Új Néplap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)
1994-08-11 / 188. szám
Hazai tükör 3 1994. augusztus 11., csütörtök A polgármesteri hivatal megrendelésére az épületdíszítő Kft. - felvételünkön Csorba István Sándor - tegnap kezdte meg Szolnokon a Zagyva-parti szoborcsoport állag- megóvását. Az aradi tizenhárom tábornokot ábrázoló faszobrok az átadás óta eltelt rövid idő ellenére igen rossz állapotban vannak. (Fotó: K.E.) Hat éve Tengizben lakik a Pintér házaspár Kígyók, skorpiók, homokviharok is előfordulnak Akad Szolnokon egy házaspár, jobban mondva egy négytagú család: férj, feleség, nagylány, nagyfiú, akik kivétel nélkül a Kazahsztánban lévő Tengizben teszik a dolgukat. Nem most kezdték, hiszen az édesapa a nyolcvanas évek végén kezdődő óriási építkezésekhez 1988 őszén csatlakozott. Jószerével a legrégebbi munkások közül való. Annyi rosszat, ellentmondásos állítást hallottunk, olvastunk erről a félsivatagi munkálatokról, hogy utunkat az a cél is vezérelte: vajon mi az igazság mindebből. Hat éve odakinn Szeptemberben már a hatodik éve lesz, hogy Pintér Ferenc, az édesapa tengizi munkás, és az év tíz, tíz és fél hónapjában ottani lakó is. Korábban a Hőtechnikai Szigetelő Vállalatnál dolgozott a fővárosban, mint bádogos.- Nyolcvannyolc derekán, nyarán hallottam, hogy ebben a nagy sivatagban komoly építkezések kezdődtek. Ha akarsz, mehetsz, hallatszott a jótanács. Döntöttem, én szerencsét próbálok. Amikor itthon bejelentettem a szándékom, a nejem három napig csak sírt. Más dolog, hogy kiérve én is majdnem ezt tettem, úgy elfogott a honvágy. Egy szó mint száz, két hónap alatt megvolt minden papírom és utazhattam. Szolnokról egyedül, a cégtől tizenegyed- magammal. Akkori neve a városnak oroszosán Gurvej volt, most Atküran. ahová a gép leszállt velünk. Onnan további hét órát zötykölődtünk a busz- szal, mire a szálláshelyünkre értünk. A panelelemekből készített, körülkerített tábort ötezer főre méretezték, de csak a kezdetben voltunk annyian. Az otthonunktól 18 kilométerre egy óriási kőolajfinomítót építettünk nyugati technológiai előírások szerint, mi keleti szak- embérek. A munkaidő 10 órás volt, szombaton pedig délig tartott.-Az elhelyezés?- Kezdetben kényelmetlen volt, mert egy szobában négyen is laktunk, de ez azután megszűnt. Pintémé Erika, a feleség:- Végül három hónap teltével én is utánamentem Ferinek. Konyhai kisegítő, mindenes lettem. Se jobbat, se rosszabbat nem vártam, hiszen hiába voltunk férj, feleség, kezdetben közös szobát sem kaptunk. Mi nők hárman éltünk egy szobában.- Ez okozta a legnagyobb feszültséget?- Nem, nem, dehogy. Itthon hagytuk a gyerekeinket a nagyobb kereset, a jobb megélhetés reményében. A lányunk, Andi akkor éppen negyedikes volt a Vargában, a fiunk, Fecó másodikos Újszászon. Ők is egyetértettek: bízzatok bennünk és menjetek ki Apu, Anyu egy évre. Próbáljatok szerencsét. Nos, az egy esztendőből hat lett, de lehet több is válik belőle.- Hányszor utaznak évente?- Kétszer: nyaranta négy-öt hétre, és karácsony körül is ennyire.- A fizetés?- Minden híreszteléssel ellentétben sem dollár, sem márka, hanem rubelben és forintban kapjuk. A havi keresetről any- nyit, hogy a magyar viszonyokhoz számítva jó.- Vad dolgok terjengenek a köztudatban a kinti körülményekről, viszonyokról. Erre a kérdésre Feri, a családfő veszi át a szót.- Őszintén szólva sok az igazság benne. Kezdjük a homokviharral, amely főleg áprilisban, májusban sűrű vendég. Olyan a táj, mintha köd lenne, képtelenség messzire látni. Ennek ellenére kint is, bent is folyik a munka. Szemüveget, afféle motorosat veszünk fel, van aki kendőt köt a szája elé. Azután ha homokban lépdel az ember, vigyázni kell a skorpiókra. De minden híreszteléssel ellentétben a csípésük nem halálos, hanem olyan, amikor darázs mártja a fullánkját az emberbe. Viperák is előfordulnak, bár tudomásom szerint hat év alatt efféle marás nem akadt. Pedig ez a vidék Hortobágy-szerű, sőt félsivatag. Az első kisebb város - lehet vagy húszezres - száz kilométerre fekszik. De se presszó, se kocsma, pár sivár üzlet. A piac viszont élénk.- Az emberek?- Állattartással foglalkoznak és késes népként tartják számon őket. Ezért ha piacra megyek én is kötök az oldalamra akkora bökőt, hogy bikát lehetne vele vágni. Ezt tisztelik.- Emberi nyavaják, betegségek?- Nézze, mi a nejemmel lassan hat éve élünk Tengizben. Laknak velünk szolnokiak, kunhegyesiek, kazincbarcikaiak, de semmiféle ragályról, kórról, betegségről nem tudunk. Akad azonban egy súlyos kór: az iszákosság. Az itt lakók egy- része az otthoni gondok elől menekül. Ledolgozza a napot, jól keres és nem tud mit kezdeni magával. Ezért iszik, mert az árusok a bűn rossz, meg a jobb vodkával a kerítés kapujáig merészkednek. Az is igaz, ez a tartós távoliét sok házasságot tönkretesz. Visszatérve a Pintér családra az övékét aligha, mert 1993 december óta 24 éves nagylányuk és 23 esztendős nagy fiuk is Tengizben dolgozik velük. Andrea a lány, adminisztrátor, a fiú édesapja brigádjában teszi a dolgát.Az utóbbi időszakban temérdek változás történt. Jöttek az amik A nagy építkezésbe beléptek az amik. Ebből kifolyólag alapos a létszámcsökkenés is, már ezeregynéhányszázan ha maradtak. Lassan lejár a szabadság, napokon belül kiderül, ki marad, ki megy, azaz kinek köszönik meg a munkát. A kereseteket számbavéve megérte, megéri a kintlét és remélik egészségileg sem sínylik meg a sivatagi esztendőket.Á munkaidő változatlanul napi tíz óra, és mindehhez teljes az ellátás. A reggelit a táborban fogyasztják el, az ebédet a munkahelyen, a vacsorát otthon. És legújabban szombaton is reggeltől estig tart a műszak. A vasárnap a kikapcsolódásé. Feri, a családfő pecázik, hol egy közeli folyóban, hol valamelyik tóban. Vasárnap is főznek a táborban, úgy hogy ellátási gond nincs. Gond viszont a tél, olykor -42 fokot mérnek, a nyár normális, ott sincs melegebb, mint itt. Televízió is akad, lehet nézni az orosz I-es Il-es adását, meg a Duna-tévét is. Ennyit a kultúráról. Hogy mit várnak az elkövetkező időszaktól, erre Pintér Ferenc, az édesapa nevetve így válaszolt: amit a vak mondott. Hogy mit? Majd meglátjuk. D. Szabó Miklós Néhányan a tengizi magyarok közül az építkezésen „A bűnmegelőzés is fontos feladatunk” Alapelv: egy lépéssel a tolvajok előtt Talán sokak számára nem újdonság, de egy vidéki város rendőrkapitányságán, mint például Törökszentmiklóson a bűnügyek jelentős részét a kerékpárlopások teszik ki. Ez a kategória annál is inkább érdekes, mivel ez az a terület, ahol még mindig igen nagy szerepet játszik a tulajdonosok könnyelműsége, amellyel önkéntelenül is „hozzájárulnak” a sérelmükre elkövetett cselekményhez. A bűnmegelőzés fontosságáról a Törökszentmiklósi Rendőrkapitányság bűnügyi osztályának vezetőjével, Kiszel Attila őrnaggyal beszélgettünk. — A nyomozókat leginkább mint bűnüldözőket tartja számon a közvélemény. Mégis, hogyan kapcsolódik a bűnmegelőzés az önök munkájához? A bűnüldözés mellett a bűn- megelőzés is fontos feladatunk. Sokszor én magam is elképesztőnek tartom azt a könnyelműséget, amelyet naponta lehet tapasztalni a leginkább a kerékpártulajdonosok körében. Igen gyakran hagyják lezáratlanul az üzletek, netán éppen a kocsmák mellett biciklijüket az emberek. Néhány perc és máris csak a „hűlt” helyét találják a járműnek, és jöhetnek feljelentést tenni hozzánk. Nem csoda hát, hogy - az év első felének krónikája szerint - a kerékpárlopások több mint Kiszel Attila őrnagy egyötödét teszik ki a vagyon elleni bűncselekményeknek. Ez darabra 73 volt az első hat hónapban a kapitányságunk területén. Az ezzel kapcsolatos feladatok teljes egészében lekötik osztályunk egyik nyomozóját. Igaz, hogy a mindenre elszánt tolvajok még a lezárt és elzárt járgányokat elviszik, de mindenesetre kisebb lenne az esélyük, ha minden magára hagyott biciklit lezárva találnának.- Milyen más „szabad prédák” kínálkoznak még a bűnözők számára? A „nagyvonalúság” nyilván nem csak a kerékpárosokra jellemző tulajdonság. Találkozhatunk ezzel bőven a piacon, de a nyári szezonban a strandok környéke is veszélyes lehet ebből a szempontból. Talán praktikus okokból, de a piacon vásárló hölgyek előszeretettel tartják a szatyor legtetején pénztárcájukat. A csábító tárgy pillanatok alatt odacsalja a zsebeseket, és volt pénz, nincs pénz. Örömteli esemény volt néhány hete az, amikor a miklósi piacon állampolgárok kaptak rajta egy más megyében élő cigánylányt zsebtolvajláson. Ez kitűnő példa arra, hogy megfelelő óvatosság mellett, ha odafigyelnek az emberek egymásra, bizony alaposan megnehezíthetik a tolvajok dolgát.- Úgy hallottam, „strand- szarkákat" is fogtak a nyáron. A mostani szezonban már több bejelentés is érkezett a kapitánysághoz a Tiszapüspöki melletti strandról. A fürdőzők rendre őrizetlenül hagyják a folyóparton holmijaikat, a táborozók pedig a sátrukat. Volt olyan eset, hogy mire a tulajdonosok visszatértek táborhelyükre már a sátrukat sem találták. Szerencsére ez ügyben sikerült a tettesek nyomára bukkanni, a három miklósi fiatalember személyében. Bár ők ezúttal így is pórul jártak, de sok bosszúságtól kímélhették volna meg magukat a nyaralók, ha jobban vigyáztak volna értékeikre. Horváth Győző Az FM tájékoztatója Kevés vágóállat - húshiány lehet? Vonaton autóval Görögországba A görögországi vakációra készülődő magyar autós turisták vonaton is utazhatnak gépkocsijuk társaságában Theszaloni- kibe. A Hellas expressz autókat szállító speciális kocsijában egyszerre hat személyautó „száguldhat” a tengerparti város felé. A nemzetközi járat egész évben naponta igénybe vehető. A másik „autósvonatot” július 1-jén állította üzembe a Magyar Államvasutak a Bécs-Thesza- loniki járathoz, és szeptember 23-áig közlekedik. A szolgáltatás iránt élénk érdeklődés mutatkozik, az igénybe vétele az első hónapban 85-90 százalékos volt. Az osztrák fővárosból érkező vonathoz a szállító, illetőleg az ahhoz „tartozó” fekvőhelyes utaskocsit a Ferencvárosban kapcsolják a szerelvényhez. Ez a járat péntekenként kora délután indul Budapestről Görögországba, visszafelé pedig szombatonként közlekedik. Ez utóbbin egyszerre nyolc autó fér el. A gépkocsik szállítási költsége a menettérti útra - mindkét nemzetközi expresszen - 36.700 forint. (MTI) Az állattenyésztés helyzete az elmúlt hónapban nem sokat változott, de elsősorban Baranyában, Fejér és Hajdú- Bihar megyékben tovább csökkent az állatállomány - derül ki a Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatásából. A szakemberek azonban remélik, hogy a tenyésztési támogatás hatására rövid időn belül számottevően növekedni fog a tehénállomány. A tenyésztési kedv élénkülésére utaló jelek már mutatkoznak Bács-Kiskun és Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyében, ahol többezer vemhes üszővel növelték az állatállományt. A felvásárlók ennek ellenére panaszkodnak, mert országszerte nehezebb vágóállathoz jutni. Nagyon kevés marhát kínálnak eladásra, ezért az országban mindenütt keresleti piac alakult ki, s emelkedtek a felvásárlási árak. Több szövetkezet szívesen vásárolna fejős tehenet, eladó állományt azonban szinte sehol sem kínálnak. Egyetlen tehén manapság 90-100 ezer forintot ér, ez is tükrözi a kialakult piaci helyzetet. Sertéshúsból a múlt esztendő hasonló időszakához viszonyítva 40-50 százalékkal esett vissza a kínálat. A hízott sertés felvásárlási ára hétről hétre emelkedik, s ugyanakkor csökken a fizetési határidő. A gazdák annak adják az állatot, aki lehetőleg helyben és készpénzzel fizet. Az alapanyag hiánya - elsősorban Győr-Sopron-Moson megyében - már a helyi üzemeknél is termelési zavarokat okoz. A szakemberek a hiány kialakulását azzal magyarázzák, hogy a nagyüzemek egyrészt kivágták a kocaállományt, másrészt annak tulajdonítják a húshiányt, hogy a kistermelők az alacsony jövedelmezőség miatt végül is csak saját szükségletre termelnek. Gyenge kínálat jellemzi a malacpiacot is. A kilogrammonként 130-190 forintos ár miatt a tenyésztők 2-4 malacnál többet nem vásárolnak. Ferenczy Europress Ne dohányozz, ne igyál, ne hízzál! Kollektív szeánsz Rusztem doktorral Új tanfolyamot indít hamarosan dr. Valiahmetov Rusztem, az Új Néplap természetgyógyásza. Mint arról lapunkban is hírt adtunk, májusban közel negyvenórás tanfolyamon ismertette meg hallgatóit a bioenergia, az asztrológia alapjaival.- Hogyan volt megelégedve ezzel a tanfolyammal? - kérdeztük a Kecskeméten élő természetgyógyászt.- Sohasem vagyok teljesen elégedett. Nem volt hiábavaló munka, mert vannak olyan hallgatók, akik dolgoznak azóta is, fejlesztik képességeiket. A tanfolyam köré egy klub is szerveződött, ahol találkozhatnak a tanfolyam hallgatói és elmondhatják, hogy milyen eredményeket értek el.- Olyanok is érdeklődnek a klub iránt, akik nem az ön tanfolyamát végezték el, de jártasak a természetgyógyászat kérdéseiben.- Jöhetnek ők is a klubba. Októberben egy előadást tervezünk Szolnokon, a harmadik szem lesz a témája. Megismételnénk az Aura 1. tanfolyamot is, amelyet májusban tartottam, azok számára, akik abban az időben nem tudtak eljönni. Ugyanakkor sokan érdeklődnek a kézelemzés iránt is, tehát szervezünk egy olyan tanfolyamot, amely arról szól, hogy mit is tud a kezünk.- És mit tud?- Mindent. Foglalkozunk tenyérelemezéssel, mert ez közelebb van a gyógyításhoz. A tenyér, az ujjak nagysága, alakja sok mindent elárul. A tanfolyamon tanultakat inkább gyógyításhoz, egészségmegőrzéshez lehet majd hasznosítani. Elemezzük majd a gyerekkezet, a felnőttkezet. A kéz egyébként az élet folyamán változik, az életvonalon kívül mindegyik vonal más lesz. A tenyéren például rajta van, hogy milyen betegségeink voltak. Rajta vannak a sérülésekkel, égésekkel, törésekkel kapcsolatos betegségek, meg lehet állapítani tenyérből az immunrendszer állapotát. Megállapíthatjuk, hogy melyik életszakasz a legoptimálisabb ahhoz, hogy feljavítsuk az egészségünket, mikor kell vigyázni, mert olyan életszakaszba értünk, amelyikben kialakulhat egy későbbi betegség. Magát a betegséget nem lehet befolyásolni, de azt, hogy mennyire lesz súlyos, azt igen.- Úgy tudom, ősszel egy kollektív szeánszot is tervez Szolnokon.- Igen, három különböző embercsoportnak. Akik nem akarnak dohányozni, inni és hízni. Ez egy két-három óra hosszás kollektív szeánsz, ahol bioenergetikus kódolás történik arra vonatkozóan, hogy: ne dohányozz, ne igyál, ne hízzál. Ez nem új dolog, már csinálták másutt is, 90 százalékos eredménnyel dolgoztak.- Elmondta, hogy készített Szolnokról egy térképet, amely a város természetgyógyászati szempontból veszélyes zónáit mérte fel.- Körülbelül 10 olyan zóna van, amelyre oda kell figyelni. Ezt a térképet azért készítettem, mert a tanfolyam hallgatói között vizsgálatot végeztem, és meglepően magas volt a vastagbélgyulladások aránya. Sokkal magasabb, mint más városokban. Hogy ennek mi az oka? Ennek felderítésén még dolgozom. Paulina Éva
