Új Néplap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)
1994-08-30 / 203. szám
1994. augusztus 30., kedd Hazai tükör 3 A Szandaszőlősi Általános Iskolában Új környezetben, zavartalanul tanulhatnak Megkezdődött az új tantermek berendezése, melyben a honvédség is segít (KÉ) A Szandaszőlősi Általános Iskolában még az előző tanév végén, május 2-án megkezdődtek a munkák: az emeletráépítés, magastető-építés és tanterembővítés. A Szolnok megyei jogú város megbízásából az Invesztációs Gmk versenytárgyalást írt ki a munkák kivitelezésére, melyet a Hajlék Vállalkozási és Kereskedelemi Kft. nyert el. Augusztus 25-ig elkészült az első emeleti tanterembővítés, a két régi épületszámy fűtésrekonstrukciója (egyedi gázfűtés helyett központi fűtés) és a teljes külső homlokzati munkák (festés, bádogosmunka). Augusztus 25-én tehát megkezdődött az átadás, s tegnap, azaz augusztus 29-én lezárult az átadás-átvétel. Az ebben az ütemben elkészült négy új tanteremben a tanítás zavartalanul elkezdődhet szeptemberben, s a tetőtéri szint is olyan készültségi állapotban van, amely szerint 100 százalékosan befejezik a munkálatokat október 20-ig. Az iskola átépítési munkálata a város egyik legnagyobb beruházása volt, hiszen a kivitelezési költség, a bútorzat, a belső berendezési tárgyak bruttó 40 millió forintot jelentenek. A hasznos alapterület növekedésének köszönhetően tankonyhát (ennek átadása is tegnap történt) és konditermet is létesíthettek az intézményben, sőt az iskola raktározási lehetőségei is bővültek. Tehát minden feltétel adott, hogy október 20-án „birtokba” vehessék a tanulók az új és a felújított régi épületszámyakat, s az új tantermeket, melyek száma a végső határidőig további nyolccal bűvül.- Nemcsak határidőre, de nagyon jó minőségben végezték el a munkát a kivitelezők - jelentette ki az iskola igazgatónője tegnap, miután megköszönte a beruházók, a kivitelezők és az iskolaszék munkáját. A zöldségmaffia örökzöld Több a hagyma - ennek ellenére több az ára is Hagymából a tavalyinál kedvezőbb termésre van kilátás. Előzetes becslések szerint a 7000 hektáros vetésterületről várhatóan 36 ezer tonna magról vetett és 140 ezer tonna dug- hagymáról termesztett vöröshagymát takarítanak be. Ez a hozam közepesnek mondható, de az elmúlt két esztendő terméséhez viszonyítva jó eredménynek számít. Füleki László, a Hagyma Terméktanács titkára a számok nyelvére fordítja a belföldi felhasználást és az exportot:- A belföldi ellátásra évi 50 ezer tonna, a hűtő- és konzerviparnak 10-15 ezer tonna hagymára van szüksége. Magyarország évente átlagban 40- 50 ezer tonna vöröshagymát és 3500-4000 tonna hagymaszá- rítmányt helyez el a külpiacokon. Tavaly ez a mennyiség az egynegyede alá esett vissza! Az idén júliusban megindult a korán betakarítható, dughagymá- ról termesztett vöröshagyma exportja. Július végén és augusztusban már a makói hagyma „uralta” a német piacot, csak ősszel élesedik majd ki a verseny, amikor megjelenik a többi ország kínálata is a piacon. Időarányosan számítva jól állunk az idei exporttal, igazán azonban majd szeptemberben dől el, mennyire árasztják el az európai országokat a lengyel és a holland exportőrök, lesz-e áresés, vagy tartható a mostani árszint.- Hol vásárolják a magyar exporthagymát ?- A fő importőr Németország, ide kerül a kivitelünk 50 százaléka. A másik ötvenen osztozik Olaszország, Anglia és a skandináv országok. Magról termelt vöröshagymából jelentős kivitelre számítunk a szomszédos országokba és a FÁK-ba is.- Hd jó minőségű a magyar hagyma és nincs túlzottan sok belőle, akkor bizonyára jó árat kapnak érte a hagymatermelők.- Az export vöröshagyma ára a tavalyihoz képest emelkedett: jelenleg kilogrammonként 35 forintot adnak érte a felvásárlók. Ennél jóval szerényebb a belföldi felvásárlási ár: a kilogrammonként 20-22 forintos áron a termelő éppen csak megtalálja a számítását.- Pedig mi, vásárlók, kénytelenek vagyunk megadni érte a 60-66 forintot is. Hová kerül a különbözet?- Igaza van, a fogyasztó nem érzi a zsebén az olcsó termelői árat, mint ahogy a termelő sem a magas fogyasztói árat. A kérdésre csak a zöldségmaffia tudna kimerítő választ adni. Bele kell törődni? Ferenczy Europress A szálastakarmány-tárolás tűzvédelmi szabályai Magyarországon ma egyre több kistermelő próbálja a lakókörnyezetében lévő portáján elhelyezni a megtermelt szálastakarmányt, ami közvetlen veszélyt jelenthet magára és környezetére. Ezért felhívjuk az állampolgárok, mezőgazdasági kistermelők és az állattartók figyelmét, hogy a széna és szalma tárolása során fokozott figyelmet fordítsanak a tűzesetek megelőzésére és az idevonatkozó alábbi főbb előírások betartására:- A 10x6x6 méternél kisebb kazlakat az éghető anyagú, illetve éghető tetőhéjazatú épülettől 15 m-re, egyéb épülettől legalább 8 m-re kell elhelyezni.- A kazal legnagyobb mérete nem haladhatja meg 10x30x8 m-t, és ezt a kazlat az épülettől, annak tűzállósági fokozatától függően 20-40 m távolságra kell elhelyezni.- A tűztávolság a tárolási mennyiség függvényében tér- fogatarányosan 8-40 m között változhat.- Szérűn és rostnövénytárolón a kazlak mérete 10x50x8 méter lehet.- A kazlak között legalább a magasságának megfelelő tűztávolságot kell tartani.- Széna kazlazását csak 25 százalék nedvességtartalom alatt szabad végezni. Ennél magasabb nedvességtartalom esetén a kazalban öngyulladás léphet fel. Ennek megelőzésére a kazlak hőmérsékletét az esetleges melegedés észlelése érdekében folyamatosan ellenőrizni kell, lehetőleg az alsó, középső és felső rétegekben egyaránt. Erre célszerű például egy 10-20 mm átmérőjű vasrudat alkalmazni.- A kazal és a kerítés között minimum 1 m tűztávolságot kell megtartani.- A kazal pár méteres környékét az éghető hulladéktól, száraz növényzettől állandóan mentesen keil tartani, annak érdekében, hogy az esetlegesen környezetében keletkező tűz a kazalra ne tudjon ráterjedni.- Javasoljuk az esetleg keletkező tűz oltására alkalmas oltóvizet, vö$öt, vasvillát, tűzoltó készüléket.. készenlétben tartani.- A kazlak környezetében a dohányzás, tűzrakás, nyílt láng használata szigorúan tilos!- Fel kell készülni tűz esetén a gyors tűzjelzésre, a legközelebbi hivatásos vagy önkéntes tűzoltóság felé. Telefonon a hivatásos tűzoltóságok a 05-ös telefonszámon érhetők el, CB-n pedig az AM-9-es segélyhívó csatornán.- Javasoljuk a települések önkormányzatainak, hogy alakítsanak ki szérűskerteket, ahol a kistermelők szálastakarmányaikat az országos tűzvédelmi szabályzatban foglaltaknak megfelelően tudják tárolni anélkül, hogy az állampolgárok vagyona, testi épsége veszélyeztetve lenne. További bővebb tájékoztatást a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tűzoltó-parancsnokságon. illetve az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltó- parancsnokságokon (Szolnok, Jászberény, Karcag, Tiszafüred, Mezőtúr, Kunszentmár- ton) kaphatnak. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei T űzoltó-parancsnokság Műszakiak az együttműködésről- A Kárpát-medencében élő magyar reálértelmiség legfontosabb feladata a régióban élő népek közti hídépítés - mondotta Pungor Ernő akadémikus, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke tegnap a Budapesti Műszaki Egyetemen, a Magyar Mérnökök és Építészek Világszövetsége magyar- országi egyesületének kezdeményezésére a Kárpát-medencében élő magyar műszaki és tudományos szakemberek számára szervezett konferencián. Hangsúlyozta: a Kárpát-medencében élő emberek közös érdeke, hogy megtalálják az együttműködés lehetőségeit, ehhez pedig a műszaki és tudományos együttműködés jó katalizátorként szolgálhat a térségben. A Kárpát-medencében a természeti környezet megóvása közös érdek. Éppen ezért a jövőben az együttműködést ki kell terjeszteni a nem magyar származású szakemberekre is. A felvidéki, a kárpátaljai, az erdélyi és a vajdasági magyar műszakiak képviselői egységesen hasznosnak ítélték a jelenlegi kezdeményezést. Hangoztatta: a közös munka, amely elindulhat a térség tudományos életében, talán a kisebbségi létet is könnyebbé teszi. A Vajdaságból érkezett műszakiak szószólója javaslatot kíván tenni arra, hogy az anyaország intézményesítse támogatási rendszerét a határon túl élő magyarok számára. (MTI) Keddi jegyzet fa Pályázatok kérdőjelekkel A templomtoronyból messzire látni. S a templomtornyot is messziről látni. Akaratlanul is rászegeződik a tekintet - hát még akkor, ha a torony restaurálása pályázati ügy lett. De - képletesen szólva - más téma is templomtoronyként kerül reflektor- fénybe, ha felújítás, értékbecslés vagy egyéb vonatkozásban pályázatot írnak ki rá. Mindez arról jutott eszembe, hogy az egyik vállalkozó elmondta: templomrestaurációs pályázata a határidő előtt néhány perccel még egyedüli volt, mégsem azt fogadták el - különböző, később megkötött szerződésekre hivatkozva. Akkor sem részesítették előnyben, amikor nagyobb engedményt téve másoknál, olcsóbban végezte volna a munkát. Az egyik város meg a lakásprivatizációra írt ki pályázatot. Ebben és az előbb említett ügyben is tízezer forint volt a nevezési díj. Egy szolnoki vállalkozó is benevezett. A környék gyakorlatánál olcsóbb ajánlata mellett vállalta a lakossági fórumok tartását, az alakuló közgyűlések szervezését s a város számára kedvező határidőt is. Cége egyébként az értékbecsléssel összefüggő, legmagasabb képzettséggel rendelkezik. Labdába mégsem rúghatott. Eredménytelennek bizonyult az a kérése is, hogy betekinthessen a győztes pályázatba, hátha tanul belőle. Az elutasító válasz lényege: „A pályázat titkos, s az ügyet különben is lezártuk.” Ezt a lakásprivatizációs pályázatot egyébként az a helyi cég nyerte, amely a város lakásügyeit kezeli. Máshol - így Szolnokon is - a lakásügyektől független cégekre bízták a lakásprivatizációt. Ilyen pályázatokról hallva, több kérdés felvetődik az emberben. A pályzatok titkosságáról például az, hogy értékelésükkor miért ne lehetnének ott az ajánlattevő vállalkozók, hiszen tízezer forintot leszurkoltak. Elképzelhető az is, hogy nagyjából azonos fajsúlyú pályázatok esetén, a végleges döntés előtt versenytárgyalásokat írjanak ki. Ezáltal - példa rá az imént említett templomrestaurációs ügy - csak nyernének a pályzáza- tot kiíró önkormányzatok. Egyébként teljesen jogos az az elvárás, hogy ha egy testület valamiért pénzt kér, akkor játsszon nyílt lapokkal. Az említettek - és más példák is - arra vallanak, hogy nem teljesen áttekinthető, nyílt és szakszerűen intézett minden esetben azoknak a pályázatoknak a sorsa, melyeket önkormányzati forrásokból finanszíroznak. Divat lett a pályázóktól való pénzkérés. De ha már így van, miért titkolódzunk előttük? Simon Béla Hamburgerhez űrfotó Kémholdüzlet évi tizenötmilliárd dollárért Sárgolyónk felett vagy háromszáz kilométerre suhannak a kémholdak, és ma már működik olyan is, amelynek kamerája leolvassa az autó rendszámtábláját. Bár vége a hidegháborúnak, a kém műholdak nem maradtak munka nélkül. Bizonyos csapatmozgások és egyéb jelenségek a nagyobb országokat változatlanul érdeklik. A Közel-Kelet, Bosznia, Kö- zép-Ázsia és Ruanda történései tanúsítják, hogy igazi békeidőről nem is beszélhetünk. Az igazi kém műholdas üzletek azonban manapság mégis a a polgári világban köttetnek. Épp ezért ezekbe a hatalmas üzletekbe - amelyek nagyságrendje az ezredfordulón az Aviation Week című repülési szaklap szerint már eléri az évi 15 milliárd dollárt — rendre beszállnak a korábbi katonai kém műholdak tulajdonosai is. Az eleve polgári célokra szánt berendezések -teljesítménye sokáig ugyanis messze elmaradt ezektől. ' A Spot nevű francia „civil” műhold például pontosan háromszor kevesebbet „tud”, mint az 1972-ben felbocsátott amerikai katonai termék, a Landsat, s ez az arány nagyjából tipikusnak mondható. Mára ennek vége. A tomboló konkurenciaharcban ugrásra készek a mamutcégek olyan gyártmányokkal, amelyek valóban mindent kilesnek az égből. Míg korábban például a katonai műholdfelvételek képei is csak többnapos késéssel kerülhettek az elemzők nagyítói alá (így volt ez az 1967-es és az 1973-as arab-izraeli háborúk idején is), immár sikerrel működik olyan polgári kémhold, amely elektronikus eszközökkel nemcsak letapogatja a földfelszínt, hanem az észleléssel egy időben továbbítja is az adatokat a földi állomásnak. Mivel segítheti a földi halandót az égi „spion”? íme néhány példa: a műholdfotó támpontot ad az öntözés idejének és mennyiségének meghatározásához a farmereknek. Chicago városa egy nagyobb árvíz idején ilyen képek segítségével hangolta össze a mentési munkálatokat. A Bristol-Myers nagy amerikai gyógyszerkonszern például kozmikus felvételekkel keresi azokat az igen ritka fákat, amelyekből ki tudja vonni a rákbetegek kezeléséhez használt anyagot, a Taxolt. Ferenczy Europress Benzinárak ürügyén: hol, mi, mennyi Hány üveg sört iszik a kocsid százon? Ma már visszasírnánk a taxissztrájk napjait, pontosabban azokat a benzinárakat, amelyeket az akkori kormány szeretett volna bevezetni - akkor. Mert a legújabban életbe lépett benzinárak alaposan meghaladják azt a summát, amely ellen blokáddal tüntettek országszerte. Hát még a nyilvánvaló folytatás! Öreg motorosok még emlékeznek arra, amikor 3 forint 80 filléres benzinnel füstöltek Lepsényig és vissza, sőt aggastyánnak nem mondható barátom tudni véli, hogy ő még 2,70-es benzinnel is motorozott. Persze a pénzügyi kormányzat minden benzináremeléshez igyekszik ideológiát szülni. A mostani magyarázat így szól: hazánknak a mediterrán térség benzinárai a mértékadóak. Valószínűleg azért, mert annak a térségnek a meghatározó országaiban átlagosan 16,5 százalékkal emelkedtek már az idén a benzinárak, emeljünk hát mi is! Hamarosan autózunk 100 forint feletti benzinnel is, s nem csak azért, mert a világ benzináraihoz kell(?) igazodnunk. Egyébiránt igazodhatunk is azokhoz az árakhoz, csak azok a kutya bérek is tudnának igazodni az ottani bérekhez is. De hát... Németországban egy kiló átlagos kenyér 3 márka, egy kiló sertéshús 20 márka, egy kiló marhahús 32 márka, egy liter tej 1,30 márka, egy liter ásványvíz 1 márka, egy üveg félliteres sör 1,60 márka - egy liter ólommentes benzin ára pedig 1,60 márka. (A márka középárfolyama e cikk leadásakor 69,29 forint volt.) Hogy mennyi nálunk egy kiló kenyér? Egy üveg sör? Tudjuk. A német bruttó átlagkereset 4500 márka fölött van. Az átlagpolgár 2811,5 liter benzint vehet havonta. Lengyelországban egy kiló kenyér 7-8000, egy kilogramm marhahús 80-86000, egy liter ásványvíz 9-12, fél liter sör 12-20000, egy liter benzin pedig 10-12000 zloty. Az átlagkereset 1,5 millió zloty. Lengyel- országban 136 liter benzinre futja ebből. Egyiptomban (túl Európa határain) 70 cent egy kiló kenyér, egy kiló marhahús 6 dollár, s amíg egy fél liter sör 1 dollárnyi egyiptomi fontot kóstál, addig egy liter benzin mindössze 0.35 dollárcentbe kerül. 83 dollár a havi átlagkereset. Ebből 235 liter benzint lehet venni. Ausztriában egy félliteres üveg sör 12 schilling, s 10,5 schilling - közel ennyi - egy liter benzin is. Az átlagkereset havi 13 ezer schilling. Benzinre „váltva” ez 1238 liter ér. Szlovákiában 5500 szlovák korona az átlagkereset, 10 korona a kenyér, 120 a hús, 10 a tej és 15 korona fél liter sör. A benzin átlagosan 24 korona, ebből 229 litert lehet venni. Magyarországon 20 ezer forint a statisztikai átlagkereset, 65 forint a sör, 60 forint a kenyér, 85 a benzin átlagára. Ha semmi másra nem költünk, 235 liter benzint vehetünk havonta. Emlékezetes, hogy a McDonald’s magyarországi piachódításakor új nemzetközi valuta született, egyfajta sajátságos világpénz: az egységnyi Big Mac. A New York-i, a hongkongi, a sydneyi és a budapesti McDonald’sok hamburgerárából következtettek az egyes országok gazdasági potenciáljára, élet- színvonalára. Úgy tűnik, hogy benzinügyben a viszonyító érték az adott országban kapható átlagflaska sör beszerzési ára lesz. A külföldi adatokból ugyanis - amelyeket az illető országok magyarországi nagykövetségeitől kaptunk - kiderül, hogy ezúttal a sör-benzin arány nagyjából 1:1. Tessék csak számolni: ma a benzin árában 65-75 százalék adó van, literenkénti 90 forintos benzinárat számolva ez csaknem 63 forint. Ennyibe kerül ma fél liter Dreher sör - adóval együtt. Ilyen módon az autók átlag- fogyasztására vonatkozó kérdés a jövőben a következőképpen szól: hány üveg sört iszik a kocsid százon? Ferenczy Europress >
