Új Néplap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-06 / 157. szám

4 Gazdaság 1994. július 6., szerda Gazdasági kilátások így látja a leköszönő miniszter Ellentétben a súlyos válságjeleket észlelő új kormányzattal, Szabó Iván pénzügyminiszter úgy véli, megfelelő gazdaságpoli­tika esetén összeomlástól, adósságválságtól már csak a közel 7 milliárd dollár tartalék miatt sem nem kell tartania az ország­nak. A leköszönő kormány nem gondolkozhat az új kormány fe­jével, de azzal egyetért, hogy a keresetek növekedése nem feszít­heti tovább a vállalati költségvetéseket. Az alábbi interjúban a miniszter a legaktuálisabbnak tartott kérdésekre válaszol.- Pénzügyminiszter úr! Ön 15 százalékra prognosztizálta az idei áremelkedést, Békési László azonban egyedül a má­sodik félévre 20 százalékot jó­solt. Mi lehet a különbség oka?- Az elmúlt négy év statiszti­kai adatai szerint az év első há­rom-négy hónapjában bekövet­kezett áralakulás mintegy 70 százalékban determinálja az éves árindexet. Ha a további hónapokban a múlt év őszén ké­szült prognózissal egyező (havi 0,8 illetve 1-1,3 százalék) lesz az árnövekedés, úgy éves szin­ten a fogyasztói árindex 117-118 lehet. A PM számítása­ival és következtetésével a Ma­gyar Nemzeti bank és a Nem­zetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma is egyetért. Ész­revételeikben azonban felhívják a figyelmet arra, hogy a bizony­talan makrogazdasági környe­zet az infláció felerősödésével járhat. A II. félévi folyamatok­ból eredő esetleges „többletek már inkább az 1995. évi árala­kulást érinthetik. Azt most nem lehet pontosan megítélni, hogy 1995-ben tovább folytatódik-e az infláció ütemének mérséklő­dése, illete ez a cél milyen hangsúlyt kap a következő kormány gazdaságpolitikájá­ban.- Mi a véleménye Békési László kijelentéséről, hogy a belső és külső eladósodás ijesz­tően nagy mértéke miatt máról holnapra elolvadhat a sokat em­legetett 6 milliárdnyi devizatar­talék?- Jelenleg a nemzetközi hitel­piacon - kifejezetten a belső egyensúlyi helyzet miatt - nin­csenek problémáink. Ugyanak­kor igaz, hogy a pénzpiacokon lanyha a kereslet. Egyelőre azonban kötvényelhelyezési nehézségünk nem volt, tehát a szükséges finanszírozás meg­szerezhető anélkül, hogy a tarta­lékokhoz kellene nyúlni. (En­nek szintje áprilisi adat szerint közel 7 milliárd USD). Baj ak­kor lenne, ha nem sikerülne a nemzetközi pénzpiacon hitelhez jutni, mert ebben az esetben a tartalékok gyors csökkenése következne be. Ezért fontos, hogy a gazdságpolitikának hatá­rozott programja legyen a belső és így a külső egyensúly stabili­zálására, majd javítására. A magas költségvetési hiány ugyanis - amennyiben nem fe­dezhető belföldi megtakarítá­sokkal - a fizetési mérleg rom­lásában csapódik le, és ez előbb-utóbb elvezethetne az el­adósodáshoz.- Az új koalíció gazdasági tervezete antiinflációs politikát és fogyasztási adóemelést hir: det. Mennyire lesz összeegyez­tethető ez a két törekvés?- A leköszönő kormány nem vállalkozhat arra, hogy az új kormány fejével gondolkozva a törekvések összhangját keresse. Tényként azonban rögzítheti, hogy többéves megfigyelések tanúsága szerint augusz­tus-szeptemberben az árszint­növekedés felerősödik. 1994-re is kalkuláltunk azzal, hogy a III. negyedévben - átmenetileg - ismét nagyobb lesz az árszint­növekedés, főként egyes intéz­kedések nyomán. Az Ország- gyűlés döntése alapján 1994. július 1 -jétől emelkedett az üzemanyagok, a sör, az égetett szeszes italok és a cigaretta fo­gyasztási adója. Az árprognózis számol az év közepén a villa­mos és hőenergia, földgáz- és a távhőszolgáltatás jelentősebb hatósági fogyasztói áremelésé­vel. Ez nyilvánosan is bejelen­tésre került. A megvalósításról már az új kormánynak kell dön­tenie. Az I. negyedévi és vár­ható áralakulás azonban nem kérdőjelezi meg a korábbi prognózisra épült költségvetési előirányzatokat, illetve az Ér­dekegyeztetési Tanácsban létre­jött megállapodást. A kedvező terméskilátások és egyes fontos mezőgazdasági termékek garan­tált áron történő felvásárlásáról hozott intézkedések mellett, az agrárárak konszolidálódásának esélyei jobbak. A gáz- és a vil- lamosenergia-törvény elfogadá­sával a természetes monopóli­umok körében erősödik a fo­gyasztói érdekek védelme. A monetáris politika érdekköré­ben az infláció fékezését veszé­lyeztető törekvések nem tapasz­talhatók. Ennek megfelelően az emlí­tett határozatok kiegészítése, módosítása nem szükséges. Bi­zonyos hangsúlyváltás azonban indokolt. Az inflációs veszélyt szem előtt tartva munkavállalói érdek is, hogy a keresetek nö­vekedése ne feszítse tovább a vállalati költségeket, illetve az intézményi pénzügyi kereteket. Tekintve, hogy ennek esélye nem zárható ki, különösen fon­tos, hogy a jövedelemtöbbletek ne a fogyasztás (ennek révén az import), hanem a megtakarítá­sok, a beruházások növekedé­séhez vezessenek. Az árindex és a kamatok közötti arányt fenn kell tartani. Az antiinflá­ciós politika folytatása tehát nemcsak nem kerül szembe az egyensúlyi és a növekedési cé­lokkal, hanem megvalósulásuk kölcsönösen feltételezik egy­mást.- Mi a véleménye arról az SZDSZ-MSZP álláspontról, hogy a koncessziók elmaradása, nyugati tőke bevonásának a hi­ánya miatt „kis" expót kell ren­dezni?- A bankrendszeren keresztül pénzben, valamint tárgyi apport formájában beérkezett külföldi tőkebefektetések nagysága 1993 végéig bezárólag megha­ladta a 7,1 milliárd dollárt. Az 1994.1. negyedévre vonatkozó - a KSH kérdőíves felmérésén alapuló - adatok alapján 1994 első negyedévében 1042 új ve­gyes vállalat alakult 9439 millió forint tőkével, amelyből 6440,2 millió forintot tesz ki a devizá­ban jegyzett tőke. Az MNB ada­tai alapján 1994. március 31-ig 309,1 millió USD érkezett az országba, így az összes beérke­zett működő tőke I. negyedévi állománya meghaladja a 7,5 milliárd USD-t. A prognoszti­zált idei működőtőke-beérkezés - jelentősebb privatizációs bevé­tel nélkül - 1,65 milliárd dollár. Emlékeztetni kell arra, hogy a parlament idén tavasszal fo­gadta el a gáz- és elektromos energiáról szóló törvényeket, továbbá lezárult a bankkonszo­lidáció két üteme is, így az energia- és bankszektorban nincs akadálya jelentősebb - egyébként előkészített - privati­zációnak. Úgy gondolom, hogy nem az egyébként jelentős de­vizabevételt és tőkét hozó ex­pón kell „spórolni”, hanem a privatizációs lehetőségeket kell realizálni tudnia a kormányzat- nak.- Önt sokszor liberálisnak nevezik, holott következetesen keresztény-nemzetinek minősíti magát. Milyen eltéréseket tart fontosnak a szociál-liberális és a konzervatív gazdaságpolitikai koncepció között?- Egyesek számára az, aki a pénzvilággal áll kapcsolatban, eleve' liberális, mi több: kozmo­polita. Másrészt a gazdaságpoli­tika napi gyakorlatában a piac- gazdaság sok liberális technikai elemet tartalmaz, amit azonban nem szabad a filozófiai vagy politikai liberalizmussal azono­sítani. A kérdés paradoxona, hogy ha gazdaságpolitikai kon­cepció szempontjai szerint ké­pezünk csoportokat, a konzer­vatív-liberális és a szocialista elképzelések között húzódik a választóvonal, amit rendkívül plasztikusan jelenít meg a Ma­gyar Gallup Intézet május 21-23. között készített politikai, szociológiai vizsgálatáról a Be­szélőben és a Magyar Nemzet­ben közzétett jelentés. A szocia­lista koncepció alapvetően el­osztó típusú, a társadalmi kü­lönbségek mérséklésére irá­nyuló jellegű, míg a konzerva­tív és a liberális erőteljesebben teljesítményorientált, hatékony­ságcentrikus. A két utóbbi kö­zött a közjó értelmezése és a közjó érdekében célszerű állami beavatkozás mértéke jelent elté­rést. Hogy a jelenlegi magyar viszonyok között létrejövő szo­ciál-liberális kormányzat gaz­daságpolitikája milyen lesz, arra nehezen tudnék autentikus választ adni. Gáspár Ferenc (Atlantic) Nyugtaadás pénztárgéppel Az utóbbi időben a vállalko­zók körében visszatérő kérdés­ként merült fel, hogy mely vál­lalkozó kör az, aki (amely) 1994. július 1-jétől a nyugtaa­dási kötelezettségének kizáró­lag pénztárgép alkalmazásával tehet eleget. Az adóigazgatási azonosí­tásra alkalmas nyugta adását biztosító pénztárgép és taxamé­ter alkalmazásáról szóló 6/1993.(11. 9.) PM rendelet mel­léklete szerint 1994. július 1-jé­től ebbe a körbe tartozik az üz­letek működéséről szóló, több­szörösen módosított 6/1990. (IV. 5.) KeM 1. számú mellék­letében foglalt I. Kiskereskede­lem köréből az 1. Élelmi­szer-kiskereskedelem üzlet­körbe sorolt valamennyi üzlet­ben történő értékesítés. Ilyen tevékenység az élelmi­szer-áruház, az élelmi­szer-szaküzlet és az élelmiszer jellegű vegyesüzlet üzemelte­tése. Ugyancsak pénztárgéppel kell nyugtát adni július 1-jétől a melléklet II. 1. és 5. pontja sze­rinti melegkonyhás vendég­látó-ipari üzletekben, illetve az egyéb (hideg ételek, melegített kész-, illetve félkész ételek stb.) vendéglátó-ipari üzletekben. Fontos tudni azt, hogy a leírt kötelezettség teljesítését az 'APEH folyamatosan ellenőrzi. A kézzel írt nyugta fenti üzletek esetében július 1-jétől nem felel meg az előírásoknak. Az adóha­tóság nemcsak azokat az adó­zókat sújthatja mulasztási bír­sággal, akik nyugtát nem adtak, hanem azokat is, akik e kötele­zettségüknek nem hitelesített pénztárgép alkalmazásával tesznek eleget. Dr. Takács Tibor APEH Bm-i Igazgatósága Július 15-től ismét megkez­dik a tavaly augusztusban leállí­tott cellulózgyártást Dunaújvá­rosban. A gépek újraindítását a fon­tos papírgyártási alapanyag hiá­nya, valamint világpiaci árának nagymértékű emelkedése teszi lehetővé és szükségessé. A ter­mék hiánycikké vált. Értékelve a kialakult helyze­tet, a Dunaújvárosi Finompa­pírgyár Kft. szakemberei úgy döntöttek: „újraélesztik” a ta­valy leállított gépeket, s ötven dolgozóval, a meglevő kapaci­tás mintegy 70 százalékának a kihasználásával az év végéig hatezer tonna cellulózt állítanak elő. A Finompapír Kft. egyébként hatvan százalékban az AVÜ, negyven százalékban az osztrák Prinzhom cég tulajdona. ARATJÁK A BÚZÁT. Megkezdték legfontosabb gabonanövényünk, a búza aratását Is. Felvételünk a túrkevei határban készült, a helyi Búzavirág Kft. tábláján, ahol az első eredmények szerint hektáronként mintegy 60 mázsát takarítottak be. A száraz időben annyira beérett a búza, hogy szárítani sem kell, csak tisztítani. (Fotó: Mészáros) Vizsgálat a jegyzésről Lezárult A beérkezett adatok alapján valószínűleg túlje­gyezték a Hajdúsági Ga­bonaipari Rt. 400 millió forintos névértékű rész­vénycsomagját. így elkép­zelhető, hogy már nem le­het a papírokból igényelni - közölte az MTI-vel hét­főn Fekete Júlia, a részvé­nyek forgalmazását vezető Góg Értékpapír Rt. igazga­tója- , Az Állami Vagyonügy­nökség június 29-től kí­nálta fel kárpótlási jegye­kért a Hajdúsági Gabonai­pari Rt. 10 ezer forintos névértékű törzsrészvé­nyeit, öt darab papírt 30 ezer forint címletértékű kárpótlási jegyért. A jegy­zési időszak július 7-ig tarthat, de túligénylés ese­tén előbb is lezárható. Az összesítésekből derül ki, túljegyezték-e a csomagot. Ha igen - és ez valószínű -, akkor azonnal lezárják a jegyzést. (MTI) Várhatóan lezárul az a vizsgá­lat, amelyet az Egis és a Chinoin Rt.-k részvényeinek kárpótlási jegyes jegyzése ügyében folytat az Állami Értékpapír-felügyelet (ÁÉF) - közölte az MTI-vel Molnár István, az ÁÉF jogi fő­osztályvezetője. A vizsgálat azért indult, hogy tisztázza: tör- téntek-e „hátsó kapus” jegyzé­sek, azaz voltak-e olyan befekte­tők, akik nem álltak sorban a Két kft.-től és egy magánvál­lalkozótól visszavonta a mun­kahelyteremtő beruházáshoz adott 20,5 millió forint központi támogatást a Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Munkaügyi Tanács. Az érintettek ugyanis 103 új munkahely létrehozását vállalták, de egyetlenegyet sem alakítottak ki, csak a pénzt vet­ték fel. A nyírségi munkaügyi központ ellenőrzési osztályának munkatársai rendszeresen fi­gyelemmel kísérik az adott tá­mogatások felhasználását. Leg­jegyzési helyeken, de igénylésü­ket mégis elfogadták. Az ÁÉF-hez - főként az Egis és a Chinoin részvényeinek igénylése ügyében - olyan panaszok érkez­tek, amelyek alapján felmerült a gyanú, hogy ilyen „hátsó kapus” jegyzések történhettek. Az ÁÉF szakértői több részvény jegyzé­sének körülményeit is megvizs­gálták az elmúlt egy-két hétben - közölte Molnár István. (MTI) utóbb 14 munkahelyteremtő be­ruházásnál tartottak vizsgálatot, s így derült ki, hogy három he­lyen nem alakították ki az ígért munkaköröket. A kapott össze­get így vissza kell fizetniük. Az ellenőrzött beruházók többsége teljesítette vállalását, sőt közü­lük jó néhány a kikötöttnél na­gyobb létszámot foglalkoztat. A Nyíregyházi Start Rehabilitá­ciós Vállalat 120 munkahely létrehozásával szemben 168 dolgozó foglalkoztatását oldotta meg. (MTI) Visszavont támogatások GAZDASAROK Időszerű teendők a kertben Az elhúzódó, csapadék nél­küli meleg időjárásban nem csak a szántóföldi, de kerti nö­vényeink is szenvednek. Jogo­san tehető fel a kérdés: ilyen esetben csak szomjaznak, vagy „éheznek” is növényi kultúrá­ink? A válasz természetszerű: is-is. A csapadékhiány esetén ugyanis a tápanyag-feltáródás is szűkös. így nem jutnak ele­gendő utánpótláshoz a gyöke­rek és a lomb. Emiatt bizonyos fokú leállás, lassúbb növekedés tapasztalható. A víz pótlásának módjairól a múltkor írtam. Ma a tápanyag visszapótlásáról, ada­golásáról szólok. Az úgynevezett alaptrágyá­zás ideje ősszel van. Ekkor lát­juk el növényeinket több évre jobb tápelemekkel. Nyáron, a vegetációban kisegítő trágyá­zást végzünk. E műveletnek le­becsülése ugyanolyan káros, mint a túlértékelése. A lényeg mindenképpen abban van, hogy segítsük növényeinket a szá­mukra „legnehezebb” időszak­ban. A többirányú funkciót egy­idejűleg csak megfelelő feltéte­lek mellett tudják ellátni. Viszonylag egyszerűbb a kérdés az egynyári zöldségnö­vényeknél, mert itt legfőbb te­endője a termés kifejlesztése és beérlelése. A feladat összetet­tebb a szőlő és gyümölcs eseté­ben. A termés ez évi érlelése mellett gondoskodni kell a lombkorona fejlesztéséről és a jövő évi termőalapok (termő­rügy) lerakásáról is. A kert­gazda, ha figyelemmel kíséri a növények fejlődését, látja, mi­kor, milyen növénynek kell se­gítséget adni. A növény ugyanis jelez. Ha a víz hiányzik, a leve­lek sápadtak, kanalasodnak. Ha tápanyaghiány lép fel, a növe­kedés vontatott, a leveleken bi­zonyos elváltozások jelennek meg. Hasznos tudni, hogy a Nitron segít a zöld tömeg kifejleszté­sében. De túladagolása esetén - ez nem is ritka jelenség - a vi­rágkötés elmarad, és termést hi­ába várunk. Azért szólok erről, mert többen merészen adagol­ják a nitrogén műtrágyát a nö­vény tövére, mások meg 8-10 alkalommal is lombtrágyáznak. A mérték nélküli adagolás nem csak felesleges, de nem egy esetben káros is lehet. A foszfor és káli adagolása vegetációban ritkábban fordul elő. Ha szerves trágyázás több év óta nem volt, akkor pótlásáról nyáron gon­doskodni kell. A foszfor a mag­képződést, az érést segíti. A ká­lium a cukorképzésben (szőlő­nél nem közömbös) és a fagy­tűrő képesség növelésében „se­gédkezik”. A vegetációbani táp­anyag-kiegészítés módjai vál­tozóak - szinte gazdánként vál­tozhat. Általános érvényű sza­bálynak fogadhatjuk el az aláb­biakat: levéltrágyázás, növény tövére adagolt levél- vagy mű­trágya és az oldott műtrágyázás. A levéltrágya alkalmazása a legelterjedtebb. Előnye kettős: azon túl, hogy a növény szá­mára könnyen felvehető álla­potban adagolja a tápelemeket, kijuttatása a hagyományos permetezésekkel egy időben történhet. A dózis betartása (0,5-0,6 százalék) szakmailag indokolt. Gyakoriságából nem szabad versenyt formálni, ugyanis akkor érünk el jó eredményt, ha évente 4-5-ször levéltrágyázunk. Jó módszer az is, ha öntözés előtt a növény tövére (paprika, paradicsom stb.) szórjuk a ké­szítményt. Túladagolástól ez esetben is óvakodjunk. Lehető­leg kis kanállal és ne szenesla­páttal végezzük a műveletet. A növény számára nagy se­gítséget jelent a közvetlen gyö­kérközeibe juttatott oldott mű­trágya alkalmazása. Ilyen mód­szerrel végezhetjük gyümöl­csösben, szőlőben és a pázsitba ültetett fák tápanyag-utánpótlá­sát. Az adagolás eredményes­ségét segíti elő, ha a megfelelő dózist adjuk. Vegyes műtrá­gyából 3x4 dekagrammot ad­junk 1 négyzetméterre szá­mítva. Kijuttatásához házilag is elkészíthető az injektor. Egy méter hosszú, félcolos fémvíz- vezetékes cső egyik végén 30-50 centiméter magasságig 4 milliméteres lyukakat fúrunk körkörösen. A talajba hatolás megkönnyítésére hegyes vasat hegesztünk. A cső felső végénél 30 centiméteres lapos vasat he­gesztünk a tartás, leszúrás irá­nyítására. Az oldott műtrágyát (10 liter vízben 3x4 deka- gramm/négyzetméter) tölcsér segítségével öntjük a csőbe. Ezzel az injektorral adagolha­tunk levéltrágyát betegeskedő gyümölcsfáink gyökereire. Munkák a zöldségesben. Az uborka oldalhajtásait egy levél felett csípjük vissza, és a főhaj­tást kötözzük rendszeresen, vagy bújtassuk a támrendszer- hez. A paradicsom leveleit az alsó termésig leszedhetjük. így a talajra jutó hőenergia vissza­verődik a paradicsomra, és gyorsabban színesedik, érik. Nagyobb lesz a termés és jobb a kötődés, ha a visszacsípést dinnyénél is elvégezzük. A má­sodrendű hajtásokon jobb a termékenyülés. A szölömunkák közül most időszerű a tetejezés. Kordon­művelésnél a jelzővezeték fe­lett 10-15 centiméterre vágjuk vissza a hajtásokat. A csonká­zás növényvédelmi szempont­ból is fontos művelet, mert a gombabetegségek, de főleg a peronoszpóra a fiatal leveleken jelenik meg általában, és innen terjed át erős fertőzés esetén az egész lombra. Kertjeinkben erősen támad a lisztharmat le­vélen, fürtön egyaránt. A véde­kezést minél előbb végezzük el. A kertgazda időbeni gondosko­dását a növény biztosabb ter­méssel viszonozza. Bindics István

Next

/
Oldalképek
Tartalom