Új Néplap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-26 / 279. szám

10 Szabadidőben ---- családi körben 1994. november 26., szombat D rága, igaz, de legkedvesebb ajándék a virág. Ugye, ked­ves Jolánok, Erzsébetek, Cilikék, Emmák és Katalinok? S egyetlen szál is - mint Bagó énekli a János vitézben - „...szebben beszél, mint a legszerelmesebb levél...” (Fotó: Korényi Éva) Karácsony hírnöke Készítsünk adventi koszorút! Érkezést, eljövetelt jelent az advent szó, olyasvalamiét, amit már nagyon várunk. Ezt jelké­pezi a keresztény időszámítás­ban a Krisztus születését meg­előző négy vasárnap. Számos országban egy öt szál gyertyá­val díszített koszorúval ünnep­ük adventét az emberek. Min­den vasárnap meggyújtunk egy gyertyát (hagyomány szerint a négy vasárnap gyertyája piros), a karácsony napján meggyúj­tandó gyertya színe fehér. Az adventi koszorú legszebben az asztalon mutat, a fehér gyertyát a közepére kell tenni. A bizton­ság kedvéért mindig tartózkod­junk a közelben, amikor a gyer­tyák égnek, és ne hagyjuk, hogy túl rövidre leégjenek. Az elkészítés módja: készít­sünk egy mohával töltött keretet vékony dróthálóból. Simítsuk ki a dróthálót, és mohát helyez­zünk el végig a háló mentén. Az egyik végénél kezdve hajtsuk a hálót a moha köré, így egy hen­gert kapunk, ezt hajlítsuk négy- szögletesre. Kisebb darab drót­hálóból készítsünk egy mohával töltött csövet is, ezt helyezzük átlósan középre s a végeinél fogva drótozzuk hozzá a nagy négyzethez. A keret valamennyi sarkánál és középen vágjunk egy-egy 8 cm-es nyílást, majd húzzuk szét azokat, hogy bele­férjenek a gyertyák. Helyez­zünk el a kereten ezüstfenyő-, cipruságakat úgy, hogy lefedjék a keretet, majd díszítsük az egé­szet szárazvirágokkal, zuzmó­val, tobozokkal és szalaggal. A végén tegyük helyükre a gyer­tyákat. Örökzöldekből, ágakból és bogyókból készíthetünk ko­szorút a bejárati ajtók fölé. Dí­szíthetjük bogyós szkímiaággal, leveleitől megfosztott magyal­ággal. Előzzük meg a gomba okozta bajt! Négyszáznál többen betegedtek meg Az idei csapadékos, párás, meleg ősz kedvezett a vadon termő gombák számára. A bő­séges termés miatt több az al­kalmi gombagyűjtő, akik sok­szor felelőtlenül, szakember el­lenőrzése nélkül fogyasztják a szabadban termő gombákat. Ennek „eredményeként” ez év október 5-ig 251 esetben fordult elő gombás étel által okozott megbetegedés, ami 426 sze­mélyt érintett. A szakirodalom a gombamérgezéseket a bennük lévő toxikus vegyületek hatása szerint osztályozza:- A legjelentősebb az életve­szélyes - 10-30 százalékban ha­lálos kimenetelű - mérgezést okozó gomba a gyilkos galóca (Amanita phalloides) és rokon fajai. Az idén 12 esetben 31 személynél okozott mérgezést, két beteg meg is halt.- Egyes embereknél súlyos, életveszélyes mérgezést, má­soknál csak allergiás bőrkiütést okoz a begöngyölt szélű cölöp­gomba (Paxillus invonlutus), amely 1994-ben két esetben okozott súlyos mérgezést.- Muszkarintartalmuk miatt a susulykák (Tnocybe) és bizo­nyos tölcsérgombafajok (Cli- tocybe) súlyos mérgezést okoz­tak 21 esetben.- Légyölő galóca (Amanits muscaria) 1 alkalommal, pár­ducgalóca (Amanita panthe- rina) 2 alkalommal, citromga­lóca (Amanita citrina) is két íz­ben okozott megbetegedést.- Enyhébb mérgezést okoz­nak a szemét- (Psilocybe), trá­gya- (Paneolus) és harmatgom­bafajok (Stropharia). Ilyen 2 esetben fordult elő.- A tintagombák csak alko­hollal való együtt fogyasztáskor okozhatnak mérgezést, ez 1 al­kalommal történt. E gombák kertekben, sokszor óvodaudva­rokon gyakoriak, legtöbbször kisgyermekek eszik meg nyer­sen.- Gyomor-, bélizgató anya­gokat a csípős ízű tejelő- (Lac- tarius) és az egyes galamb­gomba (Russula) -fajok tartal­maznak. Világító tölcsérgomba (Omphalotus olearius) súlyo­sabb kevert mérgezést okoz, 92 ilyen eset történt az év folya­mán. A nehezen emészthető ehető gomba 116 ízben okozott meg­betegedést. Ezt meg kell külön­böztetni a mérgezésektől. A jó, ehető, árusítható, ízletes gombák romlékonyak, ne fogyasszunk gombát helytelen vagy hosszú ideig történő tárolás után. Saját célra szedett, zugárustól vásá­rolt gombát feltétlenül mutassuk be szakembernek. HORKOLÁS ELLEN ... Dr. Manuel Karéit feltalált egy berendezést, mely megszünteti a horkolást. A testre szerelhető kis adó elektromos hullámokat bocsát a horkoló szájába, melynek hatására egy pillanat alatt eláll a horkolás - ha igaz. (FEB-fotó) Padlószőnyeg javítása Bizony nagy kár és bosszú­ság, ha véletlenül előfordul, hogy az egész szobát beborító padlószőnyeg megrongálódik. Megeshet, hogy beleakad va­lami és kilyukad, valami ráöm- lik, amit nem tudunk kitisztí­tani, vagy éppen kiégeti a lee­sett cigaretta. Emiatt természe­tesen még nem cserélhetjük ki az egész szőnyeget, de azt sem hagyhatjuk, hogy így maradjon. Tehát ránk marad a javítás. Igen ám, de hogyan? Már amikor a szőnyeget megvásároljuk, jó, ha előre gondolunk ilyesmire, és előrelá­tóan inkább 20 centivel többet vásárolunk. Megéri a néhány centis többlet árát kiadni, mert ha bajba jutunk, van mivel javí­tani. A fölös darabot használ­hatjuk is például fürdőszobá­ban, mellékhelyiségben láb alá, - így egy időben, egyenletesen kopik a szobai szőnyeggel. A javítás során úgy járunk el, hogy a megrongálódott részhez tesszük a foltnak való darabot, jól szemügyre vesszük a mintát, a szálak fekvését, irányát, s csak akkor és úgy vágjuk ki a szük­séges darabot, hogy az legjob­ban illeszkedjen, beleolvadjon a szőnyegünkbe. A megrongálódott részen a szőnyeg szálait kifelé fésüljük, ráhelyezzük a foltot, majd na­gyon éles ollóval a szőnyeget és a foltot is egyszerre kinyírjuk. Mindkét darabot felvesszük, majd széles ragasztószalagot - ez lehet ragtapasz - csúsztatunk a szőnyeg alá a kivágott rész minden oldalára. A szalag szé­lességének felét helyezzük a szőnyeg alá, a másik fele arra szolgál majd, hogy a foltot tartsa. A lyukba belehelyezzük a foltot, köröskörül jól rányom­kodjuk, hogy alaposan rátapad­jon a tapaszra. Ezután a szőnyeg és a folt szálait összefésüljük, összeke­féljük, ezzel takarva a két rész közötti megszakítást. Az oldalpárt szerkesztette: Rónai Erzsébet Dr. fíusztem, az Új Néplap természetgyógyásza Pszichikumunk tartalékai és gyengeségei Stressz, ideges­ség, idegfeszült­ség, álmatlanság, felfokozott emoci­onális ingerlékeny­ség. Ezek a fogal­mak majdnem mindenki előtt ért­hetők, de nem mindenki ismeri el, hogy ő ezekkel a huszadik századi betegségekkel ko­molyan beteg, vé­leménye szerint „csak egy kicsit az idegei rosszalkodnak”. Az embereket csoportokra lehet osztani, egyik az, amelyik teljesen negatív ezekkel a problémákkal szemben, azaz kiegyensúlyozott idegrendszerű, makkegészséges; a másik csoport sajnos a na­gyobb létszámú. Ezért őróluk lesz szó ebben a fe­jezetben. A műszaki tudományos előrelépés gyorsított növekedése, komputerizáció, automatizálás, szo­ciális-gazdasági, politikai kataklizmusok, ame­lyek az utóbbi évtizedekben tépik szét bolygón­kat, létrehoztak egy új típusú embert, a „pszi- cho-műszaki-humánusokat”, akik kiszámíthatat­lanul reagálnak a külső ingerekre. Nézetem szerint ennek két oka van: Az első - a már előzőleg említett élettani folyamatok a boly­gónk életében, plusz az egyének közötti viszony vulkanizálódása; a másik ok pedig - az emberek katasztrofálisan gyorsan csökkenő ingerlékeny- ségi határa. Az életünk - kezdve e század elejétől - nagyon bonyolult lett a pszichoemocionális szféra terén. A műszaki tudományos forradalmat bonyolultan fogta fel az emberiség nagy része, gyakorlatilag nem készültek fel a gondolkodás változásra, az emberek nem tudtak illeszkedni a nappal és éj­szaka gyors változásához, beleestek egy bizonyos patológiai állapotba. A kísérleti fiziológiában ezt az állapotot (ami­kor a külső inger nagyon magas, magasabb mint az érzékenység határa) határon túli fékezésnek hívják. Nem nézve arra, hogy mi csak az agyi ak­tivitásunk potenciális lehetőségének öt százalékát használjuk ki, nem tud mindenki szinkronban lenni az élet körforgásával és... Lassan csepegő víz képes átütni a követ is. Ha­sonlóan ütődik át az embernél az úgynevezett pszichikai védelem is, és ezáltal kezd szenvedni, betegeskedni, „megfertőzni” a környezetében lévő embereket is. Megjelennek a pszichopatikus betegségek (be­tegségek, amelyeknek nincs szervi alapja, ame­lyek a központi idegrendszer patológiai impulzu­saitól keletkeznek). Ezekhez csatlakoznak az úgynevezett képzelt betegségek. Ezzel kapcsolatban eszembe jut egyetemünk professzorának előadása a pszichogenikus (lelki) betegségekről. Az alábbi példát hozta fel: Egy hajadon hölgy, akinek egy teljesen labilis idegrendszere volt, na­gyon szeretett volna gyereket szülni. Ebbe bele­élve magát, egyszercsak megszűnt a havi ciklusa, kezdtek nagyobbodni a tejtermelő mirigyei, meg­jelent a sokféle élelmiszer termékek és ugyanúgy a szagok elviselhetetlensége, 8,5-9 hónap lefor­gása után a terhesség klasszikusan kilenc hóna­posnak látszott. Amikor a nőgyógyász megvizs­gálta, nem tudta nála megállapítani a terhességet. Ezen jelenségeket a bőr alatti zsírréteg növeke­dése okozta. Egy másik példa a jóga gyakorlatából való. A hivatásos jógások képesek 20-24 órára visszatar­tani a külső lélegzetet, az akaratuk erőltetésével megállítani a szívverésüket, gyorsítani vagy lassí­tani a bélműködést stb. Egy eset a bírósági-orvosi gyakorlatból. Egy fiatalemberekből álló csoport elhatározta, hogy megijesztik a barátjukat. Álarcba öltözve bemász­tak a lakásba rablást színlelve. A sértettet leteper- ték a földre arccal lefelé és hangosan mondták neki, hogy mindjárt levágják a fejét. Ezután egy közönséges törülközővel rácsaptak a nyakára. A fiatalember meghalt. A boncolás eredménye - agyvérzés és szétrepedt a szíve. Most láthatják tisztelt olvasóim, hogy milyen hatalmas tartalékokkal rendelkezik a pszichikánk. és ugyanakkor milyen gyengéd és törékeny is. Ér­telemszerűen hatalmas mennyiségű orvosi ké­szítmény létezik, amelyek lehetővé teszik egyes stresszpillanatok kiküszöbölését, de ezek csak ideiglenes effektust adnak, elmerítve bennünket a védő fékezésben. Szeretném az Önök figyelmébe ajánlani a ter­mészetes megelőzés módszerét, valamint az ideg- rendszer gyógyítási lehetőségét, felhasználva erre a modem tudomány eredményeit az emberi gyó­gyászatban, a parapszichológia sikereit, bioener­getika, népi gyógyászati eszközöket és az e gyó­gyászat terén szerzetttöbb éves tapasztalataimat. Ilyen nagy auditóriumhoz fordulva, természete­sen ez kötelezettségeket és korlátokat ró rám, amelyeket mint szerző megértek. Köszönettel tartozom a visszajelzésekért, hasz­nos tanácsokért és az olvasók kritikus megjegyzé­seiért. Nem irigylésre méltó élettárs Beküldendő december 3-ig (Új Néplap szerkesztősége, 5000 Szolnok, Postafiók 105.) a vicc po­énje, melyet a fősorokban rejtettünk el. Baj van az ipari termeléssel című, november 19-i rejtvé­nyünk helyes megfejtése: Amióta gépesítettük a gyárat, sokkal gyorsabban tudunk hibázni. Könyvutalványt nyertek: Kiss Jánosné, Kunszentmárton, ifj. Terjéki Pál, Jászjákóhalma és dr. Végső Zoltán, Szolnok. Az utalványokat, amelyek a Bibliofil Kereskedelmi és Kiadó ' ift. boltjai­ban válthatók be, postán küldjük el a nyertesek címére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom