Új Néplap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-29 / 306. szám

2. oldal A Nagyvilágban Történt 1994. december 29., csütörtök Ismét tárgyalnak Havanna. A mexikói Zapa­tista Nemzeti Felszabadító Hadsereg kedden este beje­lentette, hogy kész felújítani a béketárgyalásokat a kormány képviselőivel. A Chiapas szö­vetségi tagállam jelentős ré­szét ellenőrzése alatt tartó ge­rillamozgalom közleményé­ben üdvözölte a kormányzat­nak azt a döntését, hogy elfo­gadja a Nemzeti Közvetítési Bizottság közreműködését a párbeszéd megteremtésében. A bizottság élén Sámuel Ruíz San Cristóbal-i püspök áll, aki már az első, február-március­ban tartott tárgyalássorozat idején is kiemelkedő szerepet játszott. Jogvédők kérése Washington. A Human Rights Watch emberi jogvédő csoport azzal a kéréssel for­dult Warren Christopher ame­rikai külügyminiszterhez, hogy az Egyesült Államok a jövőben ne adjon el Törökor­szágnak fürtös bombákat, mi­vel az ankarai vezetés azokat a kurdok ellen használhatja fel. Az AP szerdai jelentése szerint a jogvédő szervezet kedden ismertetett levelében azt követelte továbbá az ame­rikai diplomácia irányítójától, hogy ezentúl szigorúbban el­lenőrizzék a törökországi fegyverszállításokat. Iszlám szélsőségesek Aszjút. Feltételezhetően mu­zulmán fegyveresek megöltek egy rendőrt, egy másikat pe­dig megsebesítettek a dél-egyiptomi Kena tarto­mányban közlekedő vonaton kedden. A Kairótól 260 km-re délre lévő Mallavi közelében viszont a rendfenntartó erők egyik tagja lőtt le egy szélső­séges muzulmánt. A két hírt a Reuter szerint az egyiptomi biztonsági erők közölték teg­nap. Muzulmán militáns cso­portok már több vonatot és ní­lusi hajót megtámadtak, hogy elijesszék a turistákat és gyengítsék az ország gazda­sági helyzetét. Vietnami vádak Hanoi. Vietnam azzal vádolta tegnap Franciaország vezeté­sét: a gyarmatosítás új formá­ját alkalmazta azáltal, hogy a közelmúltban egy másként gondolkodó vietnami írónő­nek adományozta az egyik legrangosabb francia irodalmi kitüntetést. Az AP jelentésé­ben emlékeztet rá, hogy Jacques Toubon francia kul­turális miniszter művészeti és irodalmi érdemrenddel tün­tette ki Duong Thu Huongot. Felosztási tervek Belgrád. Radovan Karadzic boszniai szerb elnök támo­gatja azt a javaslatot, hogy „igazságosan osszák meg” Szarajevót a szerbek és a mu­zulmánok között. A boszniai főváros szerb ellenőrzés alatt lévő kerületeinek vezetőivel folytatott szerdai tárgyaláso­kon Karadzic közölte: a vá­rost két egységre kell osztani, s a városrészeknek szomszé­dos városokként kell együtt­működniük. Emlékmű Bukarest. A Rompres tegnapi jelentése szerint a Bihar me­gyei Kőröstarjánban emlék­művet szenteltek fel kedden annak a 18 románnak a tiszte­letére, akiket 1944. október 1-jére virradóan „az ideigle­nes megszálló horthysták öl­tek meg” a faluban. Az em­lékmű avatásán Kőröstarján és a környező települések több száz lakója, Bihar megye prefektusának képviselői, há­borús veteránok, a nagyváradi katonai gamizon tisztjei, ka­tonái és más meghívottak vet­tek részt. Az emlékművet gö­rögkeleti papok szentelték fel. A főtitkár a NATO kiszélesítéséről Nem képzelhető el, hogy va­lamely ország a jövőben úgy váljon az Európa Unió tag­jává, hogy ez nem párosul a NATO-tagsággal is — szögezte le Willy Claes NATO-főtitkár abban az interjúban, amelyet az MTI-nek és a Magyar Tele­víziónak adott. Claes a kérdés kapcsán em­lékeztetett arra, hogy az Euró­pai Unió saját védelmi politika kialakítására törekszik, amelynek egyik fontos eleme a Nyugat-európai Unió lesz. Ugyanez a NYEU másfelől a NATO európai pilléreként folytatja tevékenységét, mi­ként maga a maastrichti szer­ződés is leszögezte a transzat­lanti kapcsolatoknak és a szo­lidaritás elvének a fontosságát. Az EU, a NYEU és NATO közötti bizonyos összefonódás szerinte a NÁTO-kiszélesítés- sel szemben legutóbb mutatott orosz kifogások szempontjá­ból is figyelmet érdemel. Az Európai Unió ugyanis lényegében elfogadta a kö­zép-európai országokkal tör­ténő majdani kibővülést, ami viszont nem váltott ki bírálatot Moszkvában. Igaz, maga a NATO-bővítés sem újdonság: a tagországok állam- és kor­mányfőinek januári csúcsta­lálkozója már bejelentette a szövetség „fokozatos és evolu- tív kiszélesítésének” a szándé­kát, amelyet utóbb „Borisz Jelcin orosz elnökkel és And­rej Kozirev külügyminiszterrel is mind Európában, mind az Egyesült Államokban megvi­tattunk” - emlékeztetett a NATO-főtitkára. „Továbbra is derűlátó va­gyok, és bízom abban, hogy Moszkva hamarosan kész lesz elfogadni az asztalon fekvő két dokumentumot” (a Kozi­rev által december elején ép­pen a „sietős kibővítési” szán­dék miatt elutasított NATO- orosz együttműködési prog­ramokat és alapelveket) - je­lentette ki a továbbiakban Willy Claes. Egyúttal megerő­sítette, hogy a szövetség nem akarja elszigetelni Oroszor­szágot, éppen ellenkezőleg, Brüsszelben olyan európai biz­tonsági struktúra kialakítására törekednek, amelyben Orosz­ország is szoros, együttmű­ködő partner. Egy valami viszont egyér­telmű: a NATO nem adhat vé­tójogot senkinek. A főtitkár hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kötele­zettségek „listája” - bármit is rögzít majd ennek kapcsán vé­gül az Észak-atlanti Tanács - nem azonos holmi kritériu­mokkal, amelyeket csak telje­síteni kell, és máris adott a taggá válás. „Kerülni akarjuk az automa­tizmusok látszatát” - szögezte le ennek kapcsán a NATO fő­titkára, és utalt arra, hogy minden egyes tagfelvételről az Észak-atlanti Tanács dönt, méghozzá egyhangú szavazás­sal, amely egyértelműen „poli­tikai döntés lesz”. Olasz kormányválság Az olasz politika főszereplői közül már csak a szélsőjobb- oldali Nemzeti Szövetség párt ragaszkodik ahhoz, hogy a Berlusconi-kormány lemon­dása utáni válság egyetlen megoldása a parlament fel­oszlatása és az új választások kiírása. A lemondott kor­mányfő Forza Italia nevű pártjában elhangzottak az első feltevések, miszerint nem csak a „Berlusconi vagy vá­lasztások” alternatíva létezik. Berlusconi lemondásának be­nyújtásakor még magabizto­san nyilatkozott: vagy őt kell kormányalakítással ismét megbízni, vagy új választáso­kat kell kiírni. A kormányfő önbizalmának alapját az je­lentette, hogy szakadás fe­nyegetett az Északi Ligában, mivel a Liga képviselőinek je­lentős csoportja hallani sem akar arról, hogy a baloldallal és a kereszténydemokratákkal összefogva teremtsenek új kormánytöbbséget a törvény- hozásban. A Liga soraiban vi­szont kedden ideiglenesen helyreállt az egység azzal, hogy a párt vezetője, Umberto Bossi és a „zendülők” egyet­értettek az előrehozott válasz­tások elutasításában. A Liga mostani hivatalos álláspontja szerint szükség van „az ál­lamfő kormányára”. Ebben a helyzetben vetődött fel, hogy Antonio Di Pietrót, a közel- mútban távozott, volt milánó helyettes államügyészt kel­lene az államfőnek kormány- alakítással megbízni, Folytatódnak a harcok Csecsenföldön A csecsenföldi akciót össze­hangoló Nyikolaj Jegorov orosz miniszterelnök-helyettes szerint tíz napon belül be kell fejeződnie a fegyveres alakula­tok leszerelését célzó katonai beavatkozás második szaka­szának Groznijban. Jegorov er­ről a krasznodari tévének nyi­latkozott kedden este, útban az észak-oszétiai Mozdokba, a csecsenföldi akciót irányító orosz parancsnokság központja felé. Jegorovot idézve az orosz hivatalos hírügynökség nem tett említést arról, hogy a poli­tikus a város ostromáról beszélt volna, korábbi nyilatkozataiban viszont a csecsen főváros elfog­lalását sürgette a politikus. Kedden késő este ugyan is­mét bevetették az orosz légi­erőt, ezúttal azonban Jelcin el­nök utasításának megfelelően Groznijt nem bombázták. A harci gépek a csecsen főváros­tól délnyugatra, illetve keletre, Argun városának közelében támadták Dudajev alakulatai­nak állásait. Argun körül elke­seredett harcok folynak. Ezt a moszkvai Otkritoje rádió kö­zölte, csecsen illetékesekre hi­vatkozva. Az orosz védelmi miniszté­rium kedden megerősítette, hogy leállították a polgári la­kosság körében áldozatokat követelő bombázásokat, és a katonai célok megsemmisíté­sére nagy találati pontosságú, lézervezérlésű rakétákat vetnek be. Ausztria Az EU-tagság kezdete előtt / Árcsökkenés és -növekedés egyaránt várható Január elseje, Ausztria teljes jogú EU-tagsága közeledtével az osztrákokat mindennél job­ban foglalkoztatják a várható árváltozások. Számos élelmiszercikk ára azonnal olcsóbb lesz, míg az unión kívüli országokból szár­mazó termékek - elsősorban a déligyümölcsök, a rizs - alapo­san megdrágulnak. A nagy élelmiszerláncok már december utolsó napjaiban „euro-áraikat” hirdetik: a tésztafélék ötven százalékkal, a tejtermékek harminc százalékkal, egyes gyümölcs- és zöldségfélék húsz százalékkal olcsóbbak lehet­nek. Ugyancsak olcsóbb lesz az alkohol, a cigaretta és a benzin; a diesel azonban drágul. A tex­tíliákra is kihat az árcsökkenés, de hogy a kedvező ármozgások mennyire érintik a gépkocsi­árakat, az kérdés. Bizonyos, hogy az EU-térségből származó használt autók olcsóbban sze­rezhetőek majd be. Az elektro­nika esetében csekély mérték­ben mérséklődik majd az euró­pai termékek ára, de drágább lesz a távol-keleti video és tele­vízió. Alaposan megnő a konku­rencia, és a kereskedők úgy vé­lik: a vásárlók szeszélyeseb­bekké válnak, mert kedvük tá­mad majd kipróbálni sok új, eddig nem ismert terméket. Még nagyobb szerepe lesz tehát a reklámnak. Moszkva Felrobbantottak egy autóbuszt Az orosz főváros északkeleti részén kedden este nagy erejű pokolgép robbant egy autó­busz-végállomáson, de szemé­lyi sérülés nem történt. Az ismeretlen tettesek a volt népgazdasági kiállítás előtti au­tóbusz-végállomásra éppen csak befutott helyi járatú buszt robbantotak fel. A detonáció azután történt, hogy a járművet elhagyta az utolsó utas, illetve a vezető is. A busz hátsó részét valósággal szétszakította a po­kolgép. A vizsgálatot tűzszeré­szek bevonásával folytatják. A rendőrség három férfit gyanú­sít, akik a buszon utaztak, majd a többi utassal a robbanás előtt elhagyták a járművet. Moszkvában a hatóságok a csecsenföldi katonai akció ál­dozatait megtorló csecsen ter­rortámadásoktól tartanak. A hónap elején egy Moszkva mel­letti vasúti hídon történt robba­nás. Múlt csütörtökön a moszk­vai körvasúton egy teherszerel- vény alatt robbant pokolgép. Egyelőre egyik esetben sem bi­zonyított, hogy csecsének kö­vették volna el a terrorakciót. Az utóbbi időben megszapo­rodtak Moszkvában a bombari­adók, de az esetek döntő több­sége vaklármának bizonyult. PANORÁMA * PANORÁMA * PANORÁMA * PANORÁMA * PANORÁMA * PANORÁMA A Kaukázus és Csecsenföld vallástörténetéből A grozniji elnöki palota irodáját Samil imám portréja díszíti. Dzsohar Dudajev elnök azonban nemcsak rá, hanem a cári Oroszországgal szembeni kau- kuzási ellenállás még régebbi, első hősére, Manszúr Usurma sejkre is gyakorta szívesen hi­vatkozik. O az iszlám zászlaja alatt az 1785 és 1791 közötti években küzdött a betolakodók ellen. A nemzetségekbe szervező­dött észak-kaukázusi csecsének büszkék arra, hogy nemes tör­zseik hegyi országa volt a cári terjeszkedést sókáig feltartóz­tató legerősebb bástya. A kabard hercegek hosszú uralma alól a XVIII. században szabadultak fel, de Nagy Katalin cámő ural­kodása (1762-1796) alatt meg­kezdődött újabb leigázásuk. Az oroszok hadjárataikban számít­hattak a kozákok és a hagyomá­nyos orosz szövetségesek, a túl­nyomórészt ortodox oszétek tá­mogatására. A Kaukázus cárok elleni nagy háborújának legna­gyobb hőse, a hegyi népek le­gendás muszlim vezéralakja az avar Samil imám lett. Az avar szabadságharcos 1797-ben a dagesztáni Gimri hegyi faluban látta meg a napvilágot. Nemesek ivadéka volt, s nagy művelt­ségre tett szert. Amikor befe­jezte teológiai-vallásjogi tanul­mányait, 1834-ben megválasz­tották imámnak. Attól kezdve ő volt a muridok szerzetesrendjé­nek sorrendben harmadik elöljá­rója, a muridizmus vezetője. A muridok rendjének sza­bályzata az iszlám misztikus irányzatában, a szúfizmusban gyökerezett, amelynek célja a lelki megváltás, az Allahhal való egyesülés volt. Alapítójuk Mohamed Naksband sejk volt, akinek sírja ma is megvan Üz­begisztánban, a régi perzsa isz­lám kultúrkörhöz tartozó és fő­ként perzsa nyelvű tádzsikok lakta mesés Buharában. Mondják, hogy a vallási-poli­tikai mozgalommá vált muri­dizmus alapja, a szúfizmus Cse­csenföldön a szabadságharc szellemi fegyverévé vált. Hir­deti a bátorságot, az ellenséggel való vitéz szembeszállást, a tiszta és egyszerű muszlim életmódot, nemkülönben az önuralom minden körülmények között való megőrzését. Ennek az életmódnak elválaszthatatlan része Csecsenföldön a zikmek nevezett kultikus tánc, amely a szúft gyakorlatok része. . Erre az elragadtatott, önkívü­letbe kergető táncra 150 évvel ezelőtt Kunta hadzsi, az írástu­datlan pásztor tanította meg cse­csen honfitársait, miután mekkai zarándoklata során a Bagdad felé vezető úton látomásban volt része. Állítólag Kunta tartotta később a lelket a harcosokban súlyos vereségek idején is. A cár emberei bolondokházába zárták Kuntát, követőit száműzték, s a zikret betiltották. Samil imám gondosan meg­tervezett partizánháborút vívott a Kaukázusban. Az állandó orosz nyomás 1829-től kezdve szabályos hódító hadjárattá ala­kult át. A cár katonái a katonai határnak számító Tyerek folyó felől és Dagesztánban kiépített helyőrségi városokból törtek be Csecsenföldre. Samil meghir­dette a szent háborút, a dzsi- hádot, s így sikerült a korábban csak lazán megszervezett ellen­állást összpontosítania, fesze­sebben kézben tartania, és a cserkeszek vidékére is kiterjesz­teni. Az imám 1839-ben, 1842-ben és 1845-ben vissza­verte az orosz támadásokat. A háború Dagesztánban és Cse­csenföldön harminc esztendeig tartott. A cserkeszek nyuga­tabbra még öt esztendeig, 1864-ig folytatni tudták az ellenállást. Samil 1859-ig, a ki­küldött nagy orosz hadsereg tú­lerejétől elszenvedett végső ve­reségéig ahulgói székhelyéről, legutóbb a csecsenföldi Vede- nóból irányította a küzdelmet. A muridok vezérét elfogták, de hősiessége elismeréseként fogsága nem volt szigorú; Kalu- gában őrizték, ahonnan 1869-ben eltávozhatott, hogy zarándoklatot tegyen a muszli- mok szent helyein, így Mekká­ban és Medinában. Valószínűleg 1871 márciusában halt meg Medinában. Egyik fiát, Dzsemá- leddint még a harcok közben el­fogták, és túszként visszatartot­ták. Szentpétervárott azonban katonaiskolát végezhetett, majd 1856-ban megengedték, hogy visszatérjen a Kaukázusba. Zsorzs Sarasidze professzor szerint nem szabad eltúlozni az iszlám kaukázusi szerepét a he­gyi népek háborúiban. A harco­sokat nem az iszlám vezette a csatákba, hanem éppen megfor­dítva, a hadiállapot lendítette fel a vallási életet, s adta meg azt a súlyát, amellyel önmagában nem rendelkezett. A kaukázusi népek többsége éppen szabad­ságharca érdekében vette fel a muszlim hitet: a csecsének pél­dául a XVIII. század végén. Flesch István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom