Új Néplap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-15 / 269. szám

6 Jászsági Extra----Jászberény 1 994. november 15., kedd Anyakönyvi hírek Születések: Szappanos Máté (11. 03.), Zsíros Dá­vid (11. 07.), Sas Gábor - Sas AttUa( \ 1. 080, Pop Ro­xána (11. 08.). Halálesetek: Sebestyén Lászlóné Kovács Terézia (1912), Csapó Gyuláné Kis Erzsébet (1911), Lengyel Józsefné Hartmann Erzsé­bet (1913), Nagy Bertalan (1958). Házasságkötés nem volt a múlt héten. Jééé-siker Alig egy hete nyitotta meg kapuit a Jééé diszkont városunkban. Az érdeklő­dés óriási volt az első na­pokban. A nyitás estéjén közel négymillós forgalmat mutattak a pénztárgépek. A második, harmadik napi be­vétel is a másfél millió kö­rül volt. Ekkora vásárlótö­megre nem is számítottak, de bírták árukészlettel, s energiával a kiszolgálást. Evangelizációs hét A református lelkészi hi­vatalban erre a hétre evan­gelizációs programot szer­veztek. Minden este 18 órai kezdettel református temp­lomban igehirdetést tart dr. Hős Géza. Mindenkit szere­tettel várnak, aki többet sze­retne tudni Istenről, aki ter­heket hordoz, aki belefáradt az életbe, és nem tudja, ho­gyan tovább. Isten igéje vá­laszt ad kérdéseinkre, s éle­tünket megújíthatjuk. Eb­ben kíván most segíteni a református egyház. Fásítási akció Lakóhelyünk egészséges környezetének kialakítása, díszítése mindannyiunk kö­telessége. Ahhoz, hogy en­nek a kötelezettségnek mi­nél könnyebben eleget tud­junk tenni, a polgármesteri hivatal már évek óta segít­séget nyújt. Idén a VV. Rt. vette át ezt a feladatot. Fa­csemetéket, cserjéket oszta­nak mindazoknak, akik vál­lalják, hogy házuk táján el­ültetik és gondozzák a nö­vényeket. A tavalyi tapasztalatok alapján - rendkívül nagy volt a lakossági igény - ez évben jóval több facsemetét rendeltek. 1100 darab cser­jét (fagyai), 800 db buk- szust és csaknem 1000 db hárs-, kőris-, platán-, vér- szilva-, csertölgy-, gömba­kác- és berkenyefát oszta­nak szét térítésmentesen a jászberényiek között. A VV. Rt. Jákóhalmi u. 13. szám alatti telephelyéről munkanapokon 13—15 óra között vihetik el a fákat az igénylők. Mindez 400 ezer forintjába kerül a városnak. Nyertesek A jászberényi városi könyvtár 219 ezer forintot nyert a Nemzeti Kulturális Alaphoz benyújtott pályáza­taival. Az elnyert összegből a videokazetták számát gya­rapítják, és hozzáfognak a számítógépes hálózat kiépí­téséhez. Gyerekeknek ajánljuk Nagyszabású Lego-ver- seny indult az általános is­kolákban, a Gyermekek Háza szervezésében. Ennek városi döntőjére november 18-án 14 óra 30-kor kerül sor a Gyermekek Házában. Az iskolai versenyek után a döntőbe minden iskolából egy háromtagú alsós és egy háromtagú felső tagozatos csapat mérheti össze tudá­sát. Az eltérő tantervű általá­nos iskolai tagozat tanulói­nak munkáiból kiállítást rendeznek a Gyermekek Házában. Ez november 23-án nyílik meg. Novem­ber 25-én 14 órától játszó­házra várják a kisdiákokat. Szerkesztette: Kiss Erika Fotók: Faragó lászló, Sárközi János Jászberény polgármesterei voltak (1. rész) Farkas János Új hely a pénzünknek Ügyfél mindig van a Budapest Bank fiókjánál Jászberény város főbírója, majd első polgármestere volt. Jászberényben 1821. IX. 24-én született, halálozási adatát nem ismerjük. Szülei: Farkas János tanácsnok és Kállai Rozália. Apai, anyai ősei tanácstagok, a Kállay ősök többször főbírók. Ifj. Farkas János hites ügy­véd 1847. januárban tisztelet­beli jegyző. Az 1848-as forrada­lom alatt magas szavazati aránnyal a nép választotta ta­nácsnoknak, s e tisztségben ma­radt a szabadságharc leverése után is. A tanács egyik legaktí­vabb tagja. 1851. májusban a főbírói szék megüresedésekor Muhoray János cs. kir. járási kapitány őt nevezi ki főbírónak. A következő években tisztségé­ben mindig újraválasztották. Főbírósága alatt a tanácsra háruló feladatok sok pénzt igé­nyeltek. A polgári kórház építé­sének befejezése, működéséhez szükséges feltételek biztosítása. Felsőbb intézkedésre elkezdő­dött, s évekig épült a lovassági laktanya. 1851 júliusában Jan- kovics György jászkun főkapi­tány által tartott köztanácskozá­son döntöttek, hogy az új lakta­nyát nem a jász helységek, ha­nem Jászberény város építi fel. Ennek megvalósítására idő­ről időre nagy összegű hiteleket kellett felvenni. Végül 1856-ban, amikor a főkapitány újabb 100 ezer forint kölcsön felvételére ad utasítást, a tanács ezt már nem vállalja. Úgy dön­tenek, hogy a laktanya építésé­nek befejezését átadják a kincs­tárnak. A Bach-korszak elején beje­lentett városi közigazgatási át­szervezés 1859 januárjától va­lósult meg. Főbíró helyett pol­gármester lett a tanács vezetője. Akkor választották meg Farkas Jánost, az addigi főbírót pol­gármesternek. Kortársai közül volt, aki a helyére pályázott, és ahogy a vizsgálat igazolta, alap­talanul megvádolta, hogy főbí­rósága idején ő és néhány ta­nácsnok visszaélést követett el. Farkas János lemondott tiszt­ségéről. A tanácstól hivatalos bizonyítványt kapott, hogy nem követett el visszaélést. Ezt a bi­zonyítványt a vádaskodó Pintér Mihály akciójára a tanács visz- szavonta. Az ügyet a felsőbb fó­rum kivizsgálta, és közölte, hogy Farkas Jánost és társait nem találta bűnösnek. A vád el­indítója kételkedett az „ügy tiszta kezelésében”, tanúlevele­ket gyűjtött - eredménytelenül. A visszaélést nem tudta bizo­nyítani, azt viszont elérte, hcfgy a nála felkészültebb, jelleme- sebb, népszerű, addig aktív Far­kas János visszavonult a köz­életi színtérről. Szabad teret adott ezzel vádlójának, Pintér Mihálynak. Azt, hogy 1859-60-ban pol­gármester és nem főbíró volt a tanács, a város vezetője, hely- történészeink eddig nem ismer­tették. Farkas János munkássá­gát, a tényt, hogy 1859-ben ő volt Jászberény város első pol­gármestere, a korabeli jegyző­könyvek őrzik. Sugárné Koncsek Aranka (Festmény, rajz nem maradt fenn róla.) Október végén Jászberényben egy újabb bank telepedett meg. Az OTP, a Magyar Hitel Bank, a takarékszövetkezet, a Konzum Bank, a Postabank és az IBUSZ Bank mellé felsorakozott a Bu­dapest Bank is. A szolnoki fiók nyitotta itt első jászsági kiren­deltségét. A mintegy 20 milliós költséggel kialakított szolid eleganciájú irodahelyiségben el­sősorban betétgyűjtés céljából várják az ügyfeleket. Természetesen a Budapest Bank szolgáltatásainak megis­mertetése, a vállalkozói számla- vezetés is céljuk. A lakosság ré­szére szintén kínálják a számla- vezetést, a közüzemi díjak átuta­lását és a megtakarított pénzük kezelésére, gyarapítására sokféle módot. A Budapest Befektetési Alap iránt máris jelentős az érdeklő­dés, mert nemcsak jó megtakarí­tás, de befektetés- és adó- alap-kímélő vonzata is van. A jászberényi kirendeltség deviza­számla-vezetést és betételhelye­zést is vállal. Sőt, a devizaszám­lánkra hitelt is tudunk felvenni. Pillanatnyilag hat alkalmazott fogadja az ügyfeleket, és megta­karításainkra igazán szép kama­tokat kínálnak. A különböző ta­karékossági formáknál egyhavi lekötés után átlagosan 19-20, egy év után pedig a lekötött összeg nagyságától függően 23-25 szá­zalékos kamatot ad a Budapest Bank. A főtéri bankfióknál bankkár­tya-automatát is találunk, ahol a világban már ismert Eurocard/ Master Card bankkártyát hasz­nálhatjuk. A Budapest Bank 5 féle kártyát, készpénzkímélő eszközt kínál partnereinek. Eze­ket a jövő héttől már Jászberény­ben is lehet használni. Az iskola nem akar Öregerdőre menni Színvonalasan tanítani - vagy kevésbé s drágán Móra és Móricz megrázó történetei jutottak eszembe, amikor az öregerdei gyerekek mai keserveiről hallottam. Szüleik bicik­lin hordják be a város iskoláiba őket. Van, akinek 5 kilométert kell gyalogolni a kövesútig, ahol jár a busz. A Volán menetrend­szerű járata nem igazodik az iskolakezdéshez, így nekik nem sokat ér. Ezért hát úgy gondolta néhány szülő, ha a gyereket nem bírják bejuttatni az iskolába, hát az iskola menjen az ő kö­zelükbe. Kérésük igazán nem nagy, hisz Öregerdőn van iskola. Hat felsős gyerek tanul ott. Legyen hát alsó tagozat is. Kérésü­ket egy nyugdíjas pedagógus - aki tavasztól őszig él a kiskertjé­ben, télen Budapesten - felkarolta, s levelezésbe kezdett. eszközök is szükségesek. A ta­nulókra jutó fejkvótát azonban ez esetben Porteleknek oda kell adni. E nélkül s az önkormány­zat kiegészítő támogatása nél­kül nem lehetséges az iskola működtetése. Az oktatásügy finanszírozása bonyolult dolog. A szülők ezt alig értik. Az állam tanulónként 41 ezer forintot ad évente. Eb­ből azonban nem tudna mű­Gyerekeket vár a szerény iskola Az ügyben történt közbenjá­rás dokumentumai szerint az alsó tagozat visszaállításának kérése 1993 októberében tör­tént. Teltek-múltak a hónapok, mígnem 1994 áprilisában az önkormányzat oktatási bizott­sága, megvizsgálva a helyzetet, határozottan nemet mondott a kérésre. Piffkó János azonban nem hagyta ennyiben a dolgot. Megkereste az érintett szülők­kel a terület önkormányzati képviselőjét, dr. Fenyvesi Má­tét. Újabb kérelem, beadvány, nyilatkozat született. Az ön- kormányzati testület elé került a téma októberben, ahol ismét nem „győzött” a dolog, bár el sem bukott. A szülők vágya A hajnali kelés, a kb. 10 ki­lométeres biciklizés reggelente nem igazán vágya senkinek. Szücséknél most két leányka behordása a napi feladat, de jö­vőre a harmadik testvér is isko­lás lesz. Szűcs Ferenc el sem tudja képzelni, ezt hogyan oldja meg. Szeretné, ha az önkor­mányzat segítene. Jó lenne, ha a Fecske-iskolában lenne alsó ta­gozat. Vagy a tanyasi gyerekek utaztatásáról gondoskodjon a város. Ilonka Istvánné kislánya a hajnali „túrától” gyakran megbetegszik. Ha a közeli isko­lába járhatna, biztosan nem hiá­nyozna annyit. Ilonkáné azon­ban az iskolabuszról - amit megoldásnak lát az önkormány­zat - hallani sem akar. Az alsó tagozat visszaállítá­sának azonban több feltétele van. Először is az új oktatási törvény előírja, hogy egy osz­tályba legalább 8 gyermeknek kell járni. A szülők s Piffkó Já­nos talált is ennyit. Van két ta­nuló Öregerdőn, akik a köz- igazgatási határvonal túloldalán laknak, ezért a jászfelsőszent- györgyi iskolához tartoznak, oda járnak, pedig a Fecske-is­kola közelebb lenne nekik is. Öregerdőn 6 gyerek csatlako­zott hozzájuk. Tanító is kell természetesen. Az oktatási bi­zottság tartósan munka nélküli pedagógus alkalmazását el tudta volna képzelni, mivel így a munkaügyi központtól támoga­tás járna. Ilyen tanerő azonban nem akadt. Van egy tanítónő, aki vállalná a munkát. Ő 8 hó­napot tanított gyermeke szüle­tése előtt. Azóta férje presszó­jában dolgozik, ezért nem mun­kanélküli. Dr. Fenyvesi Máté nagyon bízik benne, sportoló volt a jelentkező s a válogatott labdarúgó, ezért másként látja, mintha csak egyszerű tanítónő lenne. Van tehát tanterem, van tanító, összeverbuválódott a szükséges gyermeklétszám. Mi hát az akadály? A pénz szava Természetesen pénz nélkül nem lehet iskolát csinálni. Az önkormányzat elé került javas­lat szerint ’94-re 63 ezer forint kellene a 2 hónapot alapul véve, a tanév többi 8 hónapjára pedig 250 ezer. A Fecske-iskola a por­telekihez tartozik. Az iskola megbízott igazgatója, Pócz Ist­ván szerint ez évre 100-120 ezer forint kellene legalább, jövőre pedig 400-450 ezer. Fűteni, vi­lágítani kell az alsóban is, tan­ködni egy iskola sem. Jászbe­rény önkormányzata ezt kiegé­szíti 20-60 ezer forinttal tanu­lónként. A városi iskolák 20-30 ezer plusztámogatást kapnak. Porteleken 60 ezer forint a ki­egészítés! Mert kevesebb gye­rekre fizetni a tanárokat, viselni a költségeket többe kerül. Porte­leken most 80 tanuló van. Vi­szont az oktatás színvonala nemigen különbözik a városi iskoláktól. Tehát, ha a Fecske-iskolában új osztály in­dul, akkor a plusztámogatást számukra is biztosítani kell. Szentesi Mihálynak, az okta­tási bizottság vezetőjének más érvei is vannak a nemleges dön­tés mellett: - A Fecske-iskolába ’91 nyarán került vissza a felső tagozat. Akkor volt ott alsó is. Sajnos ’93 szeptemberében nem tudtunk ott tanévet kezdeni, mi­vel 2 gyerek lett volna alsós. így szűnt meg! Vannak ott gyere­kek, akiket a szüleik a városi is­kolába írattak, mert nagyobb elvárásaik voltak. Egészen más osztatlan iskolában tanulni, mint szakmailag megalapozot­tabb, sokféle lehetőséget bizto­sító intézményben. Sajnos Por­telekről is sok tanulót a városi iskolába hordanak, mióta sza­bad a választás. Ez okozta Öregerdőn is a problémát. A törvény 8 tanulót kíván egy osz­tályba. Én a két felsőszentgyör- gyi diák meggyőzését sem tar­tom jónak. Mi a jászberényi gyerekek iskoláztatásáért va­gyunk felelősek. Erre áldozunk nem kevés pénzt. A fejkvótát átvinni vagy a plusztámogatást Felsőszentgyörgyről megkérni szinte lehetetlen. Vannak pénz­ügyi szabályok, amiket be kell tartani. Szakmai és gazdasági indokok alapján mondtunk ne­met. Ez nem jelenti azt, hogy nem kell ezeken a gyerekeken segíteni. Én megoldásnak az is­kolabuszt vagy -járművet lá­tom, amit venne a város, s eze­ket a gyerekeket utaztatná oda, ahol most is tanulnak. Lámpások nincsenek Piffkó János szenvedélyes hangú levélben ecseteli a tanyai iskolák egykori, nagyszerű eredményeit. „Sem a Horty-rendszerben, sem az „át- kosban”, sem a demokráciában eddig fel sem merült a „köz- igazgatási terület, a közigazga­tási határ" kérdése sem Jászbe­rényben, sem Jászfelsőszent- györgyön az iskolába járás vo­natkozásában. Hogy vetődhet most fel ez a kérdés? Kinek az agyában született meg most ez az embertelen, gyerekellenes gondolat?” A kérdésre nehéz válaszolni. Nagyot változott a világ. Az ok­tatásügy finanszírozásának helyzete, úgy látszik, egyre romlik, s újabb problémákat vet fel. Dr. Boros Dezső alpolgár­mester, maga is iskolaigazgató így látja a helyzetet. - Tavasz- szal elvetettük a kérés teljesíté­sét. Most benne vagyunk a tan­évben, ha rendelkezésünkre áll­nak az eszközök, osztályt indí­tani szeptemberben kell. Az ön- kormányzatnak biztosítani kell a megfelelő oktatási színvonalat a tanyasi gyerekek számára is! Esélyegyenlőséget az életkez­déshez nem látok másként. Ezért nem hiszem, hogy az osz­tatlan alsó tagozattal jót teszünk azoknak a gyerekeknek. Ma már nincsenek olyan lám­pás-pedagógusok, akik ezt az elvárást teljesíteni tudnák. Saj­nos ilyen ma a világ. Az öreger­dei gyerekek számára szerintem az iskolabusz lesz a jó megol­dás. Ez is pénzbe kerül, de erre áldozhat a város ’95-ös költség- vetésében. Mi jót akarunk a gyerekeknek. Nem tudom, elhi- szik-e ezt nekünk, de így van. Kiss Erika Négy párt - egy jelölt Az MDF, a KDNP és a Füg­getlen Kisgazdapárt választási koalíciója érvényes Jászbe­rényben is. A helyhatósági vá­lasztásokra közös programot dolgoztak ki. Az egyéni válasz­tókerületekben a három párt kö­zösen állított jelölteket. A pol­gármesterjelölt személyében is egységes az álláspontjuk. A há­rom párt közösen indítja dr. Magyar Leventét. Jászberény polgármestere eddig az SZDSZ jelöltjeként szerepelt. A négypárti támoga­tás megtisztelő számára, mint nyilatkozta, de az SZDSZ is ér­tékelte, hogy nemcsak ők, de a másik három párt is pozitívnak tartja az eddigi tevékenységét. A négypárti összefogás a polgármester személyére vo­natkozik. A körzetekben csak a három párt fog össze. Itt nin­csenek tekintettel az esetleges SZDSZ-es indulókra. A koalí­ciós jelöltek is bemutatkoztak. Legtöbbjük a jó csapatmunkára készül, ezt fontosnak tartja. A nyilvántartás szerint no­vember 14-ig 66 jelölt nyitott ajánlóívet. A hárompárti koalí­ció mellett az SZDSZ, az MSZP, a Munkáspárt, a Fidesz, az Egyesült Kisgazdák, a Gaz­dakör, a Köztársaság Párt is. Át­lagosan 4-6 jelölt van körzeten­ként. Kivétel az 1-es körzet, ahol már 7 név szerepel, a 7-es és a 14-es körzetben csupán 3 induló van eddig. A polgármesterjelölteknél 4 név szerepel, dr. Magyar Le­vente, dr. Vass Imre MSZP, dr. Novotni Jánosné független és Kis István szintén független. A jelöltséghez szükséges ajánlá­sok gyűjtése a héten még tart, november 21-én dől el, hogy megszerezték-e a szükséges számú ajánlást. S akkor válik véglegessé, hogy kiknek a neve kerül fel a szavazólapra. A főtemplom tetejét a szent korona díszíti. A fel­újítás során ezt is újraara­nyozzák. E munkával ha­marosan kész lesznek. Vöröskeresztes programok November 16-án a városi Vöröskereszt szervezésében házi betegápolási tanfolyam indul. Az idősek klubjában lesznek a foglalkozások. A tan­folyam 16 órás, és november 30-án vizsga zárja. A tanfo­lyam részvételi díja 1000 fo­rint, a vizsgadíj pedig 500. Je­lentkezni a Vöröskereszt helyi irodájában lehet. Egészségnevelési vetélkedőt rendez a Vöröskereszt novem­ber 17-én délután 14.30-tól a Gyermekek Házában. Az álta­lános iskolás korú gyermekek egészséges életmódra nevelé­sét szeretnék ezzel elősegíteni. A hagyományos véradók napjára idén november 25-én 15 órakor az Erzsébet Kórház ebédlőjében kerül sor. A több­szörös jubiláló véradók itt kap­ják meg elismerésüket. Újdon­ság az idei véradó napon, hogy a véradó családokat - akikről van információja a szervezet­nek - külön szeretettel várják erre a rendezvényre. A véradás hagyománya foly­tatódhat egy-egy családon be­lül, amit a Vöröskereszt fon­tosnak, követendőnek tart. Ezért gondoltak arra, hogy ilyen családokat felkutatnak. Aki úgy érzi, hogy részt sze­retne venni ezen a családi vér­adó napon, szintén jelentkezhet a Vöröskereszt helyi szerveze­ténél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom