Új Néplap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-04 / 233. szám
‘ 1994. október 4., kedd Hazai tükör 3 Privatizált gazdaság, privatizált társasházi lakók A jászberényi nagymenőt és szomszédait már a gázvezeték sem köti össze Amikor 1986-ban a Jászsági Állami Gazdaság úgy döntött, hogy a jászberényi központjában lévő szolgálati lakásokat értékesíti, a tulajdonossá lett lakók nem gondolhatták, hogy a majdani privatizáció számukra milyen bosszúsággal jár. A szomszédos ingatlan a múlt év őszén egy helybéli vállalkozó kezébe került. A megvásárolt szolgálati lakások tulajdonosai (összesen tíz család) nem dicsekedhetnek azzal, hogy jó szomszédra leltek a gazdasági központ új gazdájának, Nagy Varga Géza személyében. A lakók képviseletében Lengyel Béláék igyekeznek elmondani a jó fél évvel ezelőtt kezdődő kálváriájukat. Se meleg víz, se fűtés Mikor az új tulajdonos tavasszal birtokba vette tulajdonát, lakógyűlést hívott össze. A társasházban élők akkor ismerték meg szomszédjuk szándékait. Nagy Varga Géza ugyanis akkor közölte velük, hogy megszünteti a főbejáraton való bejárást (amit egyébként mindig is teljes természetességgel használtak a lakók), valamint véget vet annak is, hogy a vizet, a gázt, a villanyt az ő telkén át kapják a lakók. Az érintettek felháborodásukban a helyi önkormányzathoz fordultak. A jászberényi polgármesteri hivatal azonban elfogultsága miatt - mivel az eset egyik érintettje az önkormányzatnál dolgozik - az ügy intézését nem vállalta, így azt a köztársasági megbízotti hivatal a jászárokszállási önkormányzat hatáskörébe utalta. Az ügy első határozata májusban keletkezett. A vállalkozót kötelezték arra, hogy a kérdéses kijáraton a lakók közlekedését biztosítsa. A határozatnak a mai napig sem sikerült érvényt szerezni. A lakók tehát kénytelenek saját ingatlanukat a város külterülete felől, sáros úton, kerülővel vagy éppen a vasúti vágányokon át megközelíteni. Az átjárás problémája azonban csak egy a sok közül. Mivel az új tulajdonos magántulajdonát1 Sértve látja abban, hogy a szomszédos telkekre az övén át vezetnek a közművezetékek, ezért sorra intézkedett azok megszüntetése érdekében. Az eredmény - anélkül, hogy a folyamatot részletesen ismertetnénk - a lakók szempontjából nézve szinte hihetetlen. A gázvezetéknek az a része, ami a társasházak felé szállítja a gázt, ma már egyszerűen nem létezik. A gázhasználatra berendezkedett lakások tehát meleg víz, főzési és fűtési lehetőség nélkül vannak. A lakók először a gázvezeték meghibásodása miatt értesítették a Ti- gáz kirendeltségét. A helyszínre érkező szakemberek azonban a hibát nem tudták elhárítani, mivel a tulajdonos, Nagy Varga Géza nem engedte be őket. Később, amikor rendőrök társaságában érkeztek a szerelők, már nem volt mit megjavítani, ugyanis a kérdéses vezetékszakaszt már nem találták a helyén. A vállalkozó visszakozik „Ha nem azt írja, amit mondok, kinyírom.” A vállalkozó bemutatkozásomat követően e szavai kíséretében invitált be magántulajdonán található irodájába. Persze nemsokára tisztázódott, hogy a „kinyírást” nem „úgy” értette. Bár személyes találkozásunk alkalmával a vállalkozó készségesen előadta az esettel kapcsolatos - a lakóktól merőben eltérő - véleményét, de írásunk megjelenése előtt nem járult hozzá ahhoz, hogy az őáltala elmondottakat közzétegyük. „A cikk megjelenésébe nem egyezem bele... A kérdésekre nem a leírtakat válaszoltam” - írta szerkesztőségünknek. A használati jog elbirtokolható Az ügyben eljáró polgármesteri hivatal részéről Bodó János irodavezető tájékoztatott. Tőle elsősorban az eset jogi háttere felől érdeklődtem. Az önkormányzatnak az a határozata, amelyben a vállalkozót kötelezik arra, hogy a telkén való átjárást engedélyezze a lakók számára, azért1 született meg, merr a tulajdonos birtoksértő magatartást tanúsított. A lakók ugyanis jóhiszeműen és jogosan gondolják azt, hogy a kérdéses bejáratot igénybe vehetik. Az ingatlan eredeti értékesítési feltételei között ugyanis szerepelt, hogy azon a kapun közlekedhetnek. A bejárás jogát egyébként a lakók elbirtokolták, mivel korábban is jóhiszeműen használták. Ugyanez vonatkozik a közműszolgáltatásra is. Amiatt, hogy a vállalkozó a Tigáz szakembereit nem engedte be telkére, hogy a jelzett hibát elhárítsák, végrehajtási határozat született, amely még jelenleg is érvényben van. Az említett jogi problémákon túl büntetőjogi vonatkozásai is vannak az esetnek. Mivel alapos gyanú merült fel arra, hogy a vállalkozó nem véletlenül vagdosta le a lakásokhoz vezető gázvezetéket, ezért a jászárokszállási önkormányzat jegyzője rongálás miatt feljelentést tett a Jászberényi Rendőrkapitányságon Nagy Varga Géza ellen. Mégiscsak lesz gáz? Mint az ügy egyik fő érintettje, a Tigáz sem maradhat ki a körből. Marjas Kornél üzemigazgató teljes részletességgel ismeri az ügyet, így a gázzal kapcsolatos történésekről ő adhatta a leghitelesebb tájékoztatást. A Tigáz akkor kapcsolódott be az eseményekbe, amikor a kérdéses ingatlanon lévő sérült gázvezeték megjavításához kérték segítségüket. A munkát azonban nem tudták elvégezni, mivel a tulajdonos, Nagy Varga Géza nem engedte be őket birtokára. Később azonban amikor már karhatalmi segítséggel érkeztek a munka elvégzésére, azt tapasztalták, hogy a kérdéses gázvezetéket már elbontották. A Tigáz ez esetben is csak a törvény adta kötelességének akart eleget tenni, mely szerint a veszélyhelyzetet el kell hárítani. A probléma tehát maradt, amire megoldást kellett találni. A szakemberek megvizsgálták annak a műszaki lehetőségét, hogy egy új, a Nagy Varga Géza telkét kikerülő gázvezetéket építsenek ki a lakók gázellátása érdekében. A megállapítások szerint a kivitelezésnek műszaki akadályai nincsenek. Amennyiben ennek a munkának az elvégzésére valaki (valószínű, hogy a jászárokszállási önkormányzat) megbízást ad, akkor azt természetesen elvégzik. Sajnos teljes megoldást azonban ez a változat sem garantál, mert két lakás esetében csakis a vállalkozó telkén át juthatnak gázhoz a fogyasztók. A dolgok végleges és minden szempontból megnyugtató rendezésére tehát még várni kell, és persze nincs kizárva annak a lehetősége sem, hogy a várakozás hiábavaló lesz. Azt, hogy a társasház lakóinak lesz-e gázuk vagy sem, még biztosan nem tudhatjuk, a jelek azonban biztatóak. A legbiztosabb talán mégis az, hogy a kedvezően alakult őszi időjárás után most már a fagyok következnek. Horváth Győző Tűzoltók a Parlamentben Az Országházból érkezett riasztásra tegnap reggel 9 óra előtt néhány perccel a Fővárosi Tűzoltóság kilenc kocsival kivonult az Országházhoz, mert arról kaptak jelzést, hogy a kupolacsarnokban füstszag észlelhető. A tűzoltók maguk is megállapították, hogy valóban van füstszag. Ezért a 38 tűzoltó részletesen átvizsgálta a kupolát és térségét, és egy óra múltán megállapította, hogy a füstszag megszűnt, tűzre vagy a füst eredetére utaló jelet sehol sem találtak. így a helyszínt átadták a kormányőrségnek és a parlamenti tűzoltóságnak, amelytől további részletekről egyelőre nem kapott felvilágosítást az MTI. " (MTI) A VPOP adománya a menekülttábornak Lefoglalt ruhaféleségeket adott át a vám- és pénzügyőrség a nagyatádi menekülttábor lakóinak tegnap Budapesten. A mintegy 3 tonnányi különféle, főként alsó- és felső- ruházatot, valamint lábbeliket tartalmazó ajándékcsomagot azokból a lefoglalt árukból állították össze, amelyeket csempészet, illetve vámorgazdaság címén koboztak el jogerősen országszerte. A vám- és pénzügyőrség ezeket az árukat általában értékesíti. Keddi jegyzet fa Paprika Kivonták tehát a forgalomból a paprikát. Az őrölt pirospaprikát, amely szinte nemzeti büszkeségünk volt. Hiszen a Magyarország iránt valamelyest érdeklődő turisták közül szinte mindegyik tudja, a magyar konyha paprikás ételeiről híres. Ha jól belegondolok, azért némi haszna is van a dolognak. Mivel a háztartások jó része nem készült fel egy paprikátlan időszakra, igencsak paprikás hangulatban kell tudomásul venniük a háziasszonyoknak, hogy sem a kamrában, sem a boltban nem található a „piros arany”. Mi lesz így a magyaros konyhával? Hogyan főzünk paprikás csirkét, paprikás krumplit, nem beszélve a pörköltről, töltött káposztáról? De még egy egyszerű krumplifőzelékbe is szokott tenni a jó háziasszony. Át kell tehát térni másfajta ételekre. (Mert abban egyetérthetünk, hogy a felsorolt magyar specialitásoknak semmi íze nincs, ha paprika nélkül készülnek.) Salátákat, főzelékeket kell főzni, olaszos tésztákat. Lehet, hogy nem is jön rosszul a paprika forgalomból történő kivonása? Mire kiderítik, hogy hol vannak a mérgezett paprikák, kiszűrik, hogy melyiket lehet újra forgalomba hozni, addigra talán le is szokunk róla. Egészségesebb lesz az étrendünk. Ha már a leszokásnál tartunk, mostanában többféle fajtájával találkozom. Nemcsak paprikaelvonó kúra alá vetettük magunkat, hanem másfajta dolgokat is kénytelenek vagyunk elvonni magunktól, mert nem tudjuk megfizetni. Nemrégen például két idős asszony beszélgetését hallgattam a boltban, eldicsekedtek egymásnak, hogy most már leszoktak a kávéról, mert anyagilag nem bírják. Mások a csokoládéevést tartogatják sátoros ünnepekre, és sokszor vevő nélkül tátonganak a húsospultok is. Szóval, gyors ütemben szoktatnak rá bennünket az egészséges életmódra. Kell még néhány paprikamérgezési akció meg jótékony célú, azaz „egészségvédő” áremelés, és olyan salátaevő nemzetté válunk, hogy öröm lesz nézni. És ha jobban meggondoljuk, már abszolút a célnál toporgunk, hiszen tömegeket sikerült leszoktatnunk a számukra megfizethetetlen élvezeti cikkekről és húsokról. Még néhány áremelés, mérgezett élelmiszer forgalomba hozatala, és olyan egészséges nemzet leszünk... Csak az gondolkodtat el egy kicsit, hogy mióta kevesebb húst és tejet eszünk-iszunk, és nincs pénzünk elhízni, azóta is csak egyre romlik az emberek egészségi állapota. Lehet, hogy nemcsak a pörkölt az oka a betegségeinknek? Paulina Éva Szolnokon, az Ady Endre úton a Matáv megbízásából a Teleép Kft. munkásai bővítik a telefonhálózatot (Fotó: Bíró Tibor) Együtt az unokákkal Nyugdíjasok Ki mit tud?-ja Karcagon „Jobb létért”: útkeresőben az új egyesület Remélhetőleg nem marad délibábos ötlet Vasárnap délután rendezték meg Karcagon, a Déryné Művelődési és Ifjúsági Központban a nyugdíjasok Ki mit tud?-ja területi döntőjét. Nagy volt az izgalom, a verseny előtti készülődés, hiszen a tét sem volt kicsi: a legjobbak a megyei döntőre juthatnak, melyet október 15-én tartanak Tö- rökszentmiklóson. A moziterembe lépőt rögtön magával ragadta az a hangulat, mely a résztvevőkből sugárzott. Többeket elkísértek az unokák, a gyerekek erre a megmérettetésre, s itt voltak a klubtársak is, akik szintén szurkoltak a versmondókért, a nótaénekesekért. A többórás verseny nagyon szervezetten, gördülékenyen zajlott, s nehéz dolga volt a háromtagú zsűrinek: Ráczné Kovács Évának, Fazekas Máriának és Dobrainé Szitha Ildikónak, hiszen szívük szerint a fellépők kilencven százalékát továbbjuttatták volna. Erre azonban nem volt lehetőség, hiszen a 32 műsorszámból csak kilencen mehettek a törökszentmiklósi döntőre. Jó völt látni, ahogy a nagymamák, nagypapák korukat meghazudtoló gyorsasággal perdültek fel a színpadra, s nagy átéléssel adták elő produkciójukat, melyre hosszasan készültek, sok-sok próba volt mögöttük. S ha egy picit hamisra sikeredett a szóló, azt az izgalomnak tudta be a nézőközönség. Többen indultak hangszerszóló kategóriában, főként citerát hallhattak a jelenlévők. Egy kunhegyesi induló szájharmonika-szólója joggal kapott nagy tapsot. A kunmadarasiak is olyan szívből énekeltek, hogy jó volt őket hallgatni. Ugyanilyen szép volt a cigánydalcso- kor, melyet egy tiszaszentimrei versenyzőtől hallhattunk. A tiszaszentimrei Margaréta Népdalkor tagjai pedig „Együtt az unokákkal” kategóriában indultak, hiszen 1994 a családok éve, így nagypapa, nagymama, lány, meny és kisebb-nagyobb unokák majd’ harmincán álltak fel a színpadra, s adták elő népdal- csokraikat. A közönség vastapssal jutalmazta a produkciót éppúgy, mint a kunhegyesiek cigánytáncát. Míg a zsűri tanácskozott, addig a résztvevők közösen énekeltek. A továbbjutók kategóriánként: Szavalat: Susányi And- rásné (Tiszaszentimre); szólóének: Balogh Józsefné (Karcag); Juhász József (Püspökladány); hangszerszóló: Kovács Imre (Tiszaszentimre), Papp Mihály (Karcag); a népdalkörök között a kenderesi Vadvirág, a tiszaszentimrei Gyögyvi- rág, a kunmadarasi Őszirózsa és a bánhalmai nőklub.- de Nagyhajú István 28 éves, nős, négygyermekes, épület-villanyszerelő szakképzettséggel bíró szolnoki fiatalembert a környezetében tapasztalt munkanélküliség inspirálta arra, hogy ez év május 23-án szakmunkás és zenész barátaival együtt megalakítsa a „Jobb Létért” Érdekvédelmi Egyesületet. Ülünk a Seregély utcai családi ház konyhájában, s beszélgetünk. Mellettem a Délibáb Úti Általános Iskola igazgatója és a „Jobb Létért” egyesület szerény, ám ambiciózus vezetője. Nem sajtótájékoztatón vagy valamiféle fórumon, tanácskozáson vagyunk, ezért kötetlenül beszélgetünk a cigányság helyzetéről. A vélemények mérvadóak itt is, ott is, hiszen a Bolya Ferenc igazgató által vezetett iskola tanulóinak 40 százaléka cigány származású, de az egyesület elnöke is ugyancsak jól ismeri etnikuma összes erényét s hibáit.- Mintegy félszázan vagyunk már, de semmiképpen sem akarunk fantomszervezet lenni - mondja Nagyhajú István -, éppen ezért szeretnénk vállalni a Délibáb úti iskolában a gyerekek érdekképviseletét. Élőadásokat tartanánk nekik felkért szakemberekkel a serdülőkori gondokról, a Nagyhajú István: a Délibáb úti iskolához hasonló gondokkal sok iskola küzd családi életről, az egészséges életmódról. Egyesületünk tagjai rendszeresen ellátogatnának a családokhoz, beszélgetnének velük napi gondjaikról.- A felajánlás az egyesület felől érkezett - folytatja a gondolatsort Bolya Ferenc -, aminek örülünk, hiszen tanulóink neveltségi szintje igen alacsony. Ehhez a hátrányos helyzet mellett hozzájárult az iskolákban az utóbbi években országosan is tapasztalható elnézőbb, liberális nevelési szemlélet, a túlzott teljesítményorientáltság. Az egyesület kezdeményezte családlátogatást is jó ötletnek tartom, hiszen a szülőkről, éppen tanulóink érdekében, nem mondhatunk le. Még akkor sem, ha a pénz beosztására is nekünk kell megtanítani olykor egyes családokat. A „Jobb Létért” egyesületet egészséges, józan emberi törekvés hozta létre. Az a szándék, hogy segítsenek a rászorulókon. A Délibáb úti iskola vezetése örömest nyújt partneri kezet elképzelésük valóra váltásához. Áz igazgató úgy fogalmazta meg ezt, hogy nem szerződés, papír kell ehhez, hanem gyakorlati együttműködés. Az egyesület vezetője a cigány kisebbség sorsát úgy is szeretné vállalni, hogy indul a képviselő-választáson. A megalakuló kisebbségi önkormányzat legfontosabb feladatának a munkanélküliség csökkentésére irányuló munkát tartja. Programjában is ez áll: — A munkanélküliség olyan pánikhelyzetet alakít ki, hogy sok ember az italhoz menekül, ami családi konfliktusokhoz, bűncselekményhez vezet. A leglényegesebb dolog felismertetni az emberekkel saját értékeiket egy hasznos öntevékenység keretében. Minderre a jövő érdekében, a jobb létért — ahogy az egyesület neve is utal rá — kell állhatatosan törekedni. Magyar gépírók sikere Regensburgban Elsöprő sikerrel szerepeltek a magyar gépírók az ausztriai Regensburgban a hét végén rendezett nemzetközi ifjúsági gépíróversenyen. Mind az egyéni, mind a csoportversenyben hazánk képviselői szerezték meg az első helyet - tájékoztatta a távirati irodát tegnap a Magyar Gyorsírók és Gépírók Országos Szövetsége. A legeredményesebben a debreceni Hegedűs Ibolya Csilla dolgozott: a 30 perces sebességi másolásban 14.123 leütést teljesített, mindössze 4 hibával; a hibátlansági versenyben a 4653 leütést hibátlanul produkálta. Mindkét versenyszámban magyar lány szerezte meg a második helyet: a sebességi kategóriában Juhász Krisztina, a hibátlanságiban Gazdag Ágnes állhatott a dobogó második fokára. Az összetett verseny első díját a három fiatal magyar gépíró 51.926 leütéssel nyerte az osztrák, a cseh és a német csapat versenyzői előtt. (MTI) Magyar-izraeli igazságügyi tárgyalás A zsidók kárpótlásának ügye, illetve a magyar zsidóságot ért sérelmeknek a párizsi békeszerződésben foglaltak szerinti rendezése lesz az egyik témája a Budapesten tegnap megkezdődött magyar-izraeli igazságügyi tárgyalásoknak. Az igazságügyi tárca sajtótitkárságának tájékoztatása szerint Shlomo Guberman helyettes főállamügyész vezetésével négytagú izraeli igazságügyi delegáció érkezett vasárnap Budapestre. A vendégekkel tárgyaló magyar küldöttséget Csiha Judit politikai államtitkár vezeti.. Egyhetes magyarországi programjuk során a vendégeket fogadja Vastagh Pál igazságügy-miniszter. Az izraeli delegáció tagjai látogatást tesznek az Alkotmánybíróságon, valamint tárgyalnak az S. Cs. J. Országos Ügyvédi Kamara (Fotó: M. J.) elnökével is. (MTI)
