Új Néplap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-02 / 258. szám

1994. november 2., szerda 5 A tévé képernyője előtt Talán furcsa, de ezúttal va­rázslatokról szeretnék beszélni- melyeket vagy közvetít a te­levízió, vagy épp maga teremti meg. Mert akadnak még oly­kor varázslatos percek a kép­ernyőn - ha ritkábban is, mint szeretnénk. Szmoktunovszkij varázsa Varázslat sokféle lehet, életben, képernyőn egyaránt; olyasmi, ami elbűvöli, elkáp­ráztatja az embert. Lehet az például egy szellemi teljesít­mény - a televíziónál maradva- akár egy játékban is, mint a szolnoki dr. Hegyvári Sán­doré, aki a napokban aratja es­ténként győzelmeit a Mindent vagy semmit!-ben, az értelem, az emlékezet villámtomájá- ban. S arról a klasszikus igaz­ságról győz meg bennünket, hogy igenis az embernél semmi nincs csodálatosabb e világon, jóllehet egyéb csodá­latos azért bőséggel akad. Elbűvölhet bennünket egy művészi alkotás, ha igazán az, azaz művészi, meg is teszi. De lebilincselő lehet akár egyet­len művész is egymagában, mint ahogyan vasárnap este történt, amikor Innokentyij Szmoktunovszkij jelent meg a képernyőn. Aki hajdan még a rendkívül igényes angol kriti­kusokat is meglepte és elisme­résre késztette újszerű Hamlet- jével, meghódítván egyúttal a világot, most arról tett fényes tanúbizonyságot, hogy maga is egy világ: színes, gazdag, sok­rétű. Egy személyben volt ké­pes csodálatosan megjelení­teni egy Dosztojevszkij-re- gény, A félkegyelmű dramati­zált változatának szereplőit, az egzaltált Miskin herceget ép­pen úgy, mint a zord szívű Ra- gozsint, méghozzá úgy - s ez e művészi varázslat titka -, hogy fel sem mozdult székéből, csupán arcát, tekintetét, hang­ját s keze mozgását használva briliánsán eszközül. A lélek legmélyebb rétegeibe hatolt be finom, apró, részletező lélek- rajzával. Ráadásul a dráma egyes jeleneteit egy valóságos esemény, az 1993-as moszkvai puccsról tett vallomás kerete­ibe illesztette, maga is ott volt a barikádokon. Elbűvölő volt, amint a szabadságról, a hata­lomról nyilvánította ki véle­ményét, s ahogyan kifejezte békesség utáni olthatatlan szomját. A másfél óra, amelyet vele tölthettünk - a felvétel egyébként még a múlt eszten­dőben készült - csak felerősít­hette azt az érzésünket, hogy halálával micsoda óriást vesz­tettünk; színészóriást, akiben az emberség is óriási és hatal­mas volt. A jól sikerült szink­ron is - Mácsai Pál hangja - hozzájárult kétségtelenül e nagyszerű képemyőcsoda megszületéséhez. Szeretném idézni még a nagy orosz mű­vész egyik mondatát, fájdal­mas kifakadását amiatt, hogy bizony immár kétezer esz­tendő is eltelt, de mi, mármint az emberek, az emberiség, egyre csak ellenségeskedünk. Haragosok, béküljetek! Nos, akadt most valaki, aki nem tudván belenyugodni e bántó és elszomorító való­ságba, felcsapott varázslónak. Mert mi másnak is nevezhet­nénk egy olyan embert, aki arra vállalkozik, hogy szinte varázsütéssel békességet te­remt olyan emberek között, akik ádáz ellenségei egymás­nak, akik úgymond perben-ha- ragban állanak egymással. Szerinte elegendő összehozni őket a képernyőn, illetve a stúdióban, és megszülethet a csoda: a vejét gyűlölő após ha­ragja megenyhül, a lányától elhidegült apa szíve újra fel- melegszik, megromlott barát­ságok kelnek új életre, egy­mással ádáz viszonyban lévő művészek ölelkeznek össze és így tovább. „Békétlenek” kö­zött békességet teremteni ne­mes szándékra vall, csoda­számba is mehetne. Ha igazán haragban lettek volna azok, akiket a békítő show-ban lát­hattunk csütörtökön este, csakhogy ők nem igazi ellen­ségek, csak mondvacsinált ha­ragosok, legfőképp a békí- tendő művészek, ők inkább a szórakoztatás kedvéért vállal­tak szereplést a haragosoknak szánt show-ban. Különösen a Kovács Erzsi kontra Zárai Márta esetében vált nyilvánva­lóvá a látszat hamissága, ők végigpoénkedték a békítésnek álcázott találkozót a stúdióban. Ami történt tehát, inkább csak hamis látszat, s koránt sem va­lódi káprázat. S a varázsló is csak egy ügyes műsorgazda, aki kezében virágcsokorral, ajkán édes szavakkal hoz ösz- sze olyan embereket, akik vál­lalják a közszereplésnek eme formáját. Friderikusz Sándor­nak nem sikerült a természe­tesség hitelével felvezetni, el­fogadtatni eseteit, minduntalan kilóg a lóláb, hogy itt csak a manipuláció, a műviség mű­ködik, ez csupán csak egy mű­sor, mely lehet talán érdekes, de igazán érdekfeszítő nem, hisz hiányzik belőle a meg­győző őszinteség, a valóságé. Változó felhőzet Az élet, a valóság duzzasz­totta viszont azt a drámát, méghozzá napjaink valósága, melyet az erdélyi elbeszélő, a kolozsvári születésű Bálint Tibor novellájából készített a televízió - Felvidéki Judit iz­galmasan modem rendezésé­ben. Egy asszony tragédiája, avagy tragédia, melyet az az asszony okoz, akiben a min­denáron való rendcsinálás szenvedélye oly mértékben ha­talmasodott el, hogy - férje szerint - a rendért akár ölni is tudna. Ez állítja szembe gyer­mekeivel, s ez vezet végül is szakításhoz a családban: a mérgezett légkör a férj szá­mára is elviselhetetlenné válik, az asszony pedig végletes ma­gányba roskad az öngyilkos­ság gondolatával is barátkoz­ván. Megdöbbentő látlelet ez az elferdülő emberi természet­ről, a könyörtelen elvakultság- ról, amelyben van valami sötét középkoriság a felvilágosult, szabad gondolkodással szem­ben. Egy maradi asszonyt lát­tunk, az kerül szembe modem felfogású gyermekeivel, akik a rendcsinálás nyűge helyett többre becsülik az élet termé­szetes örömeit. Csomós Mari remek rendmániás asszonya - övé a főszerep - kemény vo­násokkal, tisztán megrajzolt figura; egyszerre érezhetjük meg benne az ostoba szenve­dély áldozatát, valamint áldo­zatok okozóját; van benne va­lami Lorca asszonyainak szi­gorú indulatosságából, egy piti szenvedély nagy formátumú megtestesítője, úgy mai ez az asszony, hogy ősi szenvedé­lyek lobogását érezhetni benne. Felvidéki Judit rende­zése is fegyelmezett, pontos munka; tömör, elkerüli a kép­ernyőn oly sokszor tapasztal­ható bőbeszédűséget, tömör­sége már-már balladisztikus, s képi világa plasztikus. A Vál­tozó felhőzet a művészet va­rázslata a képernyőn. Ami viszont nem mondható f a filmművészet péntek este sugárzott legújabb magyar al­kotásáról: Deák Krisztina filmje, melyet oly sok hírverés előzött meg a televízió kultúrá- lis programjaiban, megjelené­sével a képernyőn csalódást okozott: elvont művészisége, finomkodó líraisága, ködösí­tett képi világa, a homály köl­tészete idegennek, távolinak tűnt, mesterkéltnek, a varázs­lat tehát elmaradt. Röviden A sportpályákon is születhet varázslat, egy csodálatos gól igazán elbűvölő lehet. A tele­víziónak van is erre programja, hogy megmutassa: a kedd esti TS Sportvarázs. Vasárnap es­ténként pedig ott a Góóól!, a magyar csodák panorámája összefoglaló képében. Amiért most megemlítem az utóbbit, műsoridejének kedvező válto­zása, végre nem kell érte éj­szakázniuk a foci szerelmesei­nek, előbbre rukkolt a progra­mok sorában. Hogy ez megtör­tént, a műsorrend szeszélyes változásainak idején, ez magá­ban csoda, ha nem is varázslat. Valkó Mihály Kultúra----interjú M egyénk is képviseltette magát az Európai Régiók Gyűlésén Valladolid 330 ezer lakosú város Spanyolország északi ré­szén. 1469-ben itt kötött házasságot a két trónörökös, Kasztíliai Izabella és Aragóniái Ferdinánd. Itt töltötte élete utolsó éveit Kolumbusz Kristóf is. A város egyik látványossága az 1580-ban épült katedrális és a Colegio de Santa Cruz csodálatos spanyol fafaragás-gyűjteménye a XVI-XVII. századból. A festői szép­ségű Castilla y Leon-i Cortes középkori épülete adott otthont október 24-25-én az Európai Régiók Gyűlése VI. számú bizott­sági ülésének, melyen szűkebb hazánk, Jász-Nagykun-Szolnok megye is képviseltette magát, Ferenczy György, a megyei köz­gyűlés alelnöke, valamint Báli István, a megyei közgyűlés főta­nácsosa személyében. Ferenczy Györgyöt utazásuk céljáról és eredményességéről kérdeztük. Ferenczy György alelnök- Mely országok, illetve ré­giók vettek részt a konferen­cián?- Belgium, Németország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Portugália, Ro­mánia, Svájc, Anglia, Wales, Skócia és Magyarország közel harminc régiója vett részt a tár­gyaláson. Hazánkat Jász-Nagy­kun-Szolnok, Nógrád és Veszp­rém megye képviselte.- Milyen területekkel foglal­kozik a bizottság és miről hatá­roztak a két nap alatt?- Elsősorban a kulturális te­rülettel, sporttal, az ifjúságot érintő ügyekkel, az oktatás és szakképzés területével, vala­mint a médiákkal kapcsolatos ügyekkel.- Milyen döntéseket hoztak?- A bizottság először is jóvá­hagyta az ez év márciusában, Egerben megtartott tanácskozás határozatát. Az Eurodyssée program kere­tében javasoltuk, hogy a ke- let-közép-európai országok fia­taljai a térség különböző orszá­gaiban kapjanak munkalehető­séget. Ez részben a nyelvtanulás szempontjából lényeges, más­részt a fogadó ország munka- kultúrájának megismerését, il­letve a szakmai ismeretek növe­lését szolgálja. Három és hat hónapos időtartamra szólna egy-egy út. Természetesen me­gyénk is jelezte részvételi szán­dékát. Ennek fejében - és ez a javaslat a határozatba is beke­rült - minden régiónak fogadó­képesnek kell lennie, és ez nyil­vánvalóan megyénkre is vonat­kozik.-A program anyagi vonzata?- Meg kell keresnünk a lehe­tőséget, hogy Magyarországon is megteremtsük, úgymond a befogadás anyagi feltételeit. Ennek különböző módozatai lé­teznek, egyrészt egy-egy cég támogatása sokat jelent, de csa­ládok is bekapcsolódhatnak, il­letve szállást nyújthatnak a kü­lönböző régiókból érkező ven­dégeknek. Ugyanakkor felvetődött, hogy a kulturális csereprogra­mokban a sporttevékenység is helyet kapjon. Javasoltuk, hogy a programban szerepeljen a ha­gyományőrző népi és sportjáté­kok magyarországi fesztiváljai­nak rendezvénysorozata is. A célunk ezzel egyértelműen az volt, hogy Európa-szerte minél többen megismerjék ezt a lehe­tőséget és ellátogassanak a me­gyei rendezvényekre. A kulturális bizottság több javaslatunkat is elfogadott. így többek között azt, hogy a kultu­rális cserekepcsolati lehetősé­gekről egy portfolió, vagyis nyilvántartás készüljön. Ez megkönnyíti a művészeti cso­portok cseréjét, tájékoztatást ad kulturális rendezvényekről, fesztiválokról, kiállításokról, művészeti táborokról. Elfogad­ták és támogatták is egyben, hogy az Európai Régiók Kultu­rális Fesztiváljának ’96-os meg- rendezési jogát megyénk kapja. Ezt a legkülönbözőbb színhe­lyeken lehet megrendezni. Szervesen kapcsolódik a prog­ramhoz a csángó fesztivál, ami önmagában is színvonalas ren­dezvény. Az eseménynek ran­got ad, hogy ’96-ban nem csak az államalapítás 1100. évfordu­lóját és 120 éves megyénket ünnepeljük, hanem a jászok és kunok letelepedésének 250. év­fordulóját is.- Miben nyilvánul meg a fesz­tivál támogatottsága?- Itt elsősorban nem anyagi támogatásról van szó, hanem arról, hogy az Európai Régiók Gyűlése elfogadja, kiajánlja programjainkat, bekerülünk az európai köztudatba. így nem csupán helyi esemény lesz ez, hanem nemzetközi rangot kap. A kulturális bizottságnak egyik feladata, hogy a régiók sokszí­nűségét, helyi, nemzeti sajátos­ságait megőrizze. Megyénk kezdeményezte az Európai Ré­giók sajtótalálkozójának meg­szervezését, ami jövő év márci­usára szól. Ennek helyszíne a megyeszékhely lesz. Ez egyér­telműen elősegíti a sajtókapcso­latok erősödését, valamint az információ jelenleginél jóval gyorsabb áramlását. Lehetősé­get teremt egy kelet-közép- eu­rópai sajtóhálózat kialakítására. Ugyanakkor segíti a regionális és helyi demokrácia erősödését is. A bizottság kérése az volt, hogy megyénk minél hamarabb küldje meg a részletes progra­mot és a meghívandók körének listáját.- Konkrétan miről szólna ez a sajtófesztivál?- Elsősorban a helyi sajtóor­gánumok tevékenységéről, ar­ról, hogyan illeszkednek a tö­megkommunikációs rend­szerbe, képesek-e a tágabb érte­lemben vett kommunikációs fo­lyamatban részt venni. Javasol­tuk, hogy a régiók bevonásával készüljön egy katalógus, amely az iskolai cserelehetőségekről tájékoztatna. Ez azért fontos, mert esetlegesek az iskolai partnerkapcsolatok. Az ebben részt vevő diákok életkora 12 és 20 év között lesz, vagyis az álta­lános iskolásoknak is lehetősé­gük lesz idegen országok okta­tási intézményében tanulni. De­legációnkat Madridban fogadta dr. Schmitt Pál nagykövet, aki­vel a spanyolországi régiókkal kiépítendő kapcsolatokról, gaz­dasági-kulturális együttműkö­désről, illetve a spanyol nyelv oktatásának lehetőségéről tár­gyaltunk.- Elégedetten utazott haza a megyei küldöttség?- Azt hiszem kevés régió állt fel az asztal mellől annyi elfo­gadottjavaslattal, mint mi.-tbg­A konferencia színhelye; a Castilla y Leon-i Cortes épülete Színes élet a Somogyiban Jó közösség élén áll Nagy Gáborné igazgató az abonyi Somogyi Imre Általános Isko­lában. A 765 diák 32 tanuló- és 8 napközis csoportban tanul, ki­lenc testnevelés és három egy­házi tagozatos osztályba járva. A matematika-munkaközösség bevezette a csoportbontásos ok­tatást: hatodik osztályban nor­mál és emelt szinten, 7-8.-ban felzárkóztató, normál- és emelt szinten tanítják a gyerekeknek a matematikát. A német nyelvet hagyományos és az Alfárium Nyelvstúdiótól megvásárolt, szuggesztopéd módszer szerint oktatják. Hanganyagokkal segí­tik az otthoni gyakorlást. Az is­kola alapítványa a rászoruló gyerekeknek támogatást nyúj­tott magnókazetták és tankönyv vásárlására. A napközis csoportok pénte­kenként klubnapközi keretében sajátíthatják el a gyöngyfűzés, papírhajtogatás, agyagozás, bábkészítés és szövés alapjait. A népi játékok mellett sport- és ügyességi versenyek, különféle klubfoglalkozások színesítik napjaikat 28 féle szakkörben. Rendkívül eredményesen sze­repelnek a sport tagozatos osz­tályok tanulói a helyi, megyei, sőt országos szintű versenyeken is. Az iskola életéről a szülők és a gyermekek Szülői értesítő ki­adványból értesülhetnek. November 12-én a pedagó­gusok és a szülők részére közös vacsoraestet rendeznek. November 26-án Zagyvarékason Kisdiákok IV. rékasi kulturális találkozója A Zagyvarékasi Általános Iskola immár negyedik alkalom­mal rendezi meg a kisdiákok kulturális találkozóját november utolsó hétvégéjén, hasonlóan a sporttalálkozóhoz, melyre min­dig május végén kerül sor. Mihályi István iskolaigazgatóval, a rendezvény szülőatyjával az idei rendezvényről beszélgettem.- Négy éve, hogy megren­dezzük ezt a találkozót a közsé­gek iskoláival közösen. Az idén Jászladányból, Kőtelekről, Sza- jolból, Szászberekről^ Rákóczi- falváról, Tószegről, Űjszászról, illetve az Aradi I. Számú Álta­lános Iskolából érkeznek gyere­kek és kísérő tanárok. Arad egyébként első alkalommal képviseli magát a rendezvé­nyen, igaz, májusban, a sportta­lálkozón már voltak Zagyvaré­kason.- Milyen programok lesznek?- A kilenc iskolából annyi gyerek és kísérő tanár érkezik, amennyi az iskolánk teljes lét­száma, tehát 300-320 személy. Minden iskolának 30 perces műsoridő áll a rendelkezésére. A diákok vers-, próza-, mese­mondás, ének (szóló, duó, énekkar), tánc (népi és modem), színjáték, zene (szóló, csopor­tos, duó), bábjáték és egyéb (pl.: bűvészkedés) kategóriában indulhatnak. A zsűri tagjai lesz­nek: Vájná Katalin, Darabánt Anna, Lengyel Boldizsár és egy táncművész.- Említette, hogy minden gyerek kap ajándékot. ..- Ezen a találkozón nívódíjak vannak: minden nívódíjas, il­letve csoportos szereplő kap ok­levelet, ezenkívül pedig tárgyju­talomban részesülnek kategóri­ánként az első három helyezet­tek. A csoportos előadásoknál pénzjutalmat kapnak az iskolák, azzal a kikötéssel, hogy olyan jellegű tevékenységre fordítsák az összeget, amilyennel a gye­rekek nyertek.- Ez meglehetősen sok pénzbe kerül majd. Hogyan tudja az iskola finanszírozni?- A rendezvényt nem az is­kola finanszírozza, hanem a tá­mogatóink, akiknek a száma már hatvan felett van. A kez­déskor, tehát négy évvel ezelőtt még harminc szponzorunk volt. A két legnagyobb támogatónk egyébként a megyei Művelő­dési Alapítvány és a Lakitelek Alapítvány. Az ajándékok ér­teke 150 ezer forint körül van. Évente, kétévente megbeszéljük az iskolákkal a tapasztalatokat. Ekkor döntöttünk úgy, hogy minden gyereknek adunk leg­alább valamilyen apróságot ajándékba.- Lesz képzőművészeti kiállí­tás is.- Egy héttel korábban küldik az iskolák hozzánk a kiállításra szánt műveket. Itt több mint ti­zenegy kategóriában lehet in­dulni: lesz ceruzarajz, alkalma­zott grafika, tempera, akvarell, különleges technikával készített munkák, szövés, fonás, hímzés, bábkészítés, fotózás, kisplasz­tika vagy makett és bőrkép. A zsűriben Turza Ferenc festőmű­vész, Zöleiné Mihályi Anikó és Dobó Sándor naiv festő bírálja el a műveket.- Említette, hogy lesznek kü- löndíjak is.- Három különdíjat adunk: a legeredményesebben szereplő iskola - itt megjegyzem, hogy eddig még mindig mi kaptuk ezt a díjat -, a legjobban szereplő alsós és a legjobban szereplő cigány származású diák kap kü­löndíjat. Az aradi iskola egy kupát is kap, hiszen hagyo­mány, hogy minden iskola, amelyik először jön el a találko­zóra, egy kupát kap Kisdiákok IV. rékasi kulturális találkozója felirattal. Meg szeretném említeni Tóthné Kiscsatári Irén nevét, aki a legnagyobb segítséget je­lenti nekünk, hiszen ő lesz a ház asszonya ezen a napon, s ő ál­lítja össze a nonstop műsor vál­tozatos programját is. Egy versmondó után tánc vagy ének következik, és nem egymás után szerepelnek ugyanazon is­kola tanulói. Nagy segítséget nyújtott a szülői munkaközösség az aradi diákok elhelyezésénél. A ren­dezvényt dr. Horváth Attila, az MM1SZ igazgatója, a népműve­lők egyesületének megyei el­nöke nyitja meg, aki a verseny végén a gyerekek munkáját ér­tékeli.-csr-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom