Új Néplap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-14 / 242. szám
1994. október 14., péntek Kunszentmárton és környéke 7 Iskola és óvoda egyben Az óvodában (szemben az óvó néni) „Ha nem tanulsz jól, visszaküldelek az óvodába!” Ez a mondat nem lehetetlen a kungyalui iskolában, minthogy egy épületen belül csak egy fal választja el egymástól a két intézményt. Az óvoda a kunszenti 4-es óvodához, az iskola a Deák Ferenc Úti Általános iskolához tartozik. Előbbi vezetője Barna Zsuzsanna, míg az utóbbié Miháczi Erzsébet, mindketten fiatalok. Az óvoda és az iskola három éve került össze. Jó pár évig nem volt iskola, és amikor újraindult, összeköltöztették az óvodával, ahova 12 gyermek jár. Az iskola összevont, itt hatan tanulnak. Most elsős nincs, van viszont másodikos, harmadikos és negyedikes. Az intézményt nemrégen újították fel: konyhát építettek hozzá, a szükséges kiegészítő helyiségekkel. Mióta a korszerű, többadagos konyhán főznek, innen hordják a faluban is az ebédet. Felújították a fűtést is. Az összes munka 1,9 millió forintba került. A felújítás azt mutatja, nagy szükség van erre a két oktatási intézményre, hiszen ennek hiányában a fiatalok kénytelenek lennének elhagyni falujukat. Az iskolában (szemben a tanító néni) Jó minőség, pontos határidők A martfűi Tisza Cipő Rt. egyik, kunszenti leányvállalata tavaly ünnepelte létrehozásának 25 évfordulóját. Az egység vezetője Szöllősi Béla. Huszonöt éve azért jött létre a gyáregység, mert felfutóban volt a termelés a Tisza Cipőnél. Nem volt elegendő tűzödei kapacitás, ráadásul Martfűre sokan jártak be a környékből, így a városból is. Ezért úgy döntöttek, alkalmas lesz ez a munkahely itt. Ä négy szalagon százötven-száznyolcvan dolgozót foglalkoztattak. Aztán a még több munka során jelentősen felduzzadt a létszám; egykor majd négyszázan is itt keresték kenyerüket. Ma az iparágat sújtó válság miatt kétszázhúszan vannak. Az első időkben elsősorban cipőfelsőrészek készültek itt, majd később kihoztak a központi gyárból egy úgynevezett direkt fröccsöntött, illetve direkt vulkanizált aljatechnológiát is. Idén az alja részen ösz- szesen 136 ezer pár cipőt gyártottak, egyébként az évek során pedig több mint ötmillió párat. Elsősorban szabadidőtermékek kerülnek innen ki, mégpedig hazai forgalomba, pont az alacsony árfekvés miatt. A gyár e részén csak tízen dolgoznak. A cipőfelsőrész-gyártás terén sokkal biztatóbb a helyzet, mint az előző területen. A gyáregység igazi ereje lényegében a fűződében van. A négy szalagon kettőből most is Salamander cipőkhöz készítenek felsőrészeket. Vagyis igényes félkész termékeket állítanak elő. Nem csak világmárkát képesek azonban varrni: a tűzödében a cipők minden fajtáját elő tudják állítani, a női cipőtől a férfi száras cipőig mindent. És ez a lényeg, hogy nem „finnyásak”. A gyáregységben bármikor készek minden cipőfajtát varmi - méghozzá kiváló minőségben, a határidők pontos betartásával. A munkahelyek ezért is vehetők stabilnak. Ä vezető szerint a továbbiakban sem lesz gond a kapacitáskihasználtsággal, s nem kell aggódni a leépítés miatt. Ezen a szalagon készülnek a Salamander felsőrészek Az oldalt Tóth András készítette V égre itt a hideg, szebb napok jönnek! Talán így örülhetnek a Pannónia Szőrmekikészítő, Konfekció és Kereskedelmi Rt.-nél, hiszen vége a holt szezonnak, a hőségnek, kelendőbbek termékeik. A gyár fő profilja az irha- és a pannofix termékek gyártása, valamint szőrmeipari cikkek (kesztyű, sapka, autóülés-hu- zat, lakásdíszítő tárgyak, faliszőnyegek) készítése. A pannofix áruk gyártása több mint 50 éve magyar szabadalom alapján történik, amelyek igen népszerűek a világban - csak annyira éppen nem hazánkban, ahol azt hiszik, ez műszőr. Pedig a pannofix nem az, hanem kifordított bőr. Sem hó, sem eső nem árt a finom anyagnak. Belföldön igen változó Varrás alatt a kabátok szágba exportálnak, Kanadától Japánig. Csak juh- és báránybőrből dolgoznák. Az alapanyagot eddig Olaszországból szerezték be, de ennek minősége nagyon leromlott. Most Portugáliából érkezik bőr mintatételként, ami Dél-Afrikából származik. Az alapanyagot nagyon jól kell megválogatni, mert csak a vékony, könnyű, finomgyapjas bőr alkalmas. Hagyomány már minden évben, hogy október végétől (idén 28-ától, vagyis pont két hét múlva péntektől) a gyárban levő mintaboltban árengedményes vásárt tartanak egészen december végéig, de ha van érdeklődés, akkor január-februárban is. Ez azt jelenti, hogy különböző termékeket 20-30 százalék árengedménnyel árulnak. Az engedményes vásár minden hét végén péntek 14 órától kezdődik, tart 17 óráig, és folytatódik szombat-vasárnap 8-tól délig. Hét közben árengedmény nincs. Kellett már ez a hideg iránta a kereslet, de az utóbbi időben egyre inkább újra divatcikké válik. A nagyon szép és igényes irha- és a pannofix termékeken túl kínálnak nappásított irhadzsekiket is férfiak részére. A nők részére szolgál az a választékbővítés is, ami szlovák kapcsolat révén adódik. A magyar cég árucserében nemes és félnemes szőrből (ezüstróka, vörös róka, farkas, nutria, pézsma, nyírott nyúl) készült kabátokat kap. A Pannóniánál 5-6 éve nem foglalkoznak nemes, félnemes szőrmékkel, mert nincsen alapanyaguk. A kunszenti gyár 340 dolgozója által előállított finom holmik 80 százalékát külföldön viselik. Huszonnyolc^ orEllenőrzik a minőséget Készül a friss kenyér Csodálatos friss kenyérillat csapja meg a betérőt Veres László pékségében. A 40 éves férfi 8 éve kisiparos, azelőtt a kenyérgyárban dolgozott. Nyolc éve egy pékség bérlésével kezdte. Négy év után váltott, saját, időközben felépült pékségébe költözött át. Három és fél millió forint hitelt vett fel az építkezéshez. Nehéz ma már a helyzete, nagy a konkurencia. Süt a kenyérgyár, van egy másik maszek is a városban, de hoznak más településekről is kenyeret. Ennek ellenére ma még a Tiszazug 40 boltjába szállít, ami azt jelzi, hogy jó a kenyere. Hogy minél jobban kielégíthesse az ízléseket, Csépán is van egy péksége, ahol másfajta kenyeret tud sütni, mint az itteni. Naponta 1,1 tonna kenyeret tesznek az állványokra. Tizenhárom alkalmazottat foglalkoztat. Kenyeret sütnek, sőt, nyolc-kilenc fajta süteményt is készítenek. Nemrég állítottak üzembe egy dán sütőkemencét meg egy hűtőkamrát. Két fia közül az egyik már végzett pék, és a másik is ezt a szakmát választotta. Úgyhogy lesz folytatás. Hírek a városházáról Átadták végre a város jelképének tekintett régi hidat, ismét közelebb került egymáshoz néhány nagyüzem és a város. Hogy közelebb kerül-e a kunszenti piac és a Tiszazug, az már a Volán vállalatokon múlik. Ugyanis eddig a Volán-buszok elkerülték a városközpontot, pont a hídfelújítás miatt, bár előtte mindig erre jártak. A hídlezárás miatt csak a buszpályaudvarra érkeztek be a környező falvakból, és messze voltak a piactól. Most, hogy átadták a hidat, ismét járhatnak rajta, és ismét érinthetik a városközpontot, ahol a piac is van. Hogy ezt immár megtehetik, a polgármesteri hivatal értesítette az érintett Volánokat. A második szennyvíz-gerincvezeték is hamarosan elkészül a városban. Az első az úgynevezett alsórészeket köti össze; az 1980-as években készült. Csakhogy ez kevés volt, a szennyvíztisztító kapacitásához mérten is, ami csak 30-40 százalékos kihasználtságban működött. Az újabb gerinc elkészültével a város 80-90 százalékában lehet szennyvízhálózat, ha mindenhol rákötnek a most épülő vezetékre. Október 22-ére készül már a város. Tavaly is este volt a megemlékezés, akkor Nagy Ferenc miniszter látogatott a városba. Most nem hívnak vendéget, hanem a Széchenyi István Általános Iskola ad műsort. Megemlékezést tart Réz László polgármester, aki 1956-ban Budapesten volt katona. Az 1956-os kopjafánál koszorúzás lesz ezután. Ugyancsak készülnek a Már- ton-napi ünnepségre is. Az egyházi jellegű eseményre elhívják a jászapátiakat, ahonnan éppen 275 éve a török időkben elpusztult települést „megszállták”, újra benépesítették. Ä megemlékezés november 12-én, szombaton lesz. Meghívják Mesterszállást és Kuncsorbát is, ahova pedig Kunszentmártonból rajzottak ki 98 és 99 éve. A tervek szerint a kunok 1241-es betelepülésének emlékére kopjafát is avatnak. Érdekesség, hogy minden kun városban van kopjafa, csak Kunszenten nem volt még, ezért most ezt pótolják. Az ünnepségsorozatra meghívták dr. Nagy Lajos apátot, gyöngyösi plébánost - aki Jász- apátin született -, dr. Barna Gábor, dr. Bellon Tibor és dr. Szabó László kandidátusokat, Szabó Gyula színművészt, dr. Dobos Lászlót, a Jászok Egyesületének főtitkárát, Koncz Vilmos népművészt, több polgármestert, valamint a Kunszentmártonból elszármazottakat. Finom kenyérillat Csendesen, szerényen, a mához illően Mindössze pár házból áll a sor, éppen csak annyiból, hogy telepnek lehessen hívni. Papp Károly mérte ki a földet itt, a város legszélén, még 1927-ben, ezért nevezték el róla a helyet Károly-telepnek. 1928-ban épült az a ház, ahova betérünk. Négyen vannak itthon. Csadó István, Lázi Istvánná Csadó Anna, valamint Csadó Margit és férje, Kalmár Imre, Margit néniék Ajkán laknak, látogatóba érkeztek haza. Haza, hiszen minden Csadó gyermek itt született. Heten voltak testvérek. A Csadó szülők 1944-ben felkerekedtek, és Ajkán telepedtek le. Anna néni pár év után visszakerült, nevelőszülők gondoskodtak róla. A most 67 éves Margit néni nevelte az egész családot, mert az édesanya korán meghalt. Az 50 éves István - a testvérek közül a legfiatalabb - 1989 óta munkanélküli, semmilyen ellátást sem kap. Pedig harminckét évig állt alkalmazásban. Testvére, Anna néni leszázalékolt, ő is - öccséhez hasonlóan - sokfelé dolgozott. Ketten élnek együtt, miután Jobbról: Anna néni, István, Margit néni és férje Anna néni férje meghalt. Kettejükre egy nyugdíj jut, Anna néni járadéka. Fejenként pár ezer forint. Birka van csak a ház körül, bárányaikat szokták leadni, ennyi a „mellékes”, meg nagy néha István besegít építkezéseknél. A tanyán víz nincs, csak fúrt kút, ami ivásra nem éppen alkalmas vizet ad. Az ivóvizet a városból hordják. A villanyt 1976-ban vezették be. Csendesen, de sok dologgal telnek itt a mindennapok. A birkákat legeltetik, hamarosan ellenek a jószágok. Télen van csak pihenni való idő. Készülnek a következő évre, hátha az jobb lesz.
