Új Néplap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-28 / 305. szám

Az Opel továbbra is első Az Opel 1994-ben ismét a legnépszerűbb márka Magyarországon. 1992 és 1993 után, immár sorozatban harmadszor, Opel­ből adtak el a legtöbbet idehaza, és az Opel Hungary a magyarországi autóforgalmazó cégek közül elsőként lépte át a húszezres eladási számot, így a nem teljesen végleges adatok szerint 20300 új Opel talált gazdára az idei esztendőben. A rekord eladásokban továbbra is meghatározó szerepe van a ma­gyar Astrának, amelyből valamivel több, mint tízezer kelt el. Az idén bemutatkozott új Opel Omega, noha csak június elejétől kapható, a nagy kocsik kategóriájában el­adási listavezető lett: több mint 220 új Omega fut már a magyar utakon. Az eddig ismert adatok szerint az Opel piaci részese­dése 21 százalék fölött van Magyarorszá­gon. Egyre nagyobb szerepe van az Opel sike­rekben a kishaszon-járműveknek. Ezek 1300 darabbal részesedtek az eladásokból, mindenekelőtt az új Combo és a kisteher­autó, a Campo révén. Jelentős fejlődésen ment át a szentgott­hárdi Opel gyár is. A motorgyárban az év közepe táján beindult a második műszak, egyes gépsorokon a harmadik is, és ezzel a termelés felfutott napi 1.100 motorra. Az idén több, mint 160 ezer motor készül Szentgotthárdon, jövőre, több, mint 260 ezer a terv. Az elkészült 12.300 Astrából több, mint kétezer került exportra. Adó-tanácsadó 1995-re Amit az új szabályokról tudni kell Az 1995-re hatályos személyi jöveldelemadó-törvényt idén vi­szonylag korán - december 12-én - elfogadta az Országgyűlés. Az alábbiakban - korántsem a legrészletesebben - áttekintjük, hogy milyen változások történtek, s azok hogyan érintik az ál­lampolgárokat. Sorokban Jugoszláv katonai kiadások A jugoszláv parlament elfo­gadta az ország költségveté­sét. A dinárról átszámítva 1,5 milliárd dolláros büdzsé jelentős részét a katonai ki­adások emésztik majd fel. A Reuter jelentése szerint a katonai kiadásokra a költ­ségvetés 1 milliárd dollárt szán; ez a teljes költségvetés 76,2 százaléka és a hazai össztermék (GDP) 7,5 szá­zaléka. A brit hírügynökség által idézett szakértői véle­mények szerint a katonák jövőre körülbelül ugyan­annyi pénzt kapnak, mint 1994-ben. Belgrád azzal számol, hogy a kiadás és a bevétel egyenlő arányú lesz, és ezért nem kell majd hite­leket felvenni a jegybanktól és más pénzintézetektől. Forintleértékelés januárban? A magyar központi bank azt tervezi, hogy szigorítja a kamatpolitikáját, és foly­tatja a forint kapcsán a „kis- leértékelések” gyakorlatát - jelentette az AP-DJ ma­gyarországi pénzügyi sza­kértőkre hivatkozva. Az amerikai gazdasági hírügy­nökség jelentése szerint a jövő év egyik bizonytalan- sági tényezője, hogy milyen politikát folytat majd a jegybank lemondott elnöké­nek utódja. Vadász Gábor, a Girocredit Securities Buda­pest elemzője szerint jövőre növekednek a kamatlábak, és a forint leértékelése lé­pést tart majd az infláció ütemével, amely januárban várhatóan megugrik, mert az elektromos energia ára 65, a földgázé pedig 53 szá­zalékkal drágul. A Girocre­dit képviselője a jövő esz­tendőre 20 százalékos inflá­cióval és a forint 15-20 szá­zalékos leértékelésével számol. Csecsenfóldi veszteségek A jelenleg is tartó háború ezer milliárd rubel (1 dollár = 3496 rubel) veszteséget okozott eddig a csecsen gazdaságnak - jelentette ki a csecsenföldi lakás- és kommunális ügyek minisz­tere az ITAR-TASZSZ hír- ügynökség munkatársának. A miniszter azt mondta, hogy hétfőn sikerült helyre­állítani Groznij energiaszol­gáltatásának 70 %-át. Re­mények szerint kedden már a távközlési vonalak egy ré­sze is működni fog. Növekedés - alacsony inflációval Az ENSZ egyik intézménye szerint jövőre a világgazda­ságban erős növekedésre le­het számítani, miközben alacsony lesz az infláció mértéke. Jean-Claude Mil- leron, a New York-i székhe­lyű Gazdasági és Társa­dalmi Információ és Politi­kaelemző Intézet (DESIPA) vezetője, az ENSZ főtit­kár-helyettese ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az idei kedvezőtlen munkanélküliségi mutatók összességében jövőre sem változnak. Milleron szerint a fogyasztói árak az ipari ál­lamokban jövőre csupán 2,5 százalékkal emelkednek majd, és mértéke az utóbbi egy évtizedben a legalacso­nyabb lesz. Várhatóan a munkanélküliek száma is csökken, de csak a legfejlet­tebb ipari államokban. Ami a fejlődő országokat illeti, ott a világgazdaság jelenlegi fellendülési szakasza még nem érezteti majd hatását a súlyos munkanélküliségre. Új elem: az adójóváírás Az első - és talán a legfonto­sabb - „változás”, hogy a prog­resszív adó mértéke nem mó­dosul. E szabályt a fogyasztás visszaszorítására irányuló kor­mány-program jegyében kell kezelnünk. Minthogy azonban az alacsonyabb jövedelem-ka­tegóriákban az értékarányosítás elmaradása szociális feszültsé­geket okozhat, a kisebb jöve­delműek részére valamiféle közvetlen kompenzációra gon­dolt a jogalkotó. Ennek megjelenési formája a magyar adórendszerben új tí­pusú intézmény: az adójóváí­rás. Eszerint az, akinek az évi összjövedelme az 500 ezer fo­rintot nem haladja meg, éves adóját 7200 forinttal csökkent- heti. Ez az összeg voltaképpen azonos lenne azzal, ha az úgy­nevezett 0 kulcsos sávot 110 ezer forintról 146 ezer forintra emelnék. Ez utóbbi technikai megoldást viszont el kellett ke­rülni, mert a 0 kulcsos adósáv szélesítése mindenkit, akár a több millió forintos jövedelmet kereső magánszemélyt is érin­tette volna. A magas jövede­lem-kategóriákban szociális fe­szültségről aligha beszélhe­tünk, s ezért választotta a tör­vényalkotó az adójóváírás emlí­tett módját. A félmillió forintos jövedelemhatár számításánál ezentúl figyelembe kell venni az összjövedelem mellett az osztalék típusú nyereséget is. Autó-adó változatok Nagy vihart kavart és széles­körű támadások közepette fo­gadta el végül is az Országgyű­lés az úgynevezett cégautó adózására vonatkozó szabályt. A személyi jövedelemadó-tör­vény a cégek tulajdonában lévő gépkocsik esetében vélelmezi azt, hogy a személyautót ma­gáncélra is használják. Ezért - a gépkocsi életkorától és szerzési értékétől függő - havi adótéte­leket állapít meg. Az adó összegét főszabály­ként a cégnek kell megfizetnie. Miután az egész intézkedés mo­tivációja a személygépkocsi magáncélú használatának adóz­tatásán alapul, az idevágó ren­delkezések megengedik, hogy a cég a gépkocsit használó ma­gánszeméllyel előzetesen meg­állapodjon a tételes adó átválla­lásában. Ilyenkor a magánsze­mély a vonatkozó adótételt a cégéhez fizeti be, majd ezt az adótételt a cég továbbítja az adóhivatalhoz. Ha a magán- személy a befizetést elmulasz­taná, azt a cégnek kell helyette pótolnia. A rendelkezés szempontjá­ból a személyautókhoz sorolja a törvény azt a tehergépjármű­vet is, amelynek önsúlya az 1 tonnát nem haladja meg, és ket­tőnél több utas szállítására al­kalmas (legalább 4 személyes). Az Érdekegyeztető Tanács ülését követően számos kivétel került be a törvénybe. így kike­rültek az adózás hatálya alól a megkülönböztetett jelzéssel el­látott gépkocsik, az üzletszerű személyszállítást végző jármű­vek is, például a gépjárműokta­tók tanulóautói, a posta szolgál­tatást, közmű hibaelhárítását végző járművei, a fogyatékos személy szállítására használt gépkocsik és a költségvetési szervek kizárólag hivatali célú gépkocsijai. A rendelkezés voltaképpen abból indul ki, hogy ha a ma­gánszemélynek nem saját pén­zéből kell a magáncélú gépko­csi költségeit fedeznie, akkor nagyértékű, természetben meg­nyilvánuló jövedelemhez jut, aminek az adózásban is meg kell jelennie. A korábbi szabá­lyozás, amely útnyilvántartás­hoz kötötten voltaképpen bi­zalmi elven alapulva kívánta ezt a fajta jövedelmet adóztatni, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az ugyanis telje­sen világos, hogy országszerte nem csak 670 személy hasz­nálta magán célra is szolgálati kocsiját, pedig csak ennyien vallottak be ezen a címen - igaz, meglehetősen szerényen számított - jövedelmet. Ha fi­gyelembe vesszük, hogy a ma­gáncélú használat ellenértékét - kilométerenként 8 forintot - megfizetve mentesülni lehetett az adó alól, akkor sem érintett az intézkedés 25 ezernél több alttót. Adómérséklő tételek Jelentős, talán koncepcioná­lisnak is nevezhető változtatás az adóalap csökkentő tételek megszüntetése, és helyettük adókedvezmények létrehozása. A legnagyobb összegű ilyen té­tel a nyugdíj- és egészségbizto­sítási járulék „könyvelésekor” jelentkezik majd. 1994 évben ez az adó alapját csökkentette, az e címen levont összeg 25 százalékával maga az adó mér­sékelhető. Ez egyúttal azt is je­lenti, hogy ha az idén a magán- személy mondjuk a 44 százalé­kos adókulcs tartományában tudta a nyugdíjjárulékot az adóalapjából levonni, az adó­megtakarítás 44 százalék volt. A szerényebb jövedelműnél - mondjuk a 25 százalékos tar­tományba esőnél - az adómeg­takarítás kisebb, mindössze 25 százalékos volt. A törvény ezt a típusú kedvezményt tehát ará­nyosabbá teszi. Ugyanez a helyzet az önkén­tes, kölcsönös biztosító pénz­tárhoz történő befizetésekkel. Ha a befizetés nyugdíjbiztosí­tást céloz, akkor az összeg 50 százalékával, ha egészségbizto­sítási pénztári befizetésről van szó, akkor 25 százalékkal csök­kenthető a fizetendő adó. Ez utóbbi kettő együttesen nem ha­ladhatja meg az évi 100 ezer fo­rintot. A súlyos fogyatékosok havi 3000 forintos adóalap­csökkentését havi 900 forintos adókedvezmény váltja fel. A munkavállalói érdekkép­viseleti tagdíj és a kamarai tag­díj adómentes marad csakúgy, mint a magánszemély által megfizetett (tőle levont) mun­kavállalói járulék. Az önálló szellemi tevékeny­séget folytatók 100 ezer forin­tos adóalap csökkentő tétele he­lyett 25 százalékos adóked­vezmény lép életbe. Ennek a kedvezménynek a felső korlátja évi 50 ezer forint, vagyis itt a kedvezmény nőtt. A 100 ezer forintos adóalap-csökkentés ugyanis maximum 44 ezer fo­rintos adómegtakarítást ered­ményezhet, szemben a jövő évi 50 ezer forintos plafonnal. Az 1994 január 1-jét köve­tően pénzintézettel megkötött, új lakás vásárlására vagy építé­sére vonatkozó hitelszerződés törlesztése az adóalapot csök­kentette. A jövőben ez adóked­vezménnyé alakul át oly mó­don,hogy a törlesztésként fize­tett összeg 20 százaléka magát az adót csökkenti. Az ilyen cí­men igénybe veti kedvezmény sem haladhatja meg azonban lakásonként a 35 ezer forintot. Ha a felsőoktatásban 1995-ben bevezetik a tandíjat, akkor annak 30 százalékával a befizető - ez általában a szülő, a gyám, az eltartó - adója csök­kenthető. Az egyes településeken kive­tett helyi adók 20 százaléka ugyancsak adókedvezmény cí­mén csökkenti majd a fizetendő személyi jövedelemadót. Az élet- és nyugdíjbiztosítás korábban megszüntetett ked­vezménye visszakerül az adó­törvénybe. A biztosítónak ilyen címen fizetett összeg 20 száza­lékával, legfeljebb azonban évente 50 ezer forinttal csök­kenthető jövőre az adó. Ismeretlen fogalom: az adóhitel A befektetések adóalap csökkentő kedvezménye meg­szűnik. Helyette az adóhitelnek nevezett kedvezmény lép életbe, amelynek mértéke a részvény vásárlására fordított összeg éves állományának 30 százaléka lehet. Ha az éves ál­lomány a következő években nő, akkor a növekmény 30 szá­zaléka további adókedvez­ményre jogosít, ha pedig az ál­lomány csökken, a különbség 30 százalékát mint adóhitelt vissza kell fizetni az adóhiva­talnak. A korábbi szabályozás­sal ellentétben itt nemcsak az új kibocsátású részvény tulajdo­nához kapcsolódik a preferen­cia, hanem bármilyen nyilvános kibocsátású részvény vagy be­fektetési jegy megszerzéséhez igénybe lehet venni. A ked­vezmény további feltétele a brókercégnél kötelezően veze­tendő tőkeszámla. Ezt a kedvezményt sosem lehet véglegesen megszerezni, valamikor vissza kell majd fi­zetni a korábban adóból leírt forintokat. Ezért kapta e ked­vezmény az „adóhitel” elneve­zést. Jelentős eltérés a korábbi­tól, hogy amíg a részvények, befektetések 3 éves birtoklása után a kedvezmény véglegessé válhatott, most csak időlegesen vehető igénybe. A korábbi gya­korlat lehetetlenné tette a be­fektetések forgatását is, holott az értékpapírpiac és a tőzsde érdeke a mobilitást kívánja. Az osztalék adója A befektetés ösztönzésének másik eszköze az osztalék adó­jának mérséklése. Az idei 10, illetőleg 20 százalék helyett az osztalék adója egységesen 10 százalék lesz. Az első 100 ezer forint osztalékra eső adó azon­ban a bevallásban visszaigé­nyelhetővé válik. A takarékbe­tét és értékpapír kamatának 10%-os forrásadója már 1994 november 1-jétől nulla száza­lékra csökkent, vagyis gyakor­latilag nem adózik. Az árfolyamnyereség mai 20 százalékos lineáris adója 10 százalék lesz jövőre. Ezt az adót sem kell azonban megfi­zetni, ha magánszemély árfo­lyam-nyeresége a brókercégnél vezetett tőke számláján kelet­kezik. Átalányadó 1995-től az egyéni vállalko­zói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozók választhat­ják az átalányadózást is. Ez a bevétel százalékában kifejezett jövedelemtartalmat, illetőleg ennek 25 százalékát, mint át­alányadót jelenti. A törvény ál­tal megállapított bevételi határ 3, illetőleg 15 millió forint, ta­pasztalataink szerint ennek alapján az egyéni vállalkozók mintegy 90 százaléka választ­hatja ezt az adózási formát. Az átalányadó lineáris adó, arra nincs sem 0 kulcs, sem 44 százalékos elvonási mérték, sem adókedvezmény. Az átalá­nyadózást február 15-ig, a be­vallási nyomtatvány erre a célra szolgáló rovatának megjelölé­sével választhatják az egyéni vállalkozók. Az átalányadózó pénztárkönyv helyett bevételi nyilvántartást vezet, s mentesül néhány alnyilvántartás (pl. gépkocsi-használati nyilvántar­tás) vezetése alól. A családi pótlék adómentes A családi pótlék adómentes marad, ezt azért szükséges megjegyezni, mert az előké­szítő munkák egyik fázisában szóba került e juttatás esetleges adókötelezettsége.Ugyanakkor a gyermekkedvezmény meg­szűnt, és az így keletkező több­let adóbevételt a költségvetési törvény szociális kiadásokra csoportosítja át, ez a pénz a gyermeknevelési támogatásban és más szociális juttatásokban kerül majd vissza a gyermekes családokhoz. Az adótörvény jövőre lehe­tővé teszi, hogy a földhaszon­bérleti díj adózására a magán- személy 20ö százalékos forrás-adót válasszon. Miután a földhaszonbérleti díjak több­sége a korábbi földjáradékból keletkezik, célszerűnek látszott e kérdés azonos adóügyi keze­lése. Ez a kedvezmény legfel­jebb évi 50 ezer forint bérleti díjig választható. Az étkezési hozzájárulás alapesete változatlan maradt, így a munkavállaló részére természetben juttatott havi 1200 forintos étkeztetés adó­mentes, ideértve az ilyen célra forgalomban lévő utalványokat is. Ha azonban a munkáltató melegételt tud biztosítani - és ez új vonása az adórendszernek - az adómentesség havi 1600 forintig terjed. Vámosi-Nagy Szabolcs Ferenczy Europress Idegenforgalom Több külföldi turista A kereskedelmi szálláshelye­ken október végéig 4,4 millió vendég fordult meg, közel 15 millió éjszakát töltve a szállás­helyeken. A külföldi vendégek száma (2,6 millió) kisebb mér­tékben emelkedett, mint a bel­földi vendégeké, az általuk el­töltött vendégéjszakák száma pedig az előző évi szinten ma­radt. A magasabb színvonalat nyújtó szálláshelyek, szállodák és panziók forgalma emelke­dett, a többi szállástípusban csökkent a külföldiek által el­töltött éjszakák száma. A szál­lodák kihasználtsága szeptem­berben 54 százalék volt, ami magasabb, mint 1993 októbe­rében volt. A január-októberi időszakot tekintve azonban a 48 százalékos kihasználtság az előző év azonos időszaki alatt maradt - áll a KSH legfrissebb jelentésében. Ami az idegenforgalom kere­tét jelentő utasforgalmat illeti, 1994. október végéig 34 millió külföldi látogatott Magyaror­szágra, ez kismértékben az előző évi szint alatt maradt. A látogatók között 17 százalékkal visszaesett a turisták száma. A legtöbb ország esetében csök­kent a turisták száma, csupán a Japánból érkezőké emelkedett jelentősebb mértékben. A turis­ták 120 millió éjszakát töltöttek Magyarországon, ami kismér­tékű csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest. A magyarok 12 millió alka­lommal látogattak külföldre, ez 16 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A legtöbb,határállomás visZ- szaesqí forgottja. m^jjefl; ,a nö­vekedést elsősorban á szerb ha­társzakasz 2,6 milliós forgalma idézte elő, mely az előző év első 10 hónapjához képest több mint négy és félszeres, a gazda­sági embargóval összefüggő növekedést jelent. Kismérték­ben növekedett még a buda­pesti repülőtéren és a szlovák határszakaszon keresztül kül­földre látogatók száma. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint szeptember vé­géig a nemzetközi fizetési mér­leg idegenforgalmi fejezetében az aktívum 400 millió dollár volt, a bevétel dollárban szá­mítva 16 százalékkal emelke­dett. Közalkalmazottak Kétmilliót elbocsátanak Kétmillió közalkalmazott elbo­csátását tervezi jövőre a kínai kormány. Szung Tö-fu szemé­lyügyi miniszter bejelentette, hogy az elbocsátások kiterjed­nek az összes állami hivatalra és a költségvetésből finanszíro­zott intézményekre. Kína az előző évtizedben már kétszer is nekirugaszkodott a közalkalmazotti reformnak (1982-ben és 1988-ban), de az előző kísérletek meghiúsultak az apparátus ellenállásán. (MTI) Tűzijáték Nemrég jelent meg Andrew Sarlós „Tűzijáték” című könyve, melyben a magyar származású kanadai - nemzet­közileg el- és közismert - pénzember önmagáról, életé­nek útjáról vall. Könyvéből többek között megtudható, ho­gyan jött létre az Első Magyar Alap, hogy a hőskorszak ma­gyar politikusai és pénzemberei miként vették fel a kapcsolatot az amerikai üzleti körökkel, hogy milyen tárgyalások ered­ményeként történt meg a Skála privatizációja, hogy ki és mi­lyen szerepet játszott hazánk pénzügyi világában. *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom