Új Néplap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-03 / 285. szám

10 Megyei körkép 1994. december 3., szombat Kungyalu élni szeretne Telket négyzetméterenként tíz forintért, esetleg olcsóbban dzőkkel. Borsós József portáján kötünk ki, aki önkormányzati képviselő. Tőle tudom meg, hogy nem egészen ötszázan él­nek a parányi településen.- Fejleszteni kell, változatla­nul ez a cél, mert elmennek a fi­atalok.- Mi mindennel gyarapodtak az elmúlt négy évben?- Új ártézi kúttal, víztorony­nyal. Két út aszfaltot kapott, így a temető rossz időben is jobban megközelíthető. Újra kerítettük a holtak területét, felújítottuk a ravatalozót. Az óvoda sem szűnt meg, sőt, korszerűsítettük a fűtést. A létesítményhez új konyha épült, két éve pedig egy alsó tagozatos iskolával, osz­Félúton Kunszentmárton és Kungyalu között, tanyasi iskola dacol az idő múlásával. Kőke­reszt vigyázza mindennapjait az ott lakó két személynek: özvegy Gödön Andrásnénak és elvált fiának, Gödön Józsefnek. 11-es petrólámpák virítanak a helyi­ségekben, sparhelt adja a mele­get. Hetente két liter petró fogy ilyentájt, ez is belekerül százöt­ven forintba. Kicsi a nyugdíja neki is, fiának is. Igaz, olykor kapnak támogatást az önkor­mányzattól. Nem kérik, de kö­szönik - jól jön ez minden idő­ben. Odabenn, a faluban, decem­beri kép fogad. Dideregnek az utcák, néptelennek tűnnek a porták. A szövetkezet irodájá­ban meleg fogad, ahol Papp Miklóssal, az ügyvezetővel vál­tunk szót.- Két éve váltunk el Kun- szenmártontól, azóta önálló a szövetkezet. Van ezer hektár tagi tulajdonunk, ezen gazdál­kodunk. A létszám hetven, a fele nyugdíjas, többi aktív.- Ennyi földből, ennyi ember nehezen él.- Húsz hektáron kertészke­dünk, elsősorban paprikával foglalkozunk. így jobban ki le­het jönni.- Hogyan zárnak?- Hoztunk húszmilliós adós­ságot. Ezt, meg a kamatokat már kifizettük. Hál’Istennek.- Merre tovább?- Talpon szeretnénk maradni, termelni, kertészkedni. Elvégre errefelé alig adódik más munka. Borsós József és párja bízik abban, hogy egyszer végre érdemes lesz parasztizálni is... Ugyanebben az utcában, né­hány portával beljebb lakik öz­vegy Szabados Istvánné. A fiá­val meg az unokájával. A di- dergős hónapokban nagy kár érte: a szigorú tél, a havazás kö­vetkeztében lerogyott az épület utcafrontja a földre. Jobban mondva a két nagyszoba. Noha húsz éve fizette, fizeti a biztosí­tást, ennek ellenére nem kevés utánjárás, helyszíni szemle, le­velezés után fizetett az AB Ae­gon.- Pedig nagyon sok ember segített nekem. Papp Miklós, a polgármesteri hivatal, és a fára­dozásukat ezúton is köszönöm. Addig a konyhában éltünk a fi­ammal, unokával. Mára lett egy szép ház, beleépült a 200 ezer forint, igaz, jóval kisebb a terü­let. De remélem, ez már bírja. Továbbhaladva a főutcán, óriási bálakazlak iparkodnak'az egyik udvar hátulján az ég felé. Jelezve, hogy akad itt kosztos, meg munka is a jámbor kérő­tállyal is dicsekedhetünk. így a kicsiknek nem kell buszozniuk Kunszentbe. Az is jó, hogy ké­szül a Földvárra vezető út, és jövőre a gáz is eljut hozzánk, a telefonvonalakat pedig bővítik. Szó van arról, hogy itt a falu­ban, a központban, építési tel­keket alakítunk ki, amelyeknek az ára négyzetméterenként tíz forint. De még ebből is lehet engedni.- Ezek szerint nem voltak Kunszentmárton mostohatest­vérei.- Elég sokat kaptunk az el­múlt időszakban, amelyet ez­úton köszönök az itt lakók ne­vében. Elvégre Kungyalu élni szeretne.- Mivel foglalkozik Ön?- Parasztizálok. Nem szégyel­lem, akad harminc hold föl­dünk, nincs benne kárpótlás, az oldalbordámmal izzadtuk ősze. Naponta 170 liter tejet szállí­tunk a csarnokba, literenként 19-20 forintot kapok. Maga Itt, ezen a fákkal övezett ligetben, az építési telkek ára négyzet- méterenként tíz forint lesz. Vagy esetenként olcsóbb... 52,60-ért vagy 60 forint körül veszi meg. Ez is érdekes ugye? Akkor is, ha tudom, drága a szállítás, az energia. Én a ma­gángazdálkodás híve vagyok, ezt mindenki tudja rólam. Azt látom, hogy ebben az országban soha nem engedték, hogy a pa­raszt jól éljen. Olcsó volt, amit elvittek tőle, de drága a takar­mány, a táp, az üzemanyag. Aki szövetkezni akar, tegye, de az is közismert, hogy igazából azok az államok erősek, gazdagok, ahol a magánszektor erős.- A képviselőség?- Indulok újra. Úgy érzem, nincs mit szégyellnem. Sőt... Azért költöznek is a pár utcá- nyi faluba. Közéjük tartozik Ti- gyi Illésné is, aki öt esztendeje él Kungyalun. Elvált, három gyereket nevel.- Szolnokra járok szociális gondozói tanfolyamra. Remé­lem, ha végzek, munkát is ka­pok. Szeretném, ha több fiatal lakna itt, és kár lenne, ha ez a szép kis falu leépülne. Mert dolgos a gyalui nép, sokan pél­dául jószágtartással egészítik ki a nyugdíjukat, keresetüket. Beugrottunk Szőke Jánosék- hoz is. Ők, jobban mondva Já­nos felesége, a ház asszonya ter­jeszti itt a Néplapot. Ennek nem sok ideje, és máris hárommal emelkedett a példányszám.- Az nagyon jó, hogy korán hozzák és vihetem az előfize­tőknek.- Mit olvas benne először?- Az utolsó oldalt. A bűn­ügyeket, az érdekes című anya­gokat. Azután az álláshirdetést, meg azt, ami megragadja az ember figyelmét. A férje közbeveti, hogy nem szereti a politikát, ő azt mindig kihagyja. Elmenőben benéztünk az óvodába is, ahol jelenleg tizen­két apróságra ügyelnek. Mel­lette az épület elején alakítottak ki egy tantermet, amelyben hat kisdiákot tanít egy kunszent­mártoni pedagógus. Hátul pedig az új konyhában naponta harmincnégy-harminc- hat személyre főz Kiss Csaba, a szakács. Ebben benne foglal­tatnak a gyerekek, meg az a ti­zenöt, idős ember, akiknek ki­hordják az ételt. Mert kérem Kungyalun efféle szociális ebéd is van. Dehát mint fentebb emlí­tettem: ez a település élni akar. És ugye a sorba beletartoznak a legkisebbektől a legidősebbekig sokan. Mondjuk, majdnem fél­ezren... D. Szabó Miklós Fotók: Korényi Mikulás - Télapó Azt tapasztalom, hogy nem csupán a gyerekekre, hanem sokszor az őket tanító fel­nőttekre is ráfér egy-egy fo­galomnak vagy fogalmi kör­nek a tisztázása. Ilyen eset ez a mai is, amikor a kérdező ne­migen kap helyes választ, vagy nagyon ritkán. Először is mi a hasonlóság? Emberfor­mában tűnnek föl, végtelenül jószívűek, és nagyon szeretik a gyerekeket. Olyan nagyon, hogy soha el nem felejtik a gyerekek cipőit december 6-án reggelre megtölteni kruplicu- korral, csokoládéval és más fi­nomsággal. Néha személyesen is megjelennek, inkább cso­portoknak mint személyeknek, ezzel is nyomatékot adva lé­tüknek. Másodszor pedig mi a kü­lönbség? A Télapó egy mese­beli alak, aki az északi népek­nél jelenik meg a maga legen­dakörével. A Mikulás azonban valósá­gos személy, hiszen tudjuk róla, hogy a kisázsiai Lykeá- nak Patara nevű városában született, nemes keresztény szülőktől, __ Krisztus után 272-ben. Édesapját Teofán- nak, édesanyján Nonnának hívták. Miklós nevű püspök nagybátyja nagy hatással volt rá. Mivel szülei korán meghal­tak, a tőlük öröklött vagyont osztogatta azoknak a szegé­nyeknek, akik szégyelltek kol­dulni. Keresztény jóságának fényes példája az elszegénye­dett nemes három lányának a megsegítése. Mivel meleg­szívű és magasztoslelkű volt, Myra város püspökének vá­lasztották, amit ő el is foga­dott. Püspökként vesz részt a níceai zsinaton, ahol elítélik a tévtanító Áriusz tanait és meg­fogalmazzák az anyaszent- egyház hitvallását, a hiszek­egyet. Szent Miklós püspök sze­mélyéhez kapcsolódik még három ártatlanul vádolt kato­natisztnek a megmentése, ,a három iskolás fiú feltámasz­tása, és az ő gyilkosuk meg­büntetése, valamint a tenger viharába került hajónak és a rajta lévő matrózoknak a megmentése. Tisztelete Myra városából és Konstantinápolyból terjed tovább a görög, a szláv, az orosz és természetesen a ma­gyar egyházban. Ezt bizonyítja számos helységnevünk, me­lyekben Miklós neve megtar lálható, mint megyénkben Tö- rökszentmiklós, vagy éppen a nagyszentmiklósi leletek. Ereklyéit 1087-ben Bari vá­rosába viszik át, ami Eu- rópa-szerte felvirágoztatta a Miklós-tiszteletet. A bizánci és a kopt /szertatásban teme­tése napját, december 6-át kö­telező ünnepként ünnepeljük. Magyarországon a görög szer­tartásé katolikus egyháznak és természetesen a Miklósoknak is védőszentje, kiket Isten él­tessen sokáig. Jaczkó György A megye településeinek fele elmaradott Mire volt elég a 400 millió? A megyére vonatkozó kor­mányprogram végrehajtásáról és a Területfejlesztési Alapból (TEFA) megyénk számára elkü­lönített 400 millió forint fel- használásáról tartott tegnap a megyeházán sajtótájékoztatót Lakatos Ists’án, a megyei terü­letfejlesztési iroda vezetője. A TEFA az elmaradott, vál­sághelyzetben lévő települések fejlesztését támogatja. Me­gyénkből 14 települést soroltak ebbe a kategóriába 1991 és 1993 között. Ekkor a 13 milli­árd forintos országos támoga­tásból 45 millió jutott megyénk településeire. A tavalyi év vé­gén már 39 településünk tarto­zott a TEFA által támogatott ka­tegóriába (a településeink fele.) Az idén 91 pályázat érkezett a TEFA-hoz a megyéből - több mint másfél milliárd forintos támogatási igénnyel. Ötven­négy pályázat nyert támogatást 961 millió forint összegben. Ez 4,3 milliárd forintos összberu- házást tett lehetővé. A TEFA-támogatás 78 száza­lékát, 749 millió forintot gázfej­lesztésre adták. így most már 30 településen valósult meg a veze­tékes gázellátás, és tervezik to­vábbi 43 település bekötését is. A gázfejlesztés összértéke 3,3 milliárd forint volt. Jobb minőségű takarmány Hamarosan az eddiginél is jobb minőségű csirke-takar­mánnyal lép piacra a Bábolnai Keveréktakarmány-gyártó Kft., azáltal, hogy átálltak egy új technológiára. Az eljárással feltáródnak a keményítők és rostok, s módo­sul a fehérjék és a zsírok aránya. A takarmány emészthetőség ez­által javul, hasznosulása pedig növekszik. A magas hőmérsék­let és nyomás további követ­kezményeként a coli- és a a szalmonella-baktériumok el­pusztulnak és ugyanilyen sorsra jut a gombák és más baktériu­mok többsége. Az eljárás révén lehetővé válik a növényipari melléktermékek eddiginél na­gyobb arányú felhasználása is. Szovjet épületek A szovjet katonák által lakott utolsó épületet is hasznosította a Kincstári Vagyonkezelő Szer­vezet Budapesten a XVI. kerü­letben. A Védő utcai 60 lakásos házat a helyi önkormányzat vá­sárolta meg. Az épületben a tel­jes felújítás után szociális bér­lakásokat alakít ki az önkor­mányzat. Az idei és a jövő évi támoga­tások 11 százalékát munkahely- teremtésre fordították, fordítják: 322 munkahely létesítését 103 millió forinttal segítették. Ez a fejlesztések összegének 28 szá­zalékát jelentette. Negyvennyolc millió forint támogatást adtak összekötőutak építésére. Az összes fejlesztés 266 millió forint volt, és a tele­pülések 80 százalékos támoga­tottságot kaptak az utak építé­sére különböző alapokból. A megye számára elkülöní­tett 400 millió forint 94,8 száza­lékát használták fel az idén. A jövő évre marad 5,2 millió fo­rint, amiből támogatják a Heté- nyi kórház hulladékégetőjének megépítését, a Jászságban, Ti­szazugban munkahelyek terem­tését, hűtőház építését, a tisza­zugi településeken a borterme­lés fejlesztését. A beruházások mögött természetesen van tele­pülési, lakossági erőfeszítés is. A megyében a gáz- és a tele­fonhálózat fejlesztéséhez egy-egy háztartás átlagosan 80 ezer forinttal járul hozzá (ebben még nincs benne a rákötés). Ez annyira megterheli a háztartá­sokat, hogy a csatornázás fej­lesztése emiatt eltolódik. Ezután Lakatos István be­számolt arról, hogyan hajtották végre a kormányprogramot me­gyénkben. A 160 milliós fejlesz­tési keretet teljesen felhasznál­ták. A tervezett erdősítési prog­ram nem valósult meg, ezt át­ütemezik. Nem történt előrelé­pés a megyei könyvtár és mú­zeum; a megyei, a jászberényi, a karcagi kórház felújításában. Ennek oka a központi pénzfor­rások hiánya. Viszont sok terv megvalósult a 160 millió forint segítségével. Többek között há­rom kistérségi gázfejlesztési- program készült el, hamarosan elkészül a megye élelmiszeri­pari fejlesztési terve, és megtör­ténnek az előkészületek a Jászsági-főcsatorna megvaló­sítására. A szennyvízprogramja­inkhoz nem sikerült támogatást nyerni, csak a szolnoki szenny­víztisztító építésének van esélye arra, hogy támogatást kap. Meg­történt a Szolnok-Szajol útsza­kasz egy részének felújítása, fo­lyik a Szolnokot elkerülő sza­kasz építése, és tervezik a Tö­rökszentmiklósi elkerülő sza­kasz építését is. Felújították a jánoshidai Zagyva-hidat. Megkezdődött a Kőtelek-Dobapusztai kerékpárút építése. Megvan a pénz a szolnoki inkubátorház építésének megkezdésére is. P.É. Szép sikerrel zárul a mai napon a 40 éves Kardos Ta­más fotóművész fővárosi Stefánia Galériában bemuta­tott „Negyven év, négy ország” című kiállítása. Az óvodában vidám az élet Kungyalun is... (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom