Új Néplap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-22 / 223. szám

2 Körkép 1994. szeptember 22., csütörtök A koalíció levele az ellenzékhez Vita a pótköltségvetésről (Folytatás az I. oldalról) tér, s azt is, hogy a gazdálko­dók jövedelmi helyzete meg­rendült, magas a csődök és a felszámolások száma. Kevés az exportképes áru­alap, kiterjedt a korrupció, egyre nagyobb teret nyer a „szürke- és feketegazdaság”. A pénzügyminiszter elis­merte, hogy bár az idén növe­kedett az export s valamelyest a beruházások is, az egyensúly romlás miatt tartós növekedés­ről még nem beszélhetünk. Az import növekedése ismét csak meghaladja az export növeke­dését, jelentős mértékben visz- szaesett a működőtőke-bevo­nás is, az első félévben mind- össsze 600 millió dollár érke­zett az országba. Ismét gyors ütemben növekszik a nettó adósságállomány.- Ma már biztosan állítha­tom, hogy a ’91 óta folyamato­san romló költségvetési egyen­leg és a tavaly óta magas folyó fizetésimérleg-hiány mellett a jelenlegi növekedés gyorsuló eladósodáshoz, nem stabilizá­cióhoz és fejlődéshez, hanem rövid távon fenyegető finanszí­rozási válsághoz vezet, ami hosszú évekre visszavetné Ma­gyarországot - jelentette ki a miniszter, majd részletesen ki­fejtette a gazdasági helyzet romlásának okait. Vázolta a pótköltségvetés­ben meghatározott célokat is, kiemelve, hogy érdekegyezte­téssel, a lakosság körülménye­ire figyelemmel készült a ja­vaslat. Nyikos László, az Állami Számvevőszék elnökhelyettese a pótköltségvetéshez készített számvevőszéki jelentést ismer­tette, s rámutatott: annak főbb céljaival, irányaival a számve­vőszék egyetért. Ezek után a parlamenti bi­zottságok előadói - szám sze­rint 15 képviselő - mondták el előzetes tárgyalásaik állásfogla­lását. A parlament Kihódi Mária elnökletével helyi önkormány­zatokról szóló törvények módo­sítására benyújtott javaslatok ál­talános vitájával folytatta mun­káját. Összesen 11 fölszólalás hangzott el, jobbára az ellenzéki képviselők fejtették ki vélemé­nyüket. Szekeres Imre (MSZP) Jász-Nagykun-Szolnok megyei képviselő-frakcióvezető a vitá­ban bejelentette, hogy kedden este az MSZP és az SZDSZ frakciója nevében levelet írt Peti') Ivánnal az ellenzéki pártok frakcióvezetőinek, amelyben az önkormányzati törvény további hatpárti egyeztetését javasolja. A javaslatok általános vitáját tegnap délután lezárták, a jövő héten - ugyancsak háromnapos plenáris ülésen - a részletes vi­tával folytatja munkáját az Or­szággyűlés. S. J. Városházi sajtótájékoztató A szolnoki polgármester „sapkaügye” Úgy érzem magam, mint az ismert viccbeli nyuszi, akit egy­szer azért vertek meg, mert nem volt rajta sapka, másszor azért, mert viselte - kezdte tegnapi szokásos sajtótájékoztatóját Várhegyi Attila, Szolnok pol­gármestere. Mindennek előzménye, hogy a polgármester személyesen vizsgálta ki egy szolnoki polgár panaszát, s annak orvoslásaként egy autóbusz-megálló elkerült eredeti helyéről. Az áthelyezés viszont újabb vihart kavart, mintegy kétszáz ember sérel­mezi, és most a háborgók kere­sik a lehetőséget az eredeti álla­pot visszaállítására. Ezt követően Várhegyi Attila a szeptember végén tartandó közgyűlés két előterjesztéséről beszélt. Ezek közül az egyik Szolnok közbiztonságát javí­tandó, új rendőrőrsök létesítésé­ről szól. A képviselőkhöz eljut­tatott írásos anyag szerint a me­gyei rendőr-főkapitányság ve­zetője ajánlattal kereste meg az önkomiányzatot. A Városmajor úti, volt szovjet laktanya le­génységi épületének rendőr-fő­kapitánysággá alakítása után, körülbelül 1996 első félévében megüresedik a Szapáry u. 18. szám alatti ingatlan, s ezt a BM az önkormányzat tulajdonába adja. Cserébe az önkormányzat Szandaszőlősön és a Széchenyi városrészben épít egy-egy rendőrőrsöt. Az építési tervek alapján el­készült számítások szerint a két rendőrőrs beruházási költsége és a Szapáry úti ingatlan for­galmi értéke megegyezik. Tekintettel az önkormányzat idei „kifeszített” költségveté­sére, olyan külső finanszírozót keresett, aki a megyei rendőr-főkapitányság által fel­ajánlott ingatlanért cserébe, sa­ját pénzén egy éven belül meg­építi a két rendőrőrsöt. Ezenfe­lül átvállalja a Szapáry úti ingat­lan birtokbavételének esetleges elhúzódása miatti kockázatot, illetve az infláció okán esetleg adódó értékkülönbözet pénz­ügyi terheit. Az ügylet fentiek szerinti finanszírozását az Axon Részvénytársaság hajlandó vál­lalni. A másik előterjesztés a Szol­kom Rt. privatizációjának hiva­tott biztató irányt szabni, az elő­terjesztést most vitatják az érin­tett bizottságok. A sajtótájékoz­tatón rákérdeztünk: minek tu­lajdonítható, hogy az újabb dol­gozat elkészítésére a Hozam Rt. kapott megbízást? Várhegyi At­tila válaszában elmondta: Szol­nok legnagyobb, privatizációval foglalkozó cégéről van szó, amely eddig mintegy 2 milli­árd forint értékű vagyont érté­kesített. Vöröskeresztes pályázat A Magyar Vöröskereszt Ifjú­sági Igazgatósága nyílt, 150 ezer forint összdíjazású pályá­zatot hirdet. Két témában lehet pályázni: „Az egészségnevelés tantárgyi koncentrációja, bár­mely tantárgy és bármely osz­tály tantervéhez kapcsolódva”; valamint: „Az egészségnevelés tanórán kívüli lehetőségei és módszerei”. A pályázatok beérkezésének határideje 1994. december 10., illetve 1995. január 10. A pályázatokat névvel és címmel ellátva a Vöröskereszt Jász-Nagykun-S/.olnok Megyei Szervezetéhez (Szolnok, Mária u. 38. sz.) kell eljuttatni. A borí­tékra kérjük, írják rá: „Egész­ségnevelési pályázat”. A díja­zott pályamunkákat a Vöröske­reszt egészségnevelési segéd­anyagként nyomtatásban meg­jelenteti. Diákoknak plakátterv­pályázatot hirdet a Magyar Vö­röskereszt Ifjúsági Igazgatósága bármely egészségneveléssel kapcsolatos témakörben. Egyé­nileg és kollektiven is részt ve­hetnek általános és középisko­lás tanulók szabadon választott technikával, legfeljebb 3 alko­tással. Beküldési határidő: 1994. december 10. (Cím: Vö­röskereszt megyei szervezete.) A beküldött pályázatokat szak­értőkből álló zsűri értékeli, és tárgyjutalommal díjazza. A művek hátoldalán fel kell tün­tetni a mű címét, az alkotó ne­vét, korát, az iskolája nevét és címét. AJANDEK OLVASÓINKNAK! Hasznos információkkal 32 oldalon, , szombaton az íiCpiflp -pal. Jimmy Carter ismét közvetít Jimmy Carter készségét nyilvánította arra, hogy közvetítsen az észak- és a dél-koreai elnök csúcstalál­kozójának nyélbe ütésében. Az amerikai-haiti megálla­podást tető alá hozó volt el­nök Atlantában, a reziden­ciájául is szolgáló Car- ter-központban először Phenjan, majd Szöul ENSZ-képviselőjét fogadta. Az utóbbi diplomata átnyúj­totta Cartemek elnöke, Kim Jung Szám levelét, amely­ben a dél-koreai államfő arra kérte, hogy fejtsen ki jószolgálati tevékenységet a történelmi találkozó létre­hozása érdekében. Magyar emigráns- kerekasztai A kanadai Niagara Falls- ban rendezték meg a „Ma­gyar Nemzeti Emigrációs Vezetők” harmadik kerek- asztal-értekezletét. A ren­dezvényen részt vevők a szervezők közlése szerint kétszáz amerikai, kanadai és európai csoportot képvi­seltek. A találkozóról kia­dott zárónyilatkozat szerint „továbbra is szükség van a nyugati régióban élő ma­gyarság kapcsolatainak szo­rosabbra fűzésére és intéz­ményeik megerősítésére”. Választások Dániában Tegnap reggel Dániában, valamint külbirtokain - Grönlandon és a Fe- röer-szigeteken - megnyíl­tak a szavazóhelyiségek, hogy megválasszák az or­szág következő törvényho­zását, illetve ennek nyomán leendő kormányát. A jelen­legi, szociáldemokrata ve­zetésű négypárti koalíció nem választások eredmé­nyeként került hatalomra: a politikai botrányba kevere­dett Poul Schlütter vezette kereszténydemokrata-l i be- rális koalíció 1993 január­jában kénytelen volt le­mondani. Adótanácsadók érdekvédelme Három helyett egy kamara is elegendő lenne Még ez év februárjában, a közös piac Phare-programjának kezdeményezésére a pénzügyi szakterület dolgozói országos értekezletet tartottak annak ér­dekében, hogy létrehozzák saját szakmai szervezetüket. Az el­képzelések szerint - fentről szervezve - három érdekvé­delmi egyesülés jönne létre a könyvvizsgálóknak, a számvi­teli dolgozóknak, illetve az adó- tanácsadóknak. Az országos megalakulás érdekében febru­árban mindhárom szakma meg­alakította a Koordinációs Irá­nyító Munkabizottságát. (KIM) Mint arról korábban már hírt adtunk, ennek megfelelően lét­rejött a megyei szervezet magja a számvitelnél, s tegnap hasonló ok miatt gyűltek össze Szolno­kon az adótanácsadók. A szakmai fórumon nemcsak az érdekvédelem szükségessé­gének kérdése vetődött fel, ha­nem az is, hogy értelmetlennek látszik a három önálló szervezet megalakítása. Egyrészt mert át­fedések vannak az egyes tevé­kenységek között, másrészt, ha kötelező tagság lesz, akkor egy-egy tag nem tudja majd el­dönteni, hogy melyik szerve­zethez csatlakozzon. Egyébként mind a KIM megjelent tagjai, mind a résztvevők kamara meg­alakítását szorgalmazták. Mint elhangzott, e kérdésben nincs még végleges döntés, most ké­szül a szervezeti szabályzat, a megalakítások tervezete. így, ha a többség úgy látja, hogy egy kamara - vagy egyéb forma - jöjjön létre, akkor ez is elkép­zelhető. Ugyanis a KIM-hez eljutta­tott információkat továbbítják a munkaprogramot kidolgozó ta­nácsadó cég felé. Tegnap a megyei szervezet, illetve alapjainak megteremtése is szóba került. Általában ön­ként jelentkezők vállalták, hogy tartják a kapcsolatot a KIM-mel, illetve a kollégáikkal. Egyébként mindhárom szakmai szervezet létrehozására a Phare bocsát rendelkezésre forrásokat, az a startvonalig 50 millió forint. Azt követően há­rom év alatt fokozatosan csök­ken a támogatás. -ez­KÖNYVES NAP. A Megyei Pedagógiai Intézet az idén is megrendezte a most már hagyományosnak számító könyves napot. Tegnap dél­előtt könyvvásárt tartottak, melyen saját könyv­árudájuk mellett a Nemzeti Tankönyvkiadó portékáit is megvásárolhatta a szép­számú érdeklődő. Gazdag kínálatukban szerepeltek: új tankönyvek, az órák színe­sebbé tételéhez használható segédanyagok, nyelvköny­vek és más meglepetések is.-Mészáros­A kulturális bizottság tárgyalt róla Mi lesz veled, szolnoki VMK? Automobil ’94 Előtérben a háttéripar címmel szeptember 28-a és október 2-a között rendezik meg az Auto­mobil '94 nemzetközi jármű­ipari szakkiállítást. A Buda­pesti Nemzetközi Vásár terüle­tén összesen 254 kiállító mutat­kozik be. Közöttük lesz több au­tós márkaképviselet, illetve az autózás háttériparához kapcso­lódó vállalkozások is. így a vá­sár többek között alkatrészek és felszerelések, gépjárműjavítás, fényezés, garázsipar tematiká­ban kínál látnivalók. (MTI) Tegnap délután ült össze Szolnok megyei jogú város kulturális bizottsága, hogy több napirend mellett megvi­tassa a Városi Művelődési Központ által benyújtott ter­vezetet is, melyben a VMK hosszú távú szakmai elképze­lései szerepelnek. A hosszú távú szakmai el­képzelések megvalósításához szükséges lenne néhány külső és belső építészeti átalakítás is az épületben - ezekről a terve­zet részletesen beszámol -, mindezek megvalósításához azonban pénz kell. A legnagyobb gondot a tulaj­donviszonyok rendezetlensége okozza: az intézmémy a megyei önkormányzat tulajdona, míg működtetője a város. Mint Bállá György elmondta: amíg nem rendeződnek a tulaj­donviszonyok, addig sem a me­gye, sem a város nem költ a VMK-ra, noha az épület s a technikai berendezés hosszú évek óta felújításra vár. A kulturális bizottság véle­ménye szerint a VMK által be­nyújtott tervezet igényes, sok szempontból végigondolt, s sze­rintük a városnak szüksége van az intézményre. A kulturális bizottság egyik tagja azonban hangsúlyozta, hogy az intézmény a megye számára csak financiális, hiszen Szolnok lakossága élvezi a VMK nyújtotta szolgáltatáso­kat. A vita során felvetődött, hogy a megye adja át a művelő­dési központ tulajdonjogát a vá­rosnak - mint azt tette például évekkel ezelőtt a Szigligeti Színház esetében, valamint az is, hogy mi lesz, ha a megyét nem érdekli majd, hogy hol elé- .gíti ki Szolnok lakossága kultu­rális igényeit. A VMK tervezetéről, illetve a tulajdonviszonyokról szóló vi­tának összesen két hozzászólója volt, így rövid időn belül szava­zásra került sor. A kulturális bizottság öt igen szavazattal és egy tartózkodás­sal úgy döntött, hogy a VMK hosszú távú szakmai elképzelé­seiről alkotott állásfoglalásukat továbbítják a megyei közgyű­léshez, illetve annak elnökéhez. Lesz Kunszentmártonban tűzoltóság? (Folytatás az /. oldalról) nem tudja ellátni, akik kisebb megszakításokkal, napokon ke­resztül, minimális pihenés mel­lett egyik eseménytől mennek a másikhoz. A kunszentmártoni polgár­mesteri hivatal már 1991-ben és az azt követő évben is kére­lemmel fordult a tűzoltóság ak­kori országos vezetése felé. Ám kérésüket akkor gazdasági és személyi feltételek hiányára hi­vatkozva elutasították. A hely­zet rosszabbodása, illetve a tűz­esetek nagy száma azonban indokolttá tette, hogy a napi­renden ismét szerepeljen a hiva­tásos állomány felállításának szükségessége. Tavaly a megyében megtar­tott kihelyezett kormányülésen is tárgyalták Tiszazug tűzvé­delmi helyzetét. A helyszíni ta­pasztalat alapján született kor­mányhatározat a térség tűzvé­delmi helyzetének javítása ér­dekében előírja egy hivatásos tűzoltó-parancsnokság felállítá­sát, mégpedig állami támoga­tással. A tűzoltólaktanya létrehozá­sához szükséges - a jelenleg a megyei rendőrfőkapitányság tu­lajdonában lévő - telek megvé­tele, melynek tulajdonviszonyát a Belügyminisztérium rendezi. A beruházást - melynek '95. december 31-ig meg kell való­sulnia - a BM Tűz- és Polgári Védelmi Országos Parancsnok­sága '95-ben 80 millió, az azt követő évben pedig 20 millió forinttal támogatja. A 100 millió forintos beruhá­zásra tehát megvan a pénz. A tűzoltóság kialakításához azon­ban még két telek szükséges. Az egyik önkormányzati tulaj­donban van. amelynek átadásá­ról képviselő-testületi döntés született. A másik telket, ami je­lenleg magántulajdonban van. az önkormányzatnak kellene megvásárolnia. A pár százezer forintról induló telekár mos­tanra 1 millió 200 ezerre duz­zadt. Az önkormányzatnak zseb­ből kell kitennie az asztalra a pénzt, amennyiben nemcsak a Belügyminisztérium és a me­gyei tűzoltó-parancsnokság, hanem Kunszentmárton testü­leté is szeretne végre tűzoltósá­got látni városukban. Erről döntenek a városatyák a jövő héten kedden megtartandó testületi ülésükön. Egyértelmű, hogy egymillió forinton nem múlhat egy 100 millió forintos vállalkozás, amelyre már egyébként is megvan a pénz. Amennyiben megszavazzák, abban a pillanatban elindulhat a tervezés és az építkezés. Jövő év végére 40 fős állományt kell kiképezni, vagyis a beruházás jelentős munkahelyteremtő le­hetőség is egyben. Réz László, Kunszentmárton polgármestere az üggyel kap­csolatban elmondta, ő személy szerint elképzelhetetlennek tartja, hogy a testület ne sza­vazza meg a telekvásárlást. Mint mondta, eldöntött tény, hogy lesz varosukban hivatásos tűzoltóállomány. Azt ugyan a polgármester még nem tudják, miből fizetik ki a telek vétel­árát, de kifizetik, annyi bizo­nyos. Majd hozzátette - némi iró­niával -, ha minden kötél sza­kad, a megyei tűzoltó-parancs­nokságtól fogják kölcsönkérni a pénzt. Egy biztos, egymillió forin­ton nem múlhat Tiszazug 30 ezer lakosának biztonsága. A feltételek és lehetőségek ‘adot­tak, Csak arra várnak, hogy ki­használják, illetve felhasználják őket. -tbg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom