Új Néplap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-04 / 233. szám

1994. október 4., kedd Kultúra 5 Tanítási idő, osztályozás, évismétlés Iskolai, óvodai „házszabályok” az idei tanévben Az új tanév menetrendjét, ál­talános szabályait körvonalazó rendelkezések előírják, hogy az iskoláknak a tanítási órákat hét­főtől péntekig, a munkavég­zésre szolgáló időkeretben, le­hetőleg délelőtt kell megtartani. Természetesen ahol ennek nin­csenek meg a feltételei - pél­dául kevés a tanterem -, a tan­órák délutánra is tehetők. Az oktatási tárca - a nagyon eltérő lehetőségekre és körülmé­nyekre való tekintettel - csak azt szabta meg, hogy a tanítás reggel 8-nál korábban ne kez­dődjön, és 19 óránál (szakmai képzést, művészeti oktatást folytató iskolákban 20 óránál) később ne fejeződjön be. A taní­tási órák ideje általában 45 perc; csupán a szakképzésben lehet teljes, azaz 60 perces órákat tar­tani. Az oktatási-nevelési intéz­mények felvételi rendjéről szólva a dokumentum ki­mondja: óvodába csak a harma­dik életévüket betöltött gyere­kek vehetők föl. A jelentkezés bármikor beadható. Az egyéb­ként óvodába nem járó kicsiket iskolai előkészítőre abban az évben kell beíratni, amelyikben negyedik életévüket betöltik. Az „előretartás” azért szüksé­ges, hogy az óvodák a várható létszám ismeretében tudjanak fölkészülni a gyermekcsoportok szervezésére és foglalkoztatá­sára. A rendelkezés az óvodák kötelességévé teszi a tanköteles korú gyerekek iskolába kerülé­séhez szükséges fejlettség (isko­laérettség) megállapítását. Fontos tudnivaló, hogy az em­lített fejlettségi szintet elérő gye­rekek abban a naptári évben vál­nak tankötelesekké, amelyben május 31-ig betöltik hatodik éle­tévüket. Szülői kérésre az a meg­felelően fejlett gyerek is isko­lába kerülhet, aki csak december 31-ig éri el a hatéves kort. A tankötelezettség a törvény ér­telmében a 16. életévig tart. Mivel a jogszabály szerint hazánkban a tankötelezettség egyben iskolalátogatási kötele­zettség is, a hiányzásokat iga­zolni kell. Az igazolatlan mu­lasztások súlyos következmé­nyekkel, az óvodai elhelyezés vagy a tanulói jogviszony meg­szűnésével járhatnak. Igazoltnak tekinthető a hi­ányzás, ha a szülő előzetesen bejelentette; ha a gyerek előze­tesen az iskolától engedélyt ka­pott a távolmaradásra, illetve ha betegség akadályozta a foglal­kozáson való részvételt. Az is­kola az első igazolatlan mulasz­tásról értesíti a szülőt. Ha az óvodás az iskolai előkészítőről 7 napnál vagy a diák 10 tanórá­nál többet mulaszt igazolatla­nul, a tanintézet a lakóhely sze­rint illetékes jegyzőt értesíti - ezek az esetek ugyanis már szabálysértésnek minősülnek. Ha a nem tanköteles korban levő tanulók 30-nál több igazo­latlan órát gyűjtenek össze, ta­nulói jogviszonyuk automati­kusan megszűnik. (Előzetesen azonban legalább kétszer írás- belileg figyelmeztetik az érin­tetteket a mulasztás következ­ményeire.) A tanévben az iga­zolt vagy igazolatlan mulasztá­sok együttes felső határa 250 óra - az ezt túllépőknek akkor nem kell évet ismételniük, ha a tantestület engedélyezi osztá­lyozóvizsga letételét. Az osztályozással kapcsolat­ban a rendelkezés úgy fogal­maz, hogy az érdemjegyeket a gyerekek szóbeli és írásbeli munkája, gyakorlati tevékeny­sége, nem pedig a magatartása alapján kell megállapítani. A korábbi gyakorlattól eltérően nem feltétlenül kell évet ismé­telniük azoknak, akik év végén kettőnél több tárgyból kaptak elégtelent; sikeres javítóvizs­gával évveszteség nélkül foly­tathatják a tanulást. Ferenczy Europress Szakmai információk számítógépes rendszeren Információ és könyvtár cím­mel háromnapos munkaértékez- let kezdődik ma Budapesten a Földművelésügyi Minisztérium, a CAB International, valamint az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ szervezésében. Az értekezlet célja: bemu­tatni a térségünk hét országából érkező külföldi szakemberek­nek és a hazai résztvevőknek az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ újonnan kialakított számítógépes rendszerét, és tá­jékoztatást adni a CAB Interna­tional tevékenységéről és szol­gáltatásairól. Mint azt Gulá- csi-Pápay Erika, az OMKDK igazgatója elmondta: a könyv­tárban létrehozott integrált szá­mítógépes rendszer a magyar szakembereknek lehetővé teszi, hogy az eddigieknél lényegesen gyorsabban juthassanak szak­mai információkhoz. (MTI) Seres Attila igazgató az intézmény terveiről Az igényekhez igazodik a túri szakmunkásképző Jövőre megindul a szakközépiskolai oktatás is A mezőtúri 626. Számú Ipari Szakmunkásképző Szakközépiskola és Mezőgaz­dasági Speciális Szakiskola több mint húsz éve önálló in­tézményként működik. 1994. augusztus 1-jétől az iskola új igazgatója Seres Attila, akivel munkatársunk az 1994/95-ös tanévről és az elkövetkező évek terveiről beszélgetett.- Egy hónapja, hogy elkez­dődött az 1994/95-ös tanév. Hogyan sikerült a beiskolázás?- Intézményünk négyszáz ta­nuló fogadására alkalmas úgy, hogy kétszáz diák egy hétig el­méleti oktatásban részesül ná­lunk, amíg a másik kétszáz gyakorlati oktatáson van. Az idei tanévre sajnos utolért ben­nünket a demográfiai hullám. Tizenkét osztályt indítottunk 277 tanulóval, akik tizenöt szakma közül választhattak. Ebből kilencnek - szerszámké­szítő, géplakatos, hálózati vil­lanyszerelő, kerámiaformázó, bútorasztalos, cipőfelsőrész-ké­szítő, kőműves, nőiruha-ké­szítő, mezőgazdasági gazdaasz- szony - az elméleti képzése tel- jeskörűen intézményünkben fo­lyik. Hat szakmának - iroda­gép-műszerész, rádió-tévé sze­relő, fogműves, kozmetikus, fodrász és műkőkészítő - az elméleti képzését társintézmé­nyekkel közösen oldjuk meg. Ezek közül az érdeklődés hi­ánya miatt nincs hálózati vil­lanyszerelő és cipőfelsőrész-ké­szítő szakmacsoport. A gazda­sági szerkezetváltással meg­szűnt vállalati gyakorlóhely mi­att pedig a szerszámké­szítő-szakmában nem indítot­tunk osztályt.- A megyében Kenderesen és Kunszentmártonban van me­zőgazdasági gazdaasszony­képző. Önöknél mennyien ta­nulják ezt a szakmát, hány év a képzési idő, és miből áll az ok­tatás?- Az általános iskola elvég­zése után jelentkezhetnek az ér­deklődők erre a szakmacso­portra. Két év a képzési idő. Jelenleg huszonhat diáklány tanulja e sa­játos szakiskolai formát, mely­nek teljes körű oktatását mi lát­juk el. Amit gyakorlatban tanulnak: sütés-főzés, szabás-varrás, ker­tészet, állattartási ismeretek, csecsemő-gyermek-betegápo- lás. Az egészségügyi előírások­nak megfelelve van saját tan­konyhánk, varroránk, rendelke­zünk bérelt földterülettel, ház­táji gazdasági állattartó ólrend­szerrel és egészségügyi tanszo­bával. A városi kórház, a bölcsődei intézményhálózat és a szociális otthon segíti az egészségügyi gyakorlási ismeretek életszerű elsajátítását. A Belán-Alcsired Tejterme­lés Szervező Kft. a fejési-tejke- zelési-tejkonyhai gyakorlatok­Seres Attila igazgató, aki e tanévtől áll az iskola élén nál, a nagy ólrendszeres állattar­tással foglalkozó magánvállal­kozók pedig az állattenyésztési gyakorlatoknál nyújtanak segít­séget. A lányok három cso­portba vannak osztva - sü­tés-főzés, egészségügyi sza­bás-varrás, kertészet, állatte­nyésztés - heti váltással. Dél­előtt csoportonkénti gyakorlati, délután közös elméleti oktatá­son vesznek részt. A mindenkori sütés-főzés csoport készíti el a huszonhat gazdaasszonyos tanulónak az ebédet.- A többiek hol étkeznek?- Mivel az intézménynek nincs konyhája, így vagy a gya­korlati helyen, vagy otthon. A huszonnégy kollégista a Refor­mátus Általános Iskola kollégi­umában étkezik. Ők itt vannak elhelyezve, mivel kollégiumunk sincs. Két évvel ezelőtt készült egy tanulmányterv, amely a lapos­tető beépítésével kollégiumi szobák kialakítására vonatko­zik. Pénzhiány miatt ez idáig nem tudtuk megvalósítani. A jövő útja pedig - ami létünket is meghatározza - az önálló isko­lai gyakorlati képzés feltételei­nek a megteremtése mellett egy iskolai kollégium létrehozása. Jelenleg bejárnak a vidéki - Túrkeve, Kétpó vonzáskörzete - tanulók. Viszont regionális képzésre törekszünk, és ennek egyik feltétele a kollégium. Rá­adásul a jelenleg érvényben lévő szakképzési törvény elő­írja, hogy várhatóan 1996 szep­temberétől csak 16 éves kortól lehet szakképzésben részesíteni a tanulókat. Ennek megfelelően 9-10. osztályt kellene indítanunk, melynek létszáma a vidékről hozzánk beiratkozókkal lesz meg. És nekik szintén szüksé­ges a kollégium.- Említette az önálló iskolai gyakorlati képzés feltételeinek megteremtését. Mit kell ezen értenünk, jelenleg nincs meg­oldva? '- A privatizálódó ipari üze­mek egy része nem vállalja fel a gyakorlati képzést. Emiatt jó néhány szakmacsoportos kép­zési formánkat meg kellett szüntetnünk. Lépnünk kellett, aminek eredményeként a városi önkormányzat segítségével - pályázaton nyert 10 millió fo­rintos összeggel és saját - erős pénzeszköz felhasználásával - megvásároltuk a Bajcsy-Zsi- linszky úti egykori ipari szövet­kezeti telephelyet. Ezt bázis­műhelyként kívánjuk működ­tetni. Gondunk az, hogy ez egy üres épület. A szakműhelyek felszerelése részben a jelen, részben a jövő feladata. A gép- iforgácsoló-műhelyt tudjuk pil­lanatnyilag eszközökkel felsze­relni, és ennek meglétével újra­indítani az esztergályosképzést. Két pályázatot készítettünk - a megyei és az Országos Szak­képzési Alaphoz nyújtottuk be - , amiből, ha megnyerjük, minő­sítetthegesztő- és faipari mű­helyt kívánunk létrehozni. De gondolkodunk lakatosműhelyen is, amit félig önerőből - mun­kapadokat tanulóink gyártanák le - kívánunk megvalósítani. A meglévő épületeken pedig át­alakítási, felújítási munkálato­kat kell végeznünk, ahol kőmű­vestanulóinknak kiváló gyakor­lási lehetőségük lesz.- Az intézmény elnevezésé­ben szerepel a szakközépiskola kifejezés. Középiskolai oktatás­sal is foglalkoznak?- Jelenleg még nem. A kép­viselő-testület azzal a megkö­téssel, amennyiben a feltételek rendelkezésre állnak, jóvá­hagyta, hogy indíthatunk szak­munkások szakközépiskolája if­júsági nappali tagozatot. Ez kétéves képzést jelentene a szakmunkásképző elvégzése után. Dolgozunk azon, hogy a fel­tételek meglegyenek - szertár­állomány fejlesztése, bővítése stb. -, mivel a következő tanév­ben szeretnénk beindítani ezt a tagozatot. Mégpedig azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a nálunk vég­zett tanulók egy része élni fog ezzel a lehetőséggel.- Két hónapja került az okta­tási intézmény élére, mellyel, úgy érezzük, hosszú távú tervei vannak...- Melyeket a jelenlegi kollek­tívával - 12 főállású és 3 óraadó közismereti és szakmai elméleti tárgyakat oktató tanár, valamint 8 főállású és 2 óraadó gyakor­lati oktató kolléga -, úgy érzem, meg tudunk valósítani. Augusz­tus 1-jétől szerencsésnek érzem magam, hogy ebben a közös­ségben dolgozhatom. Mindany- nyian maximális odaadással végzik a munkájukat, érzik és tudják, mit kell tenniük az in­tézmény további fennmaradá­sáért. Nagyon sok segítséget kapok Szabó Klárától, az előző igazga­tótól és a két régi vezetőhelyet­testől, Ádám Sándortól és Szűcs Sándortól. Czikkely Anna Az ebül szerzett nyeremény A zt a bölcsességet már számtalanszor hallottam, miszerint egy idő után mindenki azt kapja, amit megér­demel. Előfordul, amikor nem a büntetni kívánt személy válik egy tréfa áldoza­tává, hanem más, talán még sandább szándékú embertársunk. Valamikor, amikor a lottó és a totó léte­zett csupán, hagyományos formájában so­kan készítettek különféle valószínűségszá­mításokat. A munkahelyeken mindenütt megalakultak a lottózó- vagy totózótársasá­gok. Hetente jelentett a lottósorsolás izgal­mat és reményt e főnyereményről ábrándo- zók számára. Egy fővárosi gyár karbantartói tizenhatan hoztak létre heti 10 forint személyenkénti beugróval egy holtbiztos tippekkel játszó lottózótársaságot. A társaság lelke, a derék ifjú technológus egy kockás füzetbe je­gyezte a kihúzott számokat. Évekig játszottak együtt, de kettesnél többre nem futotta. De a sorsolást mindig megújuló izgalommal várták. A sorsolások utáni csalódottságot mindig a fiatal techno­lógus oldotta reménykedéssé, sőt optimiz­mussá. Hiszen minden találat nélküli hét közelebb hozza az áhított főnyereményt. Sőt, a fejenkénti száz-kétszázezer forint a hetvenes évek elején még komoly egzisz­tenciaformáló erővel bírt. Ez az együgyű optimizmussal hintett vá­rakozás valahogy igazi közösséggé formálta ezt a tizenhat embert. Aztán egyik tag nyugdíjba vonulása után elköltözött a vá­rosból, és új embert vettek fel helyette a gyár személyzeti irodáján. Nevezzük az egyszerűség kedvéért Jenőnek. Jenő egy­korú volt a technológussal, de valahogy nem akart beilleszkedni a társaságba. Belé­pett ugyan a lottótársaságba, hiszen ez majdnem olyan kötelező volt a karbantar­tóknál, mint a szakszervezet. Sokat gúnyo­lódott a lottóhúzások utáni beszélgetéseken a munkatársaiban újjászülető reménységen. Nem értette és érezte ezeknek a dolgoknak a közösség-összetartó erejét. Mit tagadjuk, a karbantartók sem nagyon szívelték Jenőt, az ifjú titánt. Mindennek a teteje az volt, amikor gyer­metegnek nevezte a technológus kockás fü­zetében található kombinációkat. Ezzel be­telt a pohár, ezért a sértésért elégtételt kel­lett venni. Szepi bácsi, a társulat korelnöke a Rozmaring vendéglőben törzsasztaluknál előadta tervét. Megtréfálják Jenőt, még­hozzá úgy, hogy a következő sorsoláskor ki­töltenek a nyertes számok ismeretében egy négytalálatos szelvényt, és megbeszélik a műszakvezetővel, hogy csak Jenőt engedi ki kilépőcédulával az OTP-be, mivel Tünde mopedjén gyorsan megjárja. Előre elképzel­ték, micsoda szidást kap Jenő az OTP-pénz- tárablaknál, amikor az álnyertes szelvényt akarja beváltani. Ez igazi elégtétel lesz az örökös gúnyolódásáért. Elérkezett a bosszú napja, a szelvényt ki­töltötték észrevétlenül. Óriásit örültek a négy találatnak, majd amikor a művezető az igazgatóra hivatkozva csak Jenőt volt haj­landó kiengedni a gyárból, még morogtak is az öreg szakira. A művezető Jenő lelkére kötötte, hogy egy órán belül jöjjön vissza, mert nagy baj lesz. A bosszú édes örömétől mosolyogva várták Jenőt. Egy órán belül meg is érkezett, leakasztotta motorjáról a sporttáskát, és az órájára nézett:- Visszajöttem időre, itt a pénz, számol­játok meg, 132 ezer forint!- Hogyan váltottad ki ilyen gyorsan? - kérdezte ijedten az öreg Szepi, valami ellen­tréfát sejtve.- Az OTP-ben rengetegen álltak sorban, beálltam én is. Vagy öt perc múlva odajött egy férfi, és megkérdezte, mire várakozók. Mondtam, hogy egy négytalálatos szelvényt váltok ki. Erre azt mondta: óriási gondja, hogy nem tudja igazolni a pénze és villája eredetét, ezért kifizeti a nyereményt, vagyis 132 ezret, és kéri a szelvényt, majd ő végig­várja a sort. Nekem meg sietnem kellett, mert tudjátok az öreg csak egy óra hosszára adott kilépőt. Azért a 6 ezerért, ami ebből nekem leesik, nem rúgathatom ki magamat - fejezte be Jenő a beszámolót. Jenő helyett valaki egészen más lett e tréfa áldozata. Veszélyes dolog a bosszú­vágy és a sértődés, de még kényesebb dolog az elégtétel, amit nem mindig az fizet, aki­től szeretnénk. -W­Hazai és külföldi publikációkkal Új tudományos kertészeti folyóirat jelenik meg A Kertészeti Tudomány a Kertgazdaság című folyóirat jogutódjaként jelenik meg negyedévenként, ezer pél­dányban, tartalmilag és for­mailag is megújítva. Az újjászervezett és -szer­kesztett lappal a Földműve­lésügyi Minisztérium a ker­tészeti ágazat hazai és külhoni tudományos eredményei meg­ismertetését szeretné elősegí­teni. Mindezt Manninger Sándor helyettes államtitkár mondta újságírók előtt az új tudományos folyóiratot be­mutató tegnapi sajtótájékozta­tón. Elhangzott: az új folyóirat a szándékok szerint a tudomá­nyos és a gyakorlati szakem­berekhez egyaránt szólni kí­ván itthon és külföldön is. Ezért a Kertészeti Tudo­mányban a teljes kertészeti vertikumot átfogó hazai és külföldi publikációkat jelen­tetnek meg a szerkesztők, an­golul vagy magyarul, ám utóbbi esetben részletes angol nyelvű ismertetővel. Az új folyóirat olyan szak­mai cikkeket szeretne közzé­tenni, amelyeket a szakembe­rek itthoz és külföldön egy­aránt olvasnak és színvona­lasnak ítélnek, és így szeretné elérni a lap, hogy úgynevezett hivatkozott orgánum legyen. Ez azt jelenti, hogy a benne megjelenő cikkeket a nem­zetközi szakmai közvélemény tudományos publikációként fogadja el. E cél elérését mozdítja elő, hogy a szerkesztőbizottsági tagok szakterületük nemzet­közileg elismert tudományos reprezentánsai. A folyóirat megjelenteté­séhez a Éöldművelésügyi Mi- ninisztérium 1,4 millió forint­tal járul hozzá, ám a későbbi­ekben szeretnék az újságot önfinanszírozóvá tenni. (MTI) Szolnokon, az Eötvös téren parolintéglából rakták ki a járdát. A munkálatokat Suki István magánvállalkozó dolgozói végezték. (Fotó: Bíró)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom