Új Néplap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-05 / 261. szám

1994. november 5., szombat Hazai tükör 3 ÚJ VÁROSI AUTÓBUSZOK SZOLNOKON. Modern vonalú, környezetkímélő, kor­szerű Ikarus autóbuszokat helyezett üzembe a belvárosi vonalakon a Jászkun Volán Közlekedési Részvénytársasága. Tegnap délelőtt mutatták be a most vásárolt 3 da­rab autóbuszt a Városmajor úti végállomáson. -Mészáros­Szavazás hiányos információkkal Elégedetlen agrárkamarások Alkotmány- bírósági ülés A szerveződő agrárkamara ideiglenes szervezőbizottsága a szervezet létrehozásához igénybe vette a falugazdászok segítségét. A jászberényi falu­gazdász, Sárközy Tamás közre­működésével gyűltek össze csü­törtökön este a mezőgazdaság­gal foglalkozók. A rendelke­zésre álló adatok szerint főhiva­tású mezőgazdasági vállalko­zóként 180-an vannak a város­ban. Őket kiegészíti a szövetke­zetek jelenléte, és a mezőgazda- sági kistermelők, akikről sem­milyen pontos adat nem áll ren­delkezésre. így 75 választásra jogosult vett részt az agrárkamara jász­berényi területi mezőgazdasági bizottságának létrehozó ülésén. Az est hangulatára nem volt jel­lemző az elégedettség. Többen értetlenül álltak, s kifogásolták, hogy előkészítetlenül, kap­kodva, szavazásra kényszerítve kell dönteniük arról, hogy ki képviselje őket a megyei agrár­kamarában. Kifogásolták, hogy az előkészületekről, a jelöltek­ről semmilyen információt nem kaptak. Régi korok szelleme ülte meg a termet. A kifogások ellenére az ide­iglenes szervezőbizottság sze­rint mindent szabályosan csinál­tak. A téeszekben dolgozókkal, a gazdakörrel egyeztettek, és számukra tájékoztatást is adtak. A gazdakör az ideiglenes szer­vezőbizottság munkájában ak­tívan részt vett. Hiányos infor­mációk ellenére megtartották a szavazást. A jelen lévő mezőgazdasági vállalkozók és kistermelők ab­ban a reményben, hogy érde­keik megfelelő képviseletet kapnak a kamarában, a helyi szervezet elnökének választot­ták meg Sárközy Tamás falu­gazdászt, tagoknak Pesti Kál­mánt. a Kossuth Téeszből és Buta Jánost, az Állami Gazda­ságból. Az est végén azonban elhangzott, hogy a kamarának nem az érdekképviselet a fel­adata. így aztán nem lehet cso­dálkozni azon a megjegyzésen, amikor hazafelé tartva jó néhá- nyan azt mondták: No, ezek sem látnak többet engem! KE Az Alkotmánybíróság várha­tóan hétfőn hoz határozatot ar­ról az indítványról, amely a polgármesteri és az országgyű­lési képviselői tisztség össze­férhetetlenségének megszünte­tését kifogásolta. A testület - teljes ülésén - megtárgyalja azt az indítványt is, amely úgy véli: az emberi méltósághoz való jogot sérti, hogy a törvény szerint a közal­kalmazott a munkahelyén kívül is köteles a közalkalmazotthoz méltó magatartást tanúsítani. Megvitatják az alkotmánybí­rák azokat az indítványokat is, amelyek az életüktől és szabad­ságuktól politikai okból jogta­lanul megfosztottak kárpótlásá­nak szabályait kifogásolták. Megtárgyalja a testület azokat az indítványokat is, amelyek szerint a lakástörvény alkot­mányellenesen korlátozza az önkormányzatokat, amikor elő­írja, hogy az önkormányzati la­kások és nem lakás célú helyi­ségek eladásából származó be­vételeket mire használhatják fel. (MTI) UJiééé! Ui Jééé! Megnyílt a November 4-én a Jászberény, Jákóhalmi út II. alatt megnyílt a Jééé Diszkont áruházlánc legújabb tagja! Kedvező árak, széles áruválaszték! (Jeéé) Mennyi! És csak ennyi! jééé Diszkont. Jászberény, Jákóhalmi út II. Mostanság Egészségtelenül élünk, -«-j / i y inflációra, forgalomba és talán kissé zajosan is. |iOF*llF*íí hoztak nejlon tökmagból Ünnepeinket gyakran U.A KFXßM. U- gs használt gumicsiz­követi baráti poharazga- mákból főzött pálinkafé­tás. Szeretünk fehér asztal mellett finom éte­lek, italok és kedves hölgyek társaságában vi­gadni. Ha barátainkkal összejövünk és elbeszélge­tünk, bizony összegyűlnek az üres üvegek az asztal körül. Előfordul az is, hogy a baráti be­szélgetés és iszogatás nótázásba csap át. A da­lok nem mindig a klasszikus szerzők alkotásai közül kerülnek ki. Egy-egy ilyen dalra faka- dás után nem ritkán elnézést illik kérni a rög­tönzött koncert vétlen hallgatóságától, vagyis a környező lakóktól. Ebből is látszik, hogy mennyire közösségellenes az ilyen viselke­dés. A nemzeti kábító- és búfelejtő szerek, úgymint kis- és nagyfröccs, sörök, tömények és gyomorkeserűk fogyasztása bizony vidám, de zajos magatartásformákat alakítanak ki. Sajátos módon hazánkban elég sokan hó­dolnak az ilyen szórakozásformáknak. Az al­koholfogyasztás károsítja az egészséget, a máj és más belső szervek káros megnöveke­dését idézheti elő. Az alkohol hosszú évek alatt tönkreteszi az egész személyiség harmóniáját. Magyaror­szág az alkoholfogyasztás területén előkelő helyet tudhat magáénak. Az egy főre jutó fo­gyasztásban messze megelőzünk több fejlett nyugati országot. A gondokat csak tetézi az alkohol többi hatása. Sok család belső békéjét dúlta fel a házasfelek mértéktelen italozása. Az egészségkárosultak gyógykezelése a népgazdaságnak egyre komolyabb terheket jelent. Sajnálatos módon társas összejövetele­ink állandó műsorszámává vált a szeszelés. Az alkohollal cimboráló életforma magatar­tásmintául szolgál a fiatalabb nemzedék szá­mára. A részeg ember megmondja az igazat is, de gyakorta elég trágár stílusban. Az ital hatására elszabadulnak az indulatok, az ön­kontroll mind silányabb lesz, rendszeressé válnak á dühkitörések és a szélsőséges véle­mények hangoztatása. Néhány nagyfröccs után már az amúgy félszeg polgártárs is erő­sebbnek, sőt leküzdhetetlennek és egyre oko­sabbnak gondolja magát. Az alkoholfogyasz­tás szinten tartása érdekében egyre újabb és újabb ivók, büfék, vendéglők és kocsmaházak kezdik meg működésüket. A szomjazó polgár vagy polgárnő ízlése és anyagi lehetőségei függvényében alkoholizálhat alacsony meny- nyezetű és szolidabb árfekvésű, garázstípusú betérőkben vagy flancosabb bárokban. Az ita­lok minősége is eltérő az egyes árfekvészó­nákban. Néhol már tekintettel a felgyorsult léket. A vegyes pálinkák gyanúsabb eredetű fajtáit az igényesebb pincérek csak hátszél esetén viszik asztalhoz. A gondos ellenőrzés ellenére, sok a mérgező anyagokat tartalmazó gyanús eredetű égetett, vagyis inkább égetni való szesz. A folyóborok között sem ritka szőlő- s tőkementes technológiákkal készült panes. A mostanság fénykorát élő nyerészke­dés és harácsolás következményeként hatal­mas tömegű mérgező anyag roncsolja a szeszkedvelők porhüvelyét. Az alkoholizmus elleni küzdelem igazi megkezdése lassan nemzetünk létkérdésévé válik. A közelmúltban egy jó nevű honi tollfor­gató meglepő ötlettel állt elő, nevezetesen, engedélyezni kellene a gyengébb kábítósze­rek, drogok forgalmazását. Ezzel az ötlettel lehetne igazán nagy csapást mérni a honfitár­sainknál kialakult rósz szokásokra, még Eu­rópához is közelebb kerülnénk. A kábítszer- fogyasztó egy sufniba elbújva varázsolhatná el magát és kábulhatna. Nincs sok üres üveg, hosszú beszélgetés a cimborákkal, kizárt a hangos éneklés. Az elvarázsolt delikvens nem keveredik vitába, nem hangoztat szélsőséges véleményt, csak lebeg. A droghoz nem kell társaság és asztalokkal, székekkel teli intéz­ményrendszer. Ugyan kinek jutna eszébe a droghoz még egy magyar nótát kérni. Minden elcsendesedne, és lassan bezárhatnának a zugkimérések. A kocsmából hazatérő atya duhaj hangoskodó figuráját felváltaná az üres tekintetű, révetegen járó kábítószres. Csök­kenne a vendéglők, kocsmák jövedelme, és kevesebb búfelejtőt nyitnának meg. Talán még a szőlőművelő és pálinkafőző kedv is megcsappanna. Sőt, az alkoholtartalmú kábítószerekhez ragaszkodó akut konzervatívokat fogyasztási adók tömkelegével lehetne sújtani. Hiába, mindent meg kell tennünk, hogy a nálunk kia­lakult rossz életmódbeli szokásainkat megvál­toztassuk. Csupán azt értem meg nehezen, hogy ha már vannak a magyar társadalomnak olyan súlyos problémái, amelyekkel - mint alkoholizmus, öngyilkosságok, válások - év­tizedek óta Laokoónként birkózik, miért kell újabb nehézségeket teremteni. Nincs olyan akut gond, amit ne lehetne némi agymunkával tetézni. A bajokat na- gyobbakkal feledtetni nem egyszerű, de kivi­telezhető. Csak éppen értelmetlen dolog. Gambrinus Közéleti vitaklub Túrkevén Az időskorúak gondozásáról Tíz ország szakembereinek részvételével tegnap Budapes­ten megkezdődött Az idősko­rúak gondozása Kelet-Európá- ban című konferencia. A konfe­renciát Demszky Gábor főpol­gármester nyitotta meg, a kor­mány szociálpolitikájáról Bíró Boldizsár helyettes népjóléti ál­lamtitkár beszélt. A nagycsaládosok támoga­tási rendszerének átalakítása után a kormányzat az idősek helyzetének javítását tartja leg­fontosabb feladatának - szö­gezte le Bíró Boldizsár. Ma, amikor a magyar lakosság csaknem 20 százaléka betöltötte 60. életévét, a legnagyobb gon­dot a nyugdíjak értékállóságá­nak megőrzése, illetve a nyug­díjszerű ellátásban részesülők életszínvonalának javítása je­lenti. Nem kisebb probléma an­nak a több évtizedes múltra visszatekintő ellátórendszernek az átalakítása, amely egyszerre volt szegényes és pazarló, és tu­lajdonképpen egyáltalán nem volt rendszerszerű. Az ellátóhá­lózat reformjához ugyanakkor pénzre van szükség, ám a szoci­ális kiadásokra jóval kevesebb pénz jut, mint amennyire szük­ség lenne. Ez várhatóan a közel­jövőben sem változik, mert a szociális ellátó rendszer átalakí­tásában a társadalom jövede­lemtermelő képességéhez kell igazodni. (MTI) A héten tartották meg az MSZP Túrkeve Városi Szerve­zete által létrehozott közéleti vi­taklub nyitórendezvényét. Dr. Szabó Zoltán, a helyi szervezet vezetője megnyitójában el­mondta, hogy a városban igen sok ember szeretne aktuális kérdéseire választ kapni, de ez idáig nem volt olyan fórum, ahová fordulhattak. E hiányt pótlandó, a réteg­igény kielégítésére hozták létre a vitaklubot, melynek meghí­vott előadója Gellert Kis Gábor országgyűlési képviselő, a ki­sebbségi és emberjogi bizottság elnöke volt. A vitaesten részt vett Tokár István, Túrkeve or­szággyűlési képviselője, vala­mint Németh István polgármes­ter. Gellért Kis Gábor vitaindító­jában kitért arra, hogy a kor­mánypárti képviselőnek ma „kétlelkűnek” kell lennie. Hi­szen bármennyire is ellenkezik egyéni állásfoglalásával néhány intézkedés meghozatala, az or­szág érdekében e megszorító in­tézkedések mellett kell voksol­nia. Példaként hozta fel az ál­lamháztartási törvényt, amely igaz, hogy közel 200 ezer újabb munkanélkülit „termel ki”, de az elosztási rendszerek reform­ját jelenti majd. Kitért arra, hogy a gazdasági helyzet sokkal rosszabb, mint amire számítottak, az elmúlt képviselők kormány működését a privati­zációs és korrupciós visszaélé­sek jellemezték, melyek jogilag megfoghatatlanok, úgymond „tiszta” ügyek. Rendkívül saj­nálatos tény, hogy kialakult ha­zánkban az agrár-munkanélkü­liség. A vitaesten jelen lévők többsége kérdéseit e téma köré csoportosította. A város lakos­ságának jó része mezőgazda­ságból élt, és ma egyre kilátás- talanabbnak látja a helyzetet. Szó volt az MSZP-SZDSZ kormánykoalícióról, melyet Gellért Kis Gábor a veszekedős házassághoz hasonlított. Mint elmondta, nem baj, ha a magyar közvélemény megszokja az ilyen nem szerelmi, hanem ér­dekházassági alapokon nyugvó koalíciót. Kérdésként hangzott el, hogy a helyi szövetkezet cégbírósági bejegyzésével kapcsolatosan még mindig nincs döntés, és ez nehezíti a gazdálkodást. A szö­vetkezetek cégbejegyzési ügyei vajon hol tartanak? Tokár István és Gellért Kis Gábor egyöntetűen azt a választ adta, hogy e bejegyzéseket sok esetben a politika irányította. Tokár István a bejegyzés meg­hiúsulásáról szóló iratokat átta­nulmányozta, hat hete ez ügy­ben a legfőbb ügyészhez fordult levélben, melyre a mai napig nem kapott választ.-czikkely­KSH: az ipar és a kereskedelem mérlege A külkereskedelmi mérleg­ben a folyó fizetési mérleget is terhelő hiány az év végére elér­heti a 2,8 milliárd dollárt. Szep­tember végéig a deficit 2,13 milliárd dollárt ért el. Az export kilenc hónap alatt 7,36 milliárd dollárt tett ki, míg az import 10,1 milliárd dollár volt. Szeptember végéig 900 millió dollár értékű külföldi működő tőke érkezett kész­pénzben, és a tárgyi apport ér­téke 109 millió dollárra tehető. Az export az előző évhez viszo­nyítva dollárban számítva 14,3 százalékkal, az import 16,2 szá­zalékkal növekedett. Mind a ki­vitel, mind a behozatal csaknem egyharmadát Németországgal bonyolítják a magyar cégek. A fejlett országokba irányuló export 21 százalékkal növeke­dett. A fejlődő országokba eladá­saink kilenc hónap alatt 15 szá­zalékkal csökkentek. A volt szocialista országokba kivitt termékek értéke az elmúlt évi szintet némileg meghaladta. Az ipari termelésről egyelőre csak augusztusi adatok állnak rendelkezésére. Eszerint össze­hasonlító áron januártól augusz­tusig 8,4 százalékkal volt több az ipar termelése, mint a múlt év azonos időszakában. A ter­melés augusztusban 16,3 száza­lékkal haladta meg a tavaly au­gusztusit, és 12 százalékkal volt nagyobb az ez évi júliusi telje­sítményhez képest. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom