Új Néplap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-30 / 230. szám
Eddig közel 5,5 milliárdos külföldi befektetés Mennyi Jelcin fizetése? Privatizációs megyei helyzetkép Orosz jövedelmi viszonyok Megyénkben eddig 14 volt állami vállalatot privatizált az Állami Vagyonügynökség teljes egészében, s e folyamat során százharmincszorosára emelkedett a munkavállalói tulajdon részaránya, valamint a megyében lévő állami vagyon értékesítése eddig közel 5,5 milliárd forint értékű külföldi befektetést indukált. Minderről az ÁVÜ Szervezési Informatikai és Vagyonnyilvántartás! Igazgatósága tájékoztatta lapunkat. Az Állami Vagyonügynökséghez 1990. január 1-jén ösz- szesen 57 volt állami vállat került, melyek működési formája még a tervgazdálkodási rendszert tükrözte. E vállalatoknál ezután indult meg az átalakulás, kezdődhetett meg a privatizáció. Az eltelt közel négy év alatt - az 1994. augusztusi állapotok szerint - még egy állami vállalat vár átalakulásra, s összesen 27 gazdasági társaság az értékesítésre. Időközben összesen 14 céget privatizáltak 100 százalékban, köztük az Agroker Rt.-t, illetve a Solami Húsipari Rt.-t - mindkettőt privatizációs lízingtechnikával. Ám az eladások mellett 10 vállalat felszámolás vagy végelszámolás alá került, illetve megszűnt. A már átalakult állami vállalatok - gazdasági társaságok közül is - négy a „felszámolt, végelszámolt, megszűnt” kategóriába került. Az Állami Vagyonügynökség a három és fél év alatt összesen 6 társaságot adott át más vagyonkezelőnek. Az eladási statisztika persze nem ad teljes képet, ugyanis nem tartalmazza az állami vállalatok által értékesített vagyonelemeket. Ilyen például a Szolnoki Papír Rt., ugyanis azt a tulajdonos Papíripari Vállalat adta el. Mindezeket nem számolva is mintegy 336 megyei állami vállalatot érintett közvetlenül az ÁVÜ privatizációs munkája. Az ÁVÜ kimutatásai szerint az állam vállalkozói vagyonának ÁVÜ általi értékesítése összesen több mint 5,45 milliárd forint külföldi befektetést indukáltak. Legnagyobb ezek között az Elektrolux jászberényi vásárlása, mely széles körben ismeretes, hiszen a svéd cég hazánk hűtőgépgyárát vásárolta meg. Második helyen a francia Begin Say vállalatcsoport áll a Szolnoki Cukorgyár Rt. először kisebbségi, ám azóta már többségi tulajdonjogának megszerzésével. (A többségi tulajdont ez év tavaszán szerezte meg a Begin Say egy 700 milliós tőkeemeléssel.) A megyei ranglista harmadik helyén egy olasz befektető áll - a Gabrin Gianfranco and Gabrin Enrico -, amelyik a Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Rt.-nél (Mezőgép) eszközölt befektetést. Az állami vagyon értékesítése során a hazai befektetőket támogató technikák között kárpótlási jegyek és az E-hitel mellett az MRP és a privatizációs lízing is szerepet kapott megyénkben. Ilyen formában ösz- szesen 10 társaságot értékesített az ÁVÜ, mind 1993-ban. A munkavállalói résztulajdonosi program keretében 660 millió, míg a lízingtechnikával közel 533 millió forint névértékű állami vagyont értékesített az ÁVÜ. Az állami vállalatok 1990-es állapotához, illetve a társaságok megalakulásakor (átalakulásakor) fennálló tulajdonosi szerkezethez képesti változást a cikk alatt található kördiagram szemlélteti. Érdemes megfigyelni, hogy a megalakuláshoz képest lényegében alig változott (19 ezred százalékkal nagyobb lett) a külföldi befektetők aránya. Ugyanakkor a magyar befektetők aránya mintegy hatszorosára, a munkavállalói tulajdon aránya pedig majd 130 szorosára emelkedett. Azonban továbbra is van tennivalója az Állami Vagyonügynökségnek - illetve, ha a parlament elfogadja a két privatizációs szervezet ösz- szevonását, akkor az újonnan felálló szervezetre hárul a feladat -, hogy értékesítse azt a még mindig hatalmas állami tulajdoni hányadot, amit a megyei társaságokban magáénak tudhat az ÁVÜ. - ez Borisz Jelcin alighanem a világ egyik legrosszabbul fizetett elnöke. Egy moszkvai hetilap közléséből kiderült, hogy az államfő jövedelme szeptemberben 915 300 rubel volt, ami 380 dollárnak felelt meg. Az Argumenti i Fakti című hetilapban közölt hír szerint Jelcin lemondott az állami alkalmazottakat megillető pótlékokról is, így fizetése kevesebb, mint a Duma elnökéé. Ivan Ribkin alsóházi elnök mintegy másfél milliót (625 dollárt) visz haza havonta. Az alsóházi elnököt 790 000 rubeles illetményén felül ennek 40 százalékát kitevő pótlék is megilleti. Az orosz elnöknek viszont jóformán nincsenek kiadásai, ugyanis az állam teljes körűen fedezi szükségleteit: szolgálati lakás, pihenőház (dácsa), valamint gépkocsi illeti meg, és ruhatárára sincs különösebb gondja. Az orosz miniszterek fizetése 790 000 rubel. Ugyanennyit kapnak a parlamenti képviselők, amelyhez havonta öt mini- mimálbémek megfelelő, összesen 102 500 rubeles költségtérítés járul. Borisz Jelcin három éve kötelezte a vezető állami hivatalnokokat jövedelmeik bevallására, azonban a rendelet ellenére is sűrű homály fedi, hogy ki mennyit visz haza az állami csúcsvezetők közül. Jelenleg a minimálbér 20 500 rubel Oroszországban. Egy kilogramm fehér kenyér ára mintegy 1200 rubel, a minimálbérből pedig éppen két kilogramm húsra futja. Más kérdés, hogy az átlagfizetés jelenleg mintegy 80 000 rubel (33 dollár), ami viszont ugyancsak a szegénységi küszöbb alatti, szerény életszínvonalat tesz lehetővé. Ä vállalkozói szférában a havi jövedelmek ennek sokszorosát teszik ki. Az alsó határ egymillió rubel körül mozog, ami máris meghaladja az orosz elnök fizetését, a felső határ viszont a csillagos ég. Egy viszonylag szűk réteg, az orosz társadalom egy százaléka, kimagaslóan magas jövedelemmel rendelkezik. Ennek szembeötlő példája, hogy a legnagyobb, luxus osztályú Mercedes gépkocsik eladási számait illetően vezet Oroszország és az „újoroszoknak” nevezett réteg képviselői a világ legfelkapottabb tengerpartjain vásárolnak luxusingatlanokat. (MTI) „Aranyláz” Titokzatos kincs tartja izgalomban Binh Thuan dél-vietnami tartomány lakosságát. Sajtójelentések szerint valóságos „aranyláz” tört ki a vidéken, miután egy bizonyos Thai Nghiem Tung nevű orvos azt állította, hogy 1993 áprilisban egy bőrből készült régi térkép segítségével Tanh Linh erdőségében egy vízesés zuhataga alatt jelentős aranykincsre bukkant. A helybéli lapok tudni vélik, hogy az orvos kérte a hatóságokat, hozzák felszínre a kincset, és adják neki a felét. Azok azonban az eddig még ismeretlen nagyságú kincsnek csak egy százalékát akarták neki átengedni. Az orvos olyasmit is állított, hogy merényletet kíséreltek meg ellene Ho Si Minh-városi házában. Szerinte a titokzatos kincs a Champa dinasztia idejéből való - ezt a királyságot a vietnamiak a XV. században meghódították. A hanoi kormány katonákat küldött a kincs felkutatására, hogy elejét vegye a további híreszteléseknek. (AFP-MTI) A lakossági betétek garanciája / • • AVU tulajdonrésszel bíró társaságok tulajdonosi szerkezete Megalakuláskor Jelenleg 84.84% ÁVÜ 65.86% ÁVÜ : ! 1 10.65% Külföldi befektetők 0.05% Munkavállalók 2.31% Magyar befektetők 2.15% Önkormányzatok I 10.84% Külföldi befektetők 14.12% 'W- 6.48% Magyar befektetők Munkavállalók 2.71% Önkormányzatok Forrás: Állami Vagyonügynökség Ahogy Japánból látják „Feljövőben” a magyar borok A magyar borok - különösen a fehérek - egyre jobb hírnévnek örvendenek, s ez az utóbbi egy évben japán, európai és amerikai beruházók figyelmét is felkeltette. Egyebek mellett ezt emelte ki a magyar borokról és borászatról közölt cikkében az Asahi Evening News című angol nyelvű japán napilap. A terjedelmes írás szerzője, Davis Barrager, ismert szakíró, aki rendszeresen publikál borászati és gasztronómiai tárgyú cikkeket a japán és a nemzetközi sajtóban. „Ismét emelkedőben van a borok világának egyik legrégebben ismert csillaga” című írásának bevezetőjében megállapítja, hogy Magyarország, amely vezető helyet foglal el a borászat területén Kelet-Európábán, mostanában lendületes ütemben privatizálja gazdaságát, miután hagyományos piacainak felét elvesztette. Áttekintést ad az ezredéves múltra visszatekintő magyar bortermelés eredetéről, a jelenleg előállított borfajták kategorizálásáról és minőségi jellemzőiről, valamint a 13 legfontosabb bortermelő vidékről. Ezek közül külön is részletesen foglalkozik a Tokaj-hegyaljai régióval és az ott termelt borokkal. Megemlíti, hogy noha Balaton- boglár környéke a legfiatalabb magyar bortermő vidék, az utóbbi években komoly hírnévre tett szert „BB” márkajelű termékeivel, amelyek a minőség szinonimájává váltak. Kitér arra is, hogy - japán mércével mérve - Magyarországon igen kedvező a borok ára, mind a kiskereskedelmi forgalomban, mind az éttermekben. (MTI) Személyazonossági tízezerért Hamisítók paradicsoma A Németországban megjelenő hamis pénzek több mint fele Lengyelországban készül - állították bonni szakértők azon a nemzetközi konferencián, amelyet nemrég rendeztek Wroclawban. A lengyel pénzhamisítók természetesen nem csak „exportra” dolgoznak: a hazai pénzforgalomban a múlt év során 110 ezer hamis bankjegyet foglaltak le - 100 márkásokat, 100 dollárosokat, 500 ezer és egymillió zlotysokat. A legtöbb a lengyel banjegyekből volt. ami természetesen sokkal könnyebben hozható forgalomba a valutáknál. Hogy milyen gyorsan dolgoznak a pénz- hamisítók, arra jellemző - mindössze hatvan nappal az éppen a hamisítások megnehezítésére forgalomba hozott új zlotybankjegyek megjelenése után már azok másolatait is elkezdték gyártani. A pénzhamisítás mesterfokon igen tőkeigényes, mégis jól fizet - a „termelőtől” a hamisítvány névértékének feléért kapják meg a terjesztésre vállalkozó bűnszövetkezetek. Szinte az egyetlen dokumentum Lengyelországban, amit nem szokás hamisítani, az az útlevél - egyszerűbb ugyanis ellopni és átírni. Alig van azonban valami más, amit ne hamisítanának, az érettségi bizonyítványtól az autóbuszjegyig - ez utóbbiból sok milliárd zloty értékben találtak a hetekben két, Varsó közelében leleplezett illegális nyomdában. Ugyanott több mint tízezer, elsősorban az autótolvaj- és csempészbandák számára szükséges hamisított dokumentumot találtak. Ezen s hasonló iratok a piacokon is kaphatók - egy forgalmi engedély 2-3 ezer forintnak megfelelő összegbe kerül, az autó eredetét bizonyító német igazolás 600 márka, a lengyel személyazonossági 10 ezer forint. (MTI) A kétszintű bankrendszer 1987-es létrehozása után a pénzintézeti szektorban jelentős változások történtek. Ezek során a gyors mennyiségi bővülés mellett felszínre kerültek a minőségi problémák. így például a pénzintézetek igen eltérő helyzete; az ügyviteli, a banktechnikai, az informatikai elmaradás; a bankközi zsírórendszer bevezetésének késlekedése; a korszerűsített jogi-szabályozási környezet felerősítve mutatta az addig rejtett veszteségeket. A pénzintézeti rendszer stabilizálása érdekében számos intézkedés született, ezek közé illeszkedett az Országos Betét- biztosítási Alap (ÓBA) létrehozása. Az Országos Betétbiztosítási Alap létrehozásáról és működésének részletes szabályairól szóló törvény előírásai szerint az alapnak kötelező jelleggel tagja minden olyan Magyarországon működő pénzintézet - a hitelszövetkezet kivételével - amely betétgyűjtéssel foglalkozik. 1993 végén 40 bank és 255 takarékpénztár tartozott az alap tagintézetei közé - tudtuk meg a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatóságától. Az alap legfontosabb feladata, hogy a tagintézeteknél elhelyezett betétek befagyása esetén - a törvényben meghatározott időpontot követően - megkezdje a betétesek részére az általa biztosított összegek kifizetését. Az MNB-nél elmondták azt is, hogy a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló törvény módosításának megfelelően a jövőben az alap teljesíti befagyás esetén az állami garanciás betétek kifizetését is. De mi is az a befagyott betét? Befagyott betétnek minősül az olyan betét, amelyre a pénzintézet nem képes 3 munkanapon belül kifizetést teljesíteni. Az alap által nyújtott biztosítás - a kivételektől eltekintve - a betétek számától és pénznemétől függetlenül kiterjed minden olyan betétre, amelyet 1993. június 30-ig állami garancia nélkül, valamint 1993. június 30-át követően meghatározott személy nevére szólóan helyeztek el az alap valamely tagintézeténél. A biztosítás érinti továbbá a pénzintézetek által 1993. június 30-a előtt sorozatban értékpapírszerűen kibocsátott és ténylegesen forgalomba hozott okiratok útján elhelyezett betétet is, annak lejáratáig, illetve a pénzintézet által történő első visszaváltásig. Az alap az érintett pénzintézeteknél elhelyezett befagyott betétet - tőke- és kamatösszeget - betétesenként összesen legfeljebb egymillió forint összeghatárig fizeti ki. A külföldi pénznemben elhelyezett betétek az elhelyezés pénznemében (devizában) biztosítottak. Az OBA-törvény nagy hangsúlyt helyez a pénzintézetek tájékoztatási kötelezettségére - hívták fel figyelmünket az MNB-nél. A betétest megfelelően, könnyen érthető formában kell tájékoztatni a lényeges kérdésekről. így különösen az alap által biztosított betéttípusokról, a biztosítás mértékéről, a biztosítás kifizetésének feltételeiről, valamint a biztosítás igénybevételéhez szükséges eljárásról. A tájékoztatót az ügyfélfogadó helyiségekben könnyen hozzáférhető helyen kell kifüggeszteni. A tájékoztatás mellett elengedhetetlen, hogy a betétesek saját érdekükben is tájékozódjanak. A betét(es)védelem új rendszerében is törekedni kell az optimális biztonságra. Ez - többek között - magában foglalhatja a kevesebb összegű, de több pénzintézetet érintő betét- elhelyezést, értékpapír-vásárlásnál a legbiztonságosabbnak tűnő kiválasztását. Államkötvény-árfolyamok Vételi és eladási árfolyamok a Magyar Nemzeti Banknál 1994.09.3Í)-án Kötvény típusa Eladási nettó árfolyam (%) Vételi nettó árfolyam (%) Felhalmozott kamat 1994. szept. 30-ig (%) 1994/A 98,27 1994/B 96,46 1995/B 87,64 1995/C 94,87 1995/F 91,52 1995/G 92,78 1995/H 92,80 1996/A 85,00 1996/B 89,23 1996/C 88,99 1996/F 88,21 1996/H 96,71 1997/C 82,99 1997/D* 102,50 1997/E* 103,00 1997/H* 97,77 1997/J* 100,00 1997/K* 99,00 1998/A* 100,00 Magyarázat: Megjegyzés: az 1994/A államkötvény esetében maximum egymillió forint névértékű kötvényt ad el, illetve vásárol vissza az MNB. A többi államkötvénynél az eladási korlát az MNB részéről egy ügyfélnek 3 millió, a visszavásárlásnál pedig 1 millió forint naponta. 98,08 21,08 96,24 13,71 86,88 15,00 94,54 11,55 90,93 4,19 92,12 2,72 92,11 1,07 83,62 12,48 88,32 12,03 88,05 11,12 87,13 6,52 95,58 11,51 81,56 9,92 101,50 18,73 102,00 1,05 96,03 8,63 99,00 6,98 98,00 4,22 99,00 13,99 * = A *-gal jelölt államkötvények megvásárlására fordított összegek véglegesen levonhatók a személyi jövedelemadó alapból, annak 30 százaléka erejéig, feltéve, ha a befektető az államkötvényeket 1994. december 31-én birtokolja, és azokat a lejáratig birtokában megtartja. 7
