Új Néplap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-12 / 240. szám

1994. október 12., szerda Hazai tükör 3 ÁRUBEMUTATÓ SZOLNOKON. A Tisza-Coop Nagykereskedelmi Elosztó és Szolgál­tató Kft. árubemutatót tartott tegnap a Helyőrségi Művelődési Otthon színháztermé­ben. A nagy érdeklődésre való tekintettel ezentúl minden hónapban rendeznek ilyen bemutatót. -Mészáros­Újabb előadás-sorozatokkal folytatódik a „disputa” Változások a helyi politikai elit csúcsán Közelkép vezetőink értékrendjéről Új előadás-sorozat kezdő­dött a szolnoki Technika Há­zában „(Bel)városi disputa” címmel. írhattuk volna azon­ban azt is, hogy egy korábi folytatódott, hiszen a szerve­zők, illetve támogatók (a MTA Regionáli Kutató Köz­pontja Alföldi Tudományos Intézetének Szolnoki Társa­dalomkutató Csoportja, az MTESZ és Szolnok Város Önkormányzata Közművelő­dési Alapja) szándéka is az volt, hogy folytatódjék a ta­valy ősszel és idén tavasszal lezajlott, nagy sikerű „Tabáni disputa”, amelynek témája a polgárosodás volt. Ehhez szervesen kapcsolódik a mos­tani s'Öroiái,' mély a'helyi tár­sadalom működésének né­hány fontos problémájával foglalkozik, a korábbihoz ha­sonló „előadás - vitakör” formában. A témakörök közötti össze­függést hangsúlyozta az első előadó, Böhm Antal szocioló­gus, a MTA Politikai Tudomá­nyok Intézetének osztályveze­tője is, aki már tíz éve a lokális társadalom problémáit kutatja. Mint elmondta, meggyőződése, hogy e problémakör a polgáro­sodással mélyen összefügg, hi­szen „itt a helyi társadalomban szocializálódik a polgár”. Az 1989-90-es politikai változások e tekintetben is új feltételeket teremtettek, így nem csoda, hogy a kutatókat érdekelte a kérdés: végbement-e, s ha igen, milyen mértékben ment végbe a rendszerváltás a helyi társadal­makban is. Elsőként a helyi po­litikai elit csúcsán bekövetke­zett változásokat vizsgálták, mégpedig az újonnan választott polgármesterek körében végzett kérdőíves felméréssel. Vizsgál­ták a polgármesterek életútját, politikai múltját, vezetői elkép­zeléseit és stratégiáját is. Az első felmérést még 1990-ben végezték Magyarországon, amit 1992-ben megismételtek. Ugyanebben az évben a helyi vezetők értékrendjét öszehason- lító nemzetközi adatfelvétel is történt. Itthon valamennyi pol­gármestert megkérdeztek, s 1370-en küldték vissza a kérdő­íveket, azaz polgármesterek 44,4 százalékáról sikerült szo­ciológiai adatokat gyűjteniük. Külföldről ma 24 ország össze­hasonlító adatai állnak rendel­kezésükre. Az összehasonlítást az tette lehetővé, hogy azonos értékeket (illetve a polgármeste­rek ezekkel kapcsolatos érték­rendjét) vizsgáltak, olyanokat, mint például a lokalitás (a helyi érdekek prioritása a politiká­ban), a konfliktus (jelentősége a helyi társadalom életében), a radikalizmus (mint vélemény­alkotói és problémamegoldási motiváció), .. a kapitalizmus 1 (mint á társadalom „természetes1 létezési módja”, illetve „el­érendő cél”), a gazdasági egyenlőség (a polgárok között), illetve a participáció (a hata­lomgyakorlásban való tömeges részvétel). A kapott válaszok alapján négy „elméleti” vezető­típust írtak körül. A „demokrata” a tolerancia, a participáció és az egyenlő esé­lyek „talaján áll”. A „régi tí­pusú” a „rend és a stabilitás” híve. Az „autoriter” intoleráns, és ellenzi a participációt. Végül az „ingadozó” értékorientációja nem határozható meg egyértel­műen. A nemzetközi vizsgálatok eredményei - a vizsgált orszá­gok jellegétől függően - jelen­tős szóródást mutatnak az egyes „értékek között. Érdekes, hogy a kapitalizmus ott kapott nega­tív véleményeket, „ahol még nem ismerik és ahol már na­gyon jól ismerik”. A gazdasági egyenlőség a volt szocialista or­szágokban („ahol soha nem volt”) és a .jóléti államokban” („ahol volt, vagy ma is van”). Szélsőséges értékrend nemigen tapasztalható sehol sem. ügy tűnik, hogy az elit mindig a „közép” felé törekszik. A kutatók által leírt vezetőtí­pusok gyakorisága nyugat-ke­leti irányban világosan kimutat­hatóan eltolódik a demokrata túlsúlytól az autoriter túlsúly felé. A demokráciát keleten sokfé­leképp értelmezik, és főleg cél­nak tekintik, míg nyugaton egy­ségesebben értelmezik, és esz­köznek tartják. További tapasz­talat, hogy nálunk (de valószí­nűleg egész Kelet-Európábán) időben is gyorsan változtak az értékek: a ’90-ben még elsősor­ban „demokrata” polgármeste­rek ’92-ben már a „rend és a stabilitás” étékeit jelölték meg első helyen. Ennek az előadó szerint egyértelműen gyakorlati okai vannak. Összességében - fő jellemzőit tekintve - „inkább balolali” értékrend „jobbfelé” tolódott el (nem számottevően, de kimutathatóan). Böhm Antal elmondta még, hogy a vizsgálatok azt bizonyít; ják: Magyarországon a rend­szerváltás csak részleges elit­cserét eredményezett. 1991— 92-ben az akkori jobboldal za­josan tiltakozott az egykori ta­nácsi vezetők „tömeges önát­mentése” miatt. Valójában azonban országosan a polgár- mesterek egyharmada volt ko­rábban tanácselnök, és csak 35-36 százaléka a párttag. Az új kurzusok mindig a régi eliten „akarjak twrni a port”. Nálunk ugyanakkor történelmi tapaszta­lat, hogy az elitnek mindenkor „nagy az alkalmazkodóképes­sége”. Andorka Rudolf vizsgá­latai szerint az 1939-ben vezető, értelmiségi beosztású apák fiai­nak 56 százaléka 1963-64-ben vezető, értelmiségi beosztásban dolgozott. Hét-nyolc évvel 1956 után, miközben volt egy világháború, s átélték az ötve­nes éveket! E jelenség oka azonban első­sorban nem politikai vagy er­kölcsi jellegű, objektív háttere az a szaktudás, amelynek az elit birtokában van, s amelyet egyetlen hatalom sem képes nélkülözni, függetlenül attól, hogy milyen módon és mérték­ben politizálódnak át a társa­dalmi viszonyok. Ez a magyarázata annak, hogy az elitnek mindig is meg­volt az a képessége, hogy ön­magát „megszüntetve meg­őrizze”. SzP. , Ugrott” a Hété nyitói a 300 millió De ki viszi el a „balhét”? A megyei közgyűlés szó nélkül „lenyelt” 100 millió forintot. Ügy vett tudomást egy 100 mil­liós veszteségről, hogy egyetlen kérdés, hozzá­szólás, vélemény nem akadt. Ezután viszont közel kétórás vita követke­zett. Arról, hogy maradjon-e a megyei kórház orvos-igazgatója vagy pedig mennie kell. Ebbe viszont mindenki bele akart szólni. Boros Lajos, a megyei közgyűlés elnöke ter­jesztette elő, hogy a kórház orvos-igazgatójának a vezetői megbízását vonják vissza. „Dr. Böjthe Lajos orvos-igazgató az elmúlt 4 évben az in­tézmény gazdasági-pénzügyi helyzetének javí­tásában eredményt nem tudott elérni, a kórház súlyos helyzetbe került” - íme az indoklás egy része. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár haj­landónak mutatkozott kamatmentes kölcsön formájában kifizetni a kórház közel 300 millió forintos adósságát. Ezért azonban változást akart a vezetésben. A megyei közgyűlés pedig 10 ingatlanával felelt volna a 300 millió vissza­fizetéséért. A megyei közgyűlést mindenki befolyásolni akarta, aki csak úgy érezte, hogy köze van az ügyhöz. A kórházigazgatót támogató levelet írt a Kórházszövetség, a Magyar Orvosi Kamara. Várhegyi Attila szolnoki polgármester is ne­hezményezte, hogy miért nem szólhat bele a vá­ros ebbe a kérdésbe. Boros Lajos hangsúlyozta, hogy a tulajdonosnak, a közgyűlésnek indoklás nélkül is joga volna visszavonni az igazgató ve­zetői megbízását. Ami pedig a város beleszólá­sát illeti, a megye nagyon szívesen megosztaná a gondokat a várossal, de csak a megye vállalt 10 ingatlanával készfizető kezességet a kórház tartozásáért. Annak ellenére, hogy a megyei közgyűlés el­nöke felhívta rá a figyelmet, hogy nem felelősségre vonásról van szó, hanem a vezetés megerősítéséről, mégis a véleményt mondó közgyűlési tagok személyi kérdésként élték meg, fogták fel az ügyet. Az alaphangot Nagy Gábor testületi tag, az Elektrosoft elnök-vezér­igazgatója adta meg. Több kifogást sorolt fel a vezetői megbízás visszavonásával kapcsolat­ban, például azt, hogy miért nem kérik ki a vá­ros véleményét az igazgató alkalmasságáról? Vagy a kórházban dolgozó orvosokét? A kun- hegyesi polgármester pedig azt kérdezte: mi a garancia arra, hogy az új kórházi vezetés jobb lesz? Hiába próbálta az egészségbiztosítási ön- kormányzat jelen lévő alelnöke, Simsa Péter felhívni a figyelmet arra, hogy itt nem személyi kérdésről van szó, hogy a vita már régen nem arról folyik, amiről kellene: egy csődhelyzetben, lévő kórházról - ez nem befolyásolta a közgyű­lés tagjait. Mint ahogy az alelnöknek az a köz­lése sem, amely diplomatikusan ugyan, de tud­tára adta a közgyűlésnek, hogy amennyiben ma­rad a helyén az igazgató, a pénztár nem adja meg a 300 millió forintot. Ezt a pénzt ugyanis a többi kórháztól kell elvenniük, és egy ilyen lé­pés nem maradhat következmények nélkül. Hi­ába hozták fel azt a nyugati példát, hogy ahol ekkora hiánnyal küzd egy intézmény, ott elkép­zelhetetlen, hogy az első számú vezetőnek ne kelljen felállnia a székéből... A vitából, amely a közgyűlés megszólaló tag­jai részéről egyértelmű állásfoglalás volt a kór­házigazgató személye mellett, egy dolog derült ki teljesen pontosan és világosan, sokan nem ar­ról beszélnek, amiről szó van: a csődhelyzetben lévő kórházról és a helyzetből kivezető útról. Hogy senki nem hajlandó tudomásul venni, hogy a személyes szimpátia érvényesülésének nem most van itt az ideje. Ha valakinek, hát Nagy Gábornak, a cégvezetőnek, a megyei vál­lalkozói kamara elnökének tudnia kellene, hogy amikor pénzről van szó - különösen adósságról és csődről -, akkor nincs helye érzelmeknek, a döntéseknek racionális alapon kell születniük. Dr. Böjthe Lajos hangsúlyozta, hogy szembe kíván nézni a döntéshozókkal. Nem adatott meg neki. A megyei közgyűlés titkosan szavazott, igaz, hogy nem állt módjában, de szavazás előtt mó­dosította a szervezeti és működési szabályzatot, hogy ezt megtehesse. Hogy ne kelljen színt val­lani, ki mond igent és ki nemet. Érződött: a je­lenlévők nincsenek vagy nem akarnak tisztában lenni azzal, hogy ma már nincs létjogosultsága semmiféle pátyolgatásnak és dédelgetésnek. Hogy nagyon kemény világot élünk, ahol nap mint nap félreállítanak embereket, mert nem jól végzik a dolgukat, olyan világot, ahol igenis ki kell mondani, és nem titkosan, hanem nyíltan, vállalva a szembenézést: az igent vagy a nemet. Nem mérlegelték azt, hogy ám mindenkinek le­het véleménye, személyes szimpátiája, de a szavazatok mögött a realitásnak, a józan meg­fontolásnak kell állnia, hiszen a szavazásnak sú­lyos anyagi következményei vannak: egy kór­házról, egy megye egészségügyi ellátásának fontos bázisáról van szó. A megyei közgyűlés - mint ismeretes - nem vonta vissza az orvos-igazgató vezetői megbí­zását. Hétfőn pedig döntött az Országos Egészség- biztosítási Pénztár: nem adja oda a kórháznak a szükséges 300 millió forintot. Ezt a megyének kellene előteremtenie. Az egészben az a legszomorúbb, hogy sem a véleménynyilvánítóknak, sem a döntéshozó közgyűlési tagoknak nincs igazi felelősségük az ügyben. Akkor volna csak, ha most oda lehetne menni hozzájuk. Oda lehetné menni a Kórházszövetséghez, a Szolnoki önkormányzathoz, az orvosi kamará­hoz, a vállalkozói kamara elnökéhez, a kunhe- gyesi polgármesterhez: uraim, legyenek szíve­sek kinyitni a pénztárcájukat. Szükség volna ugyanis 300 millió forintra... Paulina Éva Csángó sorskérdések Csángó sorskérdések címmel tudományos tanácskozást ren­dez október 28-tól 30-ig Újkí­gyóson a Lakatos Demeter Egyesület; az előadás-sorozat egyben az egyesület közgyűlése is lesz. A húsz évvel ezelőtt elhunyt moldvai - szabófalvi - költő nevét viselő, a keleti magyarság sorsáért felelősséget vállaló egyesületet az újkígyósi Ipolyi Arnold Népfőiskola látja ven­dégül, s a tanácskozásnak a községháza ad helyet. A csán­gókutatók újkígyósi találkozó­ján a program szerint huszonöt értekezés és beszámoló fog el­hangzani, az előadók átfogó ké­pet adnak a moldvai magyarság történetéről, nyelvéről, hagyo­mányairól, művelődésének mai nehézségeiről és lehetőségeiről, a katolikus egyház egykori és mostani szerepéről. (MTI) Sertéspiac: égbe szökő árak, kimerült támogatási keret A hízósertések számának csökkenése szinte árrobba­nást okozott a felvásárlási ol­dalon. A Solami a nagyüzemi sertésekért már 150-160 fo­rintot fizet, s a kistermelők sem járnak rosszul. Várható, hogy mindezek hatására meg­lódul a tenyésztési kedv, bár a tenyészállat-támogatási keret kifogyott. A több éve tartó haszonállat­fogyás érezteti hatását a piacon. A sertések felvásárlási ára ta­vasz óta folyamatosan emelke­dik, a Solami Húsipari Rt. a nagyüzemi hízókért 150-160 fo­rintot fizet kilogrammonként, a kistermelők pedig jelenleg kö­zel 140 forintot kapnak. A ter­melőt fokozatosan bombázzák ajánlataikkal a felvásárlók, s ál­talában az nyer, aki azonnal és készpénzzel fizet.- A Solami még tudja tartani a piaci tempót - mondotta kér­désünkre Lévai Julianna vezér- igazgató, azonban hozzátette: - A további felvásárlá- siár-emelkedésnek reális alapja nincs, ugyanis a fogyasztói ol­dalon nem emelhetők tovább az árak, a vállalat pedig nem tudja lenyelni az esetleges vesztesé­get. A húsipari cég jelenleg he­tente 1500 darab sertést vág le, szemben a szükséges 2500-zal. Az alapanyaghiányt ezért im­portból fedezik, melyet még 148-150 forintos áron szereztek be. Ha a hízósertéseket darab­szám szerint vizsgáljuk, akkor az ország ellátására ugyan ele­gendő, viszont a kínálatra ez rá­nyomja a bélyegét. Hiszen egy sertésből nem lehet nyolc pácolt sonkát előállítani. A felvásárlási árak emelke­dése minden bizonnyal maga után vonja a tenyésztési kedv növekedését, melyet legfeljebb a választási malacok árai tarta­nak féken. Információink sze­rint - melyet a megyei FM-hi- vatal is megerősített - egy-egy választási malac ára 3500-4000 forint között mozog (170-200 forint/kg). Ráadásul ebből sincs sok, a falugazdászok elmondá­sai szerint a hetipiacokon igen szerény a felhozatal. A sertés­termeléshez, az állomány növe­léséhez az állam támogatással kívánt hozzájárulni. így egy-egy vemhes kocasüldő megvásárlásához 5000 forint támogatás igényelhető. Viszont a keret kimerült, ezért már az újabb igényeket nem tudják ki­elégíteni - tudtuk meg az FM-hivataltól. Azt is elismer­ték, hogy rendkívül sok utánajá­rást igényel, az ügyintézés pe­dig nagyon bonyolult. Ráadásul már vásárolni sincs honnan, ugyanis a támogatással is meg­növekedett keresletre a tenyé­szetek nem készültek fel. Ettől függetlenül a megyében eddig 1700 vemhes kocasüldőre kért támogatást összesen 20 termelő - ebből négy nagyüzem. -ez­Az igényes nők hetilapja GYÖNGY Mindenről, ami érdekli a nőket: John Travolta, a boldog apa Udvarlás: kellenek a szép szavak Ha az asszony az idősebb Vállalkozó nők Vámos Magda, a divat nagyasszonya Néhány jó tanács a lágy nyár típusú nőknek Húsz perc a szép mellért - Frizura és egyéniség Férfiak skatulyában - A klimaxról mindenkinek Extra! GYÖNGY Receptgyűjtemény - hogy az Öné legyen a legjobb szakácskönyv! Az igényes nők hetilapja >

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom