Új Néplap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-28 / 228. szám

Az idén is úsztunk az árral Ipar Az ipari termelői árak 1994 jú­liusában 0,8 százalékkal haladták meg a júniusi szintet - jelenti a Központi Statisztikai Hivatal. A belföldi célú értékesítési árak 0,7 százalékkal, az exportcélú érté­kesítésé pedig ezt meghaladóan, 1,1 százalékkal emelkedtek. Az ipar termelői árai 1994 jú­liusában az előző év azonos idő­szakához viszonyítva 11,4 száza­lékkal növekedtek. A belföldi ér­tékesítés árszínvonala ugyanezen időszak alatt 10,7 százalékkal volt magasabb, míg az exportér­tékesítések forintban mért árai 13,8 százalékkal emelkedtek. Az ipar és a mezőgazdaság belföldi értékesítésének együttes árindexe 15,3 százalékkal növekedett az elmúlt 12 hónap folyamán. Az összes értékesítést tekintve az ipar ágzatai közül továbbra is a feldolgozóipar árnövekedése a legdinamikusabb: az elmúlt 12 hónap során árai 13,6 százalék­kal, azi előző év decemberéhez mérten pedig 8,4 százalékkal emelkedtek. A bányászat és vil­lamosenergia-, gáz-, hő- és vízel­látás árszínvonala az ipar átlagá­tól elmaradóan növekedett. Az ipar belföldi értékesítésé­nek ez évi árnövekedése átlago­san 7,1 százalékos, azaz az elmúlt év decemberéhez viszonyítva árai az ipari termelői árak ugyanezen időszakban mért 7,2 százalékos növekedésével közel azonos mér­tékben emelkedtek. 1993 decemberéhez viszo­nyítva az ipar belföldi célú érté­kesítését tekintve, átlagot megha­ladóan növelte termelési árait a bányászat és villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás kivételével valamennyi iparág. Ezen belül legkiugróbb ámövekedésűek az alábbi szakágazatok: nem építési célú kerámiatermékek gyártása (33,9 százalék), szesz- és szeszesital-gyártás (23,1 száza­lék), gyógyszergyártás (22,2 szá­zalék), bortermelés (19,3 száza­lék), víztermelés (18,8 százalék), növényolajgyártás és -feldolgo­zás (18,5 százalék), valamint a műtrágyagyártás (17,6 százalék). Ugyanezen időszakhoz mérten csökkent az árszínvonal a do­hánytermékek gyártása, kőolaj- és fölgázkitermelés, valamint az uránércbányászat területén. Az ipar exportértékesítésének ez év júliusi árszínvonala 1993 decemberéhéez mérten 7,3 száza­lékkal volt magasabb. Legkiemelkedőbben növelte árszínvonalát a feldolgozóipar ágazatai közül a műtrágyagyártás (41,4 százalék), a papír s papír­termékek gyártása (36,3 száza­lék), valamint az ipari gázgyártás (19,6 százalék). Az irodagép- és számítógép- gyártás, tűzálló kerámiatermékek gyártása, valamint cement, mész, gipszgyártás ágazatokban viszont az árak a tavaly decemberi szint­től is elmaradtak. Építőipar Az építőipar termelői árai az első félévben 13,8 százalékkal nőttek az előző év azonos idő­szakához viszonyítva. Ezen be­lül legjobban, 16,4 százalékkal a mélyépítőiparban emelked­tek az árak, legkevésbé, 12,1 százalékkal az építési szak- és szerelőipar árai növekedtek. Az épületfenntatás és -korszerűsí­tés, valamint magasépítő-ipari árak az átlaghoz közeli értékben 13,2 százalék, illetve 13,6 szá­zalékkal emelkedtek. Mezőgazdaság Júliusban a mezőgazdasági termelők feldolgozásra és to- vábbeladásra történt közvetlen értékesítésnek árai az előző év azonos időszakához viszonyítva 20 százalékkal emelkedtek. Az áremelkedés üteme csökkent az előző hónapokhoz képest. Legmagasabb az árindex a gyümölcsöknél (148,5 száza­lék) és az élő állatoknál (113,17 százalék), ugyanakkor bor­szőlő, must, bor termékeknél 98,4 százalék. 1994. január-július hóna­pokban a mezőgazdasági ter­mékeket 23,1 százalékkal ma­gasabb áron vásárolták fel, mint egy évvel korábban. Az ár­emelkedés üteme itt is csökkent az első félévhez képest. A búza, az árpa és a kukorica felvásár­lási átlagára változatlanul csök­kenő tendenciájú. A legna­gyobb árcsökkenés a búzánál volt, 3300 forint tonnánként jú­niushoz viszonyítva, mely az idei termés megjelenésének kö­vetkezménye. 1993 júliusához képest mindhárom tennék átlagára emelkedett. A vágósertés, a vágómarha és a vágbaromfi felvásárlási átlag­ára az előző hónaphoz és a bá­zisidőszakhoz viszonyítva is emelkedett. A növekedés 1993 júliusához képest jelentős mér­tékű, mely az élő állatok árin­dexében is tükröződik. A malac, hízott sertés, a borjú, valamint a növendék bika és tinó piaci átlagára emelkedett júniushoz képest (a sertésé 13,90, a borjúé 17,30, a növen­dék bikáé és tinóé 14,70 forint­tal kilogrammonként). A piaci átlagárak a malacnál darabon­ként 980, a süldőnél kilogram­monként 40,60, a hízott sertés­nél 42,00, a borjúnál 57,80, nö­vendék bikánál és tinónál 55,30 forinttal voltak magasabbak, mint múlt év júliusában. Külkereskedelem 1994 első félévében a forint­ban számított külkereskedelmi árindex kivitelben mintegy 13 százalékkal, behozatalban körül­belül 11 százalékkal volt mag­sabb, mint egy évvel korábban. A forintárszint alakulását alapve­tően a forgalomban szereplő de­vizák forintárfolyamának válto­zása határozta meg, amely átla­gosan körülbelül 14 százalékkal növekedett. A devizaárak szintje kivitelben egy százalékkal, be­hozatalban mintegy három száza­lékkal csökkent. A kivitel forintárszintje a volt szocialista országok viszonyla­tában az átlagosnál jobban, kö­rülbelül 17 százalékkal, míg a piacgazdaságok esetében mint­egy 12 százalékkal emelkedett. A behozatali forgalmat volt szocialista országokkal mintegy 8 százalékkal, a piacgazdasá­gokkal kb. 12 százalékkal ma­gasabb átlagos forintárszínvo­nalon bonyolítottuk le, mint egy évvel korábban: Az exporthoz hasonlóan az importban is az élelmiszerek árai nőttek a leg­dinamikusabban, összességében mintegy 20 százalékkal. Az anyagok és a gépek behozatali árai átlagosan 12-14 százalék­kal emelkedtek, azaz deviza­áraik alig változtak. Az egy évvel ezelőttihez képest ugyan­akkor csaknem változatlan ma­radt az energiahordozó-import forintárszintje, ezen belül a piacgazdaságok esetében közel 5 százalékkal csökkent. Sikeres gépbörze Szedik a fűszerpaprikát Sikerrel zárult az Állami Va­gyonügynökség által kezdemé­nyezett, az Economix Kft. által Taksonyban kedden lebonyolí­tott nagyszabású gépbörze. A privatizációs folyamat részeként a még állami tulajdonban lévő - hozzávetőleg 3-4 milliárd forint értékű - berendezések, meg­munkáló mezőgazdasági, építő­ipari stb. gépek közül most 1500-at kínáltak eladásra, ösz- szesen 250 millió forint érték­ben. A börzén 97 berendezés ta­lált gazdára. A kezdő vállalko­zók működésük indításához fő­ként másológépeket, építőipari eszközöket vásároltak. (MTI) A hűvös idő beálltától tartva a szokásosnál korábban kezdték meg az idén a termelők a fű- szerpaprika szedését Csongrád- ban. Emiatt a megye legna­gyobb felvásárlója, a Szegedi Paprika Rt. a szerződött meny- nyiségnek, a 18 ezer tonna pap­rikának mintegy felét az elmúlt két hétben már felvásárolta. A paprikagyár a szerződött terme­lőktől az ígért áron veszi meg az első osztályú paprikát, kilón­ként 26 forintért. A másod- és harmadosztályú paprika árát pedig 5 forinttal megemelte, 20, illetve 15 forintot ad kilójáért. Kínálja áruját a gyárnak sok olyan termelő is, aki nem kötött szerződést, mert magasabb fe­ketepiaci árban reménykedett. Csakhogy a szennyezett — ól­mozott - paprika megjelenése befagyasztotta a feketepiacot, s ezek a termelők most szaba­dulni szeretnének a paprikától. A gyár még nem döntötte el, vá­sárol-e tőlük. Az idén a mennyiséget és a minőséget illetően közepes a termés Csongrádban. A papri- kagyámak világhírű terméké­nél, a fűszerpaprikánál nem kell alapanyaghiánytól tartania. (MTI) Olaszországba és Japánba Utaznak a túri szőnyegek A Túri Szőnyegszövő Kft. - amely 1991-ben jött létre - ma­gas színvonalon ápolja a régóta ismert és messze földön is kere­sett mezőtúri szőnyeg szövésé­nek hagyományait. A harminc­hat dolgozót foglalkoztató vál­lalkozás csak kézzel szövött gyapjúszőnyegeket készít. Két termékük van: a széles körben ismert torontáli, valamint az iparművészek által tervezett, változatos motívum- és színvi­lággal készülő túri szőnyeg. Ez utóbbi követi a legnemesebb magyar népművészeti hagyo­mányokat, elsősorban Kordo- váner János budapesti jeles iparművész jóvoltából. Ami a szőnyegek színvilágát illeti, az olasz divatirányzat, az Itáliára jellemző kékes, szürkés rózsaszín a domináns. Ez a szín- kombináció élénk, kellemes hangulatot áraszt azokban a laká­sokban, helyiségekben, ahol eze­ket használják. A hagyományos torontáli és a túri szőnyegek iránt változatlan az olasz és a távol-ke­leti Japán kereskedőinek érdek­lődése, kereslete a legnagyobb, 1994-ben is több millió forint ér­tékű terméket exportáltak, illetve szállítanak, a korábbi élénk né­met piac pillanatnyilag mérsé­kelt. A vásárlóerő általános csökkenése miatt - érthetően - a belföldi piac is lanyhult. A cég vezetői, dolgozói úgy vélik, átmeneti állapotról van szó, és a jövőben a belpiacon is növekszik majd a kereslet termé­keik iránt. Ebben annál is inkább bíznak, mert a kft. ügyes kezű szövőmesterei, dolgozói külön­leges, egyéni, extra igényeket is ki tudnak elégíteni a megrende­lők kívánsága alapján. Ami a mé­retarányokat jellemzi, szövőbe- rendezéeiken a legszélesebb sző­nyeg három méter, hosszúsága akár korlátlan lehet. A legkisebb harmincszor harminc centiméter. Egy ilyen kis remekmű igen al­kalmas többek között telefonalá­tétnek. A szőnyegszövés hagyo­mányőrző tevékenységét, szül­és motívumgazdagságát igazolja az a kiállítás is, amely jelenleg várja látogatóit a Szolnoki Repü­lőtiszti Főiskola Művelődési Házban.-endrész­Lakásstatisztikai évkönyv 1993 Az adattár első része a la­kásépítés, lakásmegszűnés és üdülőépítés témájával fog­lalkozik. Idősoros adatokat tartalmaz az építés, megszű­nés nagyságáról, minőségi és területi jellemzőiről. Részle­tesen bemutatja az 1993. év lakásépítési tevékenységét: milyen építtetői kör, milyen céllal, milyen építési jelleg­gel és építési formával, mi­lyen technológiával és kivite­lezői háttérrel, mennyi és mi­lyen nagyságú lakásokat, mennyi idő alatt épített. A lakásépítési költségek alakulását a gazdasági vál­lalkozások által épített új la­kóépületekre vonatkozó ada­tok jelzik. A kötet második része az 1994. év eleji lakásállo­mányt, annak nagyságát, szerkezetét és felszereltségét mutatja be megyénkénti bon­tásban. Az önkormányzati tu­lajdonban levő lakások 1993-ban történt értékesíté­séről, az ingatlankezeléssel foglalkozó vállalkozások elmúlt évi tevékenységéről megyénként, városonként szerepelnek az adatok. A kiadvány harmadik ré­sze az 1993 tavaszán Élet­mód - Időmérleg címmel le­bonyolított lakossági adat- felvétel egyes lakásadatainak feldolgozását tartalmazza. A táblázatok a lakások minősé­gét - lakások, épületek álla­potát, felújításának idejét, a lakások közelében levő kör­nyezeti ártalmak jellegét - és a háztartásfők lakásváltozta­tásának gyakoriságát mutat­ják be a háztartásfők külön­böző jellemzői (a háztartásfő kora, iskolai végzettsége, a háztartások összetétele) sze­rinti bontásban. Europapier-tervek Bővíteni szeretné magyaror­szági eladásait Ausztria legna­gyobb papír-nagykereskedelmi vállalata az Europapier AG. E cél érdekében decemberben Tö­rökbálinton megnyitja magyar- országi leányvállalata - az Eu­ropapier Hungária Papír-nagy­kereskedelmi Kft.-nek - 3000 négyzetméter alapterületű rak­tárbázisát. Az elképzelésekről szóló keddi sajtótájékoztatón a cég vezetői elmondták: a magyaror­szági kft. 100 százalékos oszt­rák tulajdonban van, három év­vel ezelőtt alakult 110 millió fo­rintos törzstőkével. (MTI) EZ IS VÁLLALKOZÁS. Nemezis a neve annak az új léte­sítménynek, melyet Angliában készítettek. Az Alton Towers város Luna Parkjának szenzációja, egész Angli­ából vonzza a látogatókat. De csak a legbátrabbak pró­bálják ki a forgó, pergő, fejtetőre álló gépet. (FEB-fotó) A Cenzor Bróker Kft. jelenti a tőzsdéről Gyengülő papírok A múlt héten sem javult a helyzet a Budapesti Értéktőzsde részvényszekciójában. A tőzs­deindex több mint harminc pon­tot zuhant, a meghatározó papí­rok gyengülése miatt. Az ala­csony árak ellenére a forgalom jelentősen visszaesett, mivel a vételi oldalon továbbra is főleg kisbefektetők állnak. A korábbi sztárpapír, az Egis piacán nem történt különösebb változás, a részvények meglehe­tősen nyomott áron, 2500-2600 forint közötti sávban cseréltek gazdát alacsony forgalom mel­lett. Nagyobb kötések csak el­vétve születtek, főleg a kisbe­fektetők adták-vették a papírt. A 975 forintos ár bizonyult a múlt héten mélypontnak a Da- nubius-részvények kereskedel­mében. A hét elején létrejött kö­tés után az árfolyam emelke­désnek indult, pénteken már va­lamivel 1100 forint felett cserél­tek gazdát a papírok. Kis forga­lom mellett, stabilan 7200 forint körüli áron kereskedtek a Pick papírjaival, a jelek szerint egye­lőre távolinak tűnik a néhány héttel ezelőtti 8000 forintos ár. A hét eleji korrekció után, vá­ratlanul érte kedden a piac sze­replőit egy 200 ezer darabos Fo- tex-kötés 362 forinton. A ki­alakult 390 forintos ár alatt lét­rejött üzlet a továbbiakban rá­nyomta bélyegét a kereske­désre, szerény forgalom mellett a hetet 375 forinton zárta a Fo­tex. Nagyot változott a Príma­gáz-részvények megítélése, az eladási láz hatására a múlt héten 2500 forint alá zuhant a néhány héttel ezelőtt a 3 ezer forintot is megközelítő árfolyam. A fél­éves eredmények tükrében ezen az áron meglehetősen jó befek­tetési lehetőségnek tűnnek a gázipari társaság papírjai. Nem örülhetnek az Aranypók és az Inter Európa Bank részvényesei sem, mivel papírjaik árfolyama az eddigi mélypontra zuhant. Az Aranypók esetében a 9 ezer forint, míg az első tőzsdei bank- részvény esetében a 12 ezer 400 forint bizonyult a negatív csúcsnak. A részvényszekcióval ellen­tétben megélénkült a kárpótlási jegyek kereskedelme. Növekvő forgalom mellett a zárónapon 470 forinton forgott a pakettek többsége. Forgó Róbert GAZDASAROK Időszerű tennivalók a kertben MS0E53!ffl^Ei A nyári- asra fordult időjárás indokolttá teszi, hogy időközönként a másodvetésű növényeinket ön­tözzük. A retek, a brokkoli, a kínai kel, az új telepítésű eper igényli a vizet. Az öntözés kö­vetkeztében viszont a mezte­len csigák megjelennek, és számottevő kárt tehetnek a lombfelületben. Főként a kínai kelt látogatják előszeretettel. A védekezést metaldehiddel végezhetjük. A tökféléknél támad a lisztharmat. A lombot lisztszerű bevonat borítja. A bokrokon még jócskán találni kis terméseket, amelyek a kö­zeljövőben szedhetők lesznek. Ezért is megéri, ha a cukkini- és patiszontöveket lehetőleg rövid várkozási idejű készít­ményekkel lepermetezzük (Kénkol 800 SC, Thiovit). ■ Gyümölcsösben kezdődött az almaszüret. A téli tárolási veszteség csök­kentése érdekében érdemes az alapos szétválogatás. Csak teljesen egészséges termést tároljunk télire. A tapasztala­tok szerint sok az almamoly által károsított termés. Ezek gyorsfogyasztásra használha­tók. Ha sok van belőle, meg­éri, hogy almalevet, esetleg almabort készítsünk. Az al­mafa alatt termés ne marad­jon, mert a kibújó lárvák meg­találják téli telelésre a nekik legmegfelelőbb helyet, a fa kéregrepedéseit. Hatásos vé­dekezés ellenük az őszi hóna­pokban a törzsre kirakott her­nyófogó öv, melyeket lehető­leg 14 naponként cseréljük. Több kertgazda tanácstalan, miért hullik korán, már szep­tember elején a szilva és kaj­szi lombja. A válasz egyér­telmű. Ha a lehullott leveleket megvizsgáljuk, jól láthatók a gombakárosítás nyomai. A leveleken apró lyukak van­nak, azok összefolynak, és a levél sárgulását, majd lehullá­sát idézik elő. A jövőt illetően megelőzhetjük a korai lomb­hullást, ha szüret után is leg­alább két alkalommal levéd- jük a fákat (Dithane M45). Szőlőben ___________ Sok kertgazdá­nál az idei szüret meglehető­sen bonyolult, de azt is m ondhatnám: emlékezetes marad. Korai érésű, főleg szagos csemgefajtákat a dara­zsak dézsmálták meg, a kö­zép- és középkései fajtákat a lisztharmat erősen fertőzte, majd bogyórepedés és karaj­rothadás következett. Az év közepén még jó termésre számítottak a szőlősgazdák. A mostani helyzetkép sem bő termést, sem jó minőséget nem ígér, legalábbis Szolnok térségében. Az eddig történt szüretek azt mutatják, hogy gyenge a cukorfok. Tartós bor készítéséhez így mindenkép­pen a must javításáról gon­doskodni kell. A cukorfokot legalább 19-20 fokig érdemes megemelni. Ebben az évben, miután több rothadt bogyó kerül a puttonyba, ezért a nyálkázás műveletét iktassuk be. A kipréselt mustba hekto­literenként 15-20 gr borként jól keverjünk el, és hűvös he­lyen ülepedni hagyjuk. A színmustot az üledékről fejt­sük le, és erjesszük. így nyer­hetünk rothadt szőlőből is kel­lemes italú bort. Kindics István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom