Új Néplap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-25 / 199. szám

6 Szolnoki Extra 1994. augusztus 25., csütörtök A Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola szakkönyvtárában Korszerű információs bázis az oktatáshoz A Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola 1993 szeptemberében jött létre a két szolnoki tagozat egyesülésével. Az intézmény könyvtára - mely szakkönyvtár - jelenleg két épületben van: az Ady Endre úti főépületben és a tiszaligeti B épületben. 1988-ban költözött be az Ady Endre úti könyvtár az épület tetőterébe. A főiskola hallgatói és oktatói egy nagyon könnyen kezelhető, úgynevezett MikroISIS számítógépes rendszert használhatnak, mely rendkívül nagy segítséget nyújt könyvtári katalógusok mellett, hiszen általános információtároló és visszakereső rend­szerről van szó. Kis Sándornéval, a könyvtár vezetőjével a to­vábbi fejlesztésekről és tervekről beszélgettem.- Intézményünk könyvtára szakkönyvtár - az állomány nagysága eléri a negyvenezer egységet (könyvek, jegyzetek, bekötött folyóiratok, nem ha­gyományos dokumentumok stb.). A folyamatosan beérkező folyóiratféleségek száma közel 150 egység. A főiskolának több mint 1600 hallgatója van, s az oktatók és hallgatók könyvtár­használata állandó és stabil. A kölcsönzött dokumentumok száma: 29 ezer 895 egység, a helyben használt dokumentu­mok: 29 ezer 785 egység.- Miért érezték úgy, hogy a jelenleg használt MikroISIS rendszeren tovább kell lépni, tovább kell fejleszteni?- A hallgatói létszám várható emelkedése, a tervezett új sza­kok és szakirányok, a könyvtár dokumentumainak további gya­rapodása, a szakirodalmi infor­mációk beszerzése és annak nagysága, gyűjtőkörünk válto­zása többirányú fejlesztést in­dokol a számítógépesítés terüle­tén is.- A fejlesztéseket milyen pénzből sikerül megvalósítani?- Pályázatot nyújtottunk be az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottsághoz számítógépes könyvtári háttér kialakítására,. Pályázatunkat elfogadták, így 7,6 millió forintot - mint inf­rastruktúrajavító fejlesztési tá­mogatást - nyertünk el. A pá­lyázat fő célkitűzése olyan szá­mítógépes könyvtári háttér ki­alakítása, mely az ALEPH el­nevezésű integrált program­rendszeren alapszik, és elősegíti főiskolánkon oktatott szaktár­gyi témakörökben a korszerű, európai adatbázisokhoz való hozzáférést és csatlakozást. A könyvtár számítógépes kom­munikációs hálózatának kiépí­tése elősegíti a főiskola hallga­tóinak, kutatóinak, valamint az alföldi régió szakembereinek információs ellátását. A kor­szerű könyvtári rendszertechno­lógia alapja lehet a további fej­lődésnek.- Mivel tud többet az ALEPH informatikai szoftver a most használatos rendszernél?- Ennek a rendszernek rend­kívül erős a nemzetközi von- zata: a világ számos országának nagyon sok egyetemi könyvtá­rával tudunk kapcsolatot találni; minden nagyobb adatbázisba be tudunk lépni. Ez annyit jelent, hogy a rendszert használva, né­hány „gombnyomás” után egy adott egyetem könyvtárának in­formációs központjában va­gyunk. Ki lehet keresni a szük­séges dokumentumot (tárgyszó, szerző, kiadó stb. segítségével), s vagy fénymásolatot, vagy könyvtárközi kölcsönzéssel akár magát a könyvet is meg le­het szerezni. A rendszerkom­munikáció lehetővé teszi, hogy a felhasználó böngésszen a há­lózaton lévő valamennyi könyv­tárban. A rendszer felhasználó- barát, hiszen a műveletek egy­szerűek, az adatbevitelt funkci­ógombok egyszerűsítik, a fel­használót világos utasítások és help képernyők vezetik.- Mikorra várható, hogy ezt a rendszert használni tudják?- A főiskola versenytárgya­lást hirdetett meg a rendszer ki­alakítására - a döntés, hogy ki kapja a megbízást, most pénte­ken születik meg. A gépek be­szerzésében hatalmas segítséget nyújt Horváth jenő docens, a számítástechnika és Informa­tika Tanszék vezetője, aki a ver­senytárgyalást is vezeti. A mo­dernebb kölcsönzést előkészí­tendő vonalkódrendszert veze­tünk be - ehhez körülbelül 2 évre van szükségünk.- A költségvetésük mennyire teszi lehetővé a könyvtári állo­mányfejlesztést?- Folyóirat-beszerzésre 2 milliót, szakkönyvekre pedig 1,5 millió forintot kapunk. Szakkönyvtár vagyunk, s az ál­landó fejlődés megköveteli, hogy a legújabb szakirodalom­mal (magyar és idegen nyelven) tudjunk szolgálni. Szerencsére az oktatók rendkívül igényesek a saját szakterületüket illetően, így mindig jelzik a szakkönyv- igényüket. Naprakész informá­ciókra van szükség - s ezt a mai árak mellett nehéz teljesíteni; de szerencsére nagyon jó kapcsola­tot tudtunk kialakítani a ki­adókkal. A főiskola széles nemzetközi kapcsolatainak hála: nagyon sok ajándékköny­vet kap a könyvtár - gyakran több százezer forint árú köny­vet. S azt is el kell mondanom, hogy az intézmény vezetése messzemenőkig segíti munkán­kat, s igyekszik biztosítani a személyi és tárgyi feltételeket. Cs. Csáti Réka Szeptember 5-től téli buszmenetrend Ha ősz, akkor téli menet­rendváltozás a Jászkun Volán szolnoki, helyi személyszállí­tási üzletágánál. Ahogy Zsovákné Nagy Mária üzletágvezető lapunknak el­mondta, szeptember 5-étől kö­szönt ránk a menetrendváltozás. Szondáztak A módosulást már a nyár ele­jétől kezdték tervezni. A válto­zást három lényeges momentum előzte meg. Egyrészt lakossági fórumot tartottak július köze­pén. A kétszeri alkalom is kevés volt azonban, mert bátran mondhatni: döbbenetes érdekte­lenség jellemezte az egész me­gyeszékhely közlekedésére ki­ható eseményt. Ezt persze úgy is fel lehet fogni, hogy a lakos­ság elégedett a buszközlekedés­sel Szolnokon .. . Másrészt ugyancsak lakos­sági fórumot tartottak, de már csak a szandaszőlősi város­részre vonatkozóan. Ugyanis a volánosok megtudták, hogy so­kan elégedettek az új buszköz­lekedéssel, ami a Gorkij utcai kereszteződés átépítése kapcsán állt fenn. Igen ám, azok, akik elégede ttek, ezt jelezték, de mi van azokkal, akik nem szóltak, csak esetleg csendben szitko­zódtak? Nos, részükre volt a fó­rum, ahol bizony többen voltak az addig hallgatók, így a téli menetrendben már visszaáll a régi, hurokjáratos rend. A harmadik megelőző ese­mény, ami a tervezés időszaká­ban folyt és a menetrendre kiha­tott, az volt, hogy megkérdezték az iparvidék munkáltatóit, ho­gyan alakul munkarendjük. Miután mindezek az elemek összeálltak, kialakult a téli me­netrend, amiben lényeges válto­zások találhatók. Nézzük eze­ket. A város főutcájának forgalma még mindig túlzsúfolt, ez lát­ható. A forgalmat tovább kellett csillapítani, amihez a volánosok is hozzájárultak a polgármesteri hivatal kérésére. Ezek szerint a 15-ös és a 18-as busz vonalát a főutcáról áthelyezték az Ady Endre utcára. A lépésnél figye­lembe vették a főiskolások „munkába” járását, ami az új közlekedés által ezután köny- nyebb lesz. Ugyanakkor a 18-asnak a főutcáról való „ki­esése” nem jelenthet nagy gondot, hiszen a Szabadság tér­ről a vasútállomásra bármilyen busszal el lehet jutni. Lesz hurokjárat Ahogy már említettük, a 7-es, 8-as hurokjárat visszaáll, ugyancsak a 8Y-os is, de ez a busz ezután már nem tér be a szandaszőlősi iskolához. A la­kosság kérésére a követési idő­ket mindhárom vonalon - hét közben és hét végén is - „szét­húzták”. Az 1-es vonalán a kórháztól a vegyiművekig a gyakorlati ta­pasztalatok azt mutatták, hogy kidobott pénz 20 percenként a buszokat járatni, olyan kevesen utaznak. Ezért úgy szerkesztet­ték át az 1-es vonalcsoportot, hogy a járatkövetés a cukorgyá­rig 20 percenként az 1-es és az lA-s járatokkal kerül megol­dásra, és a cukorgyártól a ve­gyiművekig 40 perces lesz a holtidei járatkövetés. A 2-es vonalon a csúcsidőkben a 20 perces járatkövetés 15 percesre csökken. Megszűnik a 2G vo­nal. A korábbi három reggeli csúcsidei járatot kiváltották az­zal, hogy a 2-es járatok közül ebben a megszokott három idő­pontban kimennek a vegyimű­vekig, de csak a Mezőgépnél állnak meg a buszok. A 19-es vonal végállomását áthelyezik a Tallinn városrész­ből a Szolnok ispán körútra. Ennél a járatnál tömeges utas­igény ugyanis szinte csak az autóbuszállomásnál jelentkezik. Megszűnik az M betű Ami nem éppen a menetrendi változáshoz kötődik, de meg kell említeni: egy utastájékozta­tással kapcsolatos módosítást is meg kellett ejteniük a voláno- soknak. Ez abból áll, hogy az újfajta számkijelző, amit egy buszra helyeztek el, illetve fo­lyamatosan helyeznek, csak há­rom helyiértéket biztosít, és az M-betű nem „kezelhető” rajtuk. Ezért megváltozik az M jelű céljáratok számozása. Az át- számozás logikáját az adja, hogy a városban 25 számozott vonalig jutottak el. Az új járat­jelzések tehát a 30-as sávba ke­rültek. Mégpedig: az M7A-ból 37A, az M8-asból 38-as, az M8Y-ból 38Y, az M21-esből 31-es, az M24-esből 34-es, az M24B-ből 34B, az M24Y-ból 34Y lett. Általánosan annyi még el­mondható, hogy a csúcsidei já­ratoknál számottevő változás nincs, vagyis a munkába járás azonos módon biztosított, mint az elmúlt téli időszakban. A holtidei időszakban egyes jára­tok tekintetében indítási válto­zások lesznek. Az új menetrend szeptember 1-jétől kapható 50 forintért. Folyószámla diribdarabban Hovatovább egy éve, hogy az OTP borsot tört a folyó­számla-tulajdonosok orra alá, vagyis nem vállalta tovább a számlák továbbítását a fo­gyasztók felé, így a szolgálta­tók kénytelenek voltak házon belül megoldani a problémát. Ezt vagy megszoktuk, vagy továbbra is jókat bosszanko­dunk rajta, mindenesetre megváltoztatni nem tudjuk. Szorgalmasan szedegetjük hát az egyenként szállingózó számlákat, mielőtt azok egy jól irányzott libbenéssel a lá­bunk alatt landolnának, és közben az eltűnt időkön tű­nődhetünk. Sokan bosszankodnak az el­veszett kényelmük miatt, má­soknak bizonyára egy pillanatig nem okozott gondot az átállás. Mint annak a fogyasztónak sem, aki már 24 éve átutalási betétszámlán, most már lakos­sági folyószámlán fizet. A számlákat, igaz, valamivel ké­sőbb, de mindig megkapja. Hozzá egyetlen szolgáltató be nem csöngetett ilyen ürüggyel. Egyenlegértesítö számla nélkül Egy biztos, a régi eljárás ké­nyelmesebb volt a szolgáltatók­nak és a fogyasztóknak egy­aránt. Benkő Zsigmondot, az OTP osztályvezetőjét arról kér­deztük, mi indokolta a válto­zást.- 1968-ban átutalási betét­ként induló, ma folyószámla néhány száz, később néhány ezer ügyfelének, a fogyasztott szolgáltatások díjainak terhe­lése a beküldött számlákról tör­tént. Azóta rengeteget változott a technika az OTP-nél és a szolgáltatóknál egyaránt. Ma már nem számlákról könyvel a takarékpénztár, nem is ezt kapja meg a szolgáltatóktól, hanem mágneses adathordozókon, sza­lagokon érkezik az információ. Ezekről történik a folyószámlá­kon a díjterhelés. Ügyfeleihk- nek, ha esetleg valamilyen ki­fogása volt a számlákkal kap­csolatban, a számlák jogosságát a takarékpénztár nem tudta vizsgálni. Erre nem volt lehető­sége. Mindenkor a szolgáltató­kat kellett felkeresni, a rendezés érdekében. A mi érdekünk az, hogy ügy­feleink a havi forgalmukról az egyenlegértesítőt minél koráb­ban megkapják. Ezért a taka­rékpénztár az adatfeldolgozás korszerűsítésén túl kénytelen volt olyan munkafázisokat el­hagyni, amely nem kifejezetten banki feladat. Ezek közé tarto­zott többek között a számlák ki­küldése, hiszen a szolgáltatást nem a takarékpénztár végzi, a takarékpénztár az ügyfelek megbízása alapján ezeknek a kiegyenlítését vállalja és telje­síti. Benkő Zsigmond: - Ez pluszmunka volt, ami a ha­gyományon alapult Ez egy pluszmunka volt, ami a hagyományon alapult, nem pedig szerződéses viszonyokon. Az akkori technikai feltételek mellett nem okozott gondot. Ma már a nagy tömegű számláknál ez hátráltatná az egyenlegértesí­tők időbeni kiküldését.- Amikor az OTP változtatott a feldolgozási rendszeren, meg­kerestük levélben az ügyfeleket, amelyben tájékoztattuk őket, hogy a fogyasztási díjszámlák kiküldése ’94. januárig meg­szűnik, a továbbiakban a szol­gáltatók közvetlenül juttatják azokat el.- Nem volt semmilyen észre­vétel a fogyasztók részéről?- Kezdetben érdeklődtek, miért volt erre szükség, tudo­másul vették, úgyhogy ma már ilyen jellegű panasz nem érke­zik. Ugyanekkor a szolgáltató­kat is megkerestük, és velük is megállapodtunk.- Nem lehetett volna meg­egyezni postai költségtérítés el­lenében?- Nem elsősorban a pénzen múlt a dolog. Az OTP a folyó­számlarendszer további fejlesz­tésénél sem tudta figyelembe venni ezt a munkafázist. A szolgáltatók havonta 100 ezres nagyságrendben küldtek szám­lát, ezek összeszedése, rendsze­rezése olyan mennyiségű ma­nuális munkát jelentett, ami az egyenlegértesítők időbeni ki­küldését hátráltatta. A takarék- pénztár több megoldáson gon­dolkozott, de ez volt a legcél­szerűbb. Az egyenlegértesítőt a posta kézbesíti továbbra is, csak éppen számlák nélkül. A posta vállalná a kézbesítést Felkerestük a posta szakem­berét, Kelemen László hivatal- vezetőt is, aki kérdésünkre el­mondta, a posta szívesen átvál­lalta volna a számlák továbbítá­sát. Kelemen László: - A postán nem múlott a dolog- Mint magánember annyit tudok, hogy az OTP áttért egy új számítógépes feldolgozásra, emiatt nem továbbítják a szám­lákat. A posta részéről mi annak idején megkerestük a Tigázt, a vízműveket, igaz, csak telefo­non keresztül. Nyilvánvaló volt, hogy saját embereikkel rende­zik a dolgot. Egyedül a vízmű­vek küldi postán a számlákat, félévenként.- Ezek szerint önök vállalták volna az összes számla postázá­sát?- Szívesen elküldtük volna egyetlen borítékban, kedvez­ménnyel, de valószínű, hogy a másik megoldást kedvezőbbnek találták a szolgáltatók. A posta új számlalevél szolgáltatást ho­zott létre. Ez kimondottan csak számlát tartalmazhat. Nem a postán múlott a dolog. Ha létre­jön az egyezség, a fogyasztó észre sem veszi a változást, a különbség csupán annyi, hogy az OTP helyett a posta küldte volna a számlákkal teli boríté­kot. Én biztos vagyok benne, hogy a postai kézbesítés a szám­lák továbbításának legbiztonsá­gosabb útja. A Titász Rt. szolnoki üzem- igazgatóságán a következő­képpen fogadták a posta javas­latát. Csekk a számla mellé- Az elgondolás valóban jó - kezdi a beszélgetést Rózsa Fe­renc igazgató. De megmondom őszintén, nem találkoztam a posta ilyen irányú ajánlkozásá- val. A levelek kiküldése megle­hetősen komoly havi költséget jelentene. Úgy gondolom, a szolgáltatóknak kellene első­sorban koordinálniuk egymás között, hogy meg tudjuk-e ol­dani a számlák továbbítását a posta felé. Mi egyébként az OTP-nek felajánlottunk egy összeget, melynek fejében továbbra is bo­rítékba rakja a számlákat. Térí­tés ellenében sem vállalták to­vább ezt a munkát. Végső soron megértettük az OTP szándékát, miszerint teljes mértékben szá­mítógépes rendszerre akar rá­térni. I : kJ Rózsa Ferenc: - Több megol­dás is elképzelhető- A szolgáltatók együtt nem tudták ezt megoldani?- Folytak beszélgetések a többi szolgáltatóval is, hogy, mi legyen a jövőben. Végül megál­lapodtunk abban, mindenki a saját maga útját járja. A víz- és csatornaművek hathavonta küldi ki postán keresztül a számlákat. Mi azt a megoldást választotuk, hogy a pénzbesze­dőink kiviszik a számlát a fo­lyószámla-tulajdonosoknak, igaz, egy hónapos késéssel. Oraolvasás alkalmával átadják személyesen, vagy marad a pos­taláda. A 180 ezer lakásfo­gyasztó közül 35 ezren válasz­tották a folyószámlás megol­dást.- A folyószámlával nem ren­delkezők közül többen sérelmez­ték, hogy a Kocsoroson lakók­nak Szandaszőlősön kell befi­zetni a számlát.- A tiszántúli területek, tehát a kertváros, Kocsoros és Szan- daszőlős valóban a szandasző­lősi takarékszövetkezethez tar­tozik. Mi csak leolvassuk az órát, és a takarékpénztár szedi be a pénzt. Ez annyiban elő­nyös, hogy két hét áll rendelke­zésre a befizetésre, nem kell a díjbeszedőt várni. ú ■ “ 'N a- A jövőre-nézve több meg­oldás is elképzelhető, például postán fizethessék majd be a fogyasztók a számla ellenérté­két, de ennek még vizsgáljuk a technikai feltételeit. A villany­óra-leolvasás és pénzbefizetés szétválasztásának lehetőségén gondolkozunk. Valószínűleg erre legkoráb­ban a jövő évben lehet érdem­ben visszatérni. Ehhez a postá­val meg kell tudnunk állapodni, illetve technikailag is föl kell készülni. A fogyasztók egy előre nyomtatott pénzbefizetési csekket kapnának a számla mellé. A folyószámla-tulajdo­nosok esetében minden marad a régiben. A legbiztonságosabb megoldás A víz- és csatornaművek vá­lasztotta a legbiztonságosabb megoldást, a postai kézbesítést.- Sok fogyasztó reklamálta, hogy nem küldjük havonta a számlát - kezdte Dóra Józsefné, a számlázási csoport vezetője.- Mi úgy gondoltuk, bizto­sabb az, ha postán juttatjuk el félévenként a fogyasztókhoz. Abban az esetben, ha a fo­gyasztó elköltözött, vagy va­lami miatt nem tudja kézbesí­teni a postás, ide kerül vissza a számla. Itt bármikor hozzáférhető, nincs külön ügyfélfogadás. Ha szükség van rá, a számlát oda­adjuk, természetesen addig, ameddig a visszaigazolás szól. Akiknek nincs folyószámlája, annak a díjbeszedő viszi. Mi csak a mágneses adathordozót küldjük az OTP felé, illetve egy másolatot, hogy bármilyen rek­lamáció esetén ők is hozzáfér­jenek az adatokhoz. Sokféle visszajelzést kap­tunk, volt, aki azt mondta, ez neki nagyon megfelel, általában elfogadták. Sőt, kezdenek rá­jönni, nem egészen biztonságos dolog ide-oda begyürkészni a számlákat, elázhat, elfújja a szél, elveszhet, ami azért is kel­lemetlen, mert ezek a számlák egy példányban készülnek, nem tudunk helyette másikat adni. Egyelőre minden marad a ré­giben, az OTP levette kezét a számlákról, így a szolgáltatók­nak és a postának kellene maj­dan egy, a régihez hasonló ké­nyelmes, biztonságos megol­dást keresni. -tbg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom