Új Néplap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-09 / 186. szám

Világgazdaság - sorokban Előzetesben az MMM elnöke Több százezer orosz kis­beruházó kárára elkövetett csalás és hűtlen kezelés gyanújával Moszkvában előzetes letartóztatásba he­lyezték Szergej Mavrodit, a csődbe jutott MMM cég el­nökét - tudatták hivatalos forrásból. Az AFP értesü­lése szerint a 38 éves Mav­rodit csütörtökön éjfél táj­ban helyezték háziőrizetbe, a gazdasági rendőrség két­órás kihallgatása után. A rendőrség szóvivője az AFP-nek elmondta, a kor­mány rendelte el a nyomo­zást a pénzügyi csalással kapcsolatban. Az MMM egyik leányvállalata, az In­veszt 49 milliárd rubellel, kb 24,5 millió dollárral tar­tozik az adóhivatalnak - mondta a szóvivő. Bűnvádi eljárás a Caritas ellen Bűnvádi eljárást kezde­ményezett szerdán a román főügyészség loan Stoica, a kolozsvári Caritas pilótajék cégtulajdonosa ellen - írja az Adevarul című román napilap. Stoica ellen a vád: magántulajdon ellen elkö­vetett csalás bűntette. A Stoica által „kicsalt” pénz több milliárdos összeget tesz ki. Lapértesülések sze­rint a károsultak száma 4,5 millió. Segélyezésre 13,7 milliárd dollár Az amerikai képviselő­ház 13,7 milliárd dollárt ha­gyott jóvá külföldi segélye­zésre. Jordániát is felvették a kedvezményezettek so­rába, tekintettel arra, hogy véget vetett háborúskodá­sának Izraellel. A szenátus elé kerülő törvénytervezet értelmében Izrael hozzájut­hat szokásos katonai és gazdasági segélyéhez, há- rommilliárd dollárhoz, Egyiptom pedig 2,1 milliár- dot kapna. Ez a két ország részesül a legnagyobb se­gélyben 1979, a Camp Da- vid-i megállapodás aláírása óta. Jordániának elenged­nek egy 220 millió dolláros részt 700 millió dolláros külföldi adósságából, s hát­ralévő adósságát aszerint törlik majd, hogy hogyan halad a közel-keleti béke- szerződés aláírása. A se­gélycsomag 850 millió dol­lárt tartalmaz az egykori szovjet köztársaságoknak. Kelet-Európát és a balti köztársaságokat 359 millió dolláros segélyben részesí­tenék, az afrikai fejlesztési alapba pedig 802 milliót fi­zetnének be. (MTI) Nehéz a kamarai előkészület Pénzügyi és adatgondok a megalakulás előtt a „kézműveseknél” A Magyar Gazdasági Kamarákról szóló törvény értelmében ez év októberéig meg kell alakulniuk megyénként a kamarák­nak, ennek érdekében állt fel májusban az ideiglenes szervező­bizottság. Igen ám, azonban az adatok feldolgozását nehezíti azok hiányossága, óriási mennyisége, továbbá a szűkösre sza­bott pénzkeret. Minderről a Kézműves Kamara ideiglenes szer­vezőbizottságának elnökével, Rusa Attilával beszélgettünk.- Hogyan állnak az adatok feldolgozásával?- A helyi önkormányzati hi­vatalok adathiányosan küldik a vállalakozók névsorát. S pont a legfontosabb, az adószám hi­ányzik. Július 14-én találkoztam a jegyzőkkel az adatszolgáltatás ügyében. Megbeszéltük, hogy a kamarai törvény hatálybalépé­sével, április 6-ával, az egyéni vállalkozókra vonatkozó tör­vény is módosult. Mégpedig olyan formában, hogy az egyéni vállalkozókat nyilatkoztatni kell: melyik kamarának akar tagja lenni. Ez kötelező jellegű, magyarul a cipész nem választ­hatja az agrárkamarát, csak a kézműves kamarába léphet be. Ekkor megbeszéltük azt is, hogy az önkormányzatok jegy­zőjének kötelező jelleggel ada­tot kell szolgáltatni a kamara, amíg az nincs, addig az ideigle­nes szervezőbizottságok felé.- S az adatok jönnek, csak éppen hiányosan?- Adatokat csak egyes ön- kormányzatoktól kapunk. Több mint 20 azon önkormányzatok száma, amelyektől a mai napig még nem érkezett hozzánk semmilyen adat. Emiatt nem tudunk haladni a kellő mérték­ben, bár ettől függetlenül folyik a rögzítés. A beérkező adatlapokat elő­ször szétválogatjuk három ka­marára. A törvény szerint, aki nem sorolható be a kézműves vagy az agrár kamarába, az mind kereskedelmi és iparka­marába tartozik. Ez a szétválo- gátas már folyik, s ahogy jön­nek a változásjelentések, úgy visszük gépre. Ha a számítógé­pes program majd rövid időn belül működik, akkor nem kell manuálisan szétválogatni az adatlapokat három felé.- Úgy tudom, hogy nem csak az önkormámyzatoktól kérhet­nek a vállalkozókról adatokat.- Igen, a kamarai törvény előírja, hogy a helyi önkor­mányzatok jegyzője, az adóha­tóság, valamint a céginformá­ciós szolgálat soron kívül adatot szolgáltat a kamara részére. Ezeknek már a múlt hónap ele­jén rendelkezésünkre kellett volna állnia. De például jelen pillanatban azért harcolunk, hogy az APEH szolgáltasson a jogszabálynak megfelelően adatot, ugyanis az APEH igazgatója értesítette az összes igazgatóságot, hogy ada­tot kiadni szigorúan tilos. Ezért a megyei igazgatóság is mere­ven elzárkózik az adatok közlé­sétől függetlenül attól, hogy amiket most kapunk az önkor­mányzatoktól, azok is adatvé­dettek.- Említette az Igazságügy Minisztérium céginformációs szolgálatát. Tőlük kértek már adatot?- A céginformációs szolgá­lattól eddig nem kértünk adatot, s egyelőre nem is akarunk, mi­vel 100 forintot kellene fizet­nünk egy vállalkozás adataiért. Ez elvinné a bizottság összes pénzét, ugyanis körülbelül 8000-re tehető azon vállalkozá­sok - betéti társaságok, kft.-k - száma a megyében, melyek majd a kézműves kamarába tar­toznak.- A Kézműves Kamarába összesen hány tagot várnak?- Előzetes becslések szerint a várható kamarai létszám 20 ezer körül alakul. Ez a szám az egyéni vállalkozókon kívül a kisipari jelleggel tevékenykedő cégeket is tartalmazza, azonban pontosan még nem tudjuk a tel­jes kamarai létszámot.- Korábban már említette a kiadásokat. Az ideiglenes szer­vezőbizottság mekkora összeg­ből gazdálkodik?- A kamarai törvény alapján a kormánytól eddig egymillió forint érkezett meg a kamará­hoz. A következő egymilliót csak akkor kérhetjük, ha elszá­molunk az előzővel a Pénz­ügyminisztérium felé, s a szer­vezőbizottság, az elnök anyagi­lag is felel a pénz felhasználá­sáért.- Egymillió nem sok.- Takarékosan kell gazdál­kodni. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy nem vásárolhatunk „bóvlikat”, már ami a technikai felszereltséget illeti. Olyan szükséges, ami öt év múlva is működőképes, hogy ne kelljen a kamarának újat vennie a meg­alakulása után.- Milyen felszerelések szük­ségesek?- Például számítógép, fény­másoló. Nem mindegy, hogy 20 ezer vállalkozónak kell levele­ket gyártani, s a nyomdai költ­ségek igen magasak. Vagy pél­dául rádiótelefonra volt szük­ség, mert ahol most működik az ISZB, ott nincs telefon - bár megrendeltük a telefonvonalat, csak kérdés, mikorra lesz kész.- Munkatársak is szüksége­sek az adatfeldolgozáshoz, to­vábbá valakinek a pénzt is ke­zelni kell.- A Szolnok és Vidéke Ipar­Két és fél százalékkal több munkanélküli testület tartja nyilván a költsé­geket, ugyanakkor a pénz elkü­lönített bankszámlára érkezik. Az alkalmazottakat az IPOSZ veszi fel, ugyanis a szervező bi­zottság sehol nincs bejegyezve. A három kamara Országos Tanácsadó Testületet hozott létre, melynek állásfoglalásai szerint járunk el. így ami a ka­marának szükséges, azt az IPOSZ veszi meg a kamara ne­vére az elkülönített számláról. Az ezeken felül eső kiadásokat - rezsi, munkabér és közterhei -, az ipartestület fedezi és elszá­molással lekéri a kamarai szám­láról.- Elfogyott már az első egy­millió?- Ebből lényegében már nincs semmi, megkértük a kö­vetkező egymillió forintot.- Hány embert almaznak most a kamarai előkészületnél?- Jelen pillanatban másfél fő dolgozik az előkészületekben - egyikük alkalmazottként, aki rögzíti az adatokat, másikuk megbízással, ő végzi a szétvá­logatást. A költségeket mi áll- juk, az iroda bérleti díjával együtt.- Mekkora az az összeg, mely az előkészületekhez, a megala­kuláshoz szükséges?- Nagyon bízunk abban, hogy az APEH-ot és a cégin­formációs szolgálatot az új kormány ráveszi arra, hogy in­gyen szolgáltasson adatot szá­munkra. Ugyanis ha ez nekünk pénzbe kerülne, akkor az a vár­ható összeg, amit kapunk - ez 6 millió forint - nem lesz ele­gendő. A bizottságunk egyébként készített egy előzetes költségve­tést december 31-éig. Az ezévi költség 8,4 millió forintra jött ki.- Miből tevődik ez összeg?- Mint már említettem, az előkészületekhez szükséges technikai, személyi feltételek biztosításából. Az előkészületek befejezése után szakosztályokat kell ala­kítani, majd a megalakulása után küldötteket kell szakosz­tályonként választani a kama­rai közgyűlésre. Ezt a jogsza­bály mondja ki. Itt arra kell számolnunk, hogy a szakosz­tályülésekre minden egyes tagot meg kell hívni. Ez rész­ben olyan gondot vet fel, hogy hová? Hol fér el több ezer em­ber? Egyetlen egy hely van Szolnokon, a sportcsarnok. Ennek bérleti költsége lesz. Ehhez járul még 20 ezer levél 19 forintjával, ami csak a bé­lyegköltség. A kormány dönt a pénzek­ről, reméljük pozitívan. Ugyanis az IPOSZ nem tudja ezt finanszírozni, s ha nem ér­kezik elég mennyiségű pénz, akkor leáll munka.- vági ­Az oldalt szerkesztette: Vági E. Zoltán Országosan és megyénkben is Csökken az állatállomány A Központi Statisztikai Hiva­tal legfrissebb jelentése szerint 1994 márciusában 984 ezer da­rab szarvasmarha és alig több, mint ötmillió darab sertés volt található hazánkban. A szarvas­marha-állományt tekintve me­gyénk nem áll roszul az orszá­gos adathoz képest, a „rangsor­ban” 70 ezer darabbal „harma­dik helyezést” tudhat magáének a megyék között. Még tavaly szeptemberben is harmadikok voltunk, akkor 75 ezer darabos állmománnyal. A sertések számát tekintve már korántsem mondható ilyen rózsásnak a helyzet. Míg tavaly szeptemberben 407 ezer darabot írtak össze a KSH szakemberei, addig a márciusi darabszám mindössze 330 ezer. Ez összes­ségében - fél év alatt - közel 19 százalékos csökkenést jelent. Ez még az országos darabszám- csökkenést is meghaladja mint­egy 6 százalékkal, ugyanis míg tavaly szeptemberben országo­san 5 millió 813 ezret regisztrált a KSH, addig ez év márciusá­ban csak 5 millió 35 ezret. Rendkívüli mértékű csökke­nés 1991. és 1993. között kö­vetkezett be. Míg a szarvas­marha-állomány esetén ez alig több mint 30 százalékos, addig a sertések darabszámát illetően a két év alatt közel 33 százalé­kos a csökkenés. Ha a mostani tendencia folytatódik, akkor megyénkben - fél év alatt a 19 százalékos csökkenést figye­lembe véve - év végére csak egy 250 ezer darabos sertésál­lománnyal számolhatunk. Az állatállomány csökkenése pedig a felvásárlási, majd a fogyasztói árakban is tükröződni fog. Indul a dohányfelvásárlás A dohánytermés eléri a tava­lyi mennyiséget, de minőségi­leg gyengébb, mennyiségileg pedig kevesebb, mint amire számított a Nyíregyházi Do­hányfermentáló Rt. A magyar termelés 80 százalékát felvá­sárló cég néhány napon belül indítja a felvásárlást. A dohánylevelek törése, szá­rítása mintegy két hete kezdő­dött meg. A különböző fajta dohányokat központilag, a fer­mentálónál vásárolják fel és minősítik. Erre azért van szük­ség, mert a privatizált dohány­gyárak magasabb minőségi kö­vetelményeket állítanak a fel­dolgozó elé. A dohányfermentá­lónál ütemezett az átvétel, a termelők készpénzfizetői csek­ket kapnak, amelyet azonnal beválthatnak a Kereskedelmi Bank és a Postabank kijelölt egységeinél. (MTI) A megyei FM-hivatalok véleménye Szükségesek a falugazdászok A helyi önkormányzatok igen kedvezően ítélik meg a falugaz­dászok eddigi munkáját. A pol­gármesteri hivatalok szerint, a szervezet tevékenységére a to­vábbiakban is szükség van. Ez tűnik ki azokból a véle­ményekből, amelyeket a me­gyei földművelésügyi hivatalok juttattak el a szaktárcához. A nemrégiben közzétett összegzés szerint a falugazdászoknak je­lentős szerepük van abban, hogy a nyári mezőgazdasági kampánymunkák zökkenőmen­tesen zajlanak. A támogatások odaítélésénél és ellenőrzésénél a falugazdászok a gondok jelen­tős részét levették a termelők válláról, ami növelte tekinté­lyüket. Mindemellett nagy szerepet játszanak a konkrét információ- szerzésben is; az így megszer­zett adatokat a megyei földmű­velésügyi hivatalokhoz továb­bítják, amelyek összegzik azo­kat. (MTI) A Philips Zalaegerszegen Videoalkatrész-gyártó üze­met rendez be a Philips Zala­egerszegen, a Magyar Optikai Művek volt gyáregységében. Az üzemcsarnokok átalakítása és a munkaerő-felvétel a megfe­lelő ütemben halad, így a munka a tervezett időpontban, augusztus 29-én megkezdődhet. Zalaegerszegen videoliftet és panelt gyártanak majd heti 80, illetve 20 ezres darabszámban. A termékeket egy bécsi és egy franciaországi összeszerelő üzembe szállítják. A két alkat­részt ezidáig Székesfehérvárott, illetve Franciaországban állítot­ták elő, e termékek gyártása gazdasági-szervezési okok mi­att kerül most Zalaegerszegre. Klaus Meier, a zalaegerszegi te­lephely igazgatója arról tájékoz­tatta az MTI-t, hogy az év vé­géig csaknem 250, 1995 végéig pedig hozzávetőlegesen 800 dolgozót alkalmaz majd a cég. Ekkora fejeződik be valameny- nyi csarnok átalakítása. A már felvett, betanított munkások és a műszaki szakemberek képzése megkezdődött Székesfehérvá­rott. Szeptember közepétől már három műszakban folyik Zala­egerszegen. (MTI) A mezőgazdaság támogatásáról Jász-Nagykun-Szolnok me­gyében 1994. január és június között összesen 4274 fővel csökkent a regisztrált mun­kanélküliek létszáma, így jú­liusban 31 813 munkanélkülit tartottak nyilván a munka­ügyi központok kirendeltsé­gein. Ez azonban 2,5 százalé­kos növekedést jelent az előző hónaphoz képest. A munkanélküliségi ráta ér­téke is növekedett, az elmúlt havi 15,4-ről 15,8 százalékra. A térségek relatív helyzetében lé­nyeges átrendeződés nem tör­tént, legmagasabb a munkanél­küliek aránya Kunhegyesen (27,8%) és Tiszafüreden (25,0%), legalacsonyabb pedig a szolnoki (12,0%) és a jászbe­rényi (12,1%) körzetekben. Már júliusban megkezdődött a tanulmányaikat befejező fiata­lok tömeges jelentkezése kör­zeti irodáinkban. A munkanél­küli pályakezdők száma július­ban 3659 volt, júniushoz képest több mint 50 százalékos a nö­vekedés. A munkanélküliek tel­jes létszámán belül arányuk 7,9 százalékról 11,5-re emelkedett. Az állás nélküli fiatalok 81,2 százaléka rendelkezik valami­lyen szakképzettséggel, a nyil­vántartott létszám 42 százaléka szakmunkásképzőt végzett. Az elhelyezkedni nem tudó felső­fokú végzettségűek aránya 3,4 százalék. A tanulmányait befejező ré­teg elhelyezkedési esélyei mi­nimálisak, munkaerőpiaci hely­zetük a munkaügyi központ eszközei közül a képzés, átkép­zés és a humán szolgáltatások között szereplő álláskereső technikák elsajátításával javít­ható. Ebben a hónapban ismét mérséklődött a munkáltatók munkaerőigénye. A zárónapon (20-án) összességében 1046 be­jelentett álláshely várta az elhe­lyezkedni kívánókat, mely azt jelenti, hogy átlagosan 100 munkanélkülire 3,3 állásajánlat jutott. A munkaerő-kereslet-kí- nálat szempontjából leghátrá­nyosabb helyzetűek jelenleg a karcagi, törökszentmiklósi, a já­szapáti és tiszafüredi térségek. Az állásajánlatok 38 százalé­kát a feldolgozóipari, 37 száza­lékát a nem anyagi ágak gazda­sági egységei jelentették be. A nyilvántartott betöltetlen mun­kakörök közel 60 százaléka kö­zépfokú végzettséget igényelt, 6,6 százaléka a felsőfokú képe­sítést igénylő álláshelyek ará­nya, az álláslehetőségek egy- harmadához pedig már 8 általá­nos iskolai végzettség is ele­gendő. A 31,8 ezer regisztrált mun­kanélküli közül 14,7 ezren munkanélküli ellátásra, önkor­mányzatoktól igényelhető jöve­delempótló támogatásra pedig 13,9 ezren jogosultak. A mun­kanélküli ellátási rendszerből kilépők 45 százaléka kimerítette a járadékidőt, 35 százaléka munkába állt. Gazdagné Molnár Tünde Az Agrárkamara kétféle - át­meneti és tartós - mezőgazdasági támogatást látna szívesen. A rö­vid távú, egy-két évre szóló szubvenciók az átmenet negatív hatásainak felszámolását segíte­nék elő, bevezetésük elsősorban a növénytermesztésben lenne célszerű, ahol például a terme­lőknek nincs forgótőkéjük ah­hoz, hogy a műtrágyát, a nö­vényvédő szereket megvegyék. A tartós támogatás bevezetését ott tartanák indokoltnak, ahol hosszabb a termelési ciklus: ül­tetvények esetében, az állatte­nyésztésben, a biológiai alapok megújításakor. Ilyenkor hosz- szabb a befektetések megtérü­lése, tartós támogatásra szorul­nak a vállalkozók. Hosszú lejá­ratú hitelekre, adó- és illetékked­vezményekre, kamattámogatásra volna szükség ahhoz, hogy a mintegy 600 ezer kívülálló üzlet­rész-tulajdonost „kivásárolhas­sák” azok, akik valóban a földből kívánnak megélni. A termelők érdekvédelmi szervezete fontosnak tartaná az agrárágazatban a támogatás mér­tékének növelését, de legalábbis azok reálértékének megőrzését. Ezért javasolja a többi között, hogy a termelést szolgáló hite­lekre 50-60 százalékos kamat- preferenciát adjanak. Ellensú­lyozni, kiegyenlíteni kell azok­nak a hátrányát is, akik gyengébb minőségű termőföldet művelnek, ezeket a gazdákat alanyi jogon il­lesse meg a támogatás. Az alanyi jogosultság bevezetésével egy­idejűleg a kormánynak meg kel­lene szüntetnie a támogatások mai, bürokratikus rendszerét. Változtatni kellene azon a ren­delkezésen is, hogy hitelt és ka­mattámogatást csak a rendelet­ben megjelölt mezőgazdasági te­vékenységek anyagköltségeinek fedezetére és csak pénzintézettől, kizárólag egyéves lejáratra le­hessen igénybe venni. A MOSZ szerint növelni kel­lene a kedvezményes kamato­zású és garanciális hitelek össze­gének felső határát. Szívesen vennék, ha a versenysemleges­ség jegyében a kormány a mező- gazdasági szövetkezetek tagjai által felvett termelési hitelekre is biztosítaná a kamatpreferenciát. De mindennél fontosabbnak tart­ják, hogy az agrártárca vezetői végre hozzanak döntést a földjel­zálog bevezetésére és teremtse­nek jogi lehetőséget arra is, hogy e zálogjogra hosszú lejáratú hite­leket lehessen felvenni, a hitele­ket pedig állami garancia és ka­mattámogatás egészítse ki, mert csak ez segíthetné a bajba került gazdaságok anyagi talpra állását. (újvári-FEB)

Next

/
Oldalképek
Tartalom