Új Néplap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-15 / 295. szám

1994. december 15., csütörtök 3. oldal Hazai Tükör Jövő és múlt egymás mellett Jászfelsőszentgyörgyön. A régi düledező, nádfedeles parasztház szomszédságában épül az új telefonközpont, melyben a modern technika kap majd helyet. A jászsági telefonfejlesztés részeként először Jászfelsőszentgyörgyön kezdték el a belső hálózat kiépítését. fotó: mészáros Bemutatkozik a Mozart Alapítvány Pillanatfelvételek a vasutassztrájkról Este tíztől másnap délután négyig Hétfőn 22 órakor kezdetét vette, és szerdán délelőtt 10 óráig tartott volna - ha közben megegyezés nem születik - a 36 órás általános sztrájk, melyet a magyar vasutak történetében min­den eddiginél nagyobbra terveztek. Mivel kedden a szakszer­vezetek képviselői - egy kivétellel - és a MÁV Rt. vezetői között - kölcsönös kompromisszumok árán - létrejött a megállapo­dás, így még aznap 16 órakor megszüntették a sztrájkot. Azóta is megfeszített erőkkel azon munkálkodnak, hogy a vasúti köz­lekedés ismét zavartalan legyen. Az alábbiakban kis ízelítőt adunk a szolnoki sztrájkhelyzetröl. Az Európai Mozart Alapítvány hatrészes koncertsorozattal mu­tatkozik be Budapesten decem­ber 15-20. között. A jelenleg Krakkóban működő Mozart Akadémia növendékei és pro­fesszorai, valamint közismert muzsikusok lépnek fel az MTA kongresszusi termében. A nyitónapon Sámuel Bar­ber, Michal Spisak, Karol Szymanowski és Smetana egy-egy alkotását tolmácsolják. A 16-i előadásuk műsorán Ros­sini Petite Messe Solennelle című műve szerepel. A Capella Cracoviensis Énekegyüttessel A forgalomba kerülő gyógysze­rek száma az import liberalizá­lását követően három és félsze­resére emelkedett. Ezzel együtt megjelentek a drága, ám nem biztos, hogy ugyanolyan jó ha­tásfokkal rendelkező nyugati termékek. A társadalombiztosí­tási támogatás ezért eddig igen megosztott volt, s a szűkös költségvetés miatt a támogatás mértéke nem tudott lépést tar­tani az árakkal. Pontosabban a támogatásra fordított összeg az elmúlt három évben 3,4 szere­sére emelkedett. A piaci helyzetet, valamint a hazai ipart, továbbá a felhasz­nálhatóságot is figyelembe véve az egészségbiztosítási ön­közösen tolmácsolják. Jean-Efflam Bavouzet zongo­rista estje 18-án lesz. A művész többek között Murio Clementi, Domenico Scarlatti és Liszt Fe­renc műveiből játszik. Ligeti György, Erwin Schulhoff, Krzisztof Penderecki és Schu­bert darabjait 19-én hallhatja a közönség. A program zárónap­ján Vivaldi- és Mozart-zene- műveket adnak elő a Krakkói Mozart Alapítvány zenészei. Az alapítvány Dialógusok címmel egész napos konferen­ciát rendez 17-én a Kulturinnov épületében. A világ több pont­kormányzat jelenleg dolgozza ki, állítja össze azt a listát, mely tartalmazza majd a támogatható gyógyszerek körét. Ez összes­ségében százötven-kétszáz féle gyógyszert jelent, mellyel lé­nyegében az összes betegség gyógyítható. A szűkített körrel azt is el kívánják érni a pénz­tárnál, hogy a támogatással megvásárolható gyógyszerek a mai árnál olcsóbban megvehe­tők legyenek. Felvetődik a kérdés, vajon lehet-e majd kapni ezeket a gyógyszereket, s vajon a házi­orvosok ezeket írják-e fel? Hi­szen ma a gyógyszer nagy üz­let, s a különböző érdekeltségek működnek. járói érkező értelmiségiek fejtik ki álláspontjukat a szellemi ha­tárok nélküli Európáról, amely­nek példája lehetne a Mozart korabeli, azaz XVIII. századi nyitottság. A nyílt ülés levezető elnöke Hankiss Elemér lesz. Aznap este a helyszínen adnak koncertet a Krakkói Mozart Alapítvány zenészei. Műsoru­kon Mozart, Csajkovszkij és Alfred Schnittke művei szere­pelnek. Az alapítvány 1995-ben a fertődi' Esterházy-kastélyban szeretné folytatni működését. (MTI) Az elképzelések szerint min­den egyes patikának szerződést kell majd kötnie az egészség- biztosítási pénztárral. Ez a megállapodás egyúttal tartal­mazza majd azt a kikötést is, hogy a gyógyszertárnak köte­lező lesz tartania a támogatott gyógyszereket. Várható, hogy ezt ellenőrzik, sőt, ha esetleg három ellenőrzés alkalmával sem lesz kapható az említett listán szereplő termék- féleség, akkor a patikát bezá­rathatják. Egyúttal, ma még nem tudni, milyen módon, az orvosokat is kötelezni kell majd, hogy első­sorban a listán szereplő gyógy­szereket írják fel betegeiknek, s ne pedig a drágábbat, melyet még ráadásul a társadalombiz­tosítás sem támogat. Ez igen nehéz lesz, hiszen ma a különböző érdekeltségek alapján kapcsolatban állnak a nagy gyógyszerforgalmazók­A keddre virradó éjszakán a mozdonyvezetők mintha kicsit sokan lennének a várakozóhe­lyiségben. Előkerülnek a sakk­táblák, hallgatják a rádiót, né­zik a tévét. Hátha... De nem tör­ténik semmi. Mint később kide­rült, nemcsak azok jöttek be, akik szolgálatban voltak, ha­nem majd mindenki. Még a szabadságon levők sem tudtak nyugodtan otthon maradni. Jó volt érezni a maximális össze­tartás és -tartozás szellemét. Kedd reggel. Tóth György és Velkei Béla csaknem egyszerre telefonál: a vasutasok és a mozdonyvezetők szakszerveze­ténél eddig minden rendben zajlott. Kicsit később immár személyesen találkozunk velük és a mozdonyvezetőkkel. Kö­zös ismertetőjelük: feltűnően karikás szemek. Mint elmond­ták, Szolnokon a vontatási fő­nökségen valamennyi kollégá­juk - egységesen - részt vett a sztrájkban. A szolgálatban le­vők pedig nagy fegyelemmel látták el a munkájukat. Az elég­séges és szükséges szolgáltatá­sokat biztosították. Minden - a megállapodásban rögzített vo­nat - időben elindult. Szolnok. Vasútállomás. A kora délutáni órákban alig né- hányan lézengenek az óriási épületben. Mit szólnak hozzá, hogy nem akkor utazhatnak, amikor akarnak - próbálunk provokálni. Tudtunk róla, meg különben is mindenhová közle­kednek vonatok. Akkor lenne baj, ha megbénulna az egész vasút. Utána kérdezzék meg az embereket! Fiatalok a játék­Már 1984 előtt felvetődött a gondolat, hogy új iskola kellene Martfűnek, mert az 1200 gye­rek váltott tanításban is kinőtte a Martos Flóra - akkor egyetlen - Általános Iskolát - emlékszik vissza Molnár Pálné, a Mártí­rok úti iskola jelenlegi igazga­tónője. Az elhatározást tett követte, és* 1984. augusztus 20-án fel­avatták a 16 tantermes iskolát. Egy dinamikus, új testület szö­vetkezett több mint 400 gyer­mek oktatására. Az idő múltával nemcsak az alapító igazgató, hanem a testü­let több tagja is távozott Mart­fűről. Ami azonban változatlan automatáknál: Hogy micsoda van, sztrájk? Észre se vettük! Jé, miről maradtunk le?! (Jó nekik, vagy mégse...?) Az információs irodánál a hölgy fáradt, de kedves. A tele­fon állandóan csörög. Az uta­sok pusztán érdeklődnek, tu­domásul veszik a tényeket, megjegyzést nem fűznek hozzá. Legalábbis a kagylóba nem. Eddig semmiféle atrocitás nem történt. Még mindig Szolnok vas­útállomás. Az óra mutatója időközben túlkúszott a 15 órán. Járvás András irodájában a tár­saságunkban tartózkodik Illés Pál is. A szakszervezeti vezetők tájékoztattak arról, hogy a Vas­úti Dolgozók Szabad Szakszer­vezete és a Vasutasok Szak- szervezete szolnoki szervezete közös sztrájkbizottságot hozott létre az egyszerűsítés érdeké­ben. Közülük 15 ember nem kívánt a tiltakozó megmozdu­lásban részt venni, mivel nem értettek egyet az elégséges szolgáltatások szintjével. Ők ugyanis sokallották a sztrájk ideje alatt közlekedő vonatok számát. Egyébként egyetlen in­cidensük volt az éjszaka folya­mán. A szakszervezet telefon­számát többször is tárcsázva, valaki a legrondább szavakkal illette a „követelőző” vasutaso­kat, a 29 ártatlan ember „gyil­kosait”. Kedd. 15 órta 45 perc. Szol­nok. MÁV Vontatási Főnök­ség. A mozdonyvezetők válto­zatlanul sokan vannak. Higgad­tak. Ez a kormány erőpolitikát folytat, a vasúti vezetők nem maradt, az az iskola fő profilja, a testnevelés tagozat. Külön­böző labdajátékok és újabban az amerikai mintájú ugróköte­lezés, melyben számos sikert értek el itthon és külföldön egyaránt. Az intézmény kollektívája úgy határozott, hogy a jubileum tiszteletére másként is megmu­tatják magukat városuknak. Hétfőn szakmai napot tartot­tak, melynek témája a tehetség­gondozás volt. Gyarmathy Éva, az MTA Pszichológiai Intéze­tének munkatársa tartott elő­adást. Az előadó sok praktikus dolgot mondott a tehetségek felismeréséről, a felismert te­tudnak mit tenni. De legalább a civilek látnák be, elsődlegesén nem a vasutasok béremeléséről szól ez a történet, hanem az egész lakosságért van ez a sztrájk. Mert mi lesz, ha bezár­nak a vasutak. Közutak pedig nincsenek. Mi kitartunk - mondják. Legfeljebb, ha nem születik megegyezés: „Úgy kezdődik az év, hogy nem kez­dődik...” Két perccel 16 óra előtt. A szakszervezeti vezetők sejtel­mesek. „Pletykaszinten” már eljutott hozzájuk valami. Nem nyilatkoznak, még nem publi- kus. Fél ötkor csörög a telefon. Az immár hivatalos tájékozta­tás: 16.26-kor megérkezett a fax a tárgyalások eredményéről és a sztrájk leállításáról. Irány a vasút. Semmi heuréka!-érzés. Most aztán igazán nem érnek rá „bájcsevegni”, sietnek felvenni a munkát, úgyis eleget szidták már őket. Az éjszakában mintha több mozdonykürt szólna, mint máskor... Ha örömódát nem is, de egy vidám dalocskát „elját­szanak”. Szerdán reggel Drávucz Sándor szolnoki állomásfő- nök-helyettes kérdésünkre el­mondja, hogy a vonatok már éj­fél óta menetrendszerűen és fennakadás nélkül közleked­nek. A teljes rend helyreállt. Szerda délelőtt 8 órától fél tizenegyig rendkívüli szb-ülé- sen értékelték a megegyezést. Tóth Györgytől megtudtuk, hogy átlagosan 12,5 százalékos keresetnövekményt eredmé­nyezett a megmozdulás. De nem ez volt a leglényegesebb, ez csak egy része volt a nagy egésznek - próbálja megértetni velünk - mindannyiunkkal. Szerda dél. A szolnoki vas­útállomás lüktet. Egy idős né­niké: Hála az Istennek! Hála az emberi értelemnek, hogy ennyivel megúsztuk. Nem lehetett volna esetleg ezt is el­kerülni? JZS. hetségek segítéséről. Kedden nyílt tanítási napot tartottak sok martfűi szülő olykor „tevé­keny” részvételével. Délután megkezdődtek a sportverse­nyek elődöntői, melyek egész héten folytatódnak. Csütörtök­től indul a vers- és prózamondó verseny, melynek eredmény- hirdetése a hét végén lesz. Pén­teken a családok mérhetik ösz- sze szerencséjüket, tudásukat vetélkedők keretén belül. Szombaton egész napos prog­ram várja az érdeklődőket: sportbemutatók, találkozás a régi kollégákkal és egy esti bál, ahol az Integrál zenekar ját­szik. GA. Ha nincs, akkor a patikát bezárathatják „Listás” gyógyszerek februártól Várhatóan februárban jelenik majd meg az a lista, mely mint­egy 150-200 féle gyógyszert tartalmaz, s az egészségbiztosítási pénztár a jövőben csak ezen gyógyszerek megvásárlásához ad majd támogatást. Az esetleges visszaélések megakadályozása érdekében minden egyes patikával szerződést kötnek majd, s ellenőrzik is, hogy a listán szereplő gyógyszerek beszererzhe- töek-e az adott patikában. Ha ugyanis nem, akkor a harmadik ellenőrzés után a „boltot” bezárathatják. A martfűi diákok jubileumi hete sok rendezvénnyel Születésnapot ünneplő iskola „...és engedelmesen letérdeltem a test minden ítéletéhez” Váci Mihály írta nagybetegen egyik versé­ben a fentieket. Örökre megjegyeztem eze­ket a keserű, fájdalmas sorokat. Végső be­lenyugvás a megváltoztathatatlanba. Szá­momra legalábbis ezt sugallják, és sokáig úgy gondoltam, valahogy hasonlóan érez­hetnek egy idő után mindazok, akiket egészségük múlandóságára figyelmeztet­nek az alattomosan támadó kórok, vagy ne­tán földi létük egyetlen röpke perce alatt sem tarthatták teljes értékűnek magukat - soha. Nem tagadom, összeszorult a szívem va­lahányszor, ha világtalan embert, ha er­nyedten aláhulló végtagokat láttam, vagy éppen azok hiányát fájlaltam. Persze ezt igyekeztem mindig leplezni, mert tudom jól, nem kémek az egészségesek - vagy legalábbis annak látszok - sajnálkozásából. Valami pavlovi reflexként működött ben­nem mindez, de igazából csak kis ideje - amikor jó néhány mozgáskorlátozottal ta­lálkoztam a Humán Szolgáltató Központ­ban a német adomány átvételekor és a He- tényi Géza Kórházban a gyógyászati segédeszközök boltja megnyitásakor - ér­tettem meg, hogy nincs sem okunk, sem jo­gunk sajnálni őket. Mégpedig egész egy­szerűen azért, mert nincs miért. Teljes s ta­lán értékesebb életet élnek, mint mi - a ro­hanó „egészségesek”. Láttam, hogy az egymás iránt érzett örömük szívből jött, a mosolyuk valódi volt, a kézfogásuk és az ölelésük baráti. Valójában ezeket a gesztu­sokat, érintkezési formákat valamennyien használjuk a mindennapi életben, csak néha gépies és protokolláris, máskor hamiskás, olykor pedig egyenesen visszataszító, mert nemcsak a valódi érzelem hiányzik belőle, hanem sokszor számító érdek, sőt gyűlölet lappang a mesterkélt vagy éppen kötelező kedvesség mögött. Láttam a két bottal is nehezen járókat, a csonkolt végtagúakat, az örök mozdulat­lanságra ítélteket, és láttam a kislányt, aki­nek a szép színes, új tolókocsi láttán olyan fény költözött a szemébe, amit a legpompá­sabb Barbie baba sem tud kicsikarni ép kor­társaiéból. Szégyellem, de tulajdonképpen kicsit irigylem őket, mert úgy igazából tud­nak nevetni. Arról már nem is beszélve, hogy egymás segítése számukra a világ leg­természetesebb dolga, amely mögött nem munkálkodik semmiféle érdek, számítás. Szeretetet adnak, kapnak - ellenszolgál­tatás nélkül. És tartoznak valakihez ebben az elembertelenedett világban. Egymáshoz. Most már tudom: segíteni kell őket, de szánni nem szabad. A titkukat pedig még csak sejtem. Valami ilyesmi lehet: „Az első lépés a belső béke felé nem az, ha szeretetet kapunk, hanem, ha adjuk.” Ők pedig nem szűk marokkal mérik, és cserébe szeretetet kapnak. Sok-sok viszont- szeretetet. A legnagyobb kincsek egyikét, amire úgy áhítozunk, akár bevalljuk, akár nem. Mi - „egészségesek” - miért nem va­gyunk erre képesek? Miért kell találkozni tragédiával ahhoz, hogy megtanuljuk?-jzs­Mit gondol, hol tölti férje ezt a hétvégét? December 17-én és 18-án minden Peugeot-kereskedő egész nap tárt kapukkal várja a férjeket. Milyen apropóból?! Kedves asszonyom, szeretnénk bemutatni férjének a Peugeot új, el­bűvölően szép modelljét, a Peugeot 306 Sedant. Hogy milyen? Kérdezze meg majd a férjét, vagy jöjjön el és nézze meg. Az új Peugeot 306 Sedan nemcsak a férjét fogja elbűvölni. AZ ÖN PEUGEOT KERESKEDŐJE Szolnok, Várkonyi tér 1. Telefon: 56/421-027 DECEMBER 17-én és 18-án is EST] EGÉSZ NAP NYITVA TART. 121 *67314/1H* PEUGEOT

Next

/
Oldalképek
Tartalom