Új Néplap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)
1994-11-08 / 263. szám
6 Anyakönyvi hírek Házasságkötés november 5-én: Csollák Attila és Krupa Judit, Fehér János és Kun Katalin. Születések: Balta Dániel (10. 26.), Varga Brigitta (10. 27.), Kövér Dorina (10. 20.), Nyitó Attila (10. 31.), Vas Gábor (11. 01.). Halálesetek: Palotai László (1906), Pakodi Jánosáé Kulifai Borbála (1897), Baranyi Mihály (1922), Pintér András (1909), Nyíri Ferencné Banya Etelka (1931), Csépányi Tivadar (1920), Tógyer Gy ózoné Rideg Terézia (1916), Balogh Lenke (1903), Kiss József (1922), Kis Péterné Lénán Rozália (1916), Nagy Jánosné Nagy Erzsébet (1930). Kiállítás A Jász Múzeumban november 10-én 16 órakor nyílik meg Győré Zoltán kiállítása. Az egri Eszter- házy Károly Tanárképző Főiskola rajz szakos diákjának alkotásait, első tárlatát láthatják az érdeklődők. Vöröskeresztes programok A Vöröskereszt helyi szervezete kiállítást rendez Elsősegélynyújtás és életvédelem címmel. November 9-én 10 órakor a Gyermekek Házában dr. Andié s László, a Magyar Vöröskereszt elnöke nyitja meg a rendhagyó tárlatot. Az elsősegélynyújtást bemutató tablók mellett oktatófilmet is láthatnak az érdeklődők videóról. A helyi mentőállomás bemutatja életmentő felszereléseit. A Vöröskereszt gyógyászati segédeszköz-kölcsönzőjében található eszközöket is megismerhetik, és meghívták a gyógyászati segédeszközöket árusító boltot is, hogy mutatkozzék be. A kiállítás megnyitását követően az elsősegélynyújtást oktatók részére továbbképzést tartanak. ff Őszi táncház A Jászság Népi Együttes Víz utcai házában november 14-én 18 órától Hortiné dr. Bathó Edit vezetésével aprók tánca lesz. Ezt követően 19 óra 30-tól táncházi vigadalom kezdődik az ősz jegyében. A Jártató zenekar muzsikájára Szűcs Gábor, Bódi Tamás és Kocsán László oktatják a táncot. Klubnap A Vakok és Gyengénlá- tók Szövetségének jászberényi klubja, a városi könyvtárban tartja foglalkozásait. November 2-án ünnepélyes összejövetelt tartott, melyen részt vett a megyei szövetség elnöke, dr. Baranyiné Miks Mária és munkatársai. A helyi klubtagoknak szerény ajándékokkal kedveskedtek. A klubtagokat a Bajcsy Úti Általános Iskola negyedik osztályosai (Balláné Méhész Éva tanítványai), valamint a Palotásy János Zeneiskola tanulói (Túri Márta tanárnő vezetésével) zenés, irodalmi összeállítással köszöntötték. Szerkesztette: Kiss Erika Fotó: Faragó László és Sárközi János Jászsági Extra----Jászberény V 19 94. november 8., kedd Jászberény választott testületéinek története Nem mindig nyugdíjas állás a polgármesterség Közelednek a helyhatósági választások. December 11-én nemcsak új képviselő-testületet választunk, de közvetlenül polgármestert is. Jászberény korabeli közigazgatása érdekes fejezeteket tartalmaz. Nem haszontalan dolog visszalapozni a történelemkönyvben és felidézni, hogy a városnak milyen közigazgatási rendszere, milyen vezetése és milyen polgármesterei voltak az elmúlt évszázadban. Sugárné Koncsek Aranka helytörténeti kutató lapunk kérésére feldolgozta ezt a témát. Sok esetben meglepő dolgokra bukkant a régi iratok tanulmányozása közben. Az egykori polgármesterek között találunk jólelkü, de erélytelen, bölcs és gondoskodó, de harácsoló, emberi hibákkal teli, vádaskodó és ármánykodó vezetőket is. Úgy tűnik, nincs új a nap alatt, a város vezetése nem lehet mentes a viszályoktól, a vitáktól, a személyes ellentétektől. így van ez napjainkban is. Sorozatunkban közreadjuk a közigazgatási rendszer adta lehetőségekről szóló részt és a legjelentősebb polgármesterek rövid bemutatását. Jászberény város hajdani tanácsi, majd képviselő-testületi ülések jegyzőkönyvei tanúsítják, a városnak évszázadok óta választott önkormányzata, tanácsa volt. Tagjai: szenátor, tanácstag, tanácsnok, mikor hogy nevezték őket. E testület vezetője a város első embere, a választott főbíró volt. A tanácstagság általában egy életre szólt, a főbírót évente választották. A XVIII. század első felében a választások április 24-én, Szent György napján voltak. Az év közben elhalt tanácstag helyére fiatalt választottak, hogy „régi idősebb tanácstagoktól hagy tanuljon, szerezzen tapasztalatot”. Ä tanácstagok közül főbíró, másodbíró tisztségre jelöltek 3-3 tagot. Közülük az lett a győztes, akire a tanács tagjai a legtöbb szavazatot adták. Ekkor választották meg a nótáriust - jegyző - s a szolgaszemélyzetet. Döntöttek arról, hogy a tanácstagok közül a következő évben ki milyen feladatot lát el. Nem' volt apparátus, a tanácstagok végezték az operatív munkát is! A tanács állapította meg a főbíró, a nótárius fizetését. Például 1738-ban Sipos Pál évi járandósága: 150 frt, 30 kila búza (A kila nem azonos a kilogrammal. A 30 kila kb. 1080 liter búza. A korabeli termésátlagot figyelembe véve ez kb. 6 magyar hold termése volt.), 20 akó bor, 1 szalonnasertés, 1 pecsenyesüldő, 200 kg székhús, 100 kg faggyú, 4 pár csizma, 4 szekér fa, 200 font só. Molnár Mátyás nótárius járandósága: 100 frt, 20 kila búza, 10 akó bor, 1 szalonnasertés, 1 mázsa só, 1 mázsa székhús, 50 kg faggyú, 4 pár csizma, 4 szekér fa, szántásra 6 ember, más munkára 16 ember, szénahordásra 16 szekér. A XVIII. század második felétől változik a választás időpontja, és a főbírót, másodbírót a nép választja. A választás nem naptári év, hanem úgynevezett katonai év szerint november 1-jén van. A megüresedett helyekre a tanácstagot a tanács választja. A tanács jelöl soraiból 3-3 tagot, főbíró, másodbíró tisztségre. A jelöltek közül választ a nép. Részvételük a választásokon elég változó volt, a voksok megoszlottak a jelöltek között. Például 1758. november 1 -jén főbíróságra Kállay András 115, másodbíróságra Ozoróczky János 75 voksot kapott. 1761. november 1 -jén főbíróságra Iványi István 871 voksot, másodbíróságra Gulyás Ferenc 637 voksot, 1770. nov. 1-jén főbíróságra Ozoróczky János 510 voksot, Terenyi János másodbíróságra 390 voksot kapott. A jelöltek a város jómódú polgárai voltak, jelentős anyagi javakkal rendelkeztek. Ez vonatkozott minden tanácstagra is, mert tevékenységükért nemcsak erkölcsileg, anyagilag is felelősek voltak. S volt rá példa, mikor ezt az anyagi felelősséget a tanács érvényesítette. A XIX. század első felében változás, hogy a tisztségre jelölt tagok nevét jóváhagyásra meg kellett küldeni a hármas kerületnek. Előfordult, hogy a kerület változtatott rajta, másikat jelölt. Például nem a tanács, hanem a kerület jelölte a főbírói listára Mizsei István, más alkalommal Horváth Gábor tanácstagokat, s a választáson ők lettek a győztesek. Ez idő tájt a tanácstagok választása folyamatosan történt, személyükre többes jelölést a kerület tett. A szabadságharc leverése után a Bach-korszak alatt új közigazgatási rendszer jön létre. Muhoray János cs. kir. járási kapitány 1851 -ben közölte, hogy „a legközelebbi községi rendezéssel a városi tanács élére polgármester fog felsóbbi- leg állíttatni". E tényt figyelembe véve a tanács „felsőbb helyre” polgármesternek ajánlotta a jelenlegi főbíró Farkas János, hites ügyvéd Tarnay Károly és tanácsnok Mizsei István urakat. Ezután még évekig maradt a tanács élén Farkas János főbíró, és csak 1859. január elején szűnik meg a főbírói tisztség, s lesz Jászberény város első polgármestere Farkas János, ugyanakkor polgármester-helyettes Aray Károly. Ekkor szervezik meg a tanácsi apparátust. Majd 1859. februárban Prusovszky István cs. kir. segédkapitány képviseleti közgyűlést tart, ahol közli a fel- sőbbség rendeletét, hogy „18 tagú tanácsot és 100 tagú képviselő-testületet alakítanak”. Egy év múlva a Bach-kor- szak befejeztével a jász-kun kerület területén visszaállt a régi közigazgatási rendszer, de a kétszintű testület megmarad. 1861. január 1-jén a nép választott képviselőket, tanácstagokat, a polgármester helyett ismét főbírót és másodbírót. Az 1867-es kiegyezésig a tanács-, a főbíró-, a másodbíró-választás évente megtörtént, viszont képviselő-testületi választás nem volt. 1867. május 7-8-9-én 3 napon át több mint 1000 választópolgár adja le szavazatát a képviselő-testület tagjaira, tanácstagokra, főbíró, másodbíró városi tisztviselőkre. Jászberény 1873-ban rendezett tanácsú város lett. Ez időtől a város képviselő-testülete nagy létszámú, kettős összetételű volt. Tagjai közül általában 100-an virilisták, a legtöbb adót fizetők. A virilistalistát a képviselő-testület a következő évre mindig év végén fogadta el. A képviselő-testület ugyancsak 100 körüli tagja a kerületenként 3-4, majd 6 évenként a kerület lakosai által választottak voltak. 1873. január 26-án, majd a további években mindig a képviselő-testület választja a tanácsot, a főbíró helyett polgármestert, ez alkalommal Pintér Mihály személyében és mindazokat a köztisztviselőket, akiket eddig a nép választott. A tisztújítás 4 évenként van. A város első polgármestere Farkas János volt 1859-ben. 1873-tól a képviselő-testület által választott polgármesterek voltak: Pintér Mihály 1873-tól 1879-ig, ekkor ment nyugdíjba. Elefánthy Sándor 1879-től, többször újraválasztották, 1893-ban nyugdíjba vonul. Koncsek István 1893-tól, 1896-ban lemondott. Török Aladár 1897-től, 1899-ben fegyelmivel leváltották. Czigány János 1899-től 1902-es lemondásáig. Koncsek István 1902-től, többször újraválasztották, 1914-ben nyugdíjba vonult. Vavrik Endre: 1914-1918. Lázár Henrik 1918 őszén nagyon rövid ideig, mert lemondott. Friedvalszky Ferencet 1918-tól több ciklusban újraválasztották, 1940-ben nyugdíjba vonult. Tóth György István 1945-től 1948-as nyugdíjba vonulásáig. Beszteri Mihály 1948-tól, 1950-től tanácselnök. Sugárné Koncsek Aranka Évának és Mónikának sikerült A munkanélküliség nagy társadalmi probléma hazánkban. Megoldása csak az lehet, hogy munkahelyek születnek. A munkanélkülivé válók persze sokfélék, hisz képzettségük, koruk, körülményeik is mások. A statisztikák szerint a legrosszabb helyzetben a pályakezdők vannak, hisz legtöbbjük az iskolapadból kerül munkanélküli státusba, s számukra szinte semmilyen állást nem tud kínálni a munkaügyi központ. Helyzetük azonban nem reménytelen, hisz sokféle szakmai program segíti képzésüket, átképzésüket. Két fiatalt mutatunk be, akiknek sikerült. Katona Eva a Lehel Vezér Gimnáziumban __ érettségizett 1988-ban. A MÁV számviteli főnökségén adatrögzítői munkát végzett. Megismerkedett a számítógéppel, magánúton angolt tanult. A fővárosi munkahely nagyon kellemes volt. Sok fiatal jól érzi magát együtt, s a fizetés sem volt rossz. Ám aki tudja, mit jelent egy számítógép előtt ülni, s gondolkodás nélkül gépelni az adatokat, az tudja, hogy az robotmunka. Éva sem tartotta életcéljának, ezért feladta állását. Egy évig munkanélküli volt, s egy nagyobb perspektíva megvalósításába kezdett. Nyelvvizsgát tett, megtanult gépírni, s készült a főiskolai felvételi vizsgára. Olyan munkát képzelt el magának, ahol a nyelvtudását is igénylik, mozgalmas, változatos a tevékenység. Ahol szükség van az ötleteire, kreativitására is. Ezt találta meg a Jász-Tel Rt.-nél. A holland, svájci, magyar üzletemberekkel gyorsan kapcsolatot tud teremteni. Egyre gyakrabban jelentkeznek telefonra váró ügyfelek is a titkárságon, akinek tájékoztatást kell adnia.Titkámőként igazán mozgalmasak napjai. Elképzelései valóra váltása jó úton halad, hiszen sikeresen felvételizett a szolnoki Gazdasági Főiskola levelező tagozatára. A napi 10 órai munka mellett sem lesz a tanulás számára nehéz, hisz most azt csinálja, amit szeret, s ez megsokszorozza a teljesítőképességét. n Zsálya Mónika Jászárokszál- láson érettségizett 1991-ben. Nem talált állást, így azonnal pályakezdő munkanélküli lett. A Számaik számítógép-programozói tanfolyamára iratkozott be, amihez a munkaügyi központ is adott támogatást, de ő maga is áldozott erre. A kétéves tanfolyam során a gyakorlati képzést egy budapesti adótanácsadó cégnél végezte. Közben némettudását is fejlesztette. A sikeres elméleti és gyakorlati vizsgák után ő maga jelentkezett a Jász-Tel Rt.-nél munkát keresve. Hallotta, a lapokban olvasta, hogy a Jász-Com átalakul, a Jász-Tel Rt. pedig egy frissen alakult cég. Úgy gondolta, egy fiatal, németül jól beszélő, a számítástechnika és a pénzügyek világában nem járatlan hölgy számára itt adódhat lehetőség. Nem gondolta rosz- szul. Ez lett az első munkahelye. A pénzügyi igazgató mellett dolgozik. A holland főnöke mellett nyelvtudását is hasznosíthatja. Á cég szervezeti felépítése is folyamatos, de ezzel párhuzamosan a tevékenységét is megkezdte. A pénzügyi bonyolítás, számlák, szerződések Mónika kezén is átmennek. Egy új pénzügyi-számviteli program- rendszer telepítése lesz hamarosan feladata. Most úgy gondolja, hogy hasznára lehet, ha újabb tanulmányokba kezd. A Pénzügyi és Számviteli Főiskolára szeretne bejutni a jövő tanévben. KE Megkezdődött a kampány Választási kiskáté Kórház a költségvetés hálójában Veszélyeztetett helyzetben A mosoda bevételt és tiszta ruhát „termel” A jászberényi Erzsébet Kórház az országosan 21 válság- helyzetben lévő kórház közé tartozik. Ennek oka az egészségügyben bevezetett teljesítményfinanszírozási rendszer. Amikor 1993. július 1-jén az új finanszírozási elvet bevezették, az akkori helyzetet alapul véve határozták meg az alapdíjakat. Mivel az Erzsébet Kórház már akkor is hátrányos helyzetben volt, a rendszer ezt konzerválta. Mára már kiderült, hogy épp a nagyobb teljesítményt nem ismeri el. Jelenleg egy városi kórház átlagos alapdíja 25 ezer forint, ez Jászberényben 20 456 forint. Az idei béremelések, pótlékok megadása július 1-je óta újabb terheket jelent számukra, mert csak egy részüket adja meg nekik az egészségbiztosítási pénztár. A korábbi évtizedekben kijárásos alapon biztosított jobb feltételekből ide semmi sem jutott, s a jelenlegi rendszer elvei e hátrányt tovább növelik. A kórház vezetői arra is fényt derítettek, hogy a korábbi fejlesztések működési költségeit rendre nem kérték meg a társadalom- biztosítástól. Némely esetben a megyei vezetés ellenére valósítottak meg dolgokat a helyi erők mozgósításával, ez is okozhatta, hogy működési támogatást nem kértek. Jászberényben az egészség- ügyi dolgozók átlagbére 21 ezer 300 forint bruttóban az idei emelések után. Kérdés, hogy ilyen alacsony bérekkel meddig lehet működni. Azt remélik, hogy az egészségügyi pénztár egy kiegyenlítési elvet bevezet, vagy a valódi s jelenbéli teljesítményt valamiképp elismeri, mert különben csődbe mennek. Ma ott tartanak, hogy fizető- képességük megvan. A gyógyszer, a fűtés nem hiányzik, a betegeket ellátják. Tartalékaikat azonban teljesen felélték. Pillanatnyilag orruk még kint van a vízből, tehát élnek, lélegeznek! A kórház tulajdonosa az ön- kormányzat, fenntartási költségeiket biztosította a 4 év során. Fejlesztések is megvalósultak 1992-től. Ezekre cél-, illetve címzett támogatás révén volt pénzük. A kórház rekonstrukciójának első üteme vége felé jár. Új mosoda, intenzív osztály készült, most van soron a röntgen és a sebészet rekonstrukciója. A mosoda kapacitása lehetővé teszi, hogy külső munkát is vállaljanak. így bevételt produkálnak, amit a legszükségesebb kiadásokra fordítanak. A helyhatósági választásokra készülve megkezdődött a kampány Jászberényben is. 14 körzet lesz, és november 6-tól november 22-én 16 óráig lehet jelölteket javasolni. A választás fontos eleme a jelöltajánlás. Ennek célja, hogy a választó- polgárok meghatározhassák: a szavazólapra személy szerint ki kerüljön fel, illetőleg mely párt, társadalmi kisebbségi szervezet vagy független jelölt indulhasson a választásokon. Most először a körzetek jelöltjeit és a polgármestert is ajánlhatja minden választópolgár. A jelöltajánlást ajánlóívek igénybevételével lehet megvalósítani. Az ajánlóíveket a polgármesteri hivatalban, a földszint 41-es számú szobában lehet megtekinteni. Az ajánlóíven az ajánlást aláírásával teheti meg a választópolgár. Egy személy több képviselőjelöltet is ajánlhat saját körzetében. Biztosítják az ajánlás titkosságát is. A földszint 41-es szobában egy urnát is elhelyeztek, ahová zárt borítékban is be lehet dobni az ajánlást. Az új választási törvény szerint képviselőjelölt az lehet, akit az adott választási körzetben a választásra jogosult polgároknak 3 százaléka ajánl. Ez Jászberény vonatkozásában azt jelenti, hogy átlagosan 50-60 ajánlás szükséges ahhoz, hogy valaki képviselőjelölt lehessen. Ez alól kivétel a 13-as és a 14-es választókörzet, Portelek és a külterület, itt kevesebb a választópolgárok létszáma, ezért Porteleken 34, a 14-es külterületi választókörzetben pedig 25 ajánlás elegendő. A polgármesterjelöltet is ajánlani kell, itt is 3 százalékos a jelöltté válás határa. Jászberényben 23 635 választásra jogosult polgár él. A polgármester-jelöltség megszerzéséhez tehát 710 ajánlás szükséges. A választópolgárok a névjegyzékben történt felvétel után november 7 és 17 között értesítést kapnak. Fontos tudni, hogy aki nem szerepel a választói névjegyzékben valamilyen oknál fogva, az észrevételt tehet november 17-én 16 óráig a városházán a jegyzőnél. November 6-án az ország minden polgármesteri hivatala nyitva volt, s megkezdődött a jelöltajánlás. Jászberényben ezen a napon polgármesternek három személyt ajánlottak. Dr. Magyar Levente jelenlegi polgármestert, dr. Novotni Jánosáét független jelöltként és dr. Vass Imrét az MSZP jelöltjeként. A 14 egyéni körzet mindegyikében vannak már jelöltek, legkevesebb három. Hétfőn délelőtt mintegy 50 jelölt neve szerepelt az ajánlóíveken. A legaktívabb a Munkáspárt, az MSZP, az SZDSZ és a Fidesz volt. A kisebbségi önkormányzati választásra is jelezték a cigányság képviselői igényüket. Jelöltajánló íveket azonban még nem vittek el.
