Új Néplap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-12 / 240. szám

A finn testvérváros kamarájának elnöke szerint: Továbblépés a vállalatok közötti kapcsolatok terén szükséges A MOSZ javaslatai a kormány agrárprogramjához Az elmúlt négy évben a termelő anyagi ágazatok közül a mező­gazdaság teljesítménye - több mint egyharmadával - esett vissza a legnagyobb mértékben. Nyilvánvaló, hogy a mezőgazdaság terme­lésének gyors ütemű emelése nélkül nem juthatunk ki a gazdasági válságból. Reálisan számolni kell azonban azzal, hogy az ágazat sa­ját erejéből nem képes a válságból kikerülni. A mezőgazdaság nem képes arra, hogy a nemzetgazdaság teherviselő ágazata legyen. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége el­nöksége a válság feloldása, az agrártermelés talpra állítása érdeké­ben többek között az alábbi sürgős intézkedéseket javasolta a kormány agrárprogramjába beépíteni. Mint arról hírt adtunk, az elmúlt hét végén Szolnokra lá­togatott finn testvérvárosunk, Riihimáki kereskedelmi ka­marájának elnöke és titkára. A kamara elnökével, Juhani Syrjámáki-vel - aki egyben az EKOKEM Hulladékégető és Hasznosító vezérigazgatója is - beszélgettünk.- Miben tudnak segítségére lenni a megyénkben éppen szer­veződő kamarának?- A tapasztalatunkat tudjuk átadni, azt felhasználva köny- nyebben tudna dolgozni a fel­álló kamara. Ebbe beleértem a munkánk, az elveink megismer­tetését is. Ezzel elősegítenénk egyúttal a nemzetközi üzleti kapcsolatokat is.- Ez utóbbi miben testesülhet meg?- Elsősorban adatok továbbí­tásában. így tájékozódhatnak majd mind a magyar, mind a finn cégek arról, hogy milyen üzleti lehetőségeik vannak, va­lamint már a kiválasztott part­nerekről is információcsere tör­ténhet. Megemlítem, hogy Riihimáki és Hyvinkáá városokban mű­ködő kamara területén mintegy ötezer cég tevékenykedik. Ezek közül tíz vállalat Finnország 500 legnagyobbjaihoz tartozik. Emellett sok kis vállalkozás is A farmerszövetség szakértői szerint a családi gazdaságok eredményesen gazdálkodni csak akkor tudnak, ha új típusú szövetkezeteket, a magánbirto­kosok szövetségén alapuló ön­kéntes társulásokat hoznak létre. Fontos, hogy kialakítsák pénzügyi támogatási rendsze­rüket, gondot fordítsanak a szakképzésre, a minőségre, a marketingtevékenységre.- Mennyiben hasznosíthatók Magyarországon az amerikai tapasztalatok? - kérdeztük dr. Kozma Hubától, a Gazdakörök Országos Szövetségének elnö­kétől.- A farmergazdálkodás fel­tételeit illetően lényegi kü­lönbség a két ország között, hogy Magyarországon kiseb­bek a családi gazdaságok. Az amerikai farmok negyede van magánkézben, ők már régen kijárták azt az iskolát, amiben most mi bukdácsolunk. Az amerikaiak által felvetett új tí­működik, melyek számára ugyanúgy fontos külföldi part­nerek keresése. E területen lehet továbblépni, már csak azért is, mert ehhez preferenciák is tár­sulnak.- Miben látja a közgazdasági társaság és a kamara további együttműködési lehetőségét?- Immár a tettek mezejére kell lépni, s vállalatok közötti kapcsolatokat kell létrehozni. Ehhez kell segítség mind Ma­gyarországon, mind nálunk.- Miután még nálunk to­vábbra sem megoldott a hulla­dékkezelés, azután érdeklődöm, hogy ez Finnországban hogyan történik?- A háztartási hulladékokat a helyi igazgatás veszi át, illetve annak szervezete. Ez idáig mindez ingyenesen történt, vi­szont az új hulladéktörvény sze­rint, aki hulladékot produkál, annak meg is kell fizetnie ennek kezelését. Az összegyűjtést követően a településtől hozzánk, az EKO- KEM-be kerül a hulladék, me­lyért mi számlázunk a település felé. A nagyobb ipari üzemek­kel közvetlen a kapcsolatunk, il­letve emellett léteznek hulla­dékbegyűjtő vállalkozások is. Minden szabályozás ellenére nem teljesen megoldott nálunk sem a hulladék elhelyezése és ártalmatlanítása. Bár a nagyvál­pusú szövetkezés sem teljesen új a számunkra, hiszen a ma­gángazdák a második világhá­borút megelőzően már szer­veztek gazdaköröket, hitel- és értékesítő- (hangya-) szövet­kezeteket. A negyvenes évek végén ez az egyébként nagyon jól működő hármas egység felbomlott: a hangyaszövetke­zetekből áfészek lettek, a hi­telszövetkezetekből takarék- szövetkezetek, a gazdakörök­ből kolhozok. Szövetségünk szeretné elérni, hogy az egyéni gazdák egymással szövet­kezve ismét vegyék kezükbe a gazdálkodásnak a termeléstől az értékesítésig tartó folyama­tát.- Mi akadálya van minden­nek?- A pénztelenség. Megalá­zóan nehéz helyzetben vannak a gazdák. Hiába van földjük, ha arra nem kapnak hitelt, hi­ányzik a jelzálogtörvény. A másik nyomasztó gond a piaci lalatok az előírások szerint jár­nak el - féltve hírüket a ki­sebbek ennél könnyebben fog­ják fel a kérdést. Ráadásul ne­héz az ellenőrzés is. Éppen ezért sok figyelmet és energiát fordí­tunk az oktatásra, melyet már az iskolákban elkezdünk.- Mekkora mennyiségű hul­ladék érkezik az EKOKEM-hez évente?- Átlagosan 75-80 ezer tonna.- Milyen az összetétele?- Az említett mennyiségnek közel 40 százaléka használt olaj. Ezt kezeljük, hogy újra­hasznosítható legyen. Ez eset­ben körülbelül 3 százaléknyi a visszamaradó - tovább már nem hasznosítható - hulladék. Emellett vannak speciális hulladékok is, melyet tovább szállítunk más hulladékfeldol­gozóknak.- Mi történik a hulladék be­érkezésekor?- Minden beérkező szállít­mányt analizálunk, megvizsgá­lunk.- Hogyan történik a szelektá­lás? A beérkezés előtt vagy után?- Ezt nem lehet másképp megoldani, csak kézi munka­erővel. Ezért a beérkezett hul­ladékot emberek válogatják szét. értékesítés bizonytalansága, esetlegessége. Konjunktúrák, dekonjunktúrák váltják egy­mást. Nem várhatunk arra, hogy a kormány majd intézke­dik, piacot szerez, becsoma­golja a termékeinket. A ma­gunk érdekében nekünk kell kezdeményezni, kiépíteni azokat a külföldi partnerkap­csolatokat, amelyekre hosszú távon szükségünk van, s ame­lyek közös vállalkozásokban gyümölcsözhetnek.- A farmerszövetségnek jó a kapcsolata az amerikai kor­mánnyal, milyen az önöké a ha­zai kabinettel?- Őszintén szólva tartottunk attól, hogy a baloldali kor­mány újra kolhozosít, a gaz­dák féltették a földjeiket. Ez a félelem mára megszűnt, jó kapcsolat alakult ki a Földmű­velésügyi Minisztérium poli­tikai államtitkárával, a parla­ment mezőgazdasági bizottsá­gával, jó a viszonyunk a kor­mánypárti és ellenzéki politi­kusokkal egyaránt. Az állami tisztségviselőkkel való együttműködés egyre inkább munkakapcsolattá alakul. Mindkét fél érdeke, hogy ne robbanással fenyegető helyzet, hanem jó partneri viszony ala­kuljon ki. Újvári Gizella Ferenczy Europress Jaguárok Magyarországon Havonta egy-egy autó eladá­sát tervezi Magyarországon a Jaguár Hungary Kft., amely kedden mutatta be a márka új, XJ modellsorozatát. Semsey Lajos ügyvezető igazgató el­mondta, hogy a vezérképviselet tavaly februárjában nyílt meg, és az első nem teljes üzleti év­ben 18-at adtak el a nagy értékű autókból. Ez év első nyolc hó­napjában tíz Jaguár kelt el Ma­gyarországon. Év végéig várha­tóan megismétlik a tavalyi eredményeket, hiszen a most bemutatott új modellekből ötöt azonnal eladtak. Az autóipari recesszió ellenére a Jaguár el­adásai világszerte nőttek: tavaly összesen 32 ezer kocsit adtak el. Jövőre, részben az új modellek révén, 22 százalékos forgalom­felfutást és 39 ezer darab autó eladását remélik. (MTI) Agrárorientációs törvény Ezek a körülmények megköve­telik, hogy az ágazat jövője ne csak a programokban legyen megfogalmazva, hanem az állami tevékenység törvényben rögzített alapvető céljai és feladatai között is szerepeljen. Ezért igényelték és igénylik a termelők, illetve ér­dek-képviseleti szervezeteik, hogy az ágazat helyét, jövőjét az Országgyűlés határozza meg az úgynevezett „agrárorientációs törvényben”. Egyértelmű iránymutatást je­lentene, ha az év végére elké­szülne az agrárorientációs tör­vény. E törvény több mint agrár- program. Ez a törvény közép­távra rögzíti az ágazat egészének feladatait a koalíciós megállapo­dás alapján, a struktúrapolitikai irányokat, beleértve a termelési szerkezet átalakításának irányát, a birtokpolitikai elveket, az üzemszervezeti rendszer fejlesz­tésének követelményeit, nem nélkülözve az agrárszövetke­zet-politikai célokat sem. Válságkezelés I. Számításaink alapján az el­lehetetlenült mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek (főleg szö­vetkezetek) száma mintegy 700, ahol az összes vagyoni érték 100 milliárd forintot tesz ki. 1. 1. A mezőgazdaságban ki­alakult tömeges csődhelyzet le­vezénylésére szolgáló adóskon­szolidáció a mezőgazdasági szö­vetkezetek kibontakozási lehető­ségét tekintve nagyobbrészt eredménytelennek minősíthető. Az adóskonszolidációs jogszabály cél- és eszközrendszere nincs összhangban, kirekesztő rendel­kezései és a banki akciók követ­keztében az adóskonszolidációs programba a rendelkezésünkre álló adatok szerint mindössze 166 mezőgazdasági szövetkezet (a rá­szorulók kb. ötödé) kerülhetett be. A programot az agrárágazati specialitások figyelembevételével ki kell terjeszteni. Figyelembe kell venni az aszálykárokból eredő fi­zetőképtelenséget, az elmaradott térségek helyzetét, különösen a munkanélküliséget, továbbá az in­tegrációs feladatok ellátására al­kalmas szövetkezetek konszolidá­cióba történő bevonásának lehető­ségét is. 1. 2. Az 1990. évi aszály miatt felvett célhitelek 1993. II. félévtől a termelőktől a bankok által - a vonatkozó kormányhatározatot keresztező - erőszakos behajtással okozott termelői hátrányokat az adóskonszolidációba való besoro­lásnál, preferált hitelek nyújtásá­nál vagy egyéb módon figyelembe véve kompenzálni szükséges. 1. 3. Törölni kell az 1993-ban lejárt és még kiegyenlítetlen, va­lamint az egy évre prolongált termelési hitelterheket, amelyek lejárata 1994. július, illetve au­gusztus 31-re, mert azok fedezete az 1993-as pusztító aszály követ­keztében nem teremtődött meg. 1. 4. Rendezni szükséges azo­kat az állammal szembeni adós­sággá vált hiteleket, amelyeket korábban állami garanciával nyújtottak. 1. 5. Miután az adóskonszoli­dáció egy lehetséges útja, hogy az adósságot tőkerészesedésre váltja a bank, alkalmazni szüksé­ges ennek fordítottját is: a mező- gazdasági szervezetek banki tő­kerészesedésének megszüntetése fejében névértéken hitelengedést eszközölni. Piacépítési feladatok 2. 1. Az exporttámogatási rendszerben az állandó kulcsmó­dosítást meg kell szüntetni. Az exporttámogatás többségét előre meghatározott stabil kulcsokkal kell biztosítani. Közel azonos támogatást kell meghirdetni az alapanyagoknak és a belőle ké­szült termékeknek. Biztosítani kell, hogy a versenyképes termé­kek is kapjanak normatív támoga­tást a termelés orientálása érde­kében. 2. 3. Offenzív agrárdiplomáci­ával mindent meg kell tenni a ke­leti piacokra irányuló export nö­velése érdekében. Államközi szinten, akár bartermegállapo- dással kell piacot biztosítani. 2. 4. A nemzetközi normáknak megfelelően, de a hazai agrárál­lapotok figyelembevételével biz­tosítani kell a hazai mezőgazda- sági termelés és a belső piac vé­delmét. 2. 4. 1. Az importengedélyek kiadása, a fogyasztásicikk-glo­bálkvóta kerüljön nyilvános­ságra, növekedjen a vámolás so­rán ellenőrzött szállítmányok aránya. 2. 4. 2. Az illegális, jogszabá­lyokat sértő import és annak bel­földi forgalmazása visszaszorítá­sára, a hatályos jogszabályok ér­vényesítésére összehangolt in­tézkedések kellenek. 2. 4. 3. A minőségi, a humán- és állat-, valamint növény-egész­ségügyi szabályok betartása, az eredet, az áru és számlaellenőrzés rövid időn belül lépjen életbe. 2. 4.4. A GATT-megállapodá- sok életbelépése előtt alkalmazni kell a lefölözés intézményét, az időszaki engedélyezést, illetve je­lentős vámemelést kell - akár fo­kozatos lépésekkel - végrehaj­tani. 2. 4. 5. Az új vámtörvény megalkotása a kapcsolódó szabá­lyokkal együtt sürgős feladat, mert a jelenlegi védelmi rendszer nem jól működik, kijátszható, és kiterjedt kliensrendszere van. 2. 4. 6. A kormány működjön együtt az érdekképviseletekkel a nemzetközi megállapodásokban foglalt feladatok teljesítése vár­ható hatásainak felmérésében, a kapcsolódó belső szabályok ki­alakításában. 2. 4. 7. A GATT-egyezség megvalósításával kapcsolatos árértelmezések, inflációs ráta be­építése, árfolyamváltozások fi­gyelembevétele, importgaran­ciák, pótvámok kivetése és a mentesítések irányelveiben ala­kuljon ki közös munka a kor­mányszervek és az érdekképvise­letek között. A jövedelmezőség helyreállítása 3.1. Termelői jövedelmezőség javításához szükséges a mező- gazdaság költségeit növelő „köz­ponti elvonási tényezők” leépíté­sére. 3.1.1. 1995-től meg kell szün­tetni a földadót. Az energiafel­használáson keresztül érvényesí­tett adókat vissza kell adni a me­zőgazdasági termelőnek. Külö­nösen a fogyasztási adó rontja pozíciónkat a külpiaci verseny­társakkal szemben. 3. 1. 2. Ki kell iktatni a víz­készlet használati díjat. 3. 2. Az állami árbefolyásolás eszközeivel nemcsak egyenletes - az input áraktól el nem szakadó -, hanem az elmúlt 4 év hátrányát folyamatosan ledolgozó árkorri­gálást kell alkalmazni. 3. 2. 1. Az élelmezési célú búza termelői értékesítésének za­varaiból származó likviditási gondok elhárítására szükséges a garantált ár legalább részleges ki­fizetése (előleg kiadása). 3. 2. 2. Az 1995. évi betakarí- tású búza, valamint a tej, a vágó­marha és vágósertés garantált árának meghirdetésére - a tör­vénynek megfelelően - a szezon­év kezdete előtt időben kerüljön sor. 3. 2. 3. Az állami készletezés­sel mint a piacszabályozás eszkö­zével segíteni kell a mezőgazda- sági termékek árvédelmét. 3. 3. Tovább kell fejleszteni az agrártámogatások rendszerét. Szükséges egy szakmailag kor­rekt elemzésen alapuló elszámo­lás, amely reálisan számba veszi az élelmiszer-termelő vertikum költségvetési befizetéseit és tá­mogatásait. 3.3.1. A termelést szolgáló hi­telek kamatpreferenciáját fenn kell tartani, és a mindenkori ka­mat 50-60 százalékában célszerű megállapítani. 3. 3. 2. Javasoljuk, hogy a fel­használó ágazattól függetlenül bizonyos minőségjavító inputok árcsökkentésére alakítsák át a támogatások egy részét. 3. 3. 3. Az agrárszabályozás alapkérdése a gyengébb minő­ségű földön gazdálkodók hátrá­nyainak ellensúlyozása. A jelen­legi 17 AK határértéket, mint alapkritériumot elfogadhatónak lehet tekinteni. Ahhoz azonban, hogy a 17 AK érték alatti mező- gazdasági területeken gazdál­kodni lehessen, alanyi jogú tá­mogatás szükséges. 3. 3. 4. A földművelési alapok jogszabályi feltételeit szervezet­és szektorsemlegessé kell átalakí­tani, biztosítani szükséges a vég­rehajtásban az érdekképviseletek egyetértési jogát. A termelési kockázatok enyhítése érdekében úgynevezett katasztrófaalapot célszerű létrehozni. 3.4. Meg kell szüntetni az adó­rendszerben az indokolatlan, po­litikai alapon keletkezett diszk­riminatív szabályokat. 3. 4. 1. Már 1994-ben el kell törölni az ágazat minimáladóját. Ha az mégis megmarad, a társas vállalkozásokra is biztosítani kell a foglalkoztatott létszám arányá­ban számított, a kistermelőknél érvényes 1 millió forintos árbevé­telig a mentességet. 3. 4. 2. Az elmaradt beruházá­sok pótlásához szükség van arra, hogy adókedvezménnyel kombi­náltan fejlesztési hitelek hosszabb távra álljanak rendelkezésre. 3. 4. 3. A szövetkezetek üzlet­részvásárlását ma az adórendszer bünteti, pedig ez az egyik lehetsé­ges és reális megoldás. Ezért a vá­sárlási ár és névérték különbözeiét ki kell vonni az adóalapból, és ezt már 1994-re visszamenőleg érvé­nyesített szabályként kell alkal­mazni. 3. 4. 4. Lehetővé kell tenni a kedvezőtlen adottságú térségek­ben mezőgazdasági termeléssel foglalkozó személyek és vállalko­zások (beleértve a társas vállalko­zásokat is) központi adók befize­tése alóli mentesítését, hogy ebből a munkahelyteremtő, illetve -meg­tartó fetesztéseket és a tb-befize- téseketMiessen fedezni. 3.4.5. A földbérleti jövedelmet a tőkeadózáshoz kell besorolni, vagyis az forrásadó kötelezett. 3.4.6. A szövetkezet tagjainak szociális megsegítését, jogsza­bályban meghatározott mérték­ben adómentesen lehetővé kell tenni (szövetkezeti üdülés, szo- ciáis jellegű segítségadás.) A termelők pénzellátása 4.1. Már 1994-ben ki kell dol­gozni és 1994-ben alkalmazni kell a mezőgazdasági termelés sa­játosságaihoz igazodó önálló kö­zéplejáratú kamatkedvezményes forgóeszköz-hitelkonstrukció fel­tételeit és garanciarendszerét. 4. 2. A vevőkön, illetve az in­tegrátorokon keresztül nyújtott kamatpreferenciát a közvetlenül nyújtott hitelek kamatpreferenci­ájával azonos szintre kell hozni. 4. 3. Törölni kell azt a rendel­kezést, hogy csak a vonatkozó mezőgazdasági tevékenységek anyagköltségeinek fedezetére, továbbá csak pénzintézettől, csak éven belüli lejáratra vehető fel hi­tel és kamattámogatás. 4. 4. Növelni szükséges a ked­vezményes kamatozású és garan­ciális hitelek összegének felső ha­tárát. 4. 5. Az állami garanciaválla­lással felvehető hitelek esetében, ha a bank a garanciát beváltja, az adós részletre és hátrány-kocká­zatmentesen számolhasson el az adóhivatallal. 4. 6. Lehetővé kell tenni a me­zőgazdasági szövetkezetek tagjai által adott kölcsönökre is a ka­matpreferencia igénybevételét. 4. 7. Kedvezőbb feltételeket kell biztosítani a hitelszövetkeze­tek létrejöttéhez és működéséhez. 4. 8. Ä földjelzálogra alapozott hosszú lejáratú hiteleket nyújtó hitelintézmény-rendszert mi­előbb ki kell alakítani. Itt is biz­tosítani szükséges az állami ga­ranciát és a kamattámogatást.- OKTÓBERBEN megrendeli és- DECEMBER 15-ig átveszi ASTRA . J 5 ajtós, vagy Caravan típusú autóját 100,000 Ft-ot TAKARÍT MEG! Az üzembe helyezés költsége és a teletank A MI AJÁNDÉKUNK! e-0- KUMá MÁRKAKERESKEDÉS Telefon és fax: 56/361-911 *62679/1» j©­E. Z. Amerikai delegáció a gazdaköröknél Mit tanácsoltak a farmerek? A Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetsége még 1993-ban kérte az amerikai National Farmers Union segítségét a hazai gazdakörök munkamódszereinek fejlesztéséhez, a csa­ládi alapon működő magángazdálkodás elindításához, s erre akkor együttműködési megállapodás is született. Ennek kere­tében nemrégiben amerikai farmerek jártak hazánkban, hogy tapasztalataikkal, elméleti és gyakorlati tanácsaikkal segítsék a kezdő magángazdálkodókat. I»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom