Új Néplap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-03 / 285. szám

1994. december 3., szombat Közlekedésbiztonság 11 A külföldi autósok biztonságosabban vezetnek? Lakossági vélemények a közúti közlekedés kockázatairól Hazánkban a közúti közleke­dés biztonsági szintje az európai országok között az utolsó he­lyek egyikét foglalja el. A bal­eseti statisztikák szerint a közúti balesetek több mint 90 száza­léka emberi hibára, helytelen közlekedési magatartásra, köz­lekedési szabálysértésre vezet­hető vissza. Úgy véljük, hogy emiatt igen fontos a közlekedők- járművezetők, gyalogosok, utasok - véleményének megis­merése. A Közlekedéstudományi In­tézet az egész országra kiterjedő felmérést készített, melyben a lakossági interjúk által össze­fogják a közlekedési kérdéscso­portokon kívül az általános tár­sadalmi veszélyforrások meg­ítélését is. Jász-Nagykun-Szolnok me­gyében a Közlekedési Felügye­let kérdező biztosai 31 gyakorló személygépkocsi-vezető véle­ményét kérdezték meg. A veze­tők minden korosztályt képvi­seltek, vezetési gyakorlatuk 1-30 év között változott, évente átlagosan 15 ezer kilométert ve­zettek. A felmérés 62 kérdés- csoportot vizsgált, melyek kö­zül ezúttal néhány fontosabb témakört ismertetünk. Az első kérdéscsoportban arra kértünk választ, hogy a la­kosság hogyan értékeli a közúti baleseteket, mint veszélyforrást az élet más területén jelentkező veszélyekkel szemben. A meg­kérdezettek első helyre az egészségügyet, második helyre a bűnözést, és harmadik helyre — a környezetszennyezéssel együtt - a közúti baleseteket so­rolták. Feltettünk olyan kérdé­seket, hogy bizonyos közleke­désbiztonsági intézkedések be­vezetésével mennyire értenének egyet az interjú alanyok: leg­többen az utak állapotának javí­tását szorgalmazták. A megkér­dezettek 90 %-a a közlekedési szabályok betartásának fokozott ellenőrzését, és több közleke­désbiztonságot propagáló kam­pány szükségességét is fontos­nak tartja. Hogyan értékelik a gépjár­művezetők azokat a hibás ma­gatartásokat, amelyek előidéz­hetik a közúti baleseteket? Első helyre legtöbben az ittas veze­tést sorolták (83 %), második­ként a gyorshajtást, harmadik­ként a fáradtságot jelölték meg. A következő kérdéscsoport a vezetői rutinra, és a vezetés mi­nősítésére vonatkozott. A meg­kérdezettek 77 százaléka vála­szolta azt, hogy a magyar gép- járművezetők elfogadhatóan vezetnek. Ehhez képest a saját vezetői magatartását 64 % érté­kelte biztonságosabbnak. Kül­földi tapasztalataik alapján azonban úgy vélik, hogy a kül­földi autósok kevésbé veszélye­sen vezetnek, mint a hazaiak. A gépjárművezetők véleménye szerint a legtöbb járművezető (87 %) „gyakran” vagy „nagyon gyakran” túllépi a megengedett sebességet, ezen belül leg­gyakrabban az országos főutak lakott településen kívüli szaka­szain. A maximálisan megen­gedhető sebességről - útkategó- riák szerint az alábbi vélemé­nyek hangzottak el: városban és lakott területen belül a 60 km/ óra sebességhatárt 65 százalé­kuk vezetné be, országos főutak lakott területen kívüli szaka­szain a többség 100 km/óra se­bességet tartana megfelelőnek. Autópályákon viszont 90 %-ban a 120-150 km/óra sebességet je­löltek meg. Leggyakoribb vezetési hibá­nak a jelzőlámpás csomópon­toknál a sárga jelzésen való át­haladást, a nem megfelelő köve­tési távolság tartását és a tilos helyen történő parkolást válasz­tották. A biztonsági öv haszná­latáról a többség úgy vallott, hogy rövid (városon belüli) uta­záskor néha kapcsolják be, vi­szont hosszabb útvonalon min­dig bekötött biztonsági övvel közlekednek. A szeszesital-fo­gyasztással kapcsolatos szoká­sokról is kérdeztük a járműve­zetőket. Arra a kérdésre, hogy vezetésen kívül átlagosan hány napon fogyasztanak szeszes italt, 22 % válaszolta azt, hogy soha nem fogyasztanak alko­holt, 45 % hetente egy-két alka­lommal, a többiek ennél is többször. Feltettük azt a kérdést is, hogy milyen gyakran vezet­nek alkoholos állapotban. A járművezetőknek csak a fele nyilatkozott úgy, hogy soha nem iszik vezetés előtt. Ezen válaszok ellenére a járműveze­tők 80 %-a egyetértett azzal, hogy vezetés előtt egyáltalán ne fogyasszanak alkoholt. Az ittas vezetés csökkentésére több rendőri szondáztatást 71 %, il­letve a szigorúbb büntetések al­kalmazását 84 % támogatta. A közlekedésbiztonság javításával kapcsolatos intézkedések közül 87 % értett egyet azzal, hogy biztonsági és környezetvédelmi szempontokból rendszeres mű­szaki ellenőrző vizsgálatok kö­telezőek legyenek minden jár­műtípusnál. A gépjárművek kö­telező nappali kivilágításával 45 %, a biztonsági öv kötelező használatával (mind az első, mind a hátsó ülésen) 42 % értett egyet. A közúti közlekedés ve­szélyeiről a gépkocsivezetők családjuk körében „néha” be­szélgetnek. Arra a kérdésre, hogy mennyire erős önökben a késztetés, hogy személyes erő­feszítéseket tegyenek a közle­kedésbiztonság javítása érdeké­ben, csaknem egyenlő arányban oszlottak meg az „erős”, a „mérsékelt” és a „gyenge” vála­szok. A közlekedési interjúkkal - a kevésszámú kérdőív ellenére is - nagyon sok értékes informá­ció birtokába jutottunk, melyek segítséget adnak egymás véle­ményének, viselkedésének megismeréséhez. Dr. Herczeg Gyuláné Közel 14 millió forintra bírságolták idén a gyorshajtókat Az adatok elemzéséből meg­állapítható, hogy a balesetek közel egyharmada a gyorshajtás miatt következik be. Számtalan tragédiáért tehát ez a tényező a felelős. Sokan persze zaklatás­nak vélik, amikor a rendőr megállítja a gyorshajtót és közli vele a sebességtúllépés mérté­két, valamint a helyszíni bírság összegét. A rosszabbik esetben viszont, amikor a jármű veze­tője a sebességhatárt jelentősen túllépte, akkor várhatja a sza­bálysértési hatóság határozatát. A büntetés jelentős pénzbírság kiszabását, valamint a vezetői engedély 1 évig történő bevoná­sát is magával vonhatja. 1994 évben sebességtúllépés miatt 11.931 járművezetővel szem­ben 13 millió 614 ezer forint bírságot szabtak ki, szabálysér­tési feljelentést pedig 2859 esetben született. Az, hogy a sebességellenőr­zés hol és mikor várható, vala­mint, hogy a megyében össze­sen három traffipaxos autó mű­ködik, nem titok, többek között az Új Néplap is rendszeresen közli a traffipax-gépkocsik ter­vezett útvonalát. A felelőtlen­ség következtében azoban mégis egyre emelkedik azoknak a száma, akik a sebességhatáro­kat túllépve nagy veszélyt jelen­tenek a közlekedés résztvevői számára. Éppen ezért - a balese­tek megelőzése érdekében - a rendőrség továbbra is fokozot­tan ellenőrzi a gyorshajtó­kat. Kaizer Attila Részeg vezetők - súlyos balesetek JASZ-mGYKUN-SZOLNOK MEGYEI BALESETMEGELŐZÉSI BIZOTTSÁG A közlekedésbiztonsági oldal a megyei baleset-megelőzési bizottság elnökségének tagjai - a közúti igazgatóság, a közlekedési felügyelet, az autóklub, a Teszöv, a vöröskereszt, a Mól Rt., a Jászkun Volán, a pedagógiai intézet, a Hungária Biztosító Rt., a megyei rendőr- főkapitányság közlekedési osztálya ­közreműködésével készült. Összeállította: Horváth Győző Az alkoholfogyasztás hatá­sára kialakuló látás- és egyen­súlyzavar, a távolságbecslés romlása, a kézremegés, a lassú reflex és az ezekhez társuló gát­láscsökkenés rendkívül súlyos veszélyt jelentenek a közleke­dés résztvevőire. Ezek a tünetek együttesen, főként röviddel az alkoholfogyasztást követően je­lentkeznek. Sok járművezető nincs tuda­tában annak, hogy szervezeté­ből még nem ürült ki teljesen az órákkal előbb fogyasztott alko­hol. Ezért fontos, hogy tisztában legyünk az akoholhatás meg­szűnésének hozzávetőleges idő­tartalmával. A szervezet alko­hollebontó képessége állandó, kortól és nemtől teljesen függet­len. Egy óra alatt 0,15 ezrelék­nek megfelelő 7 gramm alkohol bomlik le a szervezetben. Ez annyit jelent, hogy 7 deciliter bor elfogyasztása esetén az al­koholszint 1,5 ezrelék, teljes ki­ürülése a szervezetből 10 órát vesz igénybe. Az előző napi alkoholfo­gyasztás utóhatásaként (az úgy­nevezett másnaposság) fejfájás, szédülés, rossz közérzet és nagyfokú fáradtság jelentkez­het. Ilyenkor szintén baleseti forrás lehet a vezetés, ezért az egyes szakirodalmi állásfogla­lások szerint szerencsés lenne, ha a gépjárművezetők a vezetés előtt 6-24 órán belül nem fo­gyasztanának szeszes italt. A Büntető Törvénykönyv az ittas vezetés alapesetét a követ­kezőképpen szabályozza: „Aki szeszes italtól befolyásolt álla­potban vasúti vagy légi jármű­vet, valamint gépi meghajtású vízi járművet, úszó munkagé­pet, vagy közúton gépi meghaj­tású járművet vezet, vétséget követ el...” A törvény tehát nem szab meg valamiféle alsó határt, amely még a megengedett alko­holfogyasztás körébe tartozik. Elméletileg tehát bármilyen csekély alkoholfogyasztás ese­tén tilos vezetni, gyakorlatilag azonban a 0,8 ezrelékes értékig általában szabálysértési eljárás­nak van helye. Súlyosab megítélés alá esik viszont, ha a járművezető itta­ssága miatt olyan közlekedési szabálysértést követ el, amely- lyel balesetet idéz elő és ezáltal sérülést okoz. Megyénkben a közlekedési balesetek 15 százalékát szesze­sitaltól befolyásolt állapotban okozzák. Az átlagot jócskán túlhaladva a mezőtúri és kun­szentmártoni rendőrkapitánysá­gok területén ez a mutató 27, il­letve 28 százalékban állapítható meg. Illés József Taszáron már egyszer bebizonyosodott: Nem mindegy, hogyan szállítunk A teherautó elszabadult rakománya Taszáron tizenkét ember halálát okozta A közúti baleseteknél a hibás emberi magatartás közel 90 százalékban játszik Szerepet. A statisztikák tanúsága szerint a „borulásos” balesetforma na­gyobb veszélyességével és a ke­letkezett kár nagyságával emel­kedik ki a többi közül. A teher­gépkocsik felborulása többnyire a gépjárművezető hibája miatt következik be, de okozhatja a helytelen rakodás is. A tehergépjárművek maga­san lévő súlypontjuk miatt előbb borulnak fel, mint csúsz­nak meg. Az ilyen jellegű bal­eseteknél a járművek még az úttesten instabil heyzetbe kerül­nek, és az útpadkára csúszva borulnak fel. Itt azt kell meg­előznie a vezetőnek, hogy a sta­bilitásvesztés, illetve „padká­zás” ne következzen be. A boru­lás leggyakrabban a nagy sebes­ség és a helytelen rakodás miatt következik be. A magas súly­pont miatt a kanyarodó jármű sofőrjének az egyenlőtlen tehe­relosztás miatt bekövetkező kü­lönböző sorrendű tengely fel- emelkedésekre is gondolnia kell. Alapvető követelmény, hogy a rakományt úgy kell elhelyezni a rakfelületen, hogy súlypontja a jármű hossztengelyében, a le­hető legalacsonyabbra kerüljön. A rakomány elrendezése olyan legyen, hogy az előírt tengely­nyomás-értékek arányában le­gyenek a valódi tengelyterhelé­sek. Részrakományok esetén is törekedni kell az egyenletes te­herelosztásra. A rakomány rög­zítésének olyan szilárdnak kell lennie, hogy még a vészfékezés esetén fellépő erőhatásoknak is ellenállhassanak. Cs. I. A balesetmegelőzési bizott­ság éves programtervében egyik feladatként a kerékpáros balese­tek csökkentését jelölte meg. Az értékelő-elemző szakértői csoport tanulmányt készített, amelyben a kerékpárosok sze­repét, közlekedési szokásait, a kerékpáros forgalom idő- beni-térbeni megoszlását, az egyes korosztályok viselkedési formáit, és a kerékpáros balese­tek alakulását vizsgálták. Az útalapból és egyéb forrá­sokból évente országosan 500 millió forint jut kerékpárutak építésére. Egy kilométer kerék­párút kivitelezése meghaladja az 5 millió forintot. Megyénk­ben 34 kilométer kerékpárút, 11 kilométer kerékpár-gyalogút és 6,4 kilométer kerékpársáv épült. Ez évi pályázati támogatással készül a Szolnok-Kőtelek kö­zötti, valamint folytatódik Túr- keve és Cserkeszőlő kerékpáru­tak építése. Az átadott kerékpárutak tér­ségében végzett baleseti vizsgá­latok rámutattak arra, hogy nem csökkent számottevően a bal­esetek száma. A kerékpárutak kezdeténél és végszelvényénél forgalmi konfliktushelyzetek alakultak ki, és balesetek is tör­téntek. A közúti járműforga­lomba való be-, illetve kihala­dás veszélyforrás mind a kerék­pározó, mind a gépjárművezető számára. Figyelmet kell fordí­tani azokra a keresztezési he­lyekre is, ahol a kerékpárúiról a túloldalon lévő úticél megköze­lítésére a forgalmas közutat kell a kerékpárosnak kereszteznie. Sajnálatos tény, hogy a leg­több balesetet maguk a kerékpá­rosok idézik elő. 1989-ben az összes baleset kétharmada a ke­rékpáros hibájából következett be. Minden tizedik eset halállal végződik. A balesetet okozók jellemző életkora 10-15 év, il­letve a 60-70 év közötti korcso­port. Ha figyelembe vesszük a lakosság életkor szerinti össze­tételét, a két korosztály negatív szerepe még kiemelkedőbb. Megdöbbentő, hogy a tragédia időpontjában a kerékpárosok csaknem fele ittas volt. Az éj­szakai biciklizés a legveszélye­sebb. Tíz év alatt összesen 58-an haltak meg. Nagyon gya­kori a kivilágítatlan kerékpáros a közutakon, pedig a láthatósá­gának feltétele a világító beren­dezés, lámpa és a fényvissza­verő felszerelés. A főútvonalakon emelkedik a tragédiák száma. A balesetek gyakoriságát ezeken a szaka­szokon a közúti forgalom nagy­sága, a tehergépjárművek gya­korisága okozza, ezért a kerék­párutak építése a itt a legfonto­sabb. Legsúlyosabb baleseti góchelyek a 31. és 32. számú főutakon Jászberényben, a 46. számú főút mellett Mezőtúron, továbbá Tiszafüreden és Tisza- földváron találhatók. A kerékpározás éjjel a legveszélyesebb A harminckilencedik 1994. november huszonötödikén verőfényes, kissé hűvös őszi idő volt. Kora délután Karcag egyik utcájának csöndjét ha­talmas csattanás törte meg. A törött üvegcserepek szétcsapódá- sának zörejével párosuló hátborzongató robajt mentőautók vij­jogása követte. Közlekedési baleset történt... . A Kisújszállási úton, a külváros felé tartó pótkocsis IFA balra szándékozott kanyarodni a Sajó utcába. Eközben őt balról egy Lada előzte, a személyautóban a vezetőn kívül még négyen ül­tek. A két jármű fékezés nélkül csapódott egymásba az útke­reszteződésben. A felismerhetetlenségig összeroncsolódott autó továbbsodródott, majd egy jelzőtáblát kidöntve állt meg. Az irányíthatatlanul továbbhaladó teherautó az útmenti jár­dára felhajtva két gyermeket gázolt el. A 13 és 14 éves gyerme­kek közül egyikük kulcscsontja törött el, társa pedig könnyű sé­rüléssel úszta meg a mindkettőjük számára kishíján végzetessé vált helyzetet. Az IFA vezetője orrcsonttörést, míg a fülkében utasként tar­tózkodó felesége könnyű sérülést szenvedett. Legszerencsétle­nebbül a személygépkocsi utasai jártak. Közülük ketten életü­ket vesztették. A gépkocsi vezetője könnyű sérüléssel került ki a halálos manőverből. Igaz, a tragédia következményei már jóvátehetetlenek. A kérdés azonban - mint ilyenkor mindig - ezúttal is felmerül: el­kerülhető lehetett volna? Sokkal több figyelemmel, nagyobb körültekintéssel mindenképpen. Az év során ez volt a harminc- kilencedik halállal végződő közúti esemény. A halálos áldoza­tok száma ezzel 49-re nőtt. Mészáros Imre I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom