Új Néplap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-15 / 295. szám

4. oldal A Szerkesztőség Postájából * 1994. december 15., csütörtök Levegőt, levegőt a buszon! Ha ablakot nyitnánk Több éve járok autóbusszal vi­dékről Szolnokra dolgozni, és számtalanszor előfordult már, hogy a beteg embereket rosz- szullét kerülgette, olykor sür­gősen friss levegőre volt szük­ségük. Szerencsére én abba a kategóriába tartozom, akik nem küszködnek ilyen problémával, de mióta a Jászkun Volán Rt. új buszokat vásárolt, közte B-58-as típusú Volvót, egyre többször fáj a fejem a buszon, és hányingerem van. Mindezt arra vezethetem vissza, hogy ezek a buszok utazás közben nem szellőznek. (A busz tető­szellőztetővei és légbefóvó be­rendezéssel van ellátva, csak működtetni kell. A szerk.) Ma­gam miatt nem is szántam volna időt a levélírásra, de sok­szor utazom együtt idős, beteg emberekkel, akik hasonló rosz- szullétről panaszkodnak, sőt legutóbb tanúja voltam, amikor egy idős embert ájulás kerülge­tett a buszon. Úgy vélem, a magas szállí­tási díjért joggal várhatják el az utasok, hogy a zsúfolt buszo­kon olykor lehessen ablakot nyitni. A szellőztetésen túlme­nően megjegyzem még, hogy ezek a buszok ráadásul ké­nyelmetlenek is. Az ülések kö­zött olyan parányi a hely, hogy egy nagyobb termetű ember lába el sem fér. Nemrég arról értesülhettünk, hogy a Jászkun Volán újabb, svéd motorral és alvázzal ké­szült Scania-TRA-E 94-es, környezetkímélő, fényvédő üveggel ellátott buszt tesztel - vásárlás előtt. Reméljük, a szel­lőztetésével nem lesz gond. Végül is nem tudom, mi szük­ség van arra, hogy a Volán olyan buszokat vásároljon, amiket nyugaton már megun­tak, hiszen nálunk sokkal szebb, kényelmesebb buszokat tudnak gyártani. Elsősorban az egyre több helyen járatba állí­tott fehér buszokra gondolok. Tehát figyeljünk jobban a környezetünkre, az utasokra s különösen a beteg emberekre. „Az egyik törzsutas” Jogi tanácsadónk A táppénz összegéről Táppénz problémájával for­dult hozzánk H. A.-né jász- fényszarui olvasónk. Amint írja. férjét 1994 nyarán üzemi baleset érte, de nem a saját hibájából. Sérülése miatt je­lenleg is betegállományban van. „kapja a 100 százalékos táppénzt, tehát úgy nagyjából minden rendben lenne”. Csakhogy ez év tavaszán a szövetkezeten belül alakult egy kft., és a férjét új munka­szerződéssel foglalkoztatják, de változatlanul ugyanazt a munkát végzi, mint korábban, és a munkaszerződésbe is be­lefoglalták, hogy „munkavi­szonya folyamatos”. A bal­esetet követően azonban a táppénzét a kft.-ben eltöltött 3 havi átlagkeresete alapján számították ki és Fizetik, ami körülbelül fele az előző évi át­lagkeresetének. Nem tartja reálisnak, és nincs tisztában vele, hogy férjével szemben - a táppénzszámításnál - jog­szerűen jártak-e el. Nem akar pereskedni, de azt sem sze­retné, ha a családot sérelem, hátrány érné. Ez irányú kér­désére eddig nem kapott egyértelmű tájékoztatást. Az eset az utóbbi időben gyakorinak, tipikusnak mondható, és olvasónk prob­lémájára sajnos nem adhatunk kedvező választ. Ugyanis a társadalombiztosításról szőlő, többször módosított 1975. évi II. törvény, 22. paragrafusa értelmében általános szabály az, hogy a táppénz összegét a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző naptári évben elért kereset napi átlaga alapján kell megállapítani. A törvény azonban külön rendelkezést tartalmaz azokra, akiknek az irányadó időszakban változott a mun­kaviszonyuk. A hivatkozott törvény 22. paragrafusának 2. bekezdése szerint ugyanis ez esetben - így az Ön férjét illetően is - a táppénzt annál a munkáltató­nál eltöltött irányadó idő­szakban elért kereset alapján kell megállapítani, ahol a ke­resőképtelenség bekövetkezé­sekor dolgozott. A kft. önálló jogi személy, és új munkálta­tója a férjének, tehát a kft.-nél elért jövedelme képezheti csak a táppénz alapját. A levelében jelzett „mun­kaviszony folyamatosságá­nak" a munka törvényköny­vében szabályozott kedvez­mények és juttatások esetében van jelentősége, mint például a felmondási idő, végkielégí­tés stb. Mindezek alapján az egészségbiztosítási pénztár el­járása jogszerű volt. Dr. Lambert István ügyvéd Tiszavárkonyban - 1941-ben Az egykori Hangya szövetkezet előtt örökített meg bennünket ez a kép - Tiszavárkonyban, 1941 októberében. Balról az egyenruhás fiú budapesti cserkész, aki éppen nálunk vendéges­kedett, mellette Irén és Anna nővéreim, jómagam civilben. Akkor 15 éves voltam, és édesapámat követve a cipészmester­séget igyekeztem elsajátítatni. Először mellette tanultam, majd Szolnokon Herédi Gyula mester úrnál szabadultam 1942-ben. Végül is nem az eredeti szakmámból mentem nyugdíjba, ha­nem sok-sok megpróbáltatás, munkaterület után, a budapesti Vegyépszertől. Magamról elmondhatom, mindig jókedvű ember voltam, amit az is bizonyít, hogy 34 éve legkedvesebb időtöltésem, szenvedélyem a rímfaragás. Klubokban, családi és társas össze­jöveteleken igyekszem vele örömet, kikapcsolódást szerezni az embereknek, a közönségnek. I. Kiss Béla - Tiszavárkony Megemlékezés Hazánk nem minden településének adatott meg, hogy bekerüljön az irodalmi helységnevek leltárába. Öcsöd büszke arra, hogy egyik legnagyobb magyar költőnk, József Attila emlékét őrizheti, s az itt töltött gyermekéveit saját hagyományaként ápolja. Tíz éve, 1974. december 3-án volt 57 éve annak, hogy a költő véget vetett életé­nek. Az Öcsödi Általános Iskola magyar-történelem munkaközös­sége elindított egy hagyományt, miszerint minden évben, decem­ber 2-án József Attila-szavalóversenyt rendez. Az idén a kun­szentmártoni Deák Ferenc Úti, valamint a Széchenyi István Álta­lános Iskolát is meghívtuk. Az iskolákból - kötelező és szabadon választott verseikkel - a felső tagozatosok vettek részt. Az ese­ményre - a szépszámú szülőkön, nevelőkön, tanulókon kívül - Enyedi Antalné, a helyi Hagyományőrző Pávakör vezetője is el­jött, aki a helytörténeti múzeumban ápolja a költő emlékeit. A ver­seny két fordulóban zajlott, és a közönség a szünetben - Enyedi Dezsőné tanárnő vezetésével - a Rejtelmek című vers megzenésí­tett változatát tanulta meg, s énekelte. A helyezések: 4. o.: I. Bállá Betti (Kunszentmárton), II. Gergu- lics Szilvia, III. Karai Kitti (öcsödiek); 5-6. o.: I. Iglódi Dóra, II. Katona Ágnes (kunszentmártoniak), III. Bíró Attila (Öcsöd); 7-8. o.: I. Tóth Mária és Suvada Péter (két első), II. Tóth Mária (mind­hárman kunszentmártoniak), III. Csató Tünde (Öcsöd). Rasztik Józsefné igazgatónő a tanulók felkészítéséért mondott köszönetét, a jutalomkönyveket Zsadon Józsefné könyvtáros és Révész Márta, a diákönkormányzat vezetője adta át - oklevelek, emléklapok kíséretében. Abban a reményben búcsúztunk, hogy jövőre újra, ugyanitt ta­lálkozunk. (A képen a kunszentmártoni és öcsödi tanulók csoportja látható.) Pappné Németh Rozália - tanárnő Akikről még szólni kell Emberségből példát mutattak A borzalmas szajoli katasztrófa kapcsán szeretnék azokról szólni, akik nem kerültek ugyan az érdeklődés középpontjába, de emberségből példát mutat­tak. Azokról az emberekről, he­lyi lakosokról, akik elsőként érkezve a baleset színhelyére, a döbbenet után azonnal a men­téshez fogtak - még mielőtt a hatóságok megjelentek volna. Ők azok, akik a szolgálati laká­sok romjaiból sok gyermeket kiemeltek, és hozzáfogtak a szerelvényekben rekedt, két­ségbeesett emberek kiszabadí­tásához. Megérdemlik, hogy név sze­rint megemlítsük őket, és ez­úton is az irántuk érzett tisztele­tünket, köszönetünket fejezzük ki: Balogh Istvánnak, Rocsa Sándornak, Varga Imrének, Magyar Jánosnak, Balázs Fe­rencnek, Török Imrének és Pe­rei Andrásnak. Szőke Csaba Szajol Tizennyolc iskola legjobbjai A megyei vetélkedőn A szolnoki II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola igazgatója, Pintér János levelében arról tá­jékoztat, hogy december 6-án megyei német nyelvi vetélke­dőt rendeztek. Az iskola felhívására nyolc­vanhét ötödik osztályos tanuló készített pályázatot, mely alap­ján 18 iskola legjobbjai kaptak meghívást a döntőre. Az ese­mény résztvevői - a Tóth és Társa Bt., a Papír Kalmár Kft. az Ideál Szolnok Kft. és a Nun- hems Kft. jóvoltából - a döntő napjához méltó Mikulás-cso­maggal térhettek haza. A verseny első helyezettje Zsíros Boglárka, második Jan- csovics Sándor (mindketten a II. Rákóczi F. Általános Iskola tanulói), harmadik Gyémánt Kinga, a szolnoki Belvárosi Ál­talános Iskola tanulója lett. A negyedik-hatodik helyen vé­geztek: Vérségi Katalin, a jász­berényi Nagyboldogasszony Katolikus Általános Iskola, Mészáros Margit, a tiszajenői, Sztruhala Éva a jánoshidai álta­lános iskola tanulója. A sikeres szerepléshez, a végeredményhez mi is gratulá­lunk. A gyerekek veszítettek A karcagi önkormányzat az el­múlt években Mikulás-cso­maggal lepte meg a város óvo­dásait, általános és középisko­lás diákjait. Köszönet érte. A jó szokás az idén se maradt el, és a polgármesteri hivatal - a nehéz gazdasági helyzet ellenére is - ajándékot készíttetett. A cso­mag összeállítására több cég tett ajánlatot, ám amelyiket kö­zülük kiválasztottak, megbíz­tak, az valóban meglepetést okozott. Ugyanis gyenge minő­ségű, kőkemény, olcsó csoko­ládét (Foci csokit, Kata szele­tet, rizses csokit), töltetlen sa­vanyú cukorkát rakott a zacs­kóba, és egyetlen csoki-Miku- lást sem! A történteket azért tesszük szóvá, mert az általunk elkészí­tett, és később minden indoklás nélkül visszautasított csomagot sokkal igényesebben, a gyere­kek kedvelt édességeiből (Milka Télapó, Kinder tojás, Milky Way csoki, Milky Way szendvics, Barby rágok, füge, kulcstartó, levonó stb.) állítot­tuk össze, és egyikünk - a cso­mag értékén felül - gyerme­kenként még egy kis üveg kólát is felajánlott. Sajnos az illetékesek ezúttal nem a minőséget választották, és nem mi veszítettünk, hanem a város gyerekei. Imre Eszter Elek és Társa Bt., Földvári Béla Kávéker Kft. Az együttélés ténye alapján Élethelyzet Korunk és hazánk betegsége a munkanélküliség. Ennek orvos­lására alkották meg a foglalkoz­tatás elősegítéséről és a mun­kanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV-es törvényt, mely a problémákat nem oldotta meg. Gyökerei politikai és gaz­dasági alapokra, mélyebb ta­lajba nyúlnak vissza. Lényegé­ben: ami a múltban ismeretlen fogalom volt, hiszen a munka­kerülőket büntetőjogi eszkö­zökkel is üldözték, az ma szo­morú valóság. Végtelenül meghat, hogy a megyei munkaügyi központ a munkanélküliség csökkentése érdekében milyen hatékonyan működik - olvashattam nemrég az erről szóló cikket. (Új Nép­lap november 24.) Erre mondja az olasz közmondás: ha nem is igaz, jól kitalálták. Továbbá ar­ról is tájékoztattak, hogy a munkáltatók informatív csator­nákon keresztül - munkaügyi szervek megkerülésével - a törvény ellenére töltik be a munkahelyeket. Igaz lehet, hogy itt már a középkori szi- mónia működik. Csupán azt felejtették el, hogy amikor a központban megürült egy jog- tanácsosi munkahely, azt sem munkanélkülivel töltötték be, hanem munkaviszonnyal ren­delkező személlyel, aki feltehe­tően magasabb munkabérért vagy más okból pályázott a ki­írt munkakörre. E kérdésben a döntés állítólag „objektív” volt. Az 1993. évi közalkalmazotti jogviszony felmentése után kezdődött lányom kálváriája, mert önkéntes elhatározásából bárhová jelentkezett munkára, mindenhol elutasították. Való­jában ki is gondolja komolyan azt a ki nem mondott tényt, hogy az a munkáltató, amelyik valakit persona non gratának minősített, az képes lenne ob­jektív információt adni. Sok esetben olyan véleményt adnak, amilyet akarnak, illetőleg amire utasítást kapnak? Az érdekelt nem ismerheti! Tapasztalatból mondhatom, hogy a munkaügyi hivatallal való - törvény által előírt - együttműködési kötele­zettség abban állt, hogy a mun­kanélküli jelezte az álláshelye­ket, de azt nem követte érdemi intézkedés. Úgy érezzük, a munkanélküli másodrendű, megbélyegzett állampolgár, akit a Taigetoszra tesznek... A munkaviszonnyal rendelke­zők többnyire a magasabb jö­vedelem érdekében változtat­nak munkahelyet, de a munka- nélkülinek a válogatás nem adatik meg. Kiemelem azt a tényt, hogy a családjogi törvény hiába írja elő a szülőtartási kötelezettsé­get, ha a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló tör­vény ennek ellentmond. Ebből következik, hogy a 43 éves gyermekünket nekünk, szülők­nek kell - az együttélés ténye alapján - eltartanunk, holott nem mi tettük „földönfutóvá” - miközben alacsonyabb végzett­ségű tisztviselők ülnek hivatali asztaluknál, jogi osztályvezetői beosztásban. Ezt nálunk jogál­lamiságnak hívják.... Sikerült egy jogtanácsost és idős szüleit teljesen tönkre­tenni. Gyermekünk jelenleg egyéni ügyvédként sem dol­gozhat, mert az induláshoz nem tudunk neki anyagi segítséget adni. Tudomásom szerint Szol­nokon nagyon sok ügyvéd küszködik megélhetési gon­dokkal. Remélem, a munkaügyi központ ezt is meg tudja me- gyarázni - objektíve ... (Olva­sónk kérésére neve, címe a szerkesztőségben.) Jótékonysági est A kunhegyesi Kossuth Lajos Általános Iskola jótékonysági estet rendezett november 26-án. Az eseményt megörökítő kép kíséreté­ben Juhász Lászlóné, az iskola igazgatója a tantestület és a diákok nevében is köszönetét mond a segítőknek, a kedves szülőknek, a vállalkozóknak, akik az est céljához (a nyelvi labor megvalósításá­hoz, a számítógép-vásárláshoz) adományaikkal hozzájárultak. Levelekből - sorokban A Curie Alapítvány a tehetsé­ges gyermekekért (foglalkozta­tásukért) december 3-án gála­műsort rendezett a szolnoki Vá­rosi Művelődési Központban. Ezúton is köszönetét mondanak a szponzoroknak, akik az ese­mény sikeréhez támogatásuk­kal hozzájárultak: a megyei közgyűlésnek, a városi önkor­mányzatnak, a Kőolajkutató, az Agroker, a Szolkom, a Hozam, a Szolnoktej, a Solami Hús­ipari, a Sütőipari Rt.-nek, a Kő­bányai Sör Értékesítő Kft.-nek, valamint azoknak is, akik a ta­nulókat különböző ajándékok­kal jutalmazták. * Ifj. Nagy Lajosné örményesi olvasónk leveléből: A közel­múlt napokban hozzánk is elju­tott a Falutévé Mikulása. Meg­lepetés, öröm volt számunkra, és mások nevében is hálás kö­szönetét mondok azoknak, akik ehhez bármivel hozzájárultak. Külön köszönetét érdemel Papp Lászlóné, mert a vasár­napját is feláldozva, fáradhatat­lanul járt házról házra, hogy minél hamarább megkaphassuk a kedves ajándékot. * Dombi András, a szolnoki gyermekváros 12-es csoportjá­nak vezetője köszönetét fejezi ki Nagyné Mészáros Évának, a Cigány Szociális Központ ve­zetőjének azért a sok-sok segít­ségért, amit számukra a közel­múltban nyújtott. Az intézet to­vábbi munkájához sikereket kí­ván. * „Magánosok” jeligére: A „Te meg Én Klub” Szolnokon, a Hild tér 1. sz. alatt (művelő­dési központ) található, ahová minden hétfőn 18 órától szere­tettel várják az érdeklődőket. Telefonszámuk: 344-133. Az oldalt szerkesztette: Csankó Miklósné

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom