Új Néplap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-08 / 211. szám
6 Szolnoki Extra 1994. szeptember 8., csütörtök Baleset a hagymaföldeken? Avagy mikor és kinek kell bejelenteni a sérüléseket Beszélgetés Horváth Károllyal A hagymaszezon indulása óta, s főként a gépi tisztítás megkezdésekor, felröppennek kósza hírek ilyen-olyan balesetekről. ahogyan a napokban is lábra kaptak. Eszerint a hagymaföldeken munkavégzés közA gép, amely könnyen balesetet okozhat ben roncsolásos eredetű balesetek történnek. Szolnok térségében többeket megkérdezve sem igazolódott be a hír. Elképzelhető - mondták hogy a falvakban történhetnek ilyen jellegű sérülések, de konkrétan egyetlen estről sem tudtak. A hagyma gépi tisztítása közben bekövetkező balesetek oka, hogy ezen gépek túlnyomó része házilag készül, s nem biztos, hogy minden esetben megfelel a biztonsági előírásoknak. Egy másik táblán dolgozó hagymatisztító gépet sikerült közelebbről is szemügyre venni. Körötte óriási zaj közepette többen is dolgoznak, a megtisztított hagymafejeket a gépről lekapva zsákolták. Kun Sándor, a gép tulajdonosa, aki egyben a munkafolyamat yeze- tője is, a belesetek hírét egyértelműen rémhíreknek nevezte.- Három-négy évvel ezelőtt, amikor megindult a gépi tisztítás, történtek ugyan balesetek, de akkor sem ezekkel a gépekkel - mondta. - Ez egy erőgép vontatta szerkezet, mely egy vagy több ventilátorból áll, ez „beszívja” a hagyma héját, a szalag végén pedig már a megtisztított hagymafejek várnak a zsákolásra. A gépet közelebbről megnézve valóban biztonságosnak tűnt, kardántengelyén védőburkolattal.- Viszont - tette hozzá -, megfelelő burkolás híján komoly sérülések előidézője is lehet. A jászberényi kórház sebészetén egyetlen ilyen balesetről tudnak, amély vasárnap történt Jászalsószentgyörgyön. A hagymatisztító gépen történt munka közben egy férfi ujjvégeit roncsolta a gép, ezért amputálni kellett. Horváth Károlytól, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Felügyelőségének igazgatójától azt kérdeztük, mely esetekben kell bejelenteni a munkavégzés során bekövetkező baleseteket.- Csak a munkabaleseteket kell bejelenteni. Nem kell viszont azt a balesetet, amely nem szervezett munkavégzés közben következik be. Például egy magángazdálkodó balesete egyértelműen nem munkabaleset. Munkabaleset az, amely szervezett munkavégzés során következik be. A szervezett munkavégzés pedig a munkaviszonyban a közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyban, szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jellegű jogviszonyban végzett munka, illetve tanulói, hallgatói jogviszony esetén a gyakorlati képzés minősül szervezett munkavégzésnek. Ami ezek közben következik be a munkavégzéssel összefüggésben, az minősül munkabalesetnek.- Ezek szerint ami a háztájikban történik, az nem tartozik önökre?- Nem, mert a munkavédelmi törvény hatálya nem terjed ki rájuk. Az igazságügy-miniszteri rendelet szerint mi munkavédelmi ügyekben, munkavédelmi szaktanácsadói kérdésekben vagyunk hivatalosak. De amikor nem szervezett munkavégzés során következik be a baleset, akkor is felkérhetnek bennünket munkavédelmi kérdésekben.- Ha nem önökhöz, akkor kihez tartoznak ezek az esetek?- Egyértelműen a polgári ügyekhez. A munkavédelmi törvény szerint a munkáltató nagyon szigorúan felel a munkavállalóért. Ugyanakkor nagyon sok fajta jogviszony jöhet létre, melyek egy része már nem tartozik az általunk ellenőrzendő területek közé. Az állam ezeket a polgári törvénykönyv szerint rendezi. Mi a munkáltatókat és a munkavállalókat vagyunk kötelesek felvilágosítani, aki lehet magyar vagy külföldi, egyéni, társas vagy állami munkáltató. Az üzemi baleset annyiban tágabb, mint a munkabaleset, hogy ott az egyéni vállalkozó, ha balesetet szenved, az üzemi balesetnek minősül, mert fizet a baleseti ellátásért.- A feketemunkák egész széles skálája sem az önök asztala?- Hivatalosan nem. Hatósági jelleggel nem mehetünk oda, nem kötelezhetünk senkit arra, hogy bármilyen gépet megjavítson, hogy biztonságos munka- feltételeket teremtsen. Egy adott táblán, ahol egy „maszek” traktoros rossz, balesetveszélyes géppel dolgozik, ha a legalapvetőbb munkavédelmi feltételek sincsenek biztosítva, mi akkor sem szólhatunk hozzá hivatalosan, de ha valaki alkalmazottként a termelőszövetkezet gépével dolgozik, munkaviszony jellegű jogviszonnyal, akkor már van beleszólási jogunk.-A törvény nem minden esetben avatkozik be?- Nem szervezett munkavégzéskor az állam egyáltalán nem avatkozik be, ha valaki a saját életét és testi épségét veszélyezteti egy munkafázis során. Ez csak és kizárólag rá tartozik, és ezért ő nem büntethető.- A munkavédelmi felügyelőségnek milyen jogosítványa, beavatkozási lehetőségei vannak?- Mi tanácsadással foglalkozunk, illetve ellenőrzünk. Az összes munkabalesetet be kell jelenteni hozzánk, ha másként nem, a hónap végén egy jegyzőkönyvben kapjuk meg. Viszont a súlyos munkabalesetet azonnal jelenteni kell, és a lehető leggyorsabban kell kivizsgálni. Súlyosnak minősülnek a halálos, életveszélyes, a súlyos csonkulásos, érzékszerv elvesztésével járó, illetve bénulást, torzulást, elmezavart, okozó balesetek. Ezeket kötelesek vagyunk kivizsgálni, feltéve, ha bejelentik. Mert volt rá példa, hogy az újságokból tudtuk meg, mi történt. Ez viszont már szabálysértésnek minősül. Mi kötelezhetjük a munkáltatót a hiba kijavítására, felfüggeszthetjük a munkafolyamatot, akár azonnal Horváth Károly is, eltilthatjuk a dolgozót, valamint szabálysértési eljárást folytathatunk le, illetve büntetőeljárást kezdeményezhetünk. A tulajdonviszonyok megváltozásával a helyzet jóval bonyolultabbá vált, egyeseket szigorúan büntet a törvény, míg másokat nem. Egyelőre úgy tetszik tehát, a háztájikban szabad a gazda. Kötelezni nem, csak remélni lehet, hogy munkavégzés során, a saját és mások érdekében mindenki betartja a legalapvetőbb biztonsági „előírásokat”, még akkor is, ha azok történetesen nincsenek leírva sehol.-tbgA pest-szolnoki vasútvonal megnyitása Szolnok, indóház. A pályaudvar távlati képe északkelet felöl. Ez év szeptember 1-jén lesz immár 147 éve, hogy megnyílt a Pestet Szolnokkal összekötő vasútvonal, új korszakot nyitva városunk közlekedési helyzetében. 1847. szeptember 1-jén, a Pest-Vác közötti vonal után, átadták az országban másodikként épült pályát. A vasútvonal megépítése nemcsak „közelebb hozta” Szolnokhoz Pestet, de előrevetítette a jövőt is: Szolnok néhány évtized múlva az egyik legfontosabb vasúti csomóponttá fejlődjön. A magyarországi vasútépítések elindítója az 1836. évi XXV. te. volt. Elsőként a Pest- Vác közötti vonal épült meg, majd 1845-ben, a Szitányi Ul- mann Móric által vezetett Magyar Középponti Vasúti Társaság megkezdte a pest-szolnoki vasút építését, mely a Bécs-Pozsony-Vác-Pest-Szolnok- Debrecen között létesítendő vonal részét képezte. Az elképzelések szerint a vasútvonal teljes kiépítésével összeköttetés jöhetett létre Erdély és az ország központi része, valamint a birodalom osztrák tartományai között. A Szolnokig vezető vasút építése kapcsán szükségessé vált több ingatlan kisajátítása, többek között akkor bontották le az útba eső Újvárosi iskolát, helyette a sínpár mellett új iskolaépület létesült. A vasút építése gyors ütemben haladt, így már 1847 szeptemberében megindulhatott rajta a forgalom. Az állomásépület (akkori elnevezéssel indóház), a vonatok fogadására szolgáló facsamok, a raktárépület és a fűtőház közel a Tisza-parthoz, a mai ó-szolnoki teherpályaudvarnak nevezett részén épült fel. 1847. szeptember 1 -jén az új vasútvonal megnyitása alkalmából nagyszabású ünnepséget rendeztek. Az örömünnep egyik kiemelkedő vendége József nádor fia, István főherceg volt. Az egykorú sajtótudósítás szerint a főherceget és a meghívott vendégeket szállító vonat reggel negyed 9-kor indult el a pesti indóháztól, és fél 12-kor érkezett Szolnokra. A szerelvény 16 kocsijában legalább hétszáz vendég utazott, köztük István főherceg, Széchenyi és Kossuth. A vasúti kocsikat két mozdony vontatta, elöl a „Haza”, utánakapcsolva az „István” nevű gőzös. A vonatot minden állomáson éljenző tömeg fogadta, Cegléden még nemzeti lobogókkal díszített diadalkaput és oszlopokat is felállítottak. A szolnoki indóháznál a főherceget Almásy Pál, He- ves-Külső-Szolnok vármegye alispánja köszöntötte, majd elkezdődött a pompás ebéd. A megnyitóra a vasúttársaság a vágányok fölé épített facsamo- kot hatalmas ebédlővé rendezte át, a tartópilléreket csodálatos virágfüzérekkel díszítették fel. Három hatalmas asztalt terítettek meg a népes vendégseregnek. A csarnok asztala felett a császár és az elhunyt József nádor arcképe függött, az oldalfalakat pedig a megyék címerei díszítették. Az ebéd folyamán Kossuth Lajos szokott ékesszólásával pohárköszöntőt mondott István főhercegre. Az ünnepség után a főherceg Jászberénybe, Széchenyi pedig a Pannónia gőzhajóval a Tiszán Szatmár felé folytatta útját. A vendégek 2 óra után indultak vissza Pestre katonazenekar kíséretével. A megnyitást követő napon a szolnoki lakosok mintegy 8 kocsit megtöltve utaztak Pestre, hogy kipróbálják a „vasparipa” által nyújtott lehetőséget. Az indóházban a reformkor és a szabadságharc csaknem minden jelentős személye - Széchenyi, Kossuth, Petőfi, Arany, Vörösmarty - megfordult. 1848 decemberében pedig, amikor a kormány Pestről Debrecenbe utazott, a szent koronát rövid ideig a szolnoki indóházban őrizték. A vasútépítés Szolnoknál nem állt meg, az 1850-es években folytatták az építést Debrecen irányába. Az első elképzelések szerint a nyomvonal a régi indóháztól a Tisza-parton haladt volna tovább. A város kérésére azonban a tervezők elálltak szándékuktól, és a vasutat, nagy ívvel észak felé megkerülve a várost, Szajol irányába vezették át a Tiszán. 1857-ben már a mai •irte Zeitung, 1851. március 1.) pályaudvar helyén avatták fel a második szolnoki vasútállomást. A régi indóház így fejpályaudvar maradt, és 1858-tól a teherpályaudvar felvételi épületeként működött. Az egykori indóház egyemeletes, szürke vakolattal borított épület. Tetőszerkezetének kiálló gerendáit az eredeti, 1847-ben készült faragás díszíti. A tetőzeten valaha egy óratorony is állt. Az állomás tervezője Paul Sprenger, udvari építészeti tanácsos (jelentős építész, többek között a bécsi fő- vámház és a pénzügyigazgatóság alkotója). Az indóház kivitelezési munkáit Zitterbarth Mátyás, pesti építőmester vezette. Az eredeti épületegyüttesből az indóház, a faraktár és az egyemeletes fűtőház még ma is áll. A vonatfogadó facsamok, ahol a megnyitáskor a színpompás ebédet rendezték, eredetileg háromhajós, szabadon álló szerkezet volt, díszes homlokzati kiképzéssel, fafaragásokkal, kulisszaszerű felépítéssel. Tetőzetét ‘fazsindely borította, melyet a mozdonyfüst elvezetése céljából megemeltek. Az indóház hazánk legrégebbi vasúti állomásépülete, ennek ellenére nemhogy emléktábla idézné Széchenyi és Kossuth látogatását, de tudomásunk szerint még csak műemlékké sincs nyilvánítva. Bár az 1970-es években a Közlekedési Múzeum az épület körül egy vasúti skanzen létrehozását tervezte, ahol régi vasúti kocsikat és vontatójárműveket láthattak volna az érdeklődők. Később az 1996-os expóhoz kapcsolódóan felvetődött a gondolata egy közös vasúti-vízi-légi közlekedéstörténeti kiállítóterület létrehozásának. De ez is csak a tervezés szintjéig jutott el. A vasút felmérette az épület állapotát, és tanulmánytervet készített a helyreállításra. Ha egyáltalán lesz mit helyreállítani! Az épület ugyanis katasztrofális állapotban van. Az ablakok hiányoznak, az épület anyagát pedig szorgalmas kezek folyamatosan elhordják. Félő, hogy legrégebbi állomásépületünkből csak egy tanulmányterv marad. Szikszai Mihály levéltáros Szolnoki pillanatképek Rohanó korosztályok Talán már Önök is találkoztak Vele az utcán. Rongyosan, de tisztán jár-kel a városban, néhányon köszönnek neki, s még többen ismerik. Egy férfi, akinek életét félbevágta egy vonat, mely megölte szeretteit. Negyedszázada annak, hogy családja odaveszett egy vonatszerencsétlenségben. A férfi azóta rója céltalan útjait a városban. Azt mondják: mogorva, nehéz természetű az öreg, de megesik, hogy előre köszön az ismeretleneknek is. Mosolyogni még sosem láttam. * * * Egy másik öreget is gyakran szoktam látni. Sosincs egyedül. Öt-hat gyerek mindig ott ül mellette, s hallgatja véget nem érő meséit, melyek talán nem is mesék. Az élet méltóságáról beszél nekik, arról, hogy vigyázzanak az életre. Az öreg két világháborút élt meg: odavesztek legjobb barátai, bátyjai, egyik fülének hallása. Nem a háború borzalmait emlegeti a gyerekeknek, inkább azt, hogy miért kell becsülni a másik embert, s hogy miért ne játsszanak játékpuskával. Soha nem láttam mosoly nélkül. * * * S vannak azok a szurtos kis lurkók, akik-csoportokba verődve, mégis magányosan rohangálnak körülöttünk. Igen, már Szolnokon is vannak utcagyerekek, akik nem hiányzanak otthon senkinek, s akiknek hiányát talán észre sem veszik a szülők. * * * Egymás mellett rohannak el a korosztályok, s talán nem is tudják: mennyire szükségük volna egymásra . . . Cs. Cs. R. Az oldalpárt szerkesztette: Cs. Csáti Réka Útfelbontás hónapok óta Az Eötvös tér környékén lakók lassan megszokják, hogy törmelékhalmon kell átverekedniük magukat hazafelé menet. Sokan nem értették, s nem értik ma sem: miért van hónapok óta feltúrva az út, s felmerül az a kérdés is: miért nem tudják a munkálatokat egy időben elvégezni? Válaszért a városi önkormányzathoz fordultunk, ahol elmondták, hogy néhány hónappal korábban a Tigáz cserélte a gázvezetéket, míg az augusztusban lencsevégre kapott útfelbontást a Víz- és Csatornaművek által végzett szerkezetielem-csere tette szükségessé. Mivel a vezetékek között kötelezően előírt védőtávolság van: egy útfelbontással nem lehet elvégezni az összes munkát, hiszen egymástól nagyobb távolságra vannak a vezetékek. S persze az egyes vállalatok anyagi helyzete és egyéb tényezők is meghatározzák a munkák idejét. <
