Új Néplap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)
1994-11-05 / 261. szám
4 Hazai tükör 1994. november 5., szombat Művészek, szponzorok nyilatkoznak „Természetes volt, hogy segítünk” Ma az értelmi fogyatékosok javára rendez bált a Tisza Szállóban a „Kézenfogva” értelmi fogyatékosok megyei érdekvédelmi egyesülete és az „OÁzis Alapítvány az Értelmi Fogyatékos Fiatalokért”. Mai cikkünkben azok szólalnak meg, akik munkájukkal, felajánlásukkal segítik a célt: jobbá, szebbé tenni az értelmi fogyatékos emberek életét. Tábori Nóra színművész a közismert Juliska és Mariska című produkcióban lép fel:- Egy ilyen ügy mellé, ahol beteg gyerekekről van szó, akik gyógyíthatatlanok, az ember természetes módon odaáll. Én azt mondom, hogy azokért a világon mindent meg kell tenni. Szívem szerint én igazán csak melléjük állnék. Tavaly is felléptünk a bálon Máté Erzsivel, és tetszett a tavalyi rendezvény is, különösen az a cél, amiért ott összejöttek az emberek. Bálint Erika előadóművész:- Mióta rádiós vagyok, azóta foglalkozom a fogyatékos emberek életével, problémáival. Ezekben a műsorokban próbálom felhívni a figyelmet a másságra. A családunkban is van mozgássérült ember, így közelről ismerem ezt az életet. Teljesen természetes, hogy mint énekes is támogatom őket. Szokoly Lajos előadóművész sem először lép fel jótékony célért:- Szeretek segíteni mindenkin, aki rászorul. Különösen azokon, akik az életkörülményeik miatt elesettek. Megtiszteltetésnek tartom, hogy felléphetek Nádor László kíséretével. Bálint Erikával nótákat, népdalokat, operetteket, duetteket adunk elő. A bál fő szponzorai: a Városvédő Vállalkozók Klubja, a Hotel Tisza Kft., a Solami Rt., a Gambrinus Kft., a Bahama Bt. és az Új Héplap. Gyolcs Gézáné, Városvédő Vállalkozók Klubja:- A klubnak van egy alapítványa, amelynek neve: „Vállalkozók a Városért Alapítvány”. Ez annyiban más, mint a többi, hogy nem kér, hanem ad. És mindig oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Az alapítványunk két éve támogatja az Oázis Alapítványt, hogy minél szebbé, jobbá tegye a fogyatékosok életét. Bartos Mária, Bahama Bt.:- A szolnoki nemzetközi kiállításon ismertük meg a Kézenfogva egyesületet és Hofgárt Györgynét. Az a szeretet, amellyel az egyesület dolgozói beszéltek a fogyatékos emberekről, gyerekekről, lenyűgöző volt. Annyi hitet adnak az ügyhöz, hogy ez magával ragadja az embert, és ha valamit segíthet, azt megteszi. Erre egyszerűen nem lehet nemet mondani. Urbán István, Gambrinus Kft.:- Nagyon tiszteletreméltónak tartjuk azoknak az áldozatkész embereknek a munkáját, akik felvállalják, hogy segítenek emberibbé, teljesebbé tenni azoknak az embertársaknak az életét, akik önhibájukon kívül sérültek, és nem tudnak magukról önállóan gondoskodni. Az a véleményünk, hogy a Kézenfogva egyesületnél csodálatosan dolgoznak. A programjaikat (pl. nyári tábor) már korábban is támogattuk. Úgy érezzük, hogy a lehetőségünkhez képest támogatni kell az egyesületet, hogy a fogyatékosok életét szebbé, gazdagabbá tehessék. A Tisza Szálló, a város legelegánsabb étterme évek óta otthont ad ennek a rendezvénynek, kedvezményekkel járul hozzá a sikeréhez. Lipóczki János, a Hotel Tisza Kft. ügyvezetője ezt természetesnek tartja:- Úgy érzem, hogy ez főhajtás azok előtt a szülők előtt, akik nagy áldozatvállalással és szeretettel dolgoznak a fogyatékos gyerekekért. Ennél nemesebb célt nem tud az ember, amire szívesen adományoz. A későbbiekben is vállaljuk ezt a támogatást. Sőt, ha az anyagi helyzetünk megengedi, még inkább szeretnénk segíteni őket. Dóra László, Solami Rt.:- Ebben a kegyetlen, nehéz világban szerintem mindennél fontosabbak az emberi érzések és értékek. Amíg a cégünk létezik, addig segítünk a fogyatékosoknak. A Kézenfogva ÉFÉE megyei titkára, Hofgárt Györgyné döbbentett rá bennünket arra, hogy a fogyatékos embereket nem sajnálni kell, hanem segíteni rajtuk. * A rendezők kérik a résztvevőktől a pontos megjelenést, azt hogy a bál kezdetére, 19 órára foglalják el helyeiket az étteremben, mivel a Magyar Televízió stábja forgat a rendezvényen. P. É. Lakossági Kincstárjegy 1994/11. !• s Legyen mindig elérhető Van olyan megtakarítása, melyet nem konkrét célra gyűjt, tehát nem is tudja, hogy mikor szeretné felhasználni? Van olyan megtakarítása, melynek bármikor mobilizálhatónak kell lennie, de azért a kamatról sem szeretne lemondani? Megtakarított pénzének egy része mindig elérhető lehet, ugyanakkor előnyösen kamatozik. Mindössze a megfelelő befektetésre kell rátalálnia. Ez a Lakossági Kincstárjegy. A Lakossági Kincstárjegy Magyar Állampapír, így visszafizetését és kamatait az állam garantálja. Az Ön követelése nem évül el, bármely értékesítő fiók köteles visszaváltani az Ön Lakossági Kincstárjegyét. A Lakossági Kincstárjegy 1994/11. 1 éves futamidejű állampapír, amely azonban bármikor visszaváltható. A kamat mértéke a visszaváltás időpontjától függ: 0-60 napig évi 0% 61- 90 napig évi bruttó 12% 91-180 napig évi bruttó 14% 181-270 napig évi bruttó 23% 271-364 napig évi bruttó 23,5% 365. napon évi bruttó 24% Ha tehát szeretné pénzét egyszerűen, rövid távon is jó hozamra befektetni, válasszon egy rugalmas megoldást. A Lakossági Kincstárjegy folyamatosan kapható az alábbi forgalmazóknál: Budapest Értékpapír és Befektetési Rt. 1052 Budapest Deák F. u. 5. tel: 1 -266-2251 (vezető forgalmazó) • Budapest Bank Rt. Szolnok, Jubileum tér 5., Tiszafüred, Mezőtúr • Coopturist Rt. Szolnok, Szapári u. 31. (a New York Bróker Budapest Kft. ügynökeként) • MNB Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatósága Szolnok, Magyar u. 8. • OTP Bank Rt. Szolnok, Jászberény, Kunszentmárton, Tiszafüred, Törökszentmikós, Karcag, Kisúlyszállás, Mezőtúr, Túrkeve, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászladány, Kunhegyes, Kunmadaras, Martfű, Tiszaföldvár KI ti O ^ S A» My Cindy Crawford és barátnője, Marle Maples jótékonysági árverést rendezett személyes ruhatárukból. A bejött összeget az AIDS-betegek megsegítésére fordítják. (FEB-fotó) A termelők és a kereskedők közül sokan iparvédelmi intézkedéseket, illetve vámszigorításokat sürgetnek a hazai gazdaság talpra állítása érdekében. Ezek az elvárások azonban helyenként éles ellentétben vannak azzal a törekvéssel, hogy Magyarország szélesítse gazdasági kapcsolatait a fejlett országokkal. Az ellentét feloldása alighanem attól függ, hogy összhangba tudjuk-e hozni a saját intézkedéseinket a különböző nemzetközi szervezetekével. Ennek jegyében Magyarországon 1995-től új vámtarifák lépnek életbe. Egy részük emelkedik, másik részük csökken. A mezőgazda- sági termékek behozatali vámja például a magyar agrárgazdaság védelme érdekében nőni fog. Az iparcikkek esetében viszont szabadkereskedelemre törekszünk, ezért megkezdjük az érintett áruk vámjának fokozatos lebontását. Az úgynevezett normál listán szereplő áruk behozatala után fizetendő vámot 3 év alatt nullára csökkentjük, a lassítólistán szereplőkét viszont - a hazai ipar védelmében - 2000 végéig fokozatosan szüntetjük meg. Jövőre 10 százalékot engedünk el, az azt követő években pedig 15-15 százalékot. Három éven belül az áruk vámtételeivel párhuzamosan az utánuk fizetendő illetékeket (ez ma összesen 6 százalék) is nullára csökkentjük három éven belül. A szabadkereskedelmi megállapodás értelmében a mező- gazdasági termékek importját minden ország a saját lehetőségeihez és igényeihez mértén könnyíti vagy szigorítja. Iparí termékeknél viszont igen határozottak a megállapodás előírásai: amennyiben az egyezményt aláíró országok valamelyike úgy dönt, hogy felemeli az importvámot bizonyos termékeknél, ezt a lépést meg kell tárgyalnia az intézkedés által leginkább sújtott államokkal. Ilyen megoldást általában új iparágak védelmében szoktak alkalmazni az országok. Hazánk két évvel ezelőtt élt ezzel a lehetőséggel: a színes televíziók vámját 15-ről 25 százalékra emeltük fel. Döntésünkről tájékoztatnunk kellett az Európai Unió tagállamait, hiszen főként tőlük vásárolunk tévéket. (Ferenczy) A tervezetthez képest Hová tart az idei infláció? A Központi Statisztikai Hivatal összegzése szerint a fogyasztói árszínvonal szeptemberben augusztushoz képest 2,3 százalékkal emelkedett, ily módon 9 hónap alatt az előző év decemberéhez viszonyítva 14,8 százalékos a növekedés. Várható-e, hogy az inflációs ráta mégis a tervezett 16-22 százalékos sáv középértéke körül alakul majd az év végére? A költségek oldaláról nézve a bruttó átlagkeresetek növekedése csak néhány százalékkal haladja meg a korábban számítottat. Tekintettel arra, hogy a foglalkoztatottak száma is 2-3 százalékkal csökken, a fajlagos bérköltségek alacsonyabbak a korábbinál. Ezért tömegében nem nehezedett - erről az oldalról - számottevően nagy inflációs nyomás az árakra. Számításba kell venni, hogy a nettó átlagkeresetek a tervezettet meghaladóan növekedtek, a jövedelemtöbblet nagyobb hányada megtakarításként jelentkezett. A nettó pénzmegtakarítás többlete a múlt évihez képest várhatóan mintegy 150 milliárd forinttal lesz magasabb, ami elég erőteljes „szívóhatást” fejt ki az árakra. Másfelől ezt ellensúlyozza a GDP növekedése következtében keletkezett nagyobb kínálat. Ma Magyarországon soha nem látott az árubőség, a piaci szereplők száma közel egymillió. A verseny kétségtelenül erősödött. A betéti és a hitelkamatok növekedésének is igen összetett hatása van az árak alakulására. A hitel drágulása korlátozza a keresletet, betéti kamatok növekedése pedig ösztönzi a megtakarításokat. A forint vártnál nagyobb ütemű leértékelése valószínűleg már nem befolyásolja számottevően az idei árindexet, mert az importbeszerzési árak csak később jelentkeznek a fogyasztói árakban. Az árak idei alakulása szempontjából - az eredeti tervekhez képest - kedvező változásokra is sor került. Törölték a tandíjak tervezett emelését, elhalasztották az energiahordozók tarifáinak a nyárra előirányzott rendezését, az önkormányzatok fjedig a lakbéreket feltehetően a vártnál kisebb mértékben emelik. Januárra tolódnak az áfa-rendszer változásai is. Tekintettel arra, hogy az 1993. évről mintegy 7 százalék az infláció áthúzódó hatása, az év során belépő árváltozásoké várhatóan átlagosan mintegy 11 százalék lesz. így az idei árindex növekedése valószínűleg 20 százalék alatt marad évek óta először. (Ferenczy)
