Új Néplap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-14 / 242. szám

Két tűz között az áfészek Tőkekoncentráció kell a kibontakozáshoz A kereskedelmi szférában napjainkban igen komoly változá­sok zajlanak. Egyrészt igen nagy számban nőtt a kereskedelmi vállalkozások száma, másrészt megjelentek a piacon a nyu­gat-európai multik. S valahol a két tűz között működnek az áfé­szek. Dr. Dávid Ferencet, az Afeosz titkárát faggattuk arról, mit is tud tenni az országos szövetség az egyes szövetkezetekért, il­letve milyen elgondolások léteznek arra, hogy a jövőben is meg­állják helyüket a fogyasztási szövetkezetek.- Ha jól tudom, ma már nem csak érdek-képviseleti munkát lát el az Afeosz.- Az egyik vezető kolléga je­gyezte meg korábban: szép ez a szövetség, de még egy kiló lisz­tet nem adott el. Pontosan ez jel­lemzi jól azt a strukturális a vál­tozást, mely az 1992-es kong­resszus határozatában is megje­lent. így az érdekképviselet mellett a kereskedelmi munka koordinálását is felvállalta az országos szövetség. Ez jelent segítségnyújtást az áfészek a nagykereskedelmi láncának ki­építésében is. A kereskedelmi vonalon fel­épült egy új igazgatóság a szö­vetségen belül, ahol ma már üz­letkötők, szakreferensek, ter­mékmenedzserek dolgoznak. De ők nem apparátusi dolgo­zók! ők kereskednek!- S mit tud tenni egy ilyen központ?- Ennek a munkának a lé­nyege, hogy az Afeosz kereske­delmi igazgatósága országos beszerzőközpontként is műkö­dik. így jelentős kondíciókat tudnak elérni a különböző gyár­tóknál, importőröknél, ugyan­akkor a profitcentrum nem a központ, nem a pro-coop, ha­nem maguk a tagok, az áfészek.- Miben változott az ér­dek-képviseleti munka?- Az érdekképviselet to­vábbra is a hagyományosan vett érdek megjelenítést jelenti. Ugyanakkor a rendszerválto­zással együtt fel kellett erősíteni az aktív politikai kapcsolatrend­szert, hiszen a parlamanetben mindig meg kell találni a politi­kai erőket az áfészek - vagy ép­pen magának a kereskedelem - érdekeinek képviseletéhez.- Működnek a coopok, dol­gozik az országos szövetség és természetesen az áfészek is. Ez utóbbiak viszont egymással is ütköznek...- Ellenérdekeltségek létez­nek. Egy olyan megyében, ahol van 20-24 áfész, ott nehéz ösz- szehangolni a tevékenységet.- A coopokat sem nézi mind­egyik áfész jó szemmel.- A pro-coopnál nem műkö­dik az egy tag egy szavazat rendszer. Itt annak van szava, aki a nagyobb vásárló, akié a nagyobb tulajdoni arány.- Már a coopok létrehozása is az önállóság csorbításával járt. Az üzletlánc létrehozása ennél még nagyobb egységet követel meg. Sikerül majd elsi­mítani az ellentéteket?- Az biztos, hogy az indulás­nál sok szövetkezet úgy érezte, önállóságát elveszíti. De nem árt a jövőbe pillantani. Lehet egy ideig tiltakozni akár a coop, akár az üzletlánc ellen. Viszont ekkor nincs ked­vezmény, nincs koordináció - mindenki álljon meg a saját lá­bán. Ám ha a coopláncba belép egy-egy áfész, akkor saját ma­gának kell üzemeltetni a bolt­jait, vissza kell venni a bérle­ményeket. Ez esetben is meg­marad az önálló áfész, bár igaz, hogy a láncban megmondják, hogy mit és mennyiért áruljon. Ezt nehéz elérni, azonban egyre többen ismerik fel az összefo­gás szükségszerűségét.- És a fejlesztések? Hiszen nem sok áfész mondhatja el ma­gáról, hogy rendkívül gazdag.- Nem sokáig működik az a rendszer, hogy 200-300 milliós forgalommal megelégedhetnek a szövetkezetek. Ha nincs for­galom, ha nincs tőke és nincs tőkeallokáció, nincs kibontako­zás sem. Beszélnünk kell az áfészek egyesüléséről. De nem kampányszerűen! Csak és kizá­rólag önszerveződés alapján. A menedzsment természetesen el­lenérdekelt lesz az egyesülés­ben, hiszen míg a boltvezető marad, addig két főkönyvelőre, két elnökre stb. - nincs szükség. Most abban gondolkodunk, hogy a pro-cooplánchoz erős áfészek kellenek. Tőke kell, tő­kekoncentráció kell, hiszen nem könnyű kis vagyonra hitelt sem felvenni.- Ez rendkívül új megoldás lenne, de tiltakozást válthat ki az áfészeknél. Csak azzal, hogy tőkekoncentrációra van szük­ség, szerintem nem kivitelez­hető. Mi indokolja még azt, hogy akár egyesülnie is kell az áfészeknek?- Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek két tűz között vannak - akár a műve­zető. Egyik oldalról szorítja őket a „garázskereskedő”, a kis költséggel dolgozó egyszemé­lyes boltok. Ma ez a szféra tűnik az egyszerűbb ellenfélnek. A másik oldal, mely az előb­binél sokkal erősebb, a nyugati tőkével rendelkező multik: a Spar, a Billa, a Julius Meinl, a Metro - sorolhatnám. Rendkí­vül expanzív piacpolitikával hódítanak, s ehhez megfelelő mennyiségű pénzük is van. Két stratégiát dolgoztunk ki. Az egyik, hogy a meglévő pro-coop rendszert tovább kell erősíteni. A másik: gondolkoz­zunk a nagyok fejével. Buda­pesten már üzletet nyitott a Metro, Pécsett is nyitni fog rö­videsen. Meg kell nézni, hogy hova nem megy! Ezek a kis te­lepülések. Én a 30-40 ezer lakosú tele­püléseknél húzom meg a határt. Ennél nagyobb településeken fokozatosan - és rövidesen - megjelennek. És tönkre is tehe­tik az áfész-boltokat, ehhez számukra minden feltétel adott! A nagyok terjeszkedése rá kell, hogy döbbentse ezt a szö­vetkezeti mozgalmat arra, hogy - bár negyven évig mondtuk, mi vagyunk a mozgalom ková­szai - most tényleg kovász kell! Ez a pro-coop. De csak üzleti alapon! S ezért vállalni kell is valamit a tagnak. E. Z. Oktatás A Pro-NEX Kft. október má­sodik felére az alábbi tanfolya­mokat tervezi:- Külkereskedelmi tanfo­lyam 40 óra- Számítógép-kezelői tanfo­lyam 40 óra- WordPerfect 5.1 szöveg- szerkesztő tanfolyam 8+32 óra- Windows 3.1 tanfolyam 24 óra- Word for Windows 6.0 szövegszerkesztő tanfolyam 8+32 óra- Excel for Windows 5.0 táb­lázatkezelő tanfolyam 8+32 óra Jelentkezés: Szolnok, Baross út 12. Tel./fax: 56/344-052. A4 autópálya Október 28. után egészen Nickelsdorfig autópályán utazhat a Bécsből Magyar- országra tartó utas: az emlí­tett napon hivatalosan is át­adják az A4-es autópálya utolsó, 28,4 kilométeres szakaszát. (MTI) Féléves a Cenzor Bróker Ügyfélből nincs hiány Március közepe óta a bankfi­ókokon kívül egy kimondottan az értékpapírok forgalmazására szakosodott céget is felkeres­hetnek befektetési szándékaik­kal megyénk polgárai. Ekkor nyitott ugyanis irodát Szolno­kon a Cenzor Bróker Kft. Ak­kor nagy űrt próbáltak betölteni, de valójában mekkora is volt ez az űr? A tájékoztatás és a tájé­kozódás területén igen nagy, ezt kihasználva vált mára népsze­rűvé a szolnoki iroda, mely szolgáltatásait gyorsítva, bő­vítve igyekszik kielégíteni a növekvő ügyfélforgalmat. Valamivel több, mint fél éve a vidék igen csendes volt befek­tetési ügyekben. Ám a bankbe­tétek és az állampapírok lan­gyos hozama mellett megjelent a tőzdei részvények ígérte na­gyobb, bár kockázatosabb nye­reség lehetősége is. A kezdeti bizalmatlanságot a kárpótlási jegy okozta kisebb kockázat el­lensúlyozta, azonkívül a kárpót­lási jegyek tömeges elterjedése teremtette meg a lehetőséget és a potenciális igényt az össznépi tőzsdézésre. A különböző jegy-részvénycserék immár a fővároson kívül is sokaknak megmozgatták a fantáziáját, fel­ismerték a vidéki lehetőségeket. Ennek eredményeként kezdett működni a szegedi székhelyű Cenzor Bróker Kft. kirendelt­sége Szolnokon. „Szinte nincs olyan perc, hogy ne lenne ügyfél” - mondta az iroda vezetője, Gedei Tibor a forgalomról érdeklődő kérdé­sünkre. Azt egyébként elárulta, hogy forgalmukból eddig a kár­pótlási jegy részesedik a legna­gyobb mértékkel. Bár igen sok tőzsdei megbí­zást kapnak, érzésük szerint fő­ként a nagyobb tőzsdei művele­tekben érdekelt magánszemé­lyek, valamint az intézményi befektetők továbbra is a fővá­rosba fáradnak ilyen jellegű ügyeikkel. Pedig ma már a Cenzor Bróker is rendelkezik minden feltétellel ahhoz, hogy egy nagyobb üzletkötést is le­bonyolítson. Tőzsdei üzletkötő­jükkel és vidéki hálózatuk má­sik három fiókjával való állandó kapcsolat a garancia erre. Ugyanakkor továbbra is a Cenzor a legolcsóbb bróker Szolnokon, már ami az ügynöki jutalékot illeti. A bizományosi forgalmazás mellé egyébként épp a napokban szerezték meg a jogot saját számlás üzletköté­sekre is. Ez a tőzsdén kívüli ér­tékpapírok esetében azonnali kifizetést jelent. De a tőzsdei el- számolói határidőt is elég ru­galmasan kezelik, ha az ügyfél vidékről utazik Szolnokra. A jövőben nem csak kárpót­lási jegyek és részvények for­galmával kívánnak jelen lenni a piacon. Kevesen tudják, hogy kamatozó kincstárjegyeket is lehet jegyezni a Cenzor Brókernél, de a nagyobb ál­lamkötvények (Universitas, 1997/11.) jegyzésében is részt vett a cég. Várható ugyanakkor, hogy hamarosan diszkontkincstárje­gyek aukciós beszerzésére is vesznek fel megbízást Szolno­kon. Ez jó hír a pénzüket tartó­san lekötni nem szándékozó be­fektetők számára, ugyanis az ál­lampapírok közül a diszkont­kincstárjegyek biztosítják rövid távon a legmagasabb hozamot. Mindennapi működésükhöz hozzátartozik a tanácsadás, tá­jékoztatás is, éppen emiatt vál­tak népszerűvé igen gyorsan. Sokan azzal a szándékkal kere­sik fel az irodát, hogy megkér­dezzék, mit kezdjenek kárpót­lási jegyükkel vagy éppen az érte kapott részvénnyel. Minden ügyfél korrekt eligazítást kap. S bár a befektetési tanácsadás nem jelent direkt tőzsdei tippek adását, nemegyszer sikerült már helyes irányba terelni a kisbe­fektetők döntését. Hazánk - ahogy a németek látják Hazánk megítélése a Német Szövetségi Köztársaságban - Kelet-Közép-Európa többi or­szágaihoz képest - változatlanul kedvező. 1993 júniusában a Bundestag egyhangúan fogadta el a Magyarországgal kötendő „Európa-egyezményeket”, azaz a társulási szerződéseket. Azóta valamennyi nemzetközi fóru­mon, de gazdasági téren is egyértelműen támogatja mo­dernizációs folyamatainkat. A Német vélemény szerint Ma­gyarország áll a legközelebb - a régió országai közül - a piac- gazdaság megteremtéséhez, és továbbra is jók a feltételek a külföldi beruházások számára. Ami gazdasági értékelésünket illeti, országunk relatív stabil helyzete s az az erősödő felis­merés, hogy nagyobb csoda máshol sem sikerült, jó helye­zést biztosít számunkra a német piacért és beruházásokért folyó versenyben. Hitelképességünk változatlanul jó, hisz a közel­múltban készült nemzetközi összehasonlítás szerint a boni- tási listán szereplő 135 ország közül a 43. helyet foglaljuk el. 1993-ban és 1994 első felé­ben erősítette helyzetünket ja­vuló transzparenciánk, azaz hogy felelős gazdasági vezető­ink németországi megnyilatko­zásaival gyakrabban lehet talál­kozni, mint korábban. A német befektetők többsége úgy tapasztalja, hogy nálunk jó törvényi alapok vannak, pozitív a hatóságok és munkavállalók hozzáállása. Véleményük, hogy hazánk sem kockázatmentes piac, de a kockázatok nagyrészt kiszámíthatóak. Fontosnak tart­ják azonban jogállamiságunk további erősítését. Célszerű ezzel kapcsolatban egy - a Német Gazdasági Ka­marák által végzett, több 100 Magyarországon befektető né­met vállalkozó válaszait tartal­mazó - felmérés eredményét röviden áttekinteni. A diagramból látható, hogy a befektetők esetében a motiváló hatások között kitüntetett helyet foglal el a földrajzi közelség, hazánk „ugródeszkának” tekin­tése más piacok felé s a terme­lési költségek előnyös alaku­lása. A befektetők közül e há­rom tényező valamelyikét je­lölte meg a megkérdezettek 54,9 százaléka. Szükségszerű azt az erősödő felismerést is megemlíteni, hogy ma már hazánk a legma­gasabb bérszintű ország a ke- let-közép-európai régióban. A Magyarországon befektető német vállalkozókat motiváló tényezők megoszlása (%) Földrajzi közelség Magyarország mint ugródeszka Termelési költségelőnyök Együttműködés a hazai termelőkkel Adókedvezmények Konkurens váll. tapasztalatai Befektetési támogatás Környezetvédelmi ráfordítások Infrastruktúra Termék életcikl. meghosszabodása Vámelőnyök Szállítási költségelőnyök 12,8 12,8 7,8 7,0 6,0 6,0 4,2 4,2 3,7 3,7 2,5 Irodában - és otthonra is Tőzsdei kötésinformációk élőben A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) és az Új Képújság Kft. közötti megállapodással új kor­szak kezdődött az értéktőzsde információs szolgáltatásában, melynek jelentősége az adat­közlés azonnali és a lehető leg­szélesebb körű elérhetőségében van. Rövid kísérleti szakaszt követően, 1994. október 11-től megkezdődött a Budapesti Ér­téktőzsde kereskedési adatainak tájékoztató jellegű rendszeres, élő közvetítése a teletext olda­lain. A záróárak, illetve a tőzsde hivatalos adatainak tekinthető összesített forgalom a nap zárá­sát követően jelennek meg a te­letext oldalain. A képernyőn szereplő szí­neknek - a tőzsdei monitorokon látható színekkel egyező jelen­téstartalommal — az árváltozá­soknál fontos jelentésük van: sárga: az ár nőtt a közvetlen megelőző kötéshez képest; piros: az ár csökkent a köz­vetlen megelőző kötéshez ké­pest; zöld: az ár nem változott az előző kötéshez viszonyítva. E jelentős fejlesztés megva­lósításánál a Budapesti Érték­tőzsdét az a szándék vezérelte, hogy élő közvetítéssel és .ál­landó teletextes tájékoztatóval is segítse az értékapapír-tulaj- donosokat és a leendő befekte­tőket a tőzsdei kereskedési in­formációk azonnali és lehető legszélesebb körű elérhetősége által. A Budapesti Értéktőzsde és a Reuters Ltd. együttműködése révén a tőzsdei üzletkötési ada­tok már 1990-ben megjelentek a Reuters-monitorokon. Mára tőzsde megalakulását megelő­zően kiépültek azok a megoldá­sok, amelynek révén a tőzsde bevezetések információit né­hány órás késedelemmel a Reu- ters-előfizetők is figyelemmel kísérhették. Az elért eredmények mellett mind a Reuters, mind pedig a BÉT szorgalmazta, hogy épül­jenek ki az adatátvitel modem megoldásai, mellyel lehetővé válik a kötésekkel azonos idő­ben való adatmegjelenítés a monitorokon. A fejlesztések eredménye­ként 1994 szeptemberétől a tőzsdei kötéseket követően kb. 20-30 másodperces késede­lemmel a teljes Reuters-hálóza- ton keresztül láthatóak a Buda­pesti Értéktőzsdén kötött üzle­tek, folyamatosan figyelemmel kísérhetők a tőzsdei ármozgá­sok. A piaci helyzet jobb meg­értését szolgálja az az állandó információszolgálat is, amellyel a magyar pénzügyi élet, illetve a tőkepiac folyamatosan figye­lemmel kísérhető. Államkötvény-árfolyamok Vételi és eladási árfolyamok a Magyar Nemzeti Banknál 1994.10.14-én Kötvény típusa Eladási nettó árfolyam (%) Vételi nettó árfolyam (%) Felhalmozott kamat 1994. okt. 14-ig (%) 1994/A 98,81 98,66 22,08 1994/B 97,29 97,10 14,38 1995/A 88,07 87,41 0,31 1995/B 87,39 86,67 15,65 1995/C 95,57 95,27 12,23 1995/F 91.50 90,94 4,84 1995/G 92,49 91,86 3,47 1995/H 92,37 91,70 1,82 1996/A 85,23 83,87 13,11 1996/B 88,94 88,07 12,71 1996/C 88,70 87,80 11,79 1996/F 87,96 86,90 7,19 1996/H 96,23 95,14 12,47 1997/C 83,16 81,75 10,57 1997/D* 103,50 101,50 19,73 1997/E* 103,00 102,00 2,27 1997/H* 97,75 96,03 9,59 1997/J* 100,00 99,00 7,98 1997/K* 99,00 98,00 5,24 1998/A* 100,00 99,00 14,99 Magyarázat: * = A *-gal jelölt államkötvények meg Megjegyzés: az 1994/A államkötvény esetében ma­ximum egymillió forint névértékű kötvényt ad el, il­letve vásárol vissza az MNB. A többi államkötvénynél az eladási korlát az MNB részéről egy ügyfélnek 3 mil­lió, a visszavásárlásnál pedig 1 millió forint naponta. fordított összegek véglegesen levonhatók a személyi jövedelemadó alapból, annak 30 százaléka erejéig, fel­téve, ha a befektető az államkötvényeket 1994. decem­ber 31-én birtokolja és azokat a lejáratig birtokában megtartja. V

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom