára fordítaná. Meggyőződéssel vallja: a Munkáspárt jelöltjei a válasz­tópolgárok többségével együtt élve és gondolkodva vállalják e felelősségteljes, az Önök bi­zalmán alapuló képviseletet. Törökszentmiklóson A bénító munkanélküliség ellen Szegő János, az FKGP polgár­mesterjelöltje 1948. január 12-én született Törökszentmik­lóson, azóta is ott él, szülei földművesek voltak. Nős, két fiúgyermekük van, a nagyobb főiskolás, a kisebb gimnazista. Középiskolai tanulmányait is szülővárosában, a Bercsényi Miklós Gimnáziumban vé­gezte, ahol 1966-ban érettségi­zett. Az érettségi után elektro­műszerész szakmát tanult, majd bemérő műszerészként dolgo­zott a törökszentmiklósi Fi­nommechanikai Vállalatnál. Felsőfokú tanulmányait Buda­pesten, a Kandó Kálmán Vil­lamosipari Műszaki Főiskolán végezte, ahol először villamos üzemmérnöki, majd villamos­ipari műszaki tanári képesítést szerzett. 1971-től szakoktatóként, ké­sőbb műszaki tanárként dolgo­zott. 1990-től a Független Kis- gazdapárt tagja, az 1990-es ön­kormányzati választásokon az FKGP jelöltjeként került Tö- rökszentmiklós városi képvi­selő-testületébe. A képvi­selő-testület 1990. november 9-én választotta meg a város polgármesterének. A Jász-Nagykun Területfej­lesztési és Kistérségi Együtt-1 működési Társulás elnökeként. megalakulása óta tagja a Jász­kun Regionális Tanácsnak. A Független Kisgazdapárt, a Magyar Demokrata Fórum, a Fiatal Demokraták Szövetsége és a Kereszténydemokrata Néppárt helyi szervezetei közös polgármesterjelöltjeként indul az 1994-es önkormányzati vá­lasztásokon. A nehezedő gazdasági kö­rülmények között továbbra is biztosítani kell a város műkö­dőképeségét, meg kell tartani intézményhálózatát. Külön­böző eszközöket kell találni a bénító munkanélküliség keze­lésére. Be kell fejezni a város telefonhálózatának fejlesztését, folytatni kell az úthálózat és a csatornahálózat kiépítését. Szükségesnek tartja a helyi ci­vil szervezetek és külső szak­emberek - az eddiginél foko­zottabb - bevonását a városi szintű döntés-előkészítő mun­kába. Törökszentmiklóson A mezőgazdaságért Búzás Sándor, az MSZP pol­gármesterjelöltje Törökszent- miklós város szülötte. Közéleti tevékenysége alapján jelentős ismeretséggel rendelkezik. Gazdasági területen különböző szintű vezető munkakörökben dolgozott, és államigazgatási tapasztalatot is szerzett. Az el­múlt négy év során az önkor­mányzat tagjaként mint egyéni képviselő tevékenykedett. Is­meri a mezőgazdaság, az élel­miszeripar helyzetét. A város sportéletében kezdetben mint versenyző, jelenleg mint a sportkör elnöke vesz részt. A választópolgárok bizalmá­ból az 1994. évi országgyűlési választáson a 7. sz. választó- körzet képviselője lett. Eddigi tapasztalatai alapján érzi, hogy a város érdekében az országgyűlési képviselői fel­adatok mellett, mint polgármes­ter még eredményesebben tudna tevékenykedni, az Or­szággyűlésben szerzett infor­mációkat, kapcsolatokat hasz­nosítani. Az önkormányzati testület­ben és a pénzügyi ellenőrző bi­zottságban végzett munkája so­rán szerzett információi alapján ismeri a város valós helyzetét, s tudja; hogy mely területeken kell és lehet a jövőben változ­tatni. Be kell fejezni a város tele­fonfejlesztését, tovább kell folytatni a vonalas létesítmé­nyek építését, biztosítani kell a város és intézményeinek szín­vonalasabb működtetését. A 4-es fő közlekedési út re­konstrukciójával párhuzamosan meg kell oldani a várost elke­rülő szakasz megépítéséig az áthaladó forgalom biztonságos levezetését. Az érintett lakókkal a jog­szabályi előírások betartása mellett rendezni kell az önkor­mányzati lakások értékesítését. Az önkormányzat rendelke­zésére álló eszközök felhaszná­lásával elő kell segíteni a me­zőgazdaság szektorsemleges fejlesztését, stabilizálását, a mezőgadaságban tevékenyke­dők jövedelembiztonságát. Olyan fejlesztéseket kell kezdeményezni, melyek erősí­tik a vállalkozó kedvet, hozzá­járulnak a munkanélküliség csökkentéséhez, a városban la­kók komfortérzetének fokozá­sához, megtartóképességének növeléséhez. Túrkevén Emberközpontú önkormányzatért Kőrizs István független pol­gármesterjelölt a Kevi Kör Művészeti Egyesület támogatá­sával indul a választásokon. Több mint harminc éve dolgo­zik a városban, úgy gondolja, hogy ismerik a keviek. Jelenleg a gimnáziumban ta­nít. Mint a város közéletében folyamatosan részt vevő em­bernek, az a véleménye, hogy mindenkor a valóságos hely­zetből kell kiindulni. Úgy gon­dolja, hogy az együttműkö­désre, a felelősséggel végzett közös munkára kell alapozni a várospolitikát. Nem lehet egyetlen csoportot vagy politi­kai erőt sem kirekeszteni ebből a munkából. Élete során meg­tanulta, hogy az emberi kapcso­latok építése és erősítése a leg­fontosabb feladat. Fontosnak tartja, hogy az önkormányzat emberközpontú legyen, elvi­selje a másságot, és ne a kiszo­rítósdi határozza meg a tevé­kenységét. Mindazok, akik tenni akarnak a városért, kapja­nak teret, pártállástól függetle­nül. Olyan vezetői stílusra, em­beri felfogásra van szükség, amely nem engedi, hogy szűk, személyes érdekek érvényesí­tése kerüljön előtérbe a város, a lakosság érdekeivel szemben. Túrkeve gazdasági élete szö­vetkezetközpontú, alapvetően mezőgazdasági település. A termelőszövetkezet él, de szük­ségesnek látja a kistermelők segítését. Integrálni kellene az új gazdákat, a szövetkezet be­vonásával. A városnak együtt­működésre van szüksége. „Ha a város vezetését emberarcúbbá tesszük, a nehézségeken is job­ban úrrá tudunk lenni, és em­berhez méltóbb életkörülmé­nyeket tudunk majd közösen te­remteni.” Mezőtúron Tanult ifjúság legyen Herceg Antal erősáramú tech­nikus, tősgyökeres mezőtúri családból származik, iskoláit - a technikusképző kivételével - Mezőtúron végezte. Tudása és lehetősége szerint mindig arra törekedett, hogy amit vállalt, becsülettel teljesítse. A függet­lenként induló polgármesterje­lölt a legfontosabbaknak tartja: a munkanélküliség csökkenté­sét a tisztességes munkahelyte­remtő vállalkozások támogatá­sával, valamint a közmunka- végzés hatékonyságának növe­lésével. Nem tartja kizártnak, hogy az önkormányzat résztu­lajdonosként vegyen részt a vá­ros szempontjából fontos léte­sítmények működtetésében. A mezőgazdasági termelésre ki­emelt figyelmet kell fordítani.. Segíteni kell a mezőgazdasági termeléssel, feldolgozással és értékesítéssel kapcsolatos vál­lalkozások létrejöttét, a közbiz­tonság megőrzését, a bűnözés lehetőségeinek csökkentését, melyhez véleménye szerint a rendőrség egymagában kevés. Kell hozzá a lakosság támoga­tása, segítése. Az önkormány­zat kiemelten fontos feladatá­nak tartja az intézményrendszer működőképességének a megőr­zését, korszerűsítését, az inf­rastruktúra fejlesztését, a fiatal házasok első lakáshoz jutásá­nak segítését. Figyelmet kíván fordítani az ifjúság felelősség- érzetére, és segíteni kívánja, hogy erős, egészséges, tanult polgárok legyenek. Szeretné, ha a szociális védőháló igazsá­gosabban működne. A nagycsa­ládosokat, az idős, beteg embe­reket kívánja támogatni. Mezőtúron Nem vár gond nélküli időszakot Adámné dr. Bagdán Piroska független polgármesterjelölt Mezőtúron született, 37 éves, egy gyermek édesanyja. Álta­lános és középiskolai tanulmá­nyait szülővárosában végezte. Az ELTE Állam- és Jogtudo­mányi Karán szerzett diplomát, és 1988-ban jogtanácsosi szak­vizsgát tett. Négy évvel ezelőtt a képvi­selő-testület választotta pol­gármesterré. Ismét vállalja a megmérettetést, a város közel 16 ezer választópolgárának vé­leményét. Nem vár gondoktól mentes időszakot. Vallja, hogy a település lakói - a nehézségek Mezőtúron Maradjon, Herbály Kálmán, az SZDSZ polgármesterjelöltje 38 éves, nős, egy kisfiú édesapja. Kö­zépfokú építési technikusi isko­lát végzett Budapesten. Jelen­leg egyéni gazdálkodó, dísznö­vénykertész. 1990-től egyéni választókerületi képviselő, 1992-93-ban az önkormányzat vállalkozásokat élénkítő bizott­ságának az elnöke. Úgy érzi, sok minden történt az elmúlt négy évben a város­ban, de nem úgy és olyan gyor­sasággal ahogyan szerette volna. Viszont mindazt, ami jó volt, kötelező értékűnek tartja továbbvinni. Biztosítani kell az ellenére - partnerek voltak a fejlesztések megvalósításában. Nélkülük nem épülhetett volna ami jó volt intézmények működésének fel­tételeit, a folyamatban lévő be­ruházások befejezését. Szüksé­gesnek tartja a szociális segély­rendszer általános felülvizsgá­latát. Programjában szerepel a víz- és csatornamű önkormányzati tulajdonba vétele és a városban lévő honvédségi ingatlanok sorsának a megoldása. A helyi telekommunikációs rendszer megteremtése, a helyi sajtó erő­sítése, az újvaros csatornázási beruházásának az elkezdése fontos feladat lenne. Az elmúlt négy év tapasztalatai alapján szükségesnek látja a képvi­53 ezer méter gázvezeték, 61 ezer négyzetméter út és 43 556 folyóméter csatornarendszer. Á következő négy év felada­tai közül az alábbiakat tartja a legfontosabbnak: a város in­tézményeinek gazdaságos mű­ködtetése. A felsővárosi szennyvíz- és csapadékvíz-csa­tornahálózat kiépítésének befe­jezése. A telefonfejlesztés to­vábbi figyelemmel kísérése. A munkanélküliség csökkentése érdekében élni kell a munka­helyteremtő program lehetősé­geivel. A város infrastruktúrá­jának javítása. A felelevenített „túri hagyományok” folytatása. selő-testület szervezeti és mű­ködési szabályzatának a módo­sítását. Tervei között szerepel a válsághelyzetben lévők lelki problémáinak megoldására egy helyi „kék vonal” telefonszol­gáltatás létrehozása, valamint fásítási program megvalósítása. Túrkevén A minőségi állattenyésztésért Dr. Szabó Zoltán önkormány­zati képviselő, Túrkeve MSZP-s polgármesterjelöltje. Több mint 15 éve dolgozik Túrkevén mint állatorvos a termelőszövetkezetben. 1989 decemberében egyik kezdemé­nyezője a Nagyszalontával kö­tött testvérvárosi kapcsolatnak. 1988 óta, zárt alapítványi kö­telezettséggel, a szociális ott­hon hozzátartozó nélküli lakóit támogatja. ’91-ben kezdemé­nyezésére jött létre a Túrke vé­ért Alapítvány, ’92-ben az Eg- ressy Béni Zeneiskola megala­pítása is a személyéhez fűző­dik. ’93-ban megszervezte az I. Németh István független pol­gármesterjelölt 1943-ban szüle­tett Hámorban (Miskolc), nős, két egyetemista gyermeke van. Huszonöt éve él Túrkevén, kö­zépiskolai tanár, majd igazga­tóhelyettes volt a Ványai Amb­rus Gimnáziumban. 1990 óta a város polgármestere, a megyei közgyűlés oktatási bizottságá­nak a tagja. A munkahelyte­remtő kisvállalkozásokat ön- kormányzati hitelekkel kívánja támogatni. Programjában sze­repel, hogy a növénytermesztés területén bővíteni kell az ön­tözhető területeket, az állatte­nyésztésben pedig olyan fajtá­túrkevei vásárt, illetve Takács Mihály (Túrkeve) és Gábor Fe­renc (Nagyszalonta) költők első kát kell tenyészteni, melyekre fogadóképes a piac. A fürdő fejlesztése és gyógyszálló épí­tése fontos feladat a jövőben. Fel kell készülni a fiatal csalá­dok lakásépítési támogatására, közművesített telkek kialakítá­sára. Tovább kell folytatni a szennyvízhálózat gerincvezeté­keinek kiépítését. Meg kell kezdeni a liget rendezését, fej­leszteni kell a telefonközpontot. A házi gondozás során támasz­kodni kell a Vöröskeresztre és az egyházi karitatív szerveze­tekre. Önkormányzati támoga­tással alkoholmentes, önszer­veződő ifjúsági klub létrehozá­kötetének kiadását. Kezdemé­nyezője a köztéri emléktáblák elhelyezésének és a közéleti vi­taklub megalakításának. Programja fontos pontja a minőségi állattenyésztés felté­teleinek megteremtése a kis­üzemi gazdaságokban. Vallja, hogy az önkormányzatnak vál­lalkozásbaráttá kell válnia, és bővíteni kell az önkormányzati vállalkozások körét is. Ren­dezni kell a piac helyzetét, megvalósítani a vásárcsarnok felépítését. A város egyetlen természeti kincse a gyógyvíz, hasznosításáért mindent meg kell tenni. sában gondolkodik. Nem tartja elérhetetlennek a túrkeve-dé- vaványai út megépítését, a Hor- tobágy-Berettyó-híd cseréjével együtt. Az ivóvízhálózatot kör- körösíteni kell, a villamosener- gia-ellátás területén légkábelek kiépítésére van szükség. Túrkevén Hitelek vállalkozóknak )

Next

/
Oldalképek
Tartalom