Új Néplap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-22 / 223. szám
1994. szeptember 22., csütörtök Hazai tükör 3 Harminchat éve történt - a tévé most keresi őket Országos hírű volt a mezőtúri lakodalom A Filmhíradó annak idején megörökítette az eseményt, a Csak nézünk ... című tévéműsor pedig felhívásban kereste azt a mezőtúri hét és túrkevei nyolc házaspárt, akik 1958 őszén a két városban közösen mondták ki a boldogító igent. A 36 évvel ezelőtti, országos hírű lakodalomról és az azóta eltelt évtizedekről faggatta lapunk munkatársa Mezőtúron Szabó Ferencet, aki akkor 25 éves volt, és feleségét, az egykori 20 éves Szőke Irént.- Kinek az ötlete volt, és kap- csolódott-e valamilyen neves eseményhez a hetes lakodalom megtartása?- Az akkori Petőfi Tsz vezetője, Csuka László volt az, aki kitalálta a közös lakodalmat - kezdi a visszaemlékezést Szabó Ferenc, akit igencsak meglepett az újságíró látogatása. Nem nézte a tévé felhívását, és a „helybéli csatornákon” keresztül sem hallott róla, hogy keresi őket a Magyar Televízió. - Tudja, az ötvenes években nagyon sok fiatal dolgozott a té- eszben, és az volt a szokás, hogy aki megnősült, az kapott egy hold háztáji földet. Mivel heten álltunk nősülés előtt, megkérdezett bennünket az elnök, mit szólnánk egy közös lakodalomhoz? Mi igent mondtunk rá, így kezdődött.- És a folytatás?- A tsz és a tanács megadta a módját. Ötven lakodalmi hintó járta körbe a várost, és ötven- tagú cigányzenekar húzta a talpalávalót. A tanácsháza nagytermében 1200 vendégnek terítettek. A fővárosból lejött Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, aki nászajándékba egy-egy herendi étkészletet hozott, és valamennyiünk feleségét megtáncoltatta.- Ezek szerint igazi, hagyományos lagzi volt?- Ami az ételeket illeti — tyúkhúsleves, birkapörkölt, éjfélkor disznótoros -, igen. A meny asszony tánc viszont nem az igazi „eladó a menyasz- szony!” volt. Be kell vallanunk- veszi át a szót a felesége -, hogy ha újrakezdenénk, csak „egyedi” lakodalmat csinálnánk. Ne tűnjék hálátlanságnak, amit mondok, de így, hogy többen voltunk, nem volt meg az esemény intim jellege. Ezt a férfiak, lehet, kevésbé, mi nők viszont igencsak éreztük.- Mi történt azóta, hogyan alakult az életük?- A három év katonaidőt leszámítva, 41 évet dolgoztam a tsz-ben. Vezettem tehergépkocsit, autóbuszt, innen mentem nyugdíjba. Méghozzá „kis- nyugdíjba”. Csak a nettó fizetést számították, így a 16-17 ezer forintos havi átlag helyett 5410 forinttal bocsátottak a „szabadságba” - mondja keserűen Szabó Ferenc. - Van ugyan 800 ezer forint értékű vagyonrészjegyem és 80 ezer forint értékű üzletrészem, de az csak van. Ki tudja, látok-e belőle valamit?- Pedig igencsak szükségünk volna rá - szól közbe a felesége.- Nem értjük, miért van, hogy mindazok, akik az egykori tsz-be semmit sem vittek be, most széthordják azt. Én tanyán nőttem fel. Az apám aratógépet, lovakat, gazdasági szerszámokat adott a tsz-nek, és cserébe még csak nyugdíjat sem kapok. Három lányt - Éva, Magdolna, Violetta - neveltünk fel, két 10 éves fiúunokánk van, a harmadikat most várjuk. Annak idején lajstromba vett tagként dolgoztam, így fizettek. A tb - hiába vittem két tanút - nem fogadta el a letöltött időmet. Hosszú évekig tbc-beteg voltam, három komoly műtéten estem át, majd gerinctörést szenvedtem. Mostanra pedig utolért a pajzsmirigybetegség és a magas vérnyomás. 67 százalékos rokkant vagyok, és higgye el, nem tehetek róla.- Mellékeshez sem jutnak? Valamikor a tsz támogatta egykori tagjait, ha mással nem, terménnyel.- Valamikor igen. Mégpedig 1 hold háztáji földdel. Ma már ez nincs. Hektáronként termett az idén 50-55 mázsa búza és mi - földjáradék címen - 12 kg búzát kapunk aranykoronánként. Ez semmi! Jószágot - disznó, tyúk - csak saját fogyasztásra nevelünk. Más lett a világ. Nem lett volna szabad szétszedni a tsz-eket. Mára már csak az évenkénti nyugdíjasvacsorák maradtak, amikor kibeszéljük magunkból a bánatot. Mint az idén, szeptember elején a ligeti Akácfa vendéglőben, ahol a valamikori vőlegények, menyasz- szonyok közül is jó néhányan találkoztak egymással. A régi híradófelvétel megtalálható a Közösségi Ház filmarchívumában. Czikkely Anna A hitelszerződéshez elegendő a személyi igazolvány Magyar Suzukik tízszázalékos előleggel Új értékesítési konstrukciót vezet be péntektől a Magyar Suzuki Rt. Az Esztergomban gyártott kocsikat mostantól valamennyi márkakereskedőnél az ár 10 százalékának befizetésével meg lehet vásárolni, s a négyéves futamidejű hitelszerződés megkötéséhez a személyi igazolvány felmutatása elegendő. A cég szeptember közepéig 11.500 kocsit értékesített, s több mint 13 ezer autót gyártott. Ez mindkét területen megfelel az 1994-es egész évi teljesítménynek. Március elején - az OTP-vel együttműködve - már bevezették a 10 százalékos értékesítést, de ekkor még két kezesre is szükség volt, s az autó átvételét hosszú, esetenként hetekig tartó hitelképességi vizsgálat előzte meg. A körülményes hitelfelvétel ellenére sokan választották az autóvásárlásnak ezt a lehetőségét: míg korábban a magyar Suzukik 65 százaléka „kelt el” részletre, a 10 százalékos akció kezdete óta ez az arány 80 százalékra, nőtt,, Lepsényi István, a Magyar Suzuki Rt. vezengaz- gató-helyettese tájékoztatójában elmondta: a most induló hitelformát egy lízingcéggel dolgozták ki, amely mögött a Postabank áll. A futamidő legfeljebb negyvennyolc hónap, a kamat valamivel magasabb, mint a továbbra is érvényben lévő OTP-hitel esetén. A márkakereskedők arra számítanak, hogy jelentős lesz az új konstrukció iránti érdeklődés. (MTI) A megye negyedik legerősebb embere A testépítést nem lehet abbahagyni A 22 éves Dombóvári Zsolt, a megyei illetékhivatal ügyintézője bizonyára nem gondolta néhány évvel ezelőtt, hogy valaha is ő lesz a megye negyedik legerősebb embere. A fiatalember 180 cm magasságához öt és fél évvel ezelőtt 60 kg társult, amikor is elhatározta, hogy testépítő lesz.- Túl vékony voltam — emlékszik vissza azokra az időszakokra, amikor elkezdett sportolni. Hobbiból kezdte, amatőrként a testépítést, ma már versenyekre jár.- Legutóbb 94 kiló volt a versenysúlyom, szeretném elérni a 103-at.- Százhárom kiló... Ránézésre nem lehet megmondani magáról.- Mert ez izomból „jön ösz- sze”.- Hogyan készül egy versenyre?- Először az ember felépíti az izomtömeget. Ilyenkor naponta 300-400 kalóriával többet eszem, mint amennyit a szervezet eléget. Ilyenkor fontos az, hogy az ember minél nagyobb súlyokat emeljen. Az étrend is szabadabb a szokásosnál: ehetek például sült krumplit, amit verseny előtt nem. A verseny előtt le kell adni a zsírt és a vizet, hogy csak az izom maradjon. Ilyenkor sokkal szigorúbb az étrend.- Mit ehet és mit nem?- Naponta általában 8-szor eszem (2 óránként). Rozskenyeret, korpás kiflit, sok rizst. A fehérje a csirkehúsból és halból Dombóvári Zsolt versenyen elhúz egy autót jön össze, sertéshúst egyáltalán nem eszem. Emellett állandóan szükség van táplálékkiegészítőkre: vitaminokra, fehérjeitalokra, ásványi anyagokra.- Ki készíti el az ételeket?- Én, mert akkor olyan, amilyet szeretnék. Vigyázni kell, hogy zsírmentes legyen az étrend. A csirkének például a bőrét nem lehet megenni, mert abban van a zsír. Kerülni kell a sült húst, inkább párolva megenni. Igaz, így nem olyan ízletes.- Megéri ez a sok lemondás?- Kárpótolja az embert, hogy látja magát edzés közben, látja. hogyan fejlődik. Most már pszichésen nem lehet abbahagyni.- Bárki lehet ilyen, mint Ön, ha eleget edz?- Mindenki alakítható, ki jobban, ki kevésbé, de az tény, hogy kell hozzá adottság is. Zsolt étrendjéhez szigorú edzésrend is tartozik. Két nap edzést követ (napi másfél-két óra) egy nap pihenő. Versenyekre is jár.' Hetedik lett a junior magyar bajnokságon, a vidékbajnokságon és az országos bajnokságon. Most a tavaszi országos bajnokságra készül, legalább hatodik helyezést szeretne elérni. Persze, ez nem olyan egyszerű, hiszen a testépítés drága sport. Zsolt is keres szponzorokat, de a mai világban ez nem könnyű. Arra a kérdésemre, hogy meddig szeretné folytatni a testépítést, így felel:- Versenyekre addig akarok járni, amíg fejlődni tudok. Hobbiszinten pedig minél tovább szeretném csinálni. Zsolt a megye legerősebb embere versenyen negyedik helyezést ért el. Mostanában guggolásban hétszer kinyomja a 220 kilót.- Az erejét hasznosítja a hétköznapi életben is? Ha például megtámadják az utcán, kiáll vagy elszalad?- Nem szoktak megtámadni. Ahogy ránézek: nem csodálom... Paulina Éva (Fotó: Barna Sándor) Kisújszálláson régi gond, hogy a Gyógyászati Segédeszközök Gyára messzire van a központtól. Mindez rendeződött, mivel a közelmúltban új üzlet nyílt a Deák Ferenc út 7. szám alatt, a 4-es főút mellett. Lehet itt vásárolni orvosi rendelvényre szobai, utcai tolókocsit, járókeretet, mankót, botot, pelenkázónadrágot. Orvosi rendelvény nélkül kaphatók a sportoláshoz szükséges védőeszközök, kondipánt, autósszemüveg, olvasószemüveg, masszírozó, PVC-fóliás ágylepedök és még sokféle termék. -MJA bereki horgászegyesület tervszerűen gazdálkodik Nemcsak fogják, telepítik is a halakat A bereki horgászegyesület 1978-ban alakult, s azóta megkapták mindkét tó kezelési jogát. Jelenleg 209 helyi tagjuk van, s 40 esetben adtak ki éves területi horgászengedélyt. Az elmúlt két évben több százezer forint értékű halat telepítettek a két tóba, s hogy nem eredménytelenül, azt mutatja az is, hogy idén már sikerült kifogni egy 12,5 kilós harcsát is. Tavaly az önkormányzattól a telepítésre kaptak 100 ezer forintot, melyet az egyesület pénzéből kipótoltak - tudtuk meg Karsai János egyesületi elnöktől és Fagyai Zsolt titkártól. ' Tavaly tavásszál a/külső tóba ,ÍÖ ezer fprint, rnjg a belsőbe 6 ezer forint előnevelt csukát telepítettek, valamint 10-10 ezer forintért előnevelt amúrt is a tóba raktak. Ősszel a külső tóba 24 mázsa ponty került, mely az idén már méretes, kifogható volt. Miután a belső tó télen sem fagy be, így a vendéghorgászok januárban is szép számmal érkeztek. Ekkor döntöttek arról, hogy 700 millió dévér keszeget és 200 kiló amúrt is telepítenek, melyek mára méretesek. Eddig 540 ezer forintot költöttek erre, hiszen a nyári hónapokban 400 kg méretes amúrt, 1160 kg pontyot raktak a tóba, melyből a vendégek jócskán fogtak másfél és három kg-os halakat. A jövő havi telepítésre kb. 300 ezer forintjuk maradt. A közgyűlési határozatukban külön rögzítették, hogy milyen fajtából mennyi halat lehet fogni, s ha a 10 kilót meghaladja a zsákmány egy darabja, akkor az engedély árát visszafizetik a horgásznak. Eddig még csak egyszer fordult elő, hogy külső tag fogott ekkora halat, s három esetben Karsai János volt ilyen szerencsés. Évente rendeznek tagjaiknak versenyt, melyet tavaly Fagyai Zsolt nyert meg, hiszen 3,5 óra alatt 280 halat akasztott a horgára. Ezt a rekordját idén is szeretné megtartani, hiszen szeptember 24-én a belső tavon lesz az idei verseny. A díjakat az egyesület és egy karcagi horgászcikk-kereskedő biztosítja. A jellemző halfajták ebben a tóban az amúr, a kárász, a keszeg, a csuka, a ponty, compó és a balun. A külsőn a ponty, az amúr, a harcsa, a keszeg, a csuka, a balin, a busa, a kárász várja a horgászokat. Szombaton a fahídnál találkoznak 7 órakor azok a sporttársak, akik a sportszerűbb, egybotos, egyhorgos versenyt Szeretik, Az intenzív telepítés-! nek köszönhetően a 23 hektáron jócskán volt horgászszerencse; és sokan pályáznak a tóban lévő 30 kilós halra is, mely még nem akadt horogra. Az egyesület tovább folytatja a haltelepítést. Eddig 900 napijegyet adtak el, s jövőre ismét bevezetik az üdülőjegyet is. - de Meszes - a kapus, aki kivédte a csatárok szemét Jó tíz évig a megye legjobb, de az bizonyos, hogy az egyik legjobb kapusa volt, mert mécsesek tucatját hozta, Kunhegyes színeiben kivédte a csatárok szemét. így Meszesnek ismerték Abádszalókon, Tiszaszen- timrén, Füreden, Kunhegyesen, Jászberényben, Kunszentmár- tonban, szóval megyeszerte, pedig bő 43 esztendeje a matri- kulába Szabó Józsefként került a neve. A Mester kocsmában - Sza- lók és Kunhegyes között - váltunk szót komák, drukkerek, ismerősök társaságában. Hogy miért lett kapus? Mert annak nem kellett rohangászni, ezt mindig nagyon rühellte. így azután a rossz nyelvek szerint beállt a lécek elé: kezdetben hébe-korba megfogta a labdát. Azután nem csak hébe-hóban, de jószerével mindig, és tizenöt évesen már a nagycsapat kapuját őrizte Abádszalókon. Ami nem mellékes, időközben 176 centire nőtt.- Hej, Meszes, mondja az egyik drukker a kocsmában, ha az a drága jó apád észak-dél irányban még tíz centit csinál hozzád, legyőzhetetlen lettél volna! Ezen ő csak mosolyog. Tényleg jó lett volna colosabbnak lenni, de hát istenem, így sikeredett. Huszonnyolc éve véd, jelenleg ismét Szalókon, a másodosztályban, és az ötödik hely körül tanyáznak. Azért nem csak a foci körül forog, forgott az élete: közben megnősült, és a nemes szándék kézzelfogható eredménye egy huszonéves ifjú hölgy, meg egy tizennyolc esztendős fiú. Jelenleg a Meszes Bt. címszó alatt kereskedik, fuvaroz, mezőgazdasági vállalkozó, földdel bajlódik, totóval-lottóval, vegyeskereskedéssel foglalkozik. Lót-fut reggeltől estig, és mellesleg élete végéig szeretne focizni. Edzésekre nem jár, ideje sincs rá. Mindig Abádszalókon lakott, és azt is elmondja, teherautójuk is akad. Erre közbeszólt egy hang hátulról.- Meszes, a kerékpárt is valid be! Szóval a bringa sem hiányzik. De valami más igen. Tíz-egynéhány kemény évet lehúzott a kunhegyesi kapuban, és amikor nem régen kitellett neki, meg egy sérülés is közbejött, jószerével azt se mondták, állj arrébb. Megsértődött, nem sértődött, ma már egyre megy, de az tény: se búcsúmeccs, se egy medál, de még egy vacsora sem. Nem mintha arra a tányér birkapörköltre rá lenne szorulva, de hát úgy érzf tett ő annyit a hegyesi fociért, hogy az efféle ábránd talán-talán nem tűnik túlzottnak. Éppen ezért vár, hátha egyszer érkezik egy telefon a hegyesi városházáról: Meszes, ha erre vezet az utad, ugorj már be hozzám! Lenne egy kis megbeszélnivalónk ... D. Sz. M. Tizenhét ország kiállítói a gazdanapokon- Napjainkban különösen fontos a szerepe az ilyen jellegű seregszemléknek, mert köztudott, hogy az elmúlt négy évben tönkretették a magyar mező- gazdaság termelési alapjait. A kormány részben emiatt határozott úgy, hogy nem csökkenti tovább a tartósan állami tulajdonban lévő gazdaságok számát. Az ágazat megújításához feltétlenül szükség van ugyanis a korszerű vetőmag-előállításra, a génállomány megőrzésére és a tenyészanyag-előállításra. É szavakkal nyitotta meg a III. nemzetközi gazdanapokat tegnap Bábolnán Kis Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkára. A négynapos rendezvényen kétszáznál több kiállító vesz részt, a tavalyi 12 helyett immár a világ 17 országából. Az államtitkár arról is szólt a népes hallgatóság előtt, hogy a tárca vezetése tisztában van az ágazat problémáival, de azok gyors orvoslására nincs elegendő pénz. Az 1994. évi pótköltségvetésből viszont 12 milliárd forintnyi többlettámogatást kap az ágazat. Emellett rövidesen komoly export- és importkorlátozásokra lehet számítani a hazai piac védelmében. Ezen és más intézkedések eredményeként a kormányzat hárommilliárd dolláros export- árbevételt kíván realizálni 1996-ban - jelentette ki Kis Zoltán. A gazdanapokon és vásáron a két nemzetközi hírű bábolnai cég - a Bábolna Rt. és az IKR Rt. - mellett elsősorban olyan kiállítók kaptak helyet, akik részt tudnak vállalni a magyar mezőgazdaság új típusú kapcsolatainak létrehozásában. A rendezvények két helyen zajlanak. A szántóföldi gép- és kukorica-fajtabemutatókat az Ml-es autópálya bábolnai csomópontja környéki földeken tartják. A másik helyszín pedig a központi bemutatótér. (MTI)
