Új Néplap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-30 / 230. szám
1994. szeptember 30., péntek Az Új Néplap Cibakházán 7 A család összes pénzét Az épülő bolt kívülről Új ház épül a falu új szőlői részén, a forgalmas út mentén. Nem lakóház lesz, hanem bolt. Fő építője a 30 éves Topa Zoltán. Az üzletben a szőlőkben, kertekben használatos szerszámokat, felszereléseket, növényvédő szereket lehet majd vásárolni, de a tulajdonos szándéka, hogy háztartási és vegyi árukat, műszaki cikkeket is árul majd. Akár tévét is eladhat, ha lesz rá igény. Kis időbe beletelik még azonban, míg készen lesz a bolt. A tervek szerint januárban lehet majd itt a kasszától először távozni. Most még a helyiség burkolása és berendezése van hátra. A házat muszájból kellett felépíteni. Zoltán ugyanis bolti eladó volt. Áprilisban a bolt, ahol dolgozott - egyébként hasonló cikkeket árultak, mint itt szeretne - megszűnt. Munkanélküli lett a 14 éve az áfésznél dolgozó fiatalember. Az elbocsátás után három napra már meg is vette ezt a telket, alaposan megtisztította a gaztól, és májusban hozzáfogtak a kis ház alapozásához. A ház árában, a 700 ezer forintban az egész család megtakarított pénze benne van. Szülők, nagyszülők is „adakoztak”, hogy a fiatalember talpra tudjon állni. Eddig még nem vett fel hitelt, de nem is akar, mert nagyon sokba kerülne. Zoltán bolti eladóként végzett. Hároméves kereskedői tanulmányát még megtoldotta másféllel, hogy boltvezetői képesítést is szerezzen. Az 50 négyzetméteres helyiség berendezéséhez, az árualap megteremtéséhez még éppen hogy maradt pénzük. Abból talán elindulhatnak. A család további segítségét még igényelnie kell, mert öccsével lesz eladó a boltban, de ha árubeszerzésen lesz valamelyikük, egy szülőnek be kell állni a pult mögé. Vagyis igazi családi vállalkozás lesz ez. A két testvér munka közben; jobbra Zoltán CÍMERES HÁZ. A faluban feltűnően sok a századfordulón épített ház; ezek az építmények szinte egyformák. Egy azonban a többi közül is kiemelkedik, mert a tulajdonos szépen rendbe hozatta, sőt, Kossuth-cí- merrel díszítette a homlokzatot. Az oldalt Tóth András és Mészáros János készítette Be lehet kapcsolódni a szennyvíz-, a telefon-, a kábeltévé- és a gázhálózatba Ez a település határozottan gyarapodik Annyi mondanivalója van dr. Tóbiás Ferenc jegyzőnek, csak győzze az ember hallgatni. Sok mindennel gyarapodott az utóbbi időben a falu. Aszfaltozták a Botond utcát. Ez azért jó, mert már nem kell kimenni a 442-es főútra, ha a falun belül valaki el akar jutni valahova. Az út ugyanis párhuzamos a főúttal, vagyis azt tehermentesíti. Az utca eddig nehezen volt járható, hiszen csak földből volt a „burkolata”. A 380 méter hosszú utca korszerűsítése 3,2 millió forintba került, amiből 2,1 milliót az útalapból biztosítottak, a többit a lakosság és az önkormányzat állta. Ugyanakkor a Báthory utcára is aszafaltburkolatot húztak, mert azt annyira „megviselte” a szennyvízhálózat építése, hogy kövezete megkívánta a felújítást. Ezt a munkát a szennyvízhálózat kivitelezője, a Kevi- terv-Akva a helyreállítási munka keretében végezte el. így - több, csatlakozó utcával együtt - Cibak belterületén megoldódott - igaz, csak egy szakaszon - a körforgalom. Jó ütemben halad a vezetékes szennyvízhálózatra kötés a faluban. Eddig már több mint száz házat kötöttek a hálózatra a 435 ingatlant érintő szakaszon. A vezetékes szennyvízelvezetés ugyanis csak egy részét érinti a falunak. Egyelőre csak 7200 méternyi hálózatot építettek ki, a falu északi részén. A csőkígyó egy napi 450 köbméter szennyvizet feldolgozó telepbe csatlakozik. Decemberre egyébként megindul ezen az új telepen a próbaüzem. A vezetékhálózat a nyáron megépült, most folyik a rákötés. Minden háznál kiépítették a Dr. Tóbiás Ferenc csonkot, és az a terv, hogy mindenhol kötelező lesz a rákötés. Csak kellően megalapozott indokkal nem lesz muszáj a csatlakozás. Aki például idős, és kevés vizet használ, attól ezt nem kívánhatják meg. A beruházást az önkormányzat két év alatt „zavárta le”. A két év során 54 millió forint cél- támogatást kaptak, és átlagosan 40 cibakinak biztosítottak ezáltal munkát. Az egész megvalósítás 92 milliót tesz ki, nem számolva az áfát. A közeli hetekben adják át a gondozóházat is. Az épületen az utolsó simításokat végzik. A faluban, de még a megyében is alig van hasonló létesítmény. A szociális törvény kötelezővé teszi ilyenek létesítését 1997-ig. Az önkormányzat ezt a határidőt hozta előbbre. A házban 14 idős embernek nyújtanak ellátást éjjel-nappal, bentlakásos formában. Ä szociális otthontól ez annyiban különbözik, hogy az idős embernek nem kell házát eladnia, hanem innen haza is mehet. A szociális gondozási központ épületét alakították át gondozóházzá. Az érdeklődés az újfajta lehetőség iránt máris nagy. A 14 helyre máris tizenkilencen jelentkeztek. A képviselő-testület dönti el, ki fér a létszámba. A Templomiskolát is hamarosan kibővítik. Szégyen ide, szégyen oda, de itt még nincs vízöblítéses vécé. A vizesblokk tervei már készen vannak, jövő nyárra talán az új rész is készen lesz. A nyáron egyébként teljesen kifestették a központi iskolaépületet. Sikerrel pályázott az önkormányzat a területi szociális gondozás ellátásához: a napokban egy kilencszemélyes Mitsubishi mikrobuszt kaptak.. A kisbuszt októberben vehetik át. Az új járgánnyal a régi Zsu- kot cserélhetik le. Folytatódik a helyi kábel- tévéhálózatra is a rákötés. A vezeték 17 kilométeren 1992-ben már megépült, de akkor csak 250 ház csatlakozott rá. Ez a szám most már megközelíti a négyszázat, de a rákötök száma várhatóan 800 lesz. A kábeltévén a helyi stúdió rendszeres adásain kívül műholdas csatornák vételére is van természetesen lehetőség. A következő évek nagy feladatát is megemlítette a jegyző. A Matáv beruházásában a faluban is megépült a 696 állomásos digitális telefonközpont. A műszaki berendezés beszerelése folyamatban van. Az illetékesek elmondása szerint jövőre a kiépülő hálózattal rá is lehet csatlakozni. A már meglevő készülékeket - szám szerint ötvenhármat - vagy. az év végén, vagy a jövő év elején kötik az új rendszerre. A másik nagy beruházás: a Tiszazug önkormányzatai sikeresen pályáztak a településfejlesztési alapnál a vezetékes földgázhálózat kiépítésére. A pályázat szerint 1995. szeptember 30-áig meg kell valósítani a 569 millió forintos beruházást! A falura az óriási összegből 75 millió forint jut. A lakosság nagy része igényli a gázt, a bekötés portánként 38 ezer forintba kerülne. Eddig hétszázan jelentkeztek az 1300 ingatlantulajdonos közül. A gondozóházon már csak kevés munka van hátra Egy halász, Nem sok halász akad a faluban, jó, ha kettő. Közülük az egyik Mészáros Pál. A 35 éves fiatalember eredetileg is halásznak készült, Tatán végzett az ottani szakiskolában. Hogy miért választotta ezt a pályát? - A nagyapám is halász volt, valószínű, hogy az ütött vissza - véli. Édesapja géplakatos, de a fiatalembernek ehhez semmi érzéke nincsen. Nagyapja az a Tóth Bálint volt, aki a háború előtti években az egész Holt-Tiszát bérelte. Kiskora óta nagyon sokat járt a vízre. - Mindig ott evett a fene a halászok körül, mert itt nagy halászat volt ám - mondja. Strapás munka a halfogás. Este 6-kor kiveti a hálót, 11-kor végez, hajnalban pedig már 5 órakor kezd; fel kell szedni a halakat, nem szabad a hálóban hagyni „romlani”. A zsákmányt élve, vagy ha olyan nagy, felpucolva, darabolva viszi a piacra, vagy adja Mészáros Pál a csónakban el a kereskedőknek. Legnagyobb fogása egy 38 kilós harcsa volt. Mindig annyi halat fog, amennyit a piac felvesz. Míg szövetkezetben voltak, addig azt a halat is ki kellett venni a vízből, amelyről tudták, hogy úgysem lehet eladni. Vitték is a kutyagyárba az eladatlan, már tönkrement halakat. Három éve tizenhatan, megyei halászok, megalakították a Halász Kft.-t szolnoki székhely- lyel, hogy jobban boldoguljanak. Korábban - a szövetkezetben - az átvételi árak hihetetlenül alacsonyak voltak. Három forint volt a busa kilója, a harcsáé 20-27, míg a piacon már 4-500 forint volt ezek ára. Egyelőre nincsen utód. nem úgy állnak anyagilag, hogy gyermeket vállalhassanak. Lassacskán tudnak építkezni is, most is éppen toldják a házat, jó vályoggal. A fiatalember nemcsak halász, hanem vadász is. Sportvadászati szenvedélye is régi keletű. A tiszaföldvári Dózsa Vadásztársaság tagja 7 éve. Hogy jó vize legyen a ci- baki holtágnak, a kft. pályázatot adott be a minisztériumba. Egy szakaszon ugyanis nagyon mocsaras az ág. Valamikor onnan 700 ezer kéve nádat vettek le, most viszont egyet se. Ezért a természetesen pusztuló nád elmocsarasítja a vizet. Csatornát kellene kotortatni, hogy tisztulna a víz, javulna a minősége, jobb életük lenne a halaknak, vagyis több kopoltyús akadna a hálóba. Azért is strapás ez a szakma, mert sokszor se éjjele, se nappala. Gyakran kell őriznie a zsiványoktól a hálókat, mert azok sokszor megdézsmálják a fogást, ráadásul szétszaggatják a hálókat. Sikeres vállalkozás kályhacsövekre és egyebekre Kecskeméten, Szentendrén és Szerencsen is dolgoznak A főút mellett egy nagy kanyarban található az Elemgyártó és Szerkezetszerelő Kft. bádogosüzeme. Az üzem vezetője Bíró Antal, aki társával együtt a kft. törzstőkéjének 75 százalékát birtokolja. Tőkével rendelkezik még a társaságban a tiszaföldvári áfész és néhány dolgozó. A cég 1989-ben alakult, a bádogosüzem tavaly januárban kezdett. Akkoriban nagy hiány volt az égéstermékeket elvezető füstcsövekből. Eleinte külső telepükön dolgoztak, de nem fértek, ezért jöttek be, és vették meg a jelenlegi helyüket. Á cég 1989-ben az előre gyártott vasbeton és acélvázas szerkezetek összeszerelésére alakult. Később forgácsolóüzemmel bővült, majd tavaly vágtak bele a bádogosmunkába. Olyan jól „mozdultak rá” a füstcsövek gyártására, hogy múlt évben ez a tevékenység 15 milliós árbevételt hozott a konyhára, idén pedig már 30 Bíró Antal millió forintot terveznek, ami simán meg is lesz. A kft. tulajdonképpen idén januárban kettévált. Bíró Anta- léknak megmaradt a forgácsoló- és a bádogostevékenység. Az építőipari rész levált. Csakhogy ezt a területet újra felveszi az új társaság, merthogy olyan partnerekkel kerültek össze, akik acélszerkezetek építésével foglalkoznak. Társa egy olasz, ő maga egy magyar, velencei céggel került kapcsolatba. Nemrég állítottak fel egy acélszerkezetet olasz elemekből Kecskeméten, most pedig Szentendrén szerelnek. Elkezdtek egy másik nagy munkát Szerencsen is. Itt egy általános iskola tornacsarnokát állítják fel ragasztott faszerkezetből. Létszámuk jelenleg negyven dolgozó, de ilyen nagy volumenű munkákra még fel is kell venniük embereket. Cső cső hátán
