Új Néplap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-30 / 203. szám

Világgazdaság - sorokban Szlovákiában új vámnyilatkozat kell A Szlovák Köztársaság Központi Vámigazgatósága figyelmeztette a külkeres­kedelemmel foglalkozó vál­lalatokat, hogy szeptember 1-jével új típusú vámnyilat­kozatokat kell kitölteni a kereskedelmi áruk be- és ki­lépésénél. A legfontosabb változás az új formanyom­tatvány, amelyet az eddigi vámkísérőlevél helyett fog­nak használni. Az új nyom­tatványok már több hete megvásárolhatók - közölte a vámigazgatóság. Az új el­járás a nemzetközileg előírt nyomtatványok használatát nem érinti. ENSZ-tartozások Az Egyesült Államok be­jelentette, hogy még az idén kész 900 millió dollárral hozzájárulni az ENSZ béke- fenntartó tevékenységének költségeihez - jelentette a Reuter. Összesen 1,2 milli­árd dollárt juttatnak nem­zetközi békefenntartásra. A tagországok 3,3 milliárd dollár hátralékkal tartoznak az ENSZ-nek, ebből az USA teljes tartozása 1,48 milliárd dollár. (MTI) GITR előzetes felmérése szerint U&ÍV2iX neiUZeti kiállítás Napraforgónál egyharmados termeskieses Szlovéniában Nem lesz a tavalyihoz hasonló exportlehetőség sem A GITR Rt. az idén kukori­cából mintegy 8-10 ezer hektá­ron szervezi a termelést. A tava­lyi évben és az idén is - a nyolc megyében a kukoricatermés re­álisan - a kialakult magyar átla­got csak a linear öntözéses terü­leteken közelíti meg. „Úgy ítél­jük meg, hogy a kukoricánál az öntözetlen területeken mintegy 50-70 százalékos terméskiesés várható” - mondotta kérdé­sünkre Sípos Zsigmond, a GITR szolnoki régióigazgatója. Mint elmondta, a kalászo­soknál az idén a forráshiány mi­att nem volt megfelelő az al­kalmazott agrotechnika. Ettől függetlenül az igen jó tavaszi kilátásokat az aratás már meg­változtatta. A mennyiség terén nem volt gond - 4,3 tonnától 5,3 tonnáig szóródott a hektá­ronkénti terméseredmény az 50 ezer hektáros termőterületen -, ám minőségi problémák jelent­keztek. A sikértartalom a 100-110 ezer tonnányi árualap­ból mintegy 50-60 ezer tonná­nál a 18-27 százalékos mértékig szóródik. Ez jelenleg azt jelenti, hogy ezek nem malmi búzák, ami mind a belföldi, mind a kül­földi értékesítésnél is gondként jelentkezik. Ettől függetlenül az itthon nem eladható árumennyi­séget külföldre - bár jelentősen nyomott áron - mintegy 80-90 százalékban értékesíteni tudja a GITR. Pozitívan értékelte Sípos Zsigmond - a felvásárlást és a terméket támogató - állami ga­ranciás hitel nyújtását. Ez ugyanis a GITR számára mint­egy 30-35 ezer tonna búza fel­vásárlását, tárolását és értékesí­tését segíti. Azt viszont hozzá­tette, hogy az exportértékesítés vontatottan halad. „Ezért kérem az üzemek megértését. Ettől függetlenül október közepére az üzemektől az exportra szánt mennyiség 70-80 százalékát el tudjuk szállítani” - fejtette ki a régióigazgató. Gondok jelentkeztek a táro­lásnál is, ugyanis sem a terme­lők, sem a feldolgozók egy ré­sze nem rendelkezik megfelelő mennyiségű tárolókapacitással. Ez azért gond, mert a búzának az ára - főleg a beltartalmi érté­kek miatt - nyomott, s a várható értékesítési ár sem bír el ha­vonta mintegy 400-500 forint tárolási díjat tonnánként. A napraforgó betakarítása is, mint a gabonáé - az aszály mi­att - közel 8-10 nappal koráb­ban kezdődik - véli Sípos Zsigmond. A búza tárolási gondjai viszont akadályozhat­ják a napraforgó ütemes betaka­Vietnami-magyar kapcsolatok Pál László ipari és kereske­delmi miniszter még a múlt pénteken fogadta a pénzügy- miniszter meghívására ha­zánkban tartózkodó Csan Duk Luong vietnami gazdasági kapcsolatokért felelős minisz­terelnök-helyettest, a kíséreté­ben lévő Dang Vu Csu köny- nyűipari minisztert, Truong Dinh Tuyen kereskedelmi mi­niszterhelyettest és a vietnami delegáció több vezető szakér­tőjét. A megbeszélésen áttekintet­ték a magyar-vietnami gazda­sági és kereskedelmi együtt­működés aktuális kérdéseit, a tartós üzleti és ipari együttmű­ködés lehetőségeit, a hosszabb távon is kölcsönös előnyöket ígérő termelési kooperációs és vegyes vállalati elképzelése­ket. A dinamikusan fejlődő vi­etnami gazdaság egyre fonto­sabb piaca a magyar áruknak; a magyar és vietnami cégek tartós együttműködési céljai­nak. A kereskedelemfejlesztési elképzeléseket hasznosan szolgálják a két ország minisz­teriális kapcsolatai, a munkáját új piaci körülményekhez iga­zító Gazdasági, Műszaki és T udományos Együttműködési Bizottság. Ugyancsak jó alap az 1991 óta már konvertibilis elszámolású, fejlődő kereskedelemhez ko­rábban képződött vietnami tar­tozás leépítését szolgáló - ru­beles konstrukciójú - vietnami törlesztő áruszállítások megin­dítása, eredményes teljesítése. A tárgyaló felek lehetőséget látnak a hanoi Rang Dong iz­zólámpagyár tulajdon átadásá­val a törlesztés felgyorsítására és a termelési kapcsolatok bő­vítésére. Vegyes vállalati ko­operációs vállalatközi projek­tek támogatásáról is szó esett, elsősorban a járműipar, alumí­niumipar, konfekció-bérmun­káltatás területén. A kettős adóztatás elkerülé­séről, valamint a beruházások kölcsönös védelméről szóló egyezményt írt alá pénteken Békési László pénzügyminisz­ter és Csan Duk Luong viet­nami miniszterelnök-helyettes. Újraindítják a kormányközi gazdasági vegyes bizottság Még nem kisvállalkozóknak Japán hitelmegállapodás Százmillió dolláros hitelfel­vételről írt alá megállapodást a japán kormány hitelintézetével, az Eximbankkal Tokióban Bőd Péter Ákos, aki még múlt hét csütörtökön érkezett egyhetes látogatásra Japánba. A hitelfel­vétel a Várpalota környéki kör­nyezetvédelmi projekthez kap­csolódik, s a mostani megálla­podás nyomán nyolc iparválla­latjut hozzá kezdvezményes hi­telhez környezetvédelmi célú beruházásokra. Az Eximbank által nyújtott hitel futamideje 15 év, kamat­lába 4,5 százalék, s az MNB az alapkamat felével adja tovább a hitelt az érintett vállalatoknak. Bőd Péter Ákos látogatása további részében a tervek sze­rint több japán kereskedelmi bankot és pénzintézetet is fel­keres, jórészt olyanokat, ame­lyek korábban már részt vettek magyar kötvénykibocsátások­ban, illetve szindikált hitelek szervezésében. Megbeszélése­ket folytat a pénzügyminiszté­riumban és a hitelminősítő in­tézetben is. E tárgyalások célja a két ország gazdasági helyze­téről való kölcsönös tájékozó­dás, a pénzpiacok állapotának áttekintése lesz. A hét elején az MNB elnöke az Aspen Intézet szervezésében rendezendő háromnapos zárt körű konferencián vesz részt, amelyen mintegy 30 vezető gazdasági és pénzügyi szakem­ber, köztük a japán jegybank elnöke folytat eszmecserét a vi­lágkereskedelem jövőjéről. A japán pénzügyminiszté­rium, a Daiwa Securities érték­papír-forgalmazási társaság és a Japán Ipari Bank vezető ille­tékeseivel folytatott megbeszé­léseket az MNB vezetője. Az eszmecserék tapasztalatait ösz- szegezve a Magyar Távirati Irodának elmondta, hogy azok a legfontosabb japán pénzinté­zetek, amelyekkel eddig is kap­csolatban álltunk, jól ismerik a magyar gazdaság helyzetét, múltját, és érdeklődéssel vár­ták, hogy a magyarországi kormányváltás hoz-e valami­lyen lényeges változást a gaz­daságpolitikában. Bőd Péter Ákos hangsú­lyozta, hogy míg Japán a ma­gyar export és import tekinteté­ben viszonylag csekény hánya­dot képvisel, a tőkeimportban több mint 30 százalékos súllyal szerepel, számunkra ezért első­sorban ebből a szempontból rítását és tárolását. Erre a Cere- ollal kötött gyorsított átvételi egyezség megoldást jelenthet. Most a GITR szerződéssel 50 ezer hektár napraforgót termel­tet nyolc megyében. A termés­becslések szerint 20-35 száza­lékos terméskiesés állapítható meg, mely nem teljesen igaz a teljes területre. Igaz azonban Szolnok, Bács, Csongrád és he­lyenként az északi térség déli részeire. A GITR-nél úgy vélik, hogy bár a tavalyi jó ár a napraforgó esetében megzavarta a fejeket, az idén már értékesítési prob­lémák is jelentkezhetnek a ter­melőknél. Ezt Sípos Zsigmond abból következtette, hogy Ar­gentínában helyreállt a terme­lés, illetve Nyugat-Európában megnövekedett a terület. Sze­rinte mintegy 200-220 ezer tonna szabad árualap lesz, melynek felvásárlási lehetősé­gén dolgoznak. A nagyobb gazdálkodási egységek mellett a GITR már magángazdákkal is kapcsolat­ban áll. Az összesen mintegy 120-130 ezer hektárnyi terület­ből 15-20 ezer hektár már egyéni termelővel vagy az egyéni termelők önkéntes integ­rálódásával kötött szerződésből származik. A szlovéniai Ljubljanában október 27-31. között magyar nem­zeti kiállítás lesz. A JNSZ Megyei Vállalkozásfejlesztési Iroda biz­tosítja mindazon vállalkozók részére a megjelenés lehetőségét, akik részt kívánnak venni az adott régió legdinamikusabban fejlődő pia­cának rendezvényén. Az általános jellegű kiállításon való részvétel­lel kapcsolatos információkat a Vállalkozásfejlesztési Irodában (VFI): Szolnok, Baross u. 10-12. Tel.: 56/423-134; fax: 56/423-122 Kontra Levente ad. Jelentkezni szeptember 8-áig lehet. A VFI azoknak a vállalkozóknak, akik közvetlenül nem kívánnak részt venni - jelenlétet biztosítanak minimális térítés ellenében. Gazdaszövetkezeti félelmek Elárverezhetik a földjüket működését, és előkészítik a vi­etnami államadósság törleszté­sére vonatkozó kormányme­gállapodást. 1992 óta Vietnam áruszállítással törleszt: 1992-ben.5 millió,. 1993-ban 8 millió transzferábilis rubel ér­tékű árut juttatott Magyaror­szágra. Előrehaladott tárgyalá­sok folynak az ügyben is, hogy az adósság egy részét vietnami tulajdon átadásával törlesszék. A kormánydelegációval egy időben vietnami üzletemberek is tárgyalnak Budapesten. A két ország közti kereske­delmi forgalom 1991-ben je­lentősen visszaesett, majd 1992-től jelentős növekedés­nek indult. Tavaly a magyar- vietnami áruforgalom értéke 18,7 millió USA-dollár volt, nem számítva a 2-3 millió dol­lár értékű magyar szolgáltatás­exportot, a magyar cégek mint közvetítők által bonyolított 5-10 millió dolláros forgalmat, valamint a vietnami adósság- törlesztést. Ez év első félévé­ben a kétoldalú áruforgalom értéke 10,4 millió dollárt tett ki. (MTI) Chipgyár Kétmilliárd márkás költ­séggel mikroprocesszorgyá­rat tervez építtetni Német­ország keleti felén az ame­rikai Advanced Micro De­vices cég - jelentette AP. A tervet Günter Rexrodt német gazdasági miniszter jelentette be, hozzátéve, hogy az AMD szeptember közepén dönt majd az ügy­ben. Az amerikai vállalat szóvivője csupán előzetes tárgyalásokról beszélt a chipgyárat illetően, amely Drezdában létesülne, és 1400 főnek adna munkát. A városban az AMD-é csak a második legnagyobb chip- beruházás lenne, a német Siemens cég júniusban je­lentette be, hogy 2,8 milli­árd márkát invesztál ugyan­itt egy memóriachip­gyárba. (MTI) Kilencszáz gazdától veszik el földjének kétharmadát a kárpótlás folyamatában a Bács-Kiskun megyei Orgová- nyon; szeptember 6-a annak a többnapos árveréssorozatnak a kezdete, amelyen - az összes felosztható földalapba vonva - birtokaik kalapács alá ke­rülnek. Az érintettek az átalakult he­lyi Egyetértés Szakszövetkezet, ma Gazdaszövetkezet tagjai, s most részaránytulajdonként il­leti őket - a saját földjük. Amit, bár közös tulajdonba vontak ta­gosításkor, sosem vettek közös művelésbe. Volt tulajdonosaik birtokolták, s évtizedekig a szakszervezeteken belül, de egyénileg gazdálkodtak rajta. Közben a saját pénzükön, saját munkájukkal betelepítették a táblákat gyümölcsössel, szőlő­vel. A jogszabálynak megfele­lően a gazdáknak ehhez enge­délyt kellett kérniük. Meg is kapták akadály nélkül, csak azt nem tudták, hogy ezzel beindí­tottak egy gépezetet. A telepítés termőre fordulása után ugyanis a földhivatal - miként azt a tör­vény előírja - automatikusan bejegyezte a művelésiág-válto­zást, és a föld aranykorona-ér­tékét ennek megfelelően felszo­rozva a szövetkezeti közös tu­lajdon javára írta. Erről soha senkit nem értesí­tettek, de a változásnak nem is volt semmi következménye. Egészen mostanáig. A földvisz- szaosztásban ugyanis nem a földterület mértékét, hanem aranykorona-értékét kell alapul venni. S mert a növekmény a szövetkezet tulajdonába került, az érintett csak a bevitt értéket kaphatja vissza, ami nagyjából egyharmada a jelenleginek. A szövetkezet vezetői kezdet­től látták ezt a problémát, de - amint ezt Subicz József elnök, Murányi János ügyvéd az MTI tudósítójának elmondták - a legmagasabb fórumokon sem tudták kieszközölni az orvos­lást. Annak ellenére, hogy min­denhol elismerték: az igazság velük van, ám ahhoz, hogy ér­vényesülhessen is, a törvényt kellene megváltoztatni. Az új földművelésügyi miniszternek írt levelük alapján személyes megbeszélésre hívták őket, de előzetesen újabb'beadványokat kértek tőlük; eközben az árverés időpontja vészesen köze­leg. (MTI) Tárgyalási helyzetben Két sikertelen privatizációs fordulat után komoly vételi helyzetbe jutott a salgótarjáni BRG Rádiótechnikai Részvény- társaságban alakult MRP, va­lamint a társaság menedzserei által létrehozott MBO-szerve- zet. A kapun belüli tulajdonos­jelöltek az első két fordulóban is ringben voltak, s változatla­nul tartják vételi szándékukat. Az Állami Vagyonügynökség ez idő szerint velük próbál megegyezni az adásvétel ügyé­ben. Az ajánlati ár a névérték 122 százaléka, miután piacok­kal rendelkező, gazdaságosan működő cégről van szó. (MTI) Szeptembertől már emelt nyugdíjak A kormány az Országgyűlés határozatának végrehajtására szeptember 1-jei hatállyal intézkedett a nyugellátások összegé­nek emeléséről. A rendelkezés alapján az ősz első hónapjában több mint 2 millió nyugdíjas részesül 8 százalékos nyugdíjeme­lésben. Az érintettek köréről, valamint az őket megillető emelés mértékéről adott bővebb tájékoztatást dr. Tamási Judit, a nyugdíj-biztosítási önkormányzat nyugdíjjogi és országos szak- igazgatási főosztályának helyettes vezetője. fontos partner. A magyar finan­szírozás „japán lába” továbbra is szilárd - állapította meg. Az Eximbank által nyújtott környezetvédelmi hitellel kap­csolatban szóba jöttek további lehetőségek is, köztük a magyar kis- és középvállalkozásoknak folyósítandó hosszú lejáratú hi­telkonstrukció folytatása. A pénzügyminisztériumban sze­retnék pontosan tudni, hogy nem következhet-e be valami­lyen visszalépés a privatizáció­ban, illetve kimutatható-e, hogy a japán hitelen alapuló starthitel hozzájárult a piacgazdaság fej­lődéséhez. A korábbi években folytatott hasonló tárgyalásokhoz képest új elemként említette meg Bőd Péter Ákos, hogy többször is szóba került: japán pénzintéze­tek és általában a japán tőke nagyobb szerepet vállalhatna a magyar működőtőke-beruházá­sokban, amelyekben Japán pénzügyi súlyához mérten egyelőre csekély mértékben van jelen. Ebből következően Magyarországnak nagyobb erő­feszítéseket kellene tennie an­nak érdekében, hogy jobban megismertesse magát. (MTI)- A kormányrendelet alapján ez év szeptember elsejétől 8 százalékkal kötelezően kell emelni az 1994. január 1 -je előtt megállapított öregségi (a bá­nyászati és előnyugdíjat, a kor- engedményes, valamint az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíját is!), a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíjat, a bal­eseti járadékot, az árvaellátást, az özvegyi és szülői nyugdíjat, a mezőgazdasági szövetkezeti tagok öregségi és munkaképte­lenségi járadékát, a szakszövet­kezeti tagok növelt összegű öregségi és munkaképtelenségi járadékát, valamint az özvegyi és a növelt összegű özvegyi já­radékokat. Szeptember elsejétől az elő­zőekkel azonos mértékben azo­kat a hozzátartozói nyugellátá­sokat is emelni kell, amelyeket 1993. december 31-e után, de még 1994. szeptember elsejét megelőzően állapítottak meg. Az 1993. december 31-ét köve­tően újból megállapított nyugdí­jakat, valamint azokat, ame­lyeknek mértékét az átmeneti, illetve a rendszeres szociális já­radék megszüntetését követő naptól állapítanak meg - a meg­szüntetett ellátás időpontját ala­pul véve - szintén 8 százalékkal emelik. Az emelések mértéke az öregségi és a rokkantsági teljes, valamint a baleseti rokkantsági nyugdíjnál havi 800 forintnál nem lehet kevesebb, 2800 forin­tot azonban nem haladhatja meg. Az öregségi és a rokkant­sági résznyugdíjak, valamint az özvegyi és a szülői nyugdíjak havi 1500, az árvaellátás, a bal­eseti, illetve szövetkezeti jára­dékok pedig maximum ezer fo­rinttal emelhetők. Nem változik viszont a mi­nimális öregségi nyugdíj ösz- szege, amely továbbra is 7480 forint. Az az özvegy, aki egyesí­tett (özvegyi + saját jogú nyug­díj) nyugellátásra jogosult, szeptembertől 13 100 forinttal számolhat. Az emelt összegű nyugdíjakat az érintettek első alkalommal a szeptember 15-i nyugdíjkézbesítések alkalmával vehetik kézhez. R. P. Á. (FEB) Az agrártársadalom gyors urbanizációja miatt A városok lakossága megduplázódik Kína városi lakossága 15 éven belül megdup­lázódik, s számaránya megközelíti majd az öt­ven százalékot az össznépességen belül. Ezt ál­lítja a kínai Központi Társadalomtudományi Kutatóintézet nyilvánosságra hozott demográ­fiai tanulmánya, mely elsősorban a falusi lakos­ság városba áramlásának üteméből vezeti le következtetését. Szerzői megállapítják: az ország hagyomá­nyosan agrárjellegű társadalmának gyors urba­nizációja veszélyeket is rejt magában. Nem em­lítik azonban, hogy milyeneket. Ugyanakkor megfigyelők utalnak rá: a ten­gerparti nagyvárosokban és a fővárosban, Pe- kingben mintegy 100-150 millió munka nélküli paraszt szorong nehéz életviszonyok között, munkát keresve. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom