Új Néplap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-04 / 233. szám

A magyarok igent mondtak a Koronára Négy hónapja, június 1-jén jelent meg a piacon a Korona sör. Ez tulajdonképpen nem hír, nem érdekes, hiszen egyre-másra nyílnak az angol, holland, dél-afrikai, osztrák sörkocsmák, és kül­földi tulajdonosok uralják már a magyar sörpiacot. A Kőbányai Sörgyár koráb­ban is Magyarország legpatiná­sabb sörgyára volt, alkalmas arra, hogy az egyre élesedő ver­senyben megállja a helyét. A Kőbányai Sörgyárnak 1993. novemberétől új tulajdonosa van, a SAB-South African Breweires. Hét hónap múlva megjelentek az új sörrel, a Ko­ronával. Két és fél hónappal a nálunk szokatlan, agresszív piacépítés után jogos a kérdés: megérte, érdemes volt? Danny Lewis marketing- és terítési igazgató egyértelműen elégedett:- A magyar sörivók igent mondtak. A Korona vonata 19 városban állt meg, körbejárta az országot: Budapest, Esztergom, Tatabánya, Győr, Székesfehér­vár, Siófok, Pécs, Baja, Szeged, Makó, Szentes, Békéscsaba, Kisújszállás, Debrecen, Mis­kolc, Cegléd, Kecskemét, Mo- nor, Gödöllő, Vác állomásain egyértelmű sikert aratott. Aradszky László végigénekelte a túrát, Blum József és Bradá- nyi Iván sördalával népszerűsí­tette az új kőbányai terméket. A vonatot mindenütt sok száz em­ber vette körül, érkezését örömmel fogadták. Számításaink beváltak, a fo­gyasztók a minőségi söröket ke­resik. Az elmúlt két és fél hó­napban már kétszáz Korona sö­rözőben árulják az új italt, és további bővítést tervezünk.- Mik a feltételek, hogyan le­het valaki Korona-sörárus, ho­gyan nyithat Korona sörözőt?- Sörünket nem kell kizáró­lagosan árusítani, más sörökkel együtt jól megférnek az üzle­tekben, nem kizáró ok tehát, ha más gyár termékeit is árusítják.- Önök igen rövid idő alatt befutottak, a magyar szakembe­rek miért nem tudták ezt elérni? Miért kellett a sikerhez a SAB? Mit tudnak Önök, amit a kőbá­nyaiak nem tudtak?- A SAB 1993. december 16-án 1,87 milliárd forintról 4 milliárd 50 millió forintra emelte a gyár alaptőkéjét. A tő­keemelés lehetővé tette, hogy a kőbányai cég rendezze pénz­ügyi helyzetét, és megkezdje az évek óta elmaradt beruházások pótlását. Ma Kőbányán üzemel a leg­korszerűbb hordófejtő berende­zés, korszerűsítették a palacko­zóüzemet. A SAB 30 millió dol­lárt kíván fordítani a fejlesz­tésre, 10-15 millió dollárt a ke­reskedelmi, valamint az elosz­tóhálózat korszerűsítésére. A SAB a világ hatodik legna­gyobb sörgyártója, nagy hagyo­mányokkal, marketingtapasztala­tokkal rendelkezik. Én angol va­gyok, de 20 évet töltöttem Dél-Afrikában, ebből 10 évet ennél a sörgyárnál. Szeretek itt dolgozni, mert kiváló szakembe­rekkel működöm együtt a Kőbá­nyai Sörgyárban. Nyitottak az új ötletek elfogadásában, készek az azonnali cselekvésre. Angol megfogalmazással tudom csak kifejezni a változás lényegét: nem volt rossz a kőbányai sör, csak magasabb szintre emeltük a minőséget. Felsőbb osztályba léptünk, tehát a feladat az volt, hogy jobb minőséget vigyünk a piacra.- Miért pont a vízilabda-vá­logatottat támogatják? Ön is ví­zilabdázott?- Nem. Úgy találtuk, a vízi­labda illik a Koronához, mert itt is minden csapatmunkában szü­letik, a szövetség vezetői is igen segítőkészek voltak. A siker nem is maradt el, hisz a magyar vízilabda-válogatott nyerte meg a Korona Kupa pólótomát. A mostani kisiklás a világbajnok­ságon csak véletlen volt, a Ko­rona segítségével biztos, hogy nem marad el a siker. Remélem, játékosok maguk is szeretik a sört.- A magyar piacon a sörfo­gyasztás az elmúlt 3 évben drasztikusan csökkent. Van a sörgyártásnak, a Koronának jövője?- Igen. Először a magyar pia­con kell megerősödni, meg kell tartani a Kőbányai Sörgyár 33 százalékos részesedését, de ez nem elég, növelni kell. Ez a leg­fontosabb feladat. Ezután már ki lehet tekinteni a külföldi pi­acra. Hogy hogyan? Magyarországra jön a turista, s a mi 200 sörkocsmánkban megkóstolja, megszereti a Ko­ronát, a kőbányai sört, és ezután keresi, megveszi otthon is, mert a magyar sörnek jó a híre a kül­földi piacon. Mi nem a gyorsan szerzett profitban, hanem a biz­tos, szilárd piacban vagyunk ér­dekeltek, és ebben hiszünk.- A Korona tehát kész, sike­res? Hogyan tovább?- Az emberek állandóan ugyanazt a minőséget követelik, sőt, egyre jobbat. A piacot meg­tartani nehéz munka, a gyártó egy percig nem lehet nyugodt. Azon a napon, amikor azt gon­dolja az ember, minden rendben van, már nincs mit csinálni, ak­kor hagyják le a többiek. Irán is felkerült a listára Hol veszélyes kereskedni? Mind több veszéllyel kell számolniuk a külföldön dolgozó és a kiutazó üzletembereknek. Sajnos ezt legutóbb egy drámai ma­gyar példa is bizonyította: Teheránban a magyar kereskedelmi tanácsost és feleségét érte brutális rablótámadás. Nagy József állapota még mindig válságos, az asszony a helyszínen belehalt a bántalmazás okozta sérülésekbe. Különböző országok közbiz­tonsági, politikai viszonyai az üzletemberekre nézve sok koc­kázatot rejthetnek; valameny- nyire fel sem lehet készülni, ám nem árt tanulmányozni a vár­ható problémákat. A londoni Buckingham-pa- * lota közelében működő tanács­adó iroda, a Control Risks Group (CRG) arra szakosodott, hogy segítségére legyen a válla­latoknak, kormányoknak, ban­koknak és magánszemélyeknek a biztonsági kockázatok mérle­gelésében. Adatbankjából számítógép segítségével a megrendelő akár naponta lehívhatja az egyes or­szágok biztonsági helyzetével kapcsolatos információkat. Évente egyszer közreadják a külkereskedők, menedzserek számára írt terjedelmes tanul­mányukat, amely az üzletembe­rek szemszögéből legfontosabb országok viszonyait elemzi. Havi jelentésük pedig az aktuá­lis „kockázati skálát” közli. A brit cég kiadásában időről időre megjelenik az „Üzletemberek útikalauza” is. A CRG ma már több mint 170 országban tart fenn tanácsadó irodát, ügyfelei száma pedig meghaladja a két­ezret. A vállalkozást az a megfonto­lás hívta életre, hogy a kereske­dők és menedzserek az utóbbi években fokozott mértékben váltak a bűnözés célpontjává. Külföldön bántalmazás éri őket, rablótámadásoknak, merényle­teknek vannak kitéve, túszul ej­tik, illetve váltságdíj reményé­ben elrabolják őket. A kockázat minimalizálására és elhárítására számos megszívlelendő jó ta­náccsal szolgál a londoni cég: az öltözködéstől kezdve bizo­nyos viselkedési normákig. A tudnivalók közé tartozik a fo­gadó ország belpolitikai hely­zete, a terrorizmus jelenlétének mértéke, az illető állam jogbiz­tonsága, de olyan „banális apró­ságok” is, hogy melyik taxivál­lalatot érdemes igénybe venni, s milyen útvonalon tanácsos köz­lekedni. Míg a politikusok biztonsá­gáról hivatalból gondoskodnak - érvelnek a CRG munkatársai -, az üzletembernek erről ma­gának kell gondoskodni. A tippek ezért arra is kiter­jednek, hová érdemes testőrrel vagy páncélozott gépjárművel látogatni. Jelenleg különösen kockáza­tos Dél-Amerikában és Orosz­országban kereskedni. Hét év alatt Kolumbiában például 1800 emberrablás történt, ugyanezen időszak alatt Pa­kisztánban 900. A CRG által nemrég közzétett felsorolás Afrika és főként Ázsia nagy részét is a kockázatos régiók közé sorolja. Irán azzal az in­doklással szerepel, hogy szá­mítani kell a kormányzat és az ellenzék közötti, különböző formákban jelentkező összetű­zésekre. Hogy ennek áldozatai lettek-e magyar kiküldöttek, erre majd csak a nyomozás be­fejezése után kaphatunk vá­laszt. Ha egyáltalán lesz válasz rá... Ferenczy Europress Világgazdaság sorokban Tokió. A japán kormány szóvivője vasárnap „rendkívül sajnálatosnak” nevezte, hogy az Egyesült Államok szankciós eljárást kezdemé­nyez Japánnal szemben az autók és autóalkatré­szek kereskedelmével kapcsolatban. Mickey Kantor, az Egyesült Államok keres­kedelmi képviselője szombaton jelentette be, hogy Washington a „szuper 301-es” néven is­mert elnöki direktíva értelmében vizsgálatokat kezdeményez az autóalkatrészek japán piacával kapcsolatban. Madrid. A hetek csoportja madridi ülésén hűvösen fogadta azt a moszkvai kérést, hogy ütemezzék át Oroszország külföldi adósságál­lományát. Alekszandr Sohin miniszterelnök-he­lyettes szombaton azzal a kéréssel fordult a he­tekhez, hogy ütemezzék át az egész orosz adós­ságállományt, a kamatszolgáltatások és a tarta­lékok törlesztését is, mintegy nyolcvanmilliárd dollár visszafizetésének a határidejét. Az AFP úgy értesült: a hetek „teljesen irreálisnak” tart­ják a kérést, jóllehet nem mondtak rá kategori­kus nemet. Belgrád. Az 1994-es jugoszláv mezőgazda- sági és élelmiszer-ipari termelés a két és fél éve bevezetett embargó ellenére is tíz százalékkal meghaladja a belföldi szükségletet - jelentette a Tanjug. A mezőgazdasági minisztérium leg­újabb felmérése szerint az ez évi jugoszláv bú­zatermés 3,6 millió tonna körül van, s az ország két és fél évi szükségletének felel meg. A cuk- korrépatermés 30 százalékkal haladta meg a ta­valyit. Kairó. Izraeli politikai vezetők és üzletem­berek vasárnap üdvözölték az Öböl Menti Együttműködési Tanács hat tagországának azt a döntését, mellyel részben enyhítettek a zsidó állammal szembeni arab gazdasági bojkotton: a hat Öböl menti ország a jövőben nem alkal­maz szankciót azokkal a vállalatokkal szem­ben, amelyek Izraellel kereskednek. (MTI) A Cenzor Bróker Kft. jelenti a tőzsdéről Stagnáló piac Az elmúlt hét sem hozott jelentősebb változást a Budapesti Értéktőzsde kereskedelmében, a meghatározó papírok árfo­lyama kismértékű ingadozásoktól eltekintve nem változott. A tőzsdeindex hét közepi hullámvölgy után pénteken 3 ponttal mutatott többet a hétfői értéknél. OPIC-támogatás Az OPIC támogatja egy új, 60 millió dolláros befektetési alap létrehozását, amely Kö­zép- és Kelet-Európa hat or­szágában segíti majd a helyi kis- és középvállalatokat - je­lentette be tegnap Christopher Finn, a tengerentúli beruházá­sokat finanszírozó amerikai szervezet alelnöke, aki az Overseas Private Investment Corporation delegációja élén, a köztársasági elnök meghívá­sára tartózkodik hazánkban. Az alelnök elmondta: a csaknem két tucat amerikai nagyvállalatot tömörítő szer­vezet képviselői a magyar kormány által privatizálásra szánt cégekben rejlő üzleti le­hetőségekről kívánnak tájéko­zódni. Az amerikai üzletem­berek elsősorban az elektro- mosáram-termelés, az olaj- és gázkitermelés, a gázszolgálta­tás és a gyógyszeripar iránt érdeklődnek. A most létreho­zott befektetési alap, a Calvert Emeging Europre Fund for Sustainable Development el­sődlegesen projekteket támo­gat. Előnyben részesíti a kör­nyezetvédelmi előírásokat ki­elégítő, az infrastmktúra fej­lesztését célul kitűző befekte­tési lehetőségeket. (MTI) A kárpótlási jegy piacán az árfolyam csendes gyengülése volt megfigyelhető, a záróna­pon a pakettek többsége 450 fo­rintos áron cserélt gazdát. A részvénypiac egyik legna­gyobb forgalmú papírja - a megszokottól eltérően - a múlt héten az Inter-Európa Bank volt. A megjelenő szokatlanul nagy kínálat ellenére, a részvé­nyek árfolyama a hét első felé­ben emelkedő tendenciát muta­tott, az eladók 13.300 forintot is megkaphattak a papírjaikért. A hét második felében a fő vevő brókercég vásárlásainak csök­kenése miatt az ár 13.000 fo­rintra esett vissza. Továbbra is a már megszokott jelentős forga­lom jellemezte az Egis-részvé- nyek kereskedelmét, meglehe­tősen hullámzó árfolyamon. A zárónapon a trend határozott emelkedést mutatott az utolsó kötések már 2585 forinton jöt­tek létre. Szakértők szerint az Egis jelenlegi árában még jelen­tős tartalékok vannak, de ezt a piac értékítélete egyelőre nem igazolja. A megélénkült érdek­lődés hatására 2400 forintig emelkedett a Globus-részvé- nyek ára. Az ok minden bi­zonnyal az október 10-én kez­dődő alaptőke-emelés, mely so­rán 2250 forintért vásárolhatók meg a cég részvényei. A néhány százalékkal a jelenlegi tőzsdei ár alatt végrehajtott kibocsátás során elővásárlási joggal ren­delkeznek - 10 régi részvény után 3 újat kaphatnak - a régi részvényesek. Változatlanul nyomott áron, az 1000-1100 fo­rint közötti sávban cseréltek gazdát a valaha szebb napokat látott Danubius Hotels papírjai. Remekelt viszont a Prímagáz, a gázipari társaság részvényei a hét második felében stabilan 2700 forintos áron cseréltek gazdát. Forgó Róbert Szigorítják a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap felhasználását Szükség van a falugazdászokra? Zöld utat kapott a parlament mezőgazdasági bizottságában az 1994. évi pótköltségvetés. A törvényjavaslatot a képviselők többsége vitára alkalmasnak tartotta. Néhányan hiányolták a dokumentumból a kormányprogramban koráb­ban megfogalmazott őszi vetési támogatások ne­vesítését, mások pedig azon a véleményen voltak, hogy aszálykár címén nagyobb mértékű támoga­tás is kikanyarítható lenne a közös kasszából. Akadt olyan bizottsági tag, aki aggodalmát fe­jezte ki amiatt, hogy a központi költségvetés nem támogatja a gazdasági kamarák felállítását. A földművelésügyi alapok jövőre tervezett ösz- szevonását érintő kérdésünkre Orosz Sándor, a mezőgazdasági bizottság elnöke elmondta: nem tartja túl jó ötletnek, hogy az önfenntartó alapokat a költségvetési támogatást élvező alapokkal „ösz- szemossák”, bár a szaktárca szerint az összevonás nem veszélyezteti az alapokban összegyűlt pénze­ket. A bizottság elnöke szívesen látna erre írásbeli garanciát is. Orosz Sándor szerint a Mezőgazdasági Fejlesz­tési Alap felosztásának megszigorításával azt a tévhitet szeretnék eloszlatni, hogy ha valaki sehol nem talál magának munkát, akkor e támogatási rendszer igénybevételével majd megélhet a mező- gazdaságból. Az elmúlt esztendőkben sajnos az MFA-ból felvett támogatások nagyobb része nem a mezőgazdaságban hasznosult. A tervezett szigorí­tásnak az a célja, hogy a gazdálkodók megalapo­zottabban, az agrárágazat egészébe tagozódva, reá­lis tervekkel fogjanak vállalkozásukba. Hogy van-e létjogosultsága a falugazdász háló­zatnak vágy sem? Ma már valóságos politikái'hu­zavona bontakozott ki e kérdésben. Orosz Sándor eltúlzottnak tartja a vitát, hiszen a falugazdászok megbízatása csak 1994 végéig szól. Ha a kormány nem ért egyet a működésükkel, semmit sem kell tennie, a falugazdász-hálózat az előző kormány döntésének értelmében december végén magától is megszűnik. A mezőgazdasági bizottság elnöke szerint az or­szág jelenlegi agrárszerkezetében kétséget kizá­róan szükség volna a falugazdászokra, de ezt az in­tézményt nem az államnak kell fenntartania. Ma­guknak a községeknek, a gazdálkodóknak kellene alkalmazniuk egy-egy falugazdászt. Ezek a szak­emberek beépülhetnének a kamarák mezőgazda- sági bizottságaiba is. Ferenczy Europress Érdemes-e hitelt igénybe venni a befektetéshez? Miközben a befektetők komoly erőfeszítést tesznek és kocká­zatot vállalnak portfoliójuk kialakításában, sokszor lényeges befektetési döntéseknél meggondolás, számolás nélkül pusztán aszerint döntenek, hogy kapnak-e a vásárláshoz, a jegyzéshez hitelt, és ha igen, mekkora hányadban. Adószempontok: A hitelből történő többletbe­fektetés, ha adókedvezményre jogosít, növeli az igénybe ve­hető adókedvezmény mértékét. A hitel kamatát a magánbefek­tető nem számolhatja el költ­ségként, mint a gazdasági társa­ság, ezért munkából vagy be­fektetésből származó, esetleg más (jobb esetben 10 %-os, rosszabb esetben 44 %-os) adó­zott jövedelméből kell a hitel kamatát és valamennyi kezelési költségét megfizetni. Kockázat: A hitellel történt befektetés­nél az adott értékpapír árának legkisebb csökkenése is jóval nagyobb, esetenként többszörös vagyonvesztést jelenthet a be­fektetőnek, így nemcsak a nye­reségét többszörözheti meg a hi­tellel, de saját tőkéjét is na­gyobb mértékben kockáztatja. A hitel visszafizetésénél az ere­deti tervekhez képest bekövet­kező legkisebb negatív változás is kellemetlen kényszerintézke­déseket vonhat maga után, ame­lyek során a befektetők kényte­lenek előre nem tervezett, áldo­zatokat vállalni. Előnyök: Az elérhető árfolyamnyere­séget a befektető a hitel segítsé­gével akár meg is többszöröz­heti. A hitel alkalmas a kocká­zatok bizonyos kivédésére azál­tal, hogy megnöveli a portfolió nagyságát, és optimális összeté­telű portfolió kialakítását, teszi lehetővé. A hitel fajtái: Jegyzési hite! rövid lejáratra. Általában adóalap-csökkentésre alkalmas papíroknál alkalmaz­zák, többnyire az adóalap-visz- szaigénylés technikai lelbonyo- lítására. A visszafizetés forrása nem az értékpapír, így az érték­papír kiválasztásában nem kell, hogy rövid távú (5-6 hónapos) likviditási vagy egyéb szempon­tok érvényesüljenek, hanem a befektető középtávú (2-3 éves) befektetési szempontjai kerül­nek előtérbe. Jegyzési hitelt nyújtanak a forgalmazókkal megállapodott pénzintézetek külön ügyfél bonitásvizsgálat nélkül, és ehhez az adott érték­papírra visszafizetésig zálogjo­got kötnek ki. Jegyzési hitel középlejáratra. A jelen és a közelmúlt állampapí­ros adóalap-csökkentő konstruk­cióihoz társuló konkrét befekte­tés a befektető számára lényegte­len. A visszafizetés forrása az ál­lampapír forrásadóval csökken­tett nettó kamata. Az ilyen hitel­lel megvalósított befektetésnél az ügyfél a hitellel befizetett önrész­szel „veszi meg” a saját, 6-8 hó­nap múlva esedékes adó-vissza­igénylését. Ha valakinek ezen ön­rész mellett egyéb befektetésekre is van anyagi lehetősége, érde­mes végigszámolnia, hogy mennyi jövedelmébe és adózott pénzébe kerül az ilyen hitelnek a 2-3 éven keresztül felmerülő ka­mata és költségei, függetlenül at­tól, hogy ezek nem őt személye­sen, hanem a tulajdonába került és elzálogosított állampapírját terheli. Lombardhitel (értékpapír-zá­loghitel). Egy értékpapír tulaj­donosa a tulajdonába került te­hermentes értékpapírt elhelyez­heti ilyen hitelt nyújtó pénzinté­zetnél vagy pénzintézetek zá­logüzletágát végző intézeteknél. A lombardhitel felvételénél fel­tételezzük, hogy a tulajdonos nem vagy nem most akarja el­adni az értékpapírt. Az ilyen hi­telek kamatát, törlesztését álta­lában a hitelfelvevő más forrás­ból törleszti. Mar gintípusú számlák (ér­tékpapír-befektetési számlákhoz kapcsolt hitel). Tőzsdei szolgál­tatást nyújtó tőzsdecégek vagy befektetési bankok, maguk vagy együttműködő pénzintéze­tek útján az ügyfelek kialakított portfoliójának finanszírozásá­hoz és annak változtatásához szívesen nyújtanak hitelt, ha azok megfelelő forgalomképes értékpapírokból állnak, és ha az ügyfél saját maga az ilyen be­fektetés bizonyos részét - ha­tárértékét, margint - saját tő­kével finanszíroz meg. Az ilyen sajáttőke-hányadok országon­ként különbözőek. Ezeken a számlákon az ügyfél adhat, ve­het értékpapírt, növelheti a be­fektetés értékét, vagy a határér­ték szintjéig vehet fel pénzt, ha a hitelnek a számlán a megfe­lelő értékpapírokból van fede­zete. Pozitív tőzsdei folyamatok megindulásakor érdemes port­folió növelése céljából hitelt igénybe venni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom