Új Néplap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-26 / 279. szám

1994. november 26., szombat Szabadidőben — családi körben íi Párologtató szökőkutak Felüdülést és hangulatot nyújtanak Szökőkút a gyerekszobában Szigorú törvények védték Nem luxusállat A házimacska Egyiptomból került Krétára, Görögországba, végül Rómába, ahol eleinte in­kább luxusállatként vált népsze­rűvé, hiszen egérirtásra eredetileg menyéteket és vadászgörényeket használtak. Később azonban ez az „importált”, új egérvadász las­san kiszorította ezeket az állato­kat. Hazánk területére is a római hódítás során jutott el a macska. Az aquincumi Meggyfa utcai villa ásatásánál egy 2-3. századi épületben eltemetett női csontváz mellett macskacsontvázat is talál­tak. Az illetőt nyilván együtt temet­ték el kedvenc macskájával. A macska egészen a középkorig ritka és drága háziállat volt, és szigorú törvények védték. Még a 14. században is minden eladásra szánt paraszti portához macska is tartozott, különben a vevő nem tartotta kellőképpen fölszerelt­nek. Krumpli, citromhéj és társai Háziasszonyi biofegyverek por, piszok, penész ellen A drága és nem is környezet­barát mosó- és tisztítószerek könnyen pótolhatók olcsó „bio­fegyverekkel”, minden háztar­tásban megtalálható anyagok­kal. Sokféle háziszerrel rendbe hozhatjuk például a pecsétes textíliákat. A rozsdafolt eltün­tethető, ha helyét sós citromlé­vel nedvesítjük át, és a napon megszárítjuk. A kávéfolt szin­tén, ha a pecsétes részt tejbe áz­tatjuk, s utána kimossuk. Tea­folt ellen elég néhány csepp cit­romlé; a spenótfolt is kijön, ha reszelt nyersburgonya-péppel bekenjük, 4-5 percig állni hagy­juk, és kimossuk, kiöblítjük. A zsírfoltra szórjunk egyszerű kré­taport, tegyünk rá itatóspapírt, és hagyjuk rajta éjszakára. A szennyes ruhanemű tisz­tára varázsolásának is vannak ismert mesterfogásai. A leg­piszkosabb fehér zokni is visz- szanyeri eredeti színét, ha cit­romhéjat kis szövetzacskóban a mosógép dobjába teszünk, s úgy dolgoztatjuk a gépet. A fe­hér övét ismét hószínűvé tehet­jük: verjünk föl egy tojásfehér­jét, tegyünk hozzá tejet, s ezzel az oldattal dörzsöljük át. A színes ruha kifakulásának, elszíneződésének megakadá­lyozásához sincs szükség külön­leges mosószerre: tegyünk az öblítővízbe 4 literenként egy kávéskanál keserűsót (glauber- sót). A selyemblúzok különösen szépek lesznek, ha az utolsó öb­lítőhöz egy kanál cukrot is adunk. A takarítás, az otthon szépítésének néhány műhely­titka: az aranyozott képkeretek nem vesztik el fényüket, ha ne­gyedévenként egyszer nyers krumplival bedörzsöljük a rá­mákat. A fakuló reggelizőasztal újra csillogni fog, ha vörösbor és salátaolaj keverékével dör­zsöljük át. A nemesacélból ké­szül étkészletet citromhéjjal ér­demes ledörzsölni - újként fog ragyogni. A fémtárgyak savfolt­jait félbevágott nyers burgo­nyával távolíthajtuk el; a réztár­gyakat a nyers savanyú ká­poszta leve kitűnően tisztítja. Végül még két praktikus ta­nács: a sötét helyen, pincében tárolt holmi penészedését meg­előzhetjük, ha egy darab égetett meszet teszünk melléjük. A kamra hívatlan vendégeit, a muslicákat pedig pár szál fo­dormentával eltessékelhetjük a gyümölcsök, lekvárok közelé­ből. Ferenczy Europress A fűtött lakások levegője na­gyon száraz, ezért ki-ki mester­ségesen igyekszik a megfelelő páratartalmat biztosítani. Léte­zik sokféle, erre a célra haszná­latos edény, de napjainkban el­terjedőben van egy új szokás, mely praktikussága mellett esz­tétikus is. A száraz, fűtött lakásokban felüdülést és hangulatot nyújta­nak a szobai csobogók és szö­kőkutak. A különféle kerámia­edényekben elhelyezett szik­lákból csordogáló víz biztosítja a kellő páratartalmat, ezzel sok­kal egészségesebbé teszi a laká­sok levegőjét. A légúti beteg­ségben szenvedők különösen érzékenyek a száraz levegőre, számukra még fontosabb, hogy meglegyen a szükséges páratar­talom lakókörnyezetükben. Az állandó és egyenletes pá­ratartalom miatt melegebbnek érezzük a lakás levegőjét, ezál­tal fűtési energiát takaríthatunk meg. Igaz, hogy ezek az ügyes kis szerkezetek elektromos árammal működnek, ami szin­tén drága. Nem szabad azonban figyel­men kívül hagyni, hogy folya­matos működés mellett is csu­pán napi kétforintnyi áramot fogyaszt egy csobogó vagy szö­kőkút. Biztosan sokakban felvetődik a kérdés, hogy nem balesetve­szélyesek-e ezek a szerkezetek, minekután elektromos áram és víz szükséges a működésükhöz? A Magyar Elektronikai Ellen­őrző Intézet által bevizsgál! és minősített motorok teljesen biz­tonságosak, hiszen hasonló fel­építésűek mint az akváriumi le- vegőztetők. Természetesen az üzletben forgalmazottakra vo­natkozik mindez, nem a házilag barkácsoltakra. Szerencsére már megyénk­ben, pontosabban Szolnokon is található ilyen üzlet, mely kész csobogókat és szökőkutakat forgalmaz. A Baross út 2. szám alá ér­demes ellátogatni, ahol a széles választék mellett szaktanásokat is kaphatnak a betérők. Hasznosságuk mellett sokan lakásdísznek vásárolnak csobo­gót vagy szökőkutat, mivel esztétikus kinézetűek, és kel­lemes, üde színfoltok a belső térben. Gyógyhatás a természetből Az Asteraceae családba tar­tozó őszi margitvirág leveleit nyersen vagy főzet formájában a régi görögök kora óta használ­ják láz, fejfájás, menstruációs rendellenességek és gyomorfáj­dalom kezelésére. ízületi gyul­ladásra is jótékony hatást gya­korol. A megelőzés céljából al­kalmazott őszi margitvirág se­gítségével olyan esetekben sem alakultak ki migrénes rohamok, ahol a hagyományos gyógysze­rekre a beteg nem reagált. A Migrenium kapszula a Biogal Mediflóra gyógyhatású ter­méke, gyógynövényszaküzle­tekben található. Koncentrált antiszeptikus, kátránytartalmú hajmosószer a Polytar liquid. Seborrhoeas, psoriasios, visz­kető korpás fejbőr kezelésére javasolt. A bevizezett hajra önt­sünk belőle, masszírozzuk be a fejbőrbe, majd öblítsük le, és ismételjük meg az előbbi műve­letet. Egykor a divat váltott lovakkal érkezett Dolmány, mente, atilla A divat története egyben kultúrtörténet is: a tarka vállkendök, a cifra szoknyák, a mulatságos ruhadarabok nyomán végigkíséri a törté­nelmet. Sok érdekességet rejt a hazai divat változása. Még a százötven esztendős, sok szenvedéssel teli török ura­lom is hagyott emlékül néhány ruhadarabot, bár ezeknél becse­sebb emlékei is akadnak - pél­dául a gőzfürdők. Állítólag a dolmány is török hagyomány. Rég elporladt hölgyek sze­relmes leveleinek tanúsága sze­rint ugyancsak daliássá tette a vitézeket; a dolmányt a török kaftánból magyarították gazdag paszománydíszítéssel, s kissé megkurtítva. Derékig testhez simult, az ujját egy anyagból szabták a kabátéval, akárcsak a kaftánét. Félcombig ért. II. Rá­kóczi Ferenc, akinek fejedelmi udvarában egymásnak adták a kilincset a nyugati követek, megrövidítette a maga dolmá­nyait; a feljegyzések szerint 1708-1709 körül már csípőig érőt viselt. A nagyságos fejede­lem mértékkel és ízléssel been­gedte udvarába a nyugati diva­tot. A nők ekkor bő szoknyát, halcsontos derekat viseltek. Nyugaton már tornyos parókák alól lövelltek a hölgyek igéző pillantást, itthon hímzett vagy csipkés főkötőt, a lányok meg díszes pártát hordtak. Abban az időben nem repü­lőgépen - lóháton érkezett a di­vat. Kissé lassabban, mint ma­napság. A magyar asszonyok párizsi hatásra kezdik lassan­ként kivágatni a ruha nyakát. A postakocsik korában vál­tott lovakkal a Budai Vártól alig kétheti járás a francia főváros. A francia divat hamar ideér. És hódít. Szinte olyan gyorsan és ellenállhatatlanul, ahogyan Na­póleon a csatáit nyeri. Empire a divat; könnyű selyemből ké­szült, mell alatt összefogott, le­begő ruhák. Már császár a csá­szár, s a divatra adó magyar hölgyek nem kötik maguk elé a sok-sok évtizeden át hordott hímzett kötényt. Napóleont csodálják - és új módi szerinti új ruhát csináltatnak. Napóleon bukása után elsorvad a francia divathatás Magyarországon. Ausztriában is gazdagodik a polgárság, kialakul a bieder­meier. Ézt viselik a magyar hölgyek is, a városi paloták vagy a vidéki udvarházak lakói. Nem hordanak annyi réteget, mint korábban, általánossá vá­lik az egybeszabott ruha. Ke­cses és érzelmes viselet ez; puf- fos ujjak, szabadon hagyott vál- lak, szalagos kalapok, lírai versbe kívánkozó, repkedő, csipkés vállkendök. Ä férfiak csizmáikat a szol­gáknak ajándékozzák, ládába dugják a régi dolmányt: pantal­lót, mellényt, frakkot szabatnak maguknak. Változnak az idők, alakulnak a történelmi események, ébre­dezik a nemzeti érzés. Megsza­vazzák a Tudományos Akadé­mia létrehozását, Kossuth ve­zércikkeit olvassák, megjelenik Széchenyi Hitel című munkája, leteszik a Lánchíd alapkövét, felcsendül a Himnusz... és 1848. április 7-én megalakul a Batthyány-kormány. A nők az első pesti selyemgyár, a „Ve- lerő” piros-fehér-zöld csíkos anyagaiból varratnak ruhát. A toaletteken is meglátszik a ha­zafiúi és honleányi érzés, amely nemcsak a kor haladó eszmé­nye, hanem egyúttal divat is. A nők fehér tüllruhára zöld levél­lel szegélyezett piros rózsát tesznek díszítésül. A férfiak előveszik a ládafiából a menté­ket, a csizmához való nadrágo­kat. A paszományos céhek újra felvirágoznak; a szabók felele­venítik a dolmányt, csakhogy most sötét posztóból készítik őket, a szabáson is módosíta­nak, ez az „atilla”. A Kiegyezés után a rebellis magyar érzelmek megint háttérbe szorulnak - legalábbis ami a divatot illeti. Ismét nyugati hatás érvényesül az itthoni öltözködésben. A ’70-es évek szabónői nálunk is rafináltan és mulatságosan fel- tomyozzák a ruha hátsó felét, divatba jön a tuműr. Néhány évtizede gőzhajók járnak a Dunán, Baross Gábor vasutat épít, megszületik a kon­fekció Magyarországon is a múlt század második felében. Feminista mozgalmak Európá­ban; lassacskán elkopnak a puf­fok és dudorok, egybeszabott princessz a divat. A millennium idején, a má­moros ünnepségsorozatok évé­ben, rövid időre ismét tért hódít a magyar díszruha divatja, amely 1916-ban IV. Károly ko­ronázása alkalmával ismét rene­szánszát éli egy ideig, s később, a politikai szemfényvesztés ko­rában a második világháború előtt újra felbukkan. Szegénye­sen és fantáziátlanul; lelep­lezve, hogy ezúttal a magyar ruha egyáltalán nem képvisel magyar érdekeket. A felszabadulás után, az újjá­építés idején, a szocialista tár­sadalom kialakulásának első éveiben a divatellenesség jött divatba. A nők arcáról száműz­ték a festéket, általánossá vált a kopott lódenkabát, a micisapka, az overall. Elmúlt - mint min­den divathóbort. A külsőségek ugyanis legfeljebb hangsúlyoz­zák, körítést, díszletet adnak a lényegnek, de nem helyettesítik. És az ember természetes vágya, hogy csinos legyen; tetszeni akar magának és másoknak. (Halasi M.: Képes divattörténet) Sarah Kenyában Sarah yorki hercegnő, mint a MacIntyre jótékonysági alapít­vány elnöke Kenyába érkezett. A hercegnő visszautasította a látványos szórakoztató programokat, nem ment el szafárira, csak a kenyai gyerekekkel törődött, és a szegényeknek osztott adományokat. (FEB-fotó) Papucsok, zoknik, függönyök veszélyben Négylábú rontópálok Sok kutyatartónak okoz bosszúságot, hogy kedvence meglehetősen zabolátlan: rendre elorozza gazdája szemé­lyes holmiját, s olykor nemcsak papucsokat, zoknikat rág meg, hanem függönyöket, sőt köny­veket vagy akár széklábakat is. Bármennyire jogos a bosszú­ság, tudomásul kell venni: a ku­tyaillemtan szerint magától érte­tődő, hogy az állat minden is­meretlen tárgyat megrág. Kö­lyökkutya esetében ez a fogvál­tásnak is természetes velejárója. Más lapra tartozik viszont a komoly károkat okozó „vandál” pusztítás, mikor az eb széttép mindent, ami „foga ügyébe” ke­rül. Ennek valódi oka többnyire a rendszeres egyedüllét, a ma­gány s az ennek következmé­nyekként fokozatosan kialakuló neurózis. A túlzott rongálási hajlam másik kiváltó oka - főként az átlagosnál is mozgékonyabb, erős állatoknál - az unalom. Ez valójában nem más, mint egy­fajta érzelmi-cselekvési pangás: az állat olyan szituációban él, amelyből tartósan hiányzanak a környezeti ingerek, bár ezek szükségesek lennének az iz­galmi állapot megfelelő lecsití- tásához. Az ingerszegénység, azaz a tétlenség és az unalom - csak­úgy mint az emberben — a ku­tyában is felszítja az agresszív hajlamokat. Sokszor a rombolási kedv nem más, mint sajátos „kutyatil­takozás”. Ha például kudarc éri, mert gazdája elmegy hazulról és őt nem viszi magával - dühében szétszaggathat mindent, amit elér, azaz erőt vesz rajta az úgy­nevezett öntudatlan agresszió. Hasonló pótcselekvés, ha az ál­lat a szokásosnál - és a szüksé­gesnél - jóval többet eszik, iszik, vagy gyakorta köveket rágcsál. Az ilyen és hasonló tünetek jelentkezésekor alkalmazhatunk leszoktatási módszereket. Ahogy a megrögzött dohányos­nak olyasmit adnak, ami elveszi kedvét a füstöléstől, a kutyánál is előidézhető a rossz szokástól elidegenítő kellemetlen élmény. A kőrágó eb kövét bekenhet­jük szájízt rontó anyaggal, a ne­urotikus evés-ivás is megszün­tethető például a tálba rakott ol­dódó, keserű adalékkal. A valóban eredményes ku- tyakúrát azonban az jelenti, ha a rontópál jószágot csak a lehető legrövidebb időre hagyjuk ma­gára. Mielőtt mégis magányra ítél­jük, szánjunk időt arra, hogy nagyot sétálunk vele, s alaposan mozgassuk, futtassuk meg. Megkönnyíti az egyedüllétet az is, ha gondoskodunk számára alkalmas játékszerekről, de per­sze leginkább az, ha veszünk mellé egy - kutyatársat. Veress István Ferenczy Europress

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom