Új Néplap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-24 / 250. szám

Botrányba fulladt az alsóházi rangadó Az újoncot megszédítette a maláta Kántorék oktatták az auszikat Foci: NB I-től a megyei I. osztályig Malőr után malőr Felgyorsítani a profivá válást (9-15. oldal) ________ J ász-Nagykun-Szolnok megyei napilap V. évfolyam, 250. szám 1994. október 24., hétfő P*p4> - 4>9H e? *- másolópapírok - írószerek - irodaszerek - 3000 féle árucikkből választhat a FŰZFŐI PAPÍR RT. márkanagykereskedőjétől Cím: 5007 Szolnok, Tószegi út (TVM főkapu) Telefon/fax: 56/422-172. '60882/3H* Kitüntetések Október 23-a alkalmából vasárnap a Parlamentben Göncz Árpád, a Magyar Köz­társaság elnöke az ország leg­rangosabb kitüntetéseit adta át művészeknek, tudósoknak, pedagógusoknak, katonák­nak, újságíróknak, politiku­soknak és emberségből je­lesre vizsgázott embereknek. Göncz Árpád a Magyar Köz­társaság Érdemrend Kiske- resztje (polgári tagozat) ki­tüntetést adományozta Jász- fényszaru városért kifejtett tevékenysége elismeréseként Győriné dr. Czeglédi Mártá­nak, Jászfényszaru polgár- mesterének. Lottónyeremények A Szerencsejáték Rt. tájé­koztatása szerint a 42. heti lottó- és dzsókersorsolások nyereményei - a jövedelem- adó levonása után - a követ­kezők: 5/90-es lottó: 5 találatos szelvény nem volt; a 16 darab 4 találatosra egyenként 1.306.161; az 1697 darab 3 találatosra 10.263; a 65.267 darab 2 találatosra 340 forin­tot fizetnek. A következő hétre átvitt 5 találatos - nettó - nyereményösszeg: 136.466.817 forint. Nyerőszámok: 43, 61, 77, 82, 88. 6/45-ös lottó: 6 találatos és 5 plusz 1 találatos nem volt; a 65 db 5 találatosra egyenként 59.783; a 2910 db 4 talála­tosra 1780; a 46.274 db 3 ta­lálatosra 151 forintot fizet­nek. A következő hétre átvitt 6 találatos - nettó - nyere­ményösszeg: 56.684.472 fo­rint, az 5 plusz 1 találatos - nettó - nyereményösszeg: 2.590.597 forint. A kisorsolt dzsókerszám alapján telitalálatos sorsjegy 1 darab volt, a nyeremény összege 2.076.289 forint. Nyerőszámok: 4, 7, 20, 23, 26, 27 pótszám: 12. A dzsókerszám: 777028. Ausztria Lottó A Lottó Unió Kft. tájékoz­tatása szerint a 42. heti, októ­ber 23-i sorsoláson a nyerő­számok a következők: 10,21,29, 39, 43,45 a pót­szám 30. A dzsókerszám: 208635 Totóeredmények 1. Duisburg-Leverkusen 2 2. Dortmund-B. München 1 3. Frankfurt-Dresden 1 4. 1860 München-Freiburg 1 5. VfB Stuttgart-Karlsruhe 1 6. Uerdingen-Schalke 04 X 7. Napoli-Bari 1 8. Cremonese-Juventus 2 9. Fiorentina-Padova 1 10. Foggia-Intern. X 11. Genoa-Lazio 2 12. Milan-Sampdoria X 13. Parma-Reggiana 1 Pluszmérkőzés: 14. Torino-Brescia 1 Gyakori eső, zápor Nyugat felöl erősen meg­növekszik a felhőzet, és egyre többfelé várható eső, zápor- eső. Az eleinte még élénk, helyenként erős délkeleti szél mérséklődik. A legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet 6 és 11 fok, a legmagasabb nappali hőmérséklet keleten 12,17 fok között alakul. Svájci parlamenti küldöttség érkezett hazánkba Gál Zoltánnak, a magyar Or­szággyűlés elnökének meghívá­sára vasárnap hivatalos látoga­tásra hazánkba érkezett Ric- cardo Jagmetti elnök vezetésé­vel a Svájci Szövetségi Gyűlés Államok Tanácsának küldött­sége. A delegáció négynapos magyarországi tartózkodása so­rán találkozik vendéglátójával, az Országgyűlés elnökével. A svájci politikusok tárgyalásokat folytatnak Lakos László föld­művelésügyi miniszterrel, Ta- bajdi Csaba politikai államtit­kárral, Szent-Iványi István kül- ügyminisztériumi politikai ál­lamtitkárral, valamint az Or­szággyűlés emberi jogi és kül­ügyi bizottságának tagjaival. A küldöttséget fogadja Göncz Árpád köztársasági el­nök és Horn Gyula miniszterel­nök is. (MTI) Liliom és rózsa Mezőtúrért Felavatták a város címerét Mezőtúron október 22-e óta nemcsak a városi lobogón, kü­lönböző helyi kiadványokon és jelvényeken látható a város cí­mere. Szombaton a városháza előtti ünnepségen felavatták Mezőtúr város címerét, amely az épület főbejárati külső hom­lokzatát díszíti. Király Vilmos szobrászművész bronzból ön­tött alkotása a nyári képzőmű­vészeti alkotótelepen, illetve Győrfi Sándor Munkácsi-díjas szobrászművész karcagi öntő­műhelyében készült. Egy 1617-ből származó vá­rosi pecsét alapján készült el a természetes rajzú liliom heral­dikai ritkaság, amely a magyar anyanyelvű kerületeket is figye­lembe véve jelenleg az ország­ban egyedülálló. A címerben látható liliom a lelki hatalom és a kegyelem, a rózsa pedig az alázatosság és az áldozatkész­ség jelképe. Az ünnepségen kö­szöntőt mondott Szűcsné Bol­dog Mária, a Móricz Zsigmond Könyvtár és Közösségi Ház igazgatója. Ezt követően a da­lostalálkozó összkara köszön­tötte az ünnepet, közreműködött a Szivárvány citeraegyüttes, a zeneiskola fúvósegyüttese és Akii Attila versmondó. ünnepségek, megemlékezések megyeszerte Mozart Requiemje csendült fel az ünnep előestéjén a szolnoki Szigliget Színházban Az 1956-os forradalom 38. és a köztársaság kikiáltásának 5. évfordulójának alkalmából teg­nap a fővárosi Kossuth téren ka­tonai tiszteletadás mellett fel­vonták a Magyar Köztársaság lobogóját. Délelőtt koszorúzási ünnepséget rendeztek a Rákos- keresztúri köztemető 298-as, 300-as és 301-es parcellájában, ahol koszorút helyezett el Göncz Árpád köztársasági elnök, Horn Gyula kormányfő és Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke. Szolnokon, a Szent István téri kopjafánál tartották az ün­nepséget és a megemlékezést az 1956-os eseményekről. A Him­nusz elhangzása után Lux Ádám színművész Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról című versét adta elő, majd Vár­hegyi Attila polgármester mon­dott ünnepi beszédet. A polgármester emlékeztetett arra, hogy ezen a napon évek óta mindig elzarándokolunk a Szent István téri kopjafához. Ennek a zarándoklásnak kettős jelentése van. Az egyik, hogy megemléke­zünk 1956 hőseiről. A fiatalok­ról. az egyetemistákról, a mun­kásokról, a katonákról. És eszünkbe jut a megtorlás is, amely a forradalmat követte, a megbélyegzés, amelyben sok családanyának, családapának volt része. A kopjafa egyúttal a talpra állást, az összefogást., az egymásrautaltságot is jelenti. (Folytatás a 2. oldalon.) A helikopter nem tudott „figurázni” MTESZ-jubileum - megemlékezés Szolnokon A katasztrófának 10 halálos áldozata van Mi is történt valójában szom­baton délután az orosházi Ra­vasz-tanya szomszédságában? A MI-2-es helikopter 14 óra 50 perckor készült 9 utasával és uk­rán pilótájával a ki tudja hánya­dik startra. A tarifát (10 percért a felnőttek 1 ezer, a gyerekek 800 forintot fizettek) kiegyenlítők már izgatottan várták a felszál­lást. A fültanúk hallani vélték az utasok - több sárkányrepülős volt közöttük - különös kíván­ságát, ami valami ilyesmi lehe­tett: egy kis pluszpénzzel ráve­szik a pilótát, hozza ki a helikop­terből mindazt, amit csak lehet. A repülésvezető azonban rosz- szallásának adott hangot, mond­ván, ez a gép nem tud „figu­rázni”. Valószínű, hogy az alku mégis létrejött a pilóta és az uta­sok között, mert a szokásos út­vonal helyett a szántóföldek felé vették az irányt.- Én az első körben kipróbál­tam a sétarepülést, de nem a vá­rosnézés miatt, hanem azért, mert kíváncsi voltam a pilóta munkájára, arra, hogy milyen az eredeti gép, milyen irányítást igényel - mesélte az előzménye­ket Nóbik Gyula, Orosháza köz­ismert modellezője. - A pilótát rendkívül fáradtnak, de va­gánynak véltem. Induláskor meglepetten vettem tudomásul, hogy az övét nem kellett becsa­tolni. Szerettem volna beszél­getni a vezetővel, de nem tudott se magyarul, se németül. Mi si­keresen leszálltunk, a lányomat, Nórát is rábeszéltem egy körre. O közvetlenül a szerencsétlen­ség előtt repült. Utána együtt néztük végig a katasztrófát. Va­laki meg is jegyezte mellettünk: (Folytatás a 2. oldalon) Több szabálytalanság okozta a helikopterszerencsétlenséget - derül ki rendőrség közleményéből. Az ukrán pilóta nem rendelkezett repülési szakszolgálati engedéllyel, és durván megsértette a re­pülési szabályokat. A baleset következtében rajta kívül hét orosházai lakos is elhunyt: a 27 éves Balogh Zoltán, a 14 éves Becsei Zsolt, a 28 éves Csizmadia Szabolcs, az 55 éves Csizmadia Lajos, a 26 éves Kaczkó Attiláné Bere Erika, a 27 éves Tar Zoltán és a 23 éves Varga Adél'. A szerencsét­lenségben életét vesztette a 26 éves Kempf Zsolt és a 17 éves Kempf Róbert is, mindketten gyulai lakosok. (Fotó: Lehoczkiy Péter) A cél ma is a reálértelmiség szakmai érdekvédelme Az 1948-ban létrejött Mű­szaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének megyei szervezete 1969-ben alakult meg. Erre emlékeztek szombaton Szolnokon, a Tech- naika Házában az összegyűlt reálértelmiségiek. Nárai-Szabó Gábor, a MTESZ országos elnöke ünnepi beszédében elmondta: általános célkitűzése a szövetségeknek az, hogy megvalósítsa a reálér­telmiség szakmai érdekvédel­mét. Ezen nem változtatott a gazdasági-politikai életben végbement átalakulás sem. Sajnálatos - fejtette ki dr. Bede János megyei elnök a megemlékezésében - hogy a ta­gok létszáma erre az évre 3654-re csökkent. Ebben nagymértékben közrejátszott a gazdasági struktúra- és méret- változás, ugyanis azon vállala­tok, amelyek korábban támogat­ták vagy megbízásos munkával látták volna el a tagegyesülete­ket, megszűntek, leépültek. Nárai-Szabó Gábor a MTESZ jövőjéről szólva el­mondta, hogy az elképzelések szerint a szövetség szakértőként - kormányoldalon - részt kíván venni az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) munkájában. Szavazati jo­got nem kapna, ami egyúttal jó is, mivel így a másik két oldal­nak is nyújthatna szakmai segít­séget. Mindez jól jellemzi, hogy maga a MTÉSZ független a napi politikától, s ezt az állás­pontját a jövőben is meg kí­vánja őrizni. A MTESZ orszá­gos hálózata egyedülálló, mind informatikai, mind infrastruktu­rális téren. Ezt a jövőben az in­formációs pultok felállításával tovább kívánják erősíteni. Az országos elnök ugyanakkor megjegyezte, hogy a Technika Házak tulajdonjogát rendezni szükséges, így Szolnokon is. Az emlékülésen felszólalt Boros Lajos, a megyei közgyű­lés elnöke is, aki megyénk inf­rastrukturális helyzetéről adott tájékoztatást. A megemlékezés végén MTESZ megyei emlékérmet ad­tak át, majd az eltelt 25 év do­kumentumaiból összeállított ki­állítást tekintették meg az ülés résztvevői. A szakképzésről tanácskoztak Az átalakuló közoktatási rendszer szerves és meghatá­rozó része a szakképzés, amely­nek továbbfejleszthető tudást kell nyújtania - mondta Kósáné Kovács Magda munkaügyi mi­niszter a Magyar Szakképzési Társaság (MSZT) szombati közgyűlésén. A szakképzésnek ugyanakkor a gazdaságra fi­gyelve a jelen munkaerő-piaci igényeit is figyelembe kell ven­nie. Elhangzott: nagyon sok he­lyen csak a betanított munkára van igény. Minőségi szakkép­zésre van szükség, ezért fontos az oktatók továbbképzése és az, hogy külföldi módszerekkel is megismerkedjenek. A társaság tavaly megalkotott programja mindezeket magában foglalja, hiszen a jövő évezred felé te­kintő, a csúcstechnológiára fel­készítő szakoktatásról szól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom