Új Néplap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-21 / 170. szám
1994. július 21., csütörtök Hazai tükör 5 A nemezeléstől az ikonfestésig Alkotótábor a Dunántúlon Ismét sikert hozott a barátság Akinek NottlNGham, az ne vegye magára! A Nagykanizsa közelében lévő becsehelyi általános iskolában rendezte meg az Örökség Népfőiskola a „Gyermekvilág műhely” elnevezésű alkotótábort. Beviz Tamás, Dér Noémi, Magyar Mária, Donkó Rebeka diákok, Török Iván népes családjával és a Blaskó házaspár vett részt Abonyból. A százötven alkotó az ország különböző pontjairól már többnyire ismerte egymást a korábbi időkből. Az idén 14. alkalommal foglalkoztak a kihalóban lévő és már kihalt mesterségekkel. Részt vett a tábor életében a helyi polgármester is, aki fából hagyományos játékokat készít, s most kitűnő szervezőkészségéről is megbizonyosodhattak a résztvevők. Becsehely - apró falu - népe is bekapcsolódott a tábor életébe, megcsodálta az alkotók kiállítását és kirakodóvásárát. Különböző műhelyekben próbálták ki magukat a tábor lakói. Az agyagozók hagyományos kemencét is építettek a tábor színhelyén, ahol ragyogóan kiégtek a fazekasmunkák: az állatfejű sípok, edények, plakettek, domborművek, kis szobrok. Megelevenedett a tárgyakon többek között László király portréja és a szarvasvadászat is. Az ikonfestés műhelyében Blaskó Marcella - az abonyi rajzstúdió egyik vezetője - is megismerkedett a technikával. Az erdőkertesi Veres Bea tanította meg az ikonfestést a régi ikonképek alapján az érdelő- dőkkel. Szentkereszti István népi iparművész és Tarcsi Veres Imre az erdélyi Kovásznáról vezette a faragók műhelyét egy másik szín alatt. Az erdélyi fafaragó egy feliratos kopjafát készített emlékbe, melyet felszenteltek a templomkert domboldalán, a vasárnapi mise után. Népdalokat és táncokat is tanítottak az alkotótáborban. Hinta- lan László gyermekjátékokat tanított a gyerekeknek és a felnőtteknek. Előadásában hangsúlyozta, hogy a ma embere nem tud már játszani. A gyakorlati munkákat esténként előadások egészítették ki. Szent László király legendájáról Molnár V. József tartott előadást, míg Pap Gábor a népmeséről, Tarcsi Veres Imre a kopjafákról és az eredélyi népszokásokról. Esténként tábortűzzel zárult a dolgos nap. Első este életfát állítottak, az utolsó este gyremekla- kodalmat rendeztek. Saját fo- nású búzakalász-koszorú díszítette a menyasszony és a leányok fejét. A násznép mézeskalácsot majszolt. A táborban a nemezelés, a csuhéjbaba-készítés fogásait is elsajátították. Kasai Lajos, a híres lovas íjász bemutatóval lepte meg a gyermekeket, de nem maradt el a harci játékok tanítása sem. A táborlakók az aktív munkában jólesően elfáradva, élményekkel, tudásban gazdagodva tértek haza. Természetesen barátságok is szövődtek. Jövőre az Alföldön találkozik az Örökség Főiskola népes társasága. Gyomirtási kampány Vasi mozgalom a parlagfű ellen A főváros és Kaposvár után Vas megyében is mozgalom indult az egészségre káros parlagfű ellen. A gyomnövény pollenje ugyanis asztmát, szemgyulladást, náthát, olykor súlyosabb következményeket is okoz az allergiával küszködő betegeknél. Ezért Vas megye és Szombathely önkormányzata, a Vas Megyei Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomás, valamint a Szombathelyi Tudományos Társaság felhívásban szorgalmazza az egykoron Amerikából, gabonaszállítmányokkal hazánkba került parlagfű irtását. A szakemberek szerint a rendkívül szívós gyomnövényt a kiskertekben kaszálással, fűnyírással, gyomlá- lással lehet elpusztítani. A szervezők kérik a magántermelőket, mezőgazdasági üzemeket, önkormányzatokat, intézményeket, iskolákat és polgárokat, hogy saját földterületükön, környezetükben irtsák a parlagfüvet. Az allergiás megbetegedések megelőzéséhez társulok jelentkezését írásban várják a Vas Megyei Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomáson (9762 Tanakajd, Ambrózv sétány 2.) (MTI) Grafikai biennálé Szombaton nyit a IX. országos tervezőgrafikai biennálé a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban. A kiállításon plakát-, naptár-, csomagolástervekből, szórólapokból és egyéb propagandaanyagokból válogatnak egy adott témamegjelölés keretében. Idén a JEL jegyében a magyar kultúrát elemző és kifejező alkotások között szemlélődhet a publikum. Az 50 ezer forintos fődíjat a Művelődési és Közoktatási Minisztérium ajánlotta fel, a rendező csapatban és a zsűriben szerepet vállalt a Magyar Képző- és Iparművészeti Szövetség tervezőgrafikai szakosztálya, a Magyar Reklámszövetség, a Mahir és a kiállításnak otthont adó múzeum. A tárlatot szeptember 19-éig tekintheti meg a közönség. (MTI) Véstél 900. A GSM mobiltelefon rendszer. Sokak élete már elképzelhetetlen nélküle. Mert a Westel 900 a szabadságot, a biztonságot és a minőségi szolgáltatásokat jelenti az Eurofon-tulajdono- soknak. Westel 900. A leggyorsabb hálózatfejlesztés Magyarországon és kapcsolat- teremtés külföldön. Hazánkban egyre több az olyan hely, amelyet már bekapcsoltak a rendszerbe, s egymás után jönnek létre más országokkal is a barangolási szerződések. A Westel 900 most örömmel tudatja, hogy megyeszékhelyén, illetve környékén már Ön is egyszerűen és gyorsan hozzájuthat GSM készülékéhez, az Eurofon kártyához és szolgáltatásainkhoz. Westel Rádiótelefon Kft. üzlet: Szolnok, Baross u. 1., Tel.: (06-60) 386-001 Ofotért üzlet: Szolnok, Baross u. 2., Tel.: (06-56) 373-064 Budapest Mezőtúron, a II. Jäger sör- és rockfesztiválon - közel harminc nevezett amatőr zenekar közül - a kétnapos versengést követően a szolnoki Nottingham együttes került ki győztesként. A hatfős csapattal - Bozsik Patrik (ének), Hommer Attila (billentyű), Hommer Zoltán (dob), Nagy Iván (basszusgitár), Puskás Tibor (ritmusgitár és időnként kis szóló), valamint Bozsik Paszkál (szólógitár, búgócsiga és ketchupos krumpli) - stílszerűen a Já- ger-kertben ültünk össze egy jóízű beszélgetésre.- Utólagos születésnapi ajándék is lehetne ez az első helyezés, hiszen 1991. május 1-jén, a „munka ünnepén” léptünk először zenekarként hőn szeretett közönségünk elé - ropogtatja krumpliját (velünk együtt) Paszkál. Miután láttuk a Rock-szigetet, elhatároztuk, megpróbáljuk.- Tudod a zene tagozatos Kodály suliba jártunk, ismertük egymást. Nyaranta táboroztunk, a fúvószenekarban játszottunk, és a búcsúesteken - magánszámként - zenei paródiákkal szórakoztattuk a többieket. (Iván)- Akkor könnyű dolgotok volt zenekart alapítani.. .?- Ne hidd! Szinte tök nulláról kezdtünk - szakít félbe Attila. A két gitárosra - akik tudása már akkor az eget verdeste: tudták játszani a „Börtön ablakában” című alapművet - építettük a zenekart. A többiekre kiosztottuk a szerepeket, hogy milyen hangszeren zenéljenek. Énekesünk nem volt, barátunk igen. Patrik mondá: „Itt vagyok én, gyerekek!” Ha egy zenekar azt mondja, egy éve alakult, külön-külön általában már többéves zenei múlt van a tagok mögött. Mi valóban három éve kezdtünk el „rockzenélni”.- Itt szeretném megköszönni unokabátyámnak, Bendó Jánosnak - az Integrál együttes alapító tagjának, aki sajnos már nem lehet közöttünk -, hogy „belém oltotta” a gitár szerete- tét. (Pusi)-Milyen zenében „utaztok”?- Mi hard’n heavynek tituláljuk, de igazából nem tudják skatulyába zárni a csapatot. Lady Macbeth, Queensryche, Dream Theater, Helloween, White- snake. Ilyeneket mondtak ránk a bulik után - hadarja Pusi. („Most döntsd el, hogy melyik?” Valamennyiük egyébként példaképünk.) - Valójában kemény zenét játszunk, dallamos betétekkel. Vannak, akik „nyálas” zenének tartják, mert olyan időket élünk, amikor divatzene lett az egyszerű „fejrá- zós” rock. (Iván)- Ennek ellenére, amikor To- rock Klubban - (sokak sajnálatára megszűnt - szerk.) felléptünk, gyakran előfordult, hogy néhányan a számokat együtt énekelték velünk. Ők, reméljük, egyre többen lesznek. (Pusi)-Saját „nótákat”?- Azt és feldolgozásokat, így például Bon Jovit, Eddát, Ossi- ant, Europe-ot, Kingdom Come-ot, Acceptet. (Patrik)- A szolnoki közönség túlnyomó része zenészekből áll, akiknek véleményét, kritikáját - ami néha kétélű - meghallgatjuk, ha jogos, komolyan vesz- szük. Viszont sokkal többet jelent, mikor a megye legkülönbözőbb részeiről („Üdv a herényieknek !” - Attila) Szolnokra utaznak a zenénkért. (Paszkál)-A bemondás jó, de jár-e lemondással az együtt zenélés?- Saját erőből, egyelőre még szponzorok nélkül, több százezer forint értékű felszerelésünk van. Gondolhatod, ehhez minden fillért meg kellett fogni. Szerencsénk, hogy mindannyi- ónk családja pénzügyekben toleráns, ahol tud, segít, pedig egyikünk sem milliomos, sőt... Viszont szabad időnk a nullával egyenlő. Ennek „köszönhetően” olyan barátokat, barátnőket veszítettünk el, akik a mai napig hiányoznak. Nehéz a tartós kapcsolat kialakítása, mert sokan néhány napos együttlétben gondolkodnak csak, ha rockzenészekről van szó. (Attila)- Tavaly Jászberényben első, Mezőtúron ötödik, az idén pedig első helyre zenéltétek a Not- tinghamet. Hogyan tovább?- A kérdés ül is, áll is. A gond ott van, hogy ma nálunk a rockzenében nagyon kevesen látnak pénzt. („Sokan kályha- csőrugdosásnak tartják” - Zoli.) Vannak, akik nem így gondolják. Na, rájuk számítunk - folytatja Paszkál. Sok olyan számot szeretnék még írni, amitől a mezőtúri zsűrielnök, ahogy ő mondta: „lepadlózik”.- Mire inspirált benneteket a mezőtúri győzelem?- Az eddigi autodidakta (önképzéssel szerzett tudás - a szerk.) zenélés helyett váltunk, kettőnk helyett mindannyian zenetanárhoz járunk majd - mondja Zoltán -, már csak azért is, mert belekóstoltunk abba, milyen az, amikor profi hangmérnökökkel és körülmények között dolgozhat egy zenekar. A Magyar Rádió 8-as stúdiójában a könnyűzenei osztályon készítettek velünk két számot, amit eddig a „Reggeli csúcs” és a „Napközben” műsorában hallhattak .a szemfülesebbek. A velünk dolgozó három srácnak szeretnénk ezúton is megköszönni a türelmét és a szakértelmét. De a szolnoki rádió, tv és az Új Néplap munkatársainak is, akik felfigyeltek ránk, megszólaltattak bennünket. Ja, és reméljük, a címbéli „nyelvi bravúr” ellenére egyre többen veszik fel azt a bizonyos Nott- INGhamet. Végül egy kérés: bárki - aki fantáziát lát bennünk - támogatását szívesen vesszük és várjuk. Czikkely Az együttes tagjai balról jobbra: Álló „hullám”: Hommer Attila, Bozsik Paszkál, Puskás Tibor, Bozsik Patrik. A téglán Hommer Zoltán és Nagy Iván guggol. Tőzsdére, magyar! (2.) Hogyan lesz a kárpótlási jegyből részvény? A kárpótlási jegy részvényre cserélésének háromféle lehetősége kínálkozik: 1. Minél gyorsabban, lehetőleg a címletérték 100 százalékán pénzzé tehető részvényre cserélni. Erre alkalmasak voltak azok a jegyzések, amikor kibocsátáskor rögtön visszavásárlási ajánlattal élt valamelyik tulajdonos. (Prímagáz, Pannonplast, OTP.) 2. Banki betétkamatot meghaladó, éves biztos jövedelmet: osztalékot, hozamot fizető papírokat jegyezni érte. (Mol-el- sőbbségi részvény, Pillér II. befektetési jegy.) 3. Hónapokon belül dupla haszonnal kecsegtető, de az esetleges árcsökkenés vagy tartós el- adhatatlanság kockázatát is magában rejtő részvények jegyzése. Ilyen volt a már likvid Balaton Füszért, Inter-Európa Bank és a jelenleg még áron aluli Biogál, Alkaloida, Antenna Hungária, Mol-törzsrészvények. Vannak persze olyan sztár- részvények, ahol biztos a siker, de ezekből csak korlátozott mennyiségben kaphat egy jegyző. Például a Glóbusból csak 24 db ezres címlet jutott fejenként, Inter-Európából 30. Milyen egyéb kockázatokkal kell számolnia a kárpótlási jegyét részvényre cserélő befektetőnek? Azzal, hogy egyáltalán mikor tudja eladni, meddig kénytelen a tőkéjét benne tartani, lekötni, esetleg áron alul, ráfizetéssel adni el. Nem kedvez a kárpótlási jegyes befektetőknek a jegyzési szabályok rugalmatlansága sem. Elsődleges kockázat, hogy a „leallokált”, fölös mennyiségű jegy bennragad a következő jegyzésig, és a banki brókerbürokrácia nem „képes” azt időben visz- szadni. (Ez történt az OTP-ről Danubiusra virradóra május idusán.) Vagy bevált trükk az állami tulajdonos részéről, hogy kiosztanak fejenként 20-30 részvényt, holott csak százezres és milliós címletek léteznek a tőzsdei értéktárban, s mire kinyomtatják a kis címleteket, a tőzsdén zuhan az ár (lásd Globus, Danubius). Komoly nehézséget okoz a jegyezni óhajtó alföldieknek (köztük szolnokiaknak), hogy vagy Budapestre vagy a Dunántúlra kell utazniuk részvényt jegyezni (Inter-Európa Bank, Prímagáz) miközben a miskolciak napokkal előbb megszállják a helybéli jegyzőhelyeket (Egis, Globál). A meghatalmazásokra vonatkozólag is egymástól eltérő irányelvekkel riogatják a jobb sorsra érdemes spekulánsokat. Mindezek ellenére a kárpótlá- sijegy-cserés részvényjegyzés egyre népszerűbb, a jegyzéssel járó megpróbáltatások sem veszik el a gyarapodó jegyzők kedvét. A kárpótlási jegyeknek köszönhető, hogy az emberek ráéreztek a „tőzsdézés” mámo- rító ízére - és ez így van jól. (Folytatjuk)
