Új Néplap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-21 / 170. szám
6 Szolnoki Extra 1994. július 21., csütörtök A szolnoki biliárdcsapat is itt edz Elegáns környezetben szórakozni A szegedi központú Boss Klub Kft. öt évvel ezelőtt talált rá a szolnoki Pelikán Szálló emeletén lévő - akkor diszkóként működő - helyiségre. Öt évvel ezelőtt ott alakult meg Szolnok első biliárdklubja • s mint minden újdonság: felkapott szórakozóhely lett. Czapkó Gáborral, a Boss Klub Kft. szolnoki képviselőjével, a klub üzemeltetőjével beszélgettem az egy hónapja történt felújításról, a változásokról.- Az egész teremben padlószőnyeg és régi, elhasználódott bútorzat volt - eléggé lelakott volt már a helyiség. Most ezt újítottuk föl olyan formában, hogy az alsó hajó részben kicseréltük a padlószőnyeget, a felső részben felcsiszoltuk a parkettát. Az összes bútort - bárszékeket, kanapékat - áthúzattuk egy kellemes színű, vidám huzattal. Ezenkívül a két mellékhelyiséget, a nőit és a férfit is felújítottuk: kicseréltettük a csöveket, új burkolatot tetettünk le. Mindez köriilbelül félmillió forintos beruházást jelentett. Talán ez az összeg nem is tűnik olyan soknak, de nekünk bizony nagy pénz volt.- Hogyan sikerült akkor előteremteni a pénzt?- Akkora forgalom nem volt, főleg ebben az évben, amiből igazán finanszírozni leheti volna a felújítást - ki kellett gazdálkodni. Egyébként minden vendéglátós panaszkodik, hogy ez az év szörnyű, olyan kevés az ember, a pénz. Arat nem emeltem, sőt január 1. óta inkább lejjebb mentem az árakkal - gondolok itt elsősorban a drinkbárra. Ezt, mondjuk, értékelik a vendégek. A biliárdhoz ötven forintba kerül egy zseton, ez hosszú évek óta így van. Vannak játékgépeink is, ezek mennek is, meg nem is. Az még feltétlenül ide tartozik, hogy a szomszédban volt a Bajnok, illetve Grizzly nevű biliárdterem, amely azonban megszűnt mint vendéglátóegység. Itt edzett és játszott a két szolnoki biliárdcsapat - a Tempo I. és a Tempo II. -, akik részt vesznek az országos bajnokságban. Miután megszűnt az a klub, a játékosok megkerestek bennünket, hogy adnánk-e nekik itt helyet. így aztán a terem hátsó részében három asztaluk van, három kis golyós asztal. Itt edzenek és itt tartják versenyeiket. A szezon igazán augusztustól indul be. Évenként két, három, esetleg négy meghívásos versenyt szoktak rendezni. Ezek mindig nagy érdeklődésre tarthatnak számot, hiszen Szolnokon kezd egyre népszerűbb lenni a biliárd.- Ón szerint mi lehet a népszerűség oka?- Igazán nem is tudom ... Úgy látszik, hogy az Európához való közelítésünkkel egy ilyen fajta játék is kezd elterjedni. A biliárdjáték eredetileg Kanadából indult, s egyre népszerűbb Európában is. Vannak hódolói nálunk is. Vannak, akik a nagy golyós, vannak, akik a kis golyós asztalt szeretik - mi mind a kettővel tudunk szolgálni, mert amikor nincs edzés, akkor lehet használni a kis golyós asztalokat is.- Megéri biliárdtermet üzemeltetni ma Szolnokon?- Hát..., a vendégtől függ. Azt mondják, inkább téli sport a biliárd. Télen nem nagyon tudnak hova menni az emberek - olyankor több a vendég. De csak biliárdból nem lehet megélni. Nem hoz akkora forgalmat, hogy egy ekkora klubot fenn lehessen tartani. Ehhez még hozzájön a játékautomaták és a drinkbár forgalma.- Kik jönnek ide elsősorban?- Elsősorban a középkorosztályra számítunk, de iskolaidőben, délután kettő-három órától négy-öt óráig a diákok szoktak bejönni. Este nyolc órától pedig inkább - főleg csütörtöktől szombatig - a harminc-negyven évesek játszanak leginkább.- Férfiak vagy nők?- Vegyesen. Érdekes módon a hölgyek körében is nagyon elterjedt ez a szórakozási forma. Házaspárok, baráti társaságok jönnek el hozzánk játszani - háziversenyeket rendeznek.- Vannak törzsvendégeik?- Természetesen. Van egy kanadai úriember, aki valamilyen kft.-ben dolgozik itt Magyarországon, és nagyon keveset tud magyarul, de mindennap kér tíz zsetont, egy korsó sört, és másfél óráig egyedül játszik. Ő annyira megszerette, s Kanadában annyit játszott, hogy azt mondja, nem tud meglenni nélküle. De csak egyedül játszik, mással nem. Más törzsvendégeink is vannak, ők rendszeresen ugyanahhoz az asztalhoz mennek, sőt, előre le is foglalják telefonon. Nagyon sok külföldi vendégünk van, ez köszönhető a szállodának. A szállóvendégekre mindig számíthatunk.- Ön szeret biliárdozni?- Az az igazság, hogy szeretek, s bár régóta próbálgatom, igazán nem tudok. De csinálom, hátha belejövök.- Van itt arra lehetőség, hogy valaki megtanuljon biliárdozni, hogy megismerje az alapszabályokat?- Ilyen nincs, de ha bejön valaki, a kollégáim készséggel elmagyarázzák az alapfogásokat és a játékszabályokat, sőt egy parti erejéig meg is hívjuk a vendéget. De szervezett biliárdoktatás nincs. Ugyanakkor itt vannak a versenyzők, akik szükség esetén szintén szívesen besegítenek.- Szokott-e valamilyen probléma lenni a vendégekkel, van-e kidobóemberük?- Igen, van kidobóemberünk, akinek az a feladata, hogy a vendégek kulturált szórakozására ügyeljen. Probléma előfordul, de komolyabb gond még nem volt. Az megtörténik, hogy valaki többet iszik, s erősebbnek érzi magát a többieknél, de ilyenkor udvariasan megkérjük, hogy odakinnt legyen erős.- Mikor van nyitva a Boss Klub?- Hétfőtől szombatig délután kettőtől hajnali kettőig, vasárnap pedig este hattól szintén hajnali kettőig. Cs. Cs. R. (Fotó: Bíró Tibor) Minta értékű, egyedülálló tábor a megyénkben Dyslexiás gyermekek - jövőre is találkoznak? Július 4-től 12-ig tizenkét nagycsoportos és alsós gyermek vett részt a Tiszafüreden megrendezett speciális fejlesztőtáborban - mindannyian dyslexiások. A dvslexiát sajnos nagyon nehezen ismerik föl a pedagógusok és a szülök, s ami még nagyobb gondot jelent: nem tudják, hogyan viselkedjenek, mit tegyenek, hova forduljanak. Múlt héten pénteken ezeknek a gyerekeknek a szülei vettek részt egy szülői értekezleten a JNSZ Megyei Családvédelmi és Gyógypedagógiai Szolgálatnál, ahol Nagyné Kasza Ilona, Budai József és Zsilka Sándorné mesélte el tábori élményeit, tapasztalatait.- Azzal szeretném kezdeni mondanivalómat, hogy ez a tábor minta értékű, s nem csak a megyében. Hiszen vannak ilyen-olyan táborok, de ilyen jellegű speciális fejlesztőtábor dyslexiás gyermekek számára még nem volt - mondta Nagyné Kasza Ilona igazgatónő a tizenegy szülőnek, akik a szülői értekezlet előtt végignézhették azt a rögtönzött kiállítást, melyet gyermekeik táborban készült képeiből állítottak össze. - A megyei közgyűlés művelődési és népjóléti bizottságának pályázatát szerettük volna elnyerni, hiszen mind a hárman készítettünk és nyújtottunk be pályázatot. Ezek egyike sem „felelt” meg, így a tábort a megyei önkormányzat anyagi támogatása nélkül, szponzorok és a szülők segítségével valósítottuk meg. A tábor szakmai programjáról Budai József és Zsilka Sán- domé közösen számolt be. Elmondták, hogy az első napok az elfogultság és a „csendesség” jegyében teltek, vagyis a gyerekek megszólalni sem nagyon akartak, ami azonban érthető, hiszen először voltak távol a szülői háztól. Reggel 7 órakor volt ébresztő, majd reggeli torna következett napcsalogató címen. Ezek a foglalkozások mind-mind a gyerekek mozgás- kultúráját, koordinációs készségét (jobb és bal oldal berögzülé- sét) fejlesztették - játékos formában. Délelőtt folytak a foglalkozások, s az ebéd után, a csendes pihenőt követve jött el a „kötelező^? jjyéíífás ideje, SW3 azonban egyáltalán nem volt kötelező ízű, hiszen minden gyermek örömmel írt szüleinek. Délutánonként hajókirándulásokra, strandra mentek a gyerekek. A vacsorát a nem direkt fejlesztési programok követték: szerepjátékok, szalonnasütés, táncverseny. S amit külön kiemeltek: azok a gyerekek, akiknek az első napon a hangjukat sem lehett hallani - saját maguk szervezték meg a programokat, például egy lakodalom eljátszását. A programok elsősorban arra épültek, hogy ezeknek a gyerekeknek térzavaraik vannak. Nagyon fontos része volt a foglalkozásoknak a testséma-megis- merés, a bal és a jobb tudatosítása. Ezekhez a feladatokhoz szervesen kapcsolódtak a zenei, irodalmi és képzőművészeti foglalkozások, ahol feldolgozták a rész és egész viszonyát, a fogalmak térből síkba történő áthelyezését. Mindezek egyénre szabott foglalkozások voltak, s mint elrfiohdták: látói lehett, ahogyan napról napra megnyíltak ezek a gyerekek. A tábor „értékelése”, elmesélése rendkívül jó hangulatban telt, hiszen mind a pedagógusoknak, mind a szülőknek voltak élményeik. A szülők reagálására egyébként jó példa, hogy az egyik édesanya, amikor a szülői értekezlet előtt megnézte a gyerekek képeit a falon, nem akarta elhinni, hogy az egyiket az ő kislánya festette. Az értekezlet végén egyhangúlag egyetértettek abban, hogy a szülőket senki nem készíti fel a másság kezelésére, sőt az iskolák sem tudnak mit kezdeni az ilyen jellegű feladatokkal, s hogy a tanterv, nem ezeknek a gyerekeknek való. A kötetlen beszélgetés során felmerült az igény, hogy családi tábort lehetne létrehozni, ahol a szülők is megtanulhatnák, hogyan foglalkozzanak gyermekeikkel. * * * írásom végére hagytam azt a kis történetet, ami szintén ezen a szülői értekezleten hangzott el egy levélírás kapcsán. Egy délután, amikor sor került a levelek megírására, az egyik apróság, Gabika odament Budai Józsefhez, hogy: „De Józsi bácsi, én még nem is tudok írni!” „Nem baj, Gabikám, majd az én toliammal megírjuk azt a levelet anyáéknak, jp?”, Gabika, gondolkozott, majd aggályoskodva megkérdezte: „Józsi bácsi, lehet azzal a tollal gyerekbetűket írni?” Cs. Csáti Réka „Objektiven” fotópályázat - az elmúlt négy évről A Vélemény Alapítvány a IV. fesztivál Szolnokért keretében fotópályázatot hirdet Szolnokon élő vagy dolgozó fotósok számára Objektiven címmel. A pályázat témája: az elmúlt négy év közéleti, politikai, társadalmi, kulturális eseményeinek bemutatása városunk életéből. (A fotók hátoldalán kérjük feltüntetni a fotók címét, a pályázó nevét, címét, a megörökített eseményt.) Bármilyen technikával készült, kasírozatlan, színes és monokróm kép beküldhető, szerzőnként legfeljebb 5 darab. A képek hosszabbik oldala 24 és 40 cm között lehet. A pályázati anyagot a városi művelődési központ információs szolgálatánál lehet leadni augusztus 31-ig. A zsűri által elfogadott képekből álló kiállítás megnyitása és az ünnepélyes díjátadás szeptember 12-én 17 órakor a Vélemény Alapítvány klubjában lesz (Kossuth tér 1. 39-42.). A rajzolás fontos, de nem minden Amikor valamilyen képességet tudatosan fejlesztünk magunkban, utólag talán nem is tudjuk, miként kezdődött. így van ezzel a húszéves fiatalember, Enyedi Tamás is, aki kiváló grafikáival hívja fel magára a figyelmet. Első rajzai hétéves korában születtek. Kezdetben csak kellemes időtöltésnek tartotta, a pillanatnyi hangulata adott ihletet. Már az általános iskolában feltűnést keltett képességével. Ekkor kezdett a művésztelepre járni, ahol Nagyné Imre Márta segítette, s később a szolnoki Varga Katalin Gimnáziumban is ő tanította. Emellett Pesten, Szlávik Lajos alakrajzkörében szintén megfordult. Tehetsége és ambíciói arra késztették, hogy próbára tegye önmagát. Ennek eredményeként nyerte meg a középiskolások számára kiírt megyei rajzversenyt, valamint az országos illusztrációs pályázata. Ám az iskolában 4-es átlaggal már a gyengébbek közé tartozott, mivel a tanulás helyett a rajzzal foglalkozott. Az érettségi után először a Képzőművészeti Főiskolára, azután pedig matematika-rajz szakos tanárnak jelentkezett. Nem vették fel, noha előzőleg napokat töltött a Tisza-parton tanulmányrajzok készítésével, sőt, néhány barátja kiállítást is rendezett műveiből. Ez idő alatt viszont sok mindent kipróbált. A ma már sajnos nem létező ifjúsági lap, a Szofi (Szolnoki Fiatal) egyik szerkesztője volt, de néhány verseskötetben, könyvben szintén találkozhatunk a munkáival. Önmaga szórakoztatására mindmáig modelleket készít. Jelenleg a Gábor Dénes Műszaki Informatikai Főiskolán tanul. Elsősorban a rajzaival igyekszik eredményt elérni, ám részt vesz az Új Néplap terjesztésében is. Tagja annak a csoportnak, amely egykori rajztanára, Szávai István vezetésével alakult. Kerékpárral járják a megyéket, s a települések nevezetességeit örökítik meg. Szeretnék képeslapok formájában megjelentetni ezeket, de kicsi irántuk az érdeklődés. A jövőről nagyon határozott elképzelései vannak, a diploma megszerzése érdekében angolból középfokú nyelvvizsgára készül. Hogy aztán mi lesz? Miután szülei elváltak, anyjával ingatlan-értékbecsléssel foglalkozó bt.-t alapítottak. Talán majd azt folytatja tovább. Ha befejezte tanulmányait, számítástechnikai üzemmérnök lesz, ami ugyancsak lényeges a számára. De nem szeretne felhagyni a rajzolással sem. Azt tervezi, hogy a Tisza-partról készült metszeteit kis füzetben kiadatja. Ehhez már minden megvan, csak a pénz hiányzik. így most nem tehet egyebet, támogatókat keres ... Molnár G. Attila Mágikus kártyashow Robin Hood bűvész előadóestje a szolnoki Tisza Szálló drinkbárjában- Művész úr! Ón a közelmúltban egy sikeres műsort mutatott be a szolnoki Helyőrségi Művelődési Otthonban, Mikro- mágia címmel. A sok varázslat mellett három részre vágta partnernőjét. A legközelebbi programján szerepel-e valamilyen extra mutatvány?- Igen. Többek között bekötött szemmel fogok pókerezni egy nézővel anélkül, hogy bármi esélye lenne a nyerésre. Egy néző pénzét átszúrom egy ceruzával úgy, hogy végül a pénzen semmiféle lyuk nem marad. Bemutatom, hogy mi, bűvészek hogyan játsszuk az „itt a piros, hol a piros?” játékot. Minden mutatványt egy élő kamera segítségével kivetítünk egy vászonra, így a jelenlévők az összes varázslatot többszörös nagyításban láthatják.- Akkor sokkal nehezebbb dolga lesz, hiszen a kamerát nem lehet hipnotizálni!- A kamerát valóban nem, de a kamerán keresztül az embereket igen. Műsorom másik érdekessége az lesz, hogy a kártyarajongók számára összeállítottam egy olyan csomagot, melyben feltárom azon fogások titkait, melyet a mai modem mágia és a hamiskártyások alkalmaznak.- Tehát a jelenlévők megtanulnak csalni?- Ha azt nem is, de azt mindenképpen ki tudják majd szúrni, hogy akivel leülnek kártyázni, az korrektül játszik-e.- A legközelebbi fellépése Szolnokon a Tisza Szálló drinkbárjában lesz július 23-án, szombaton 21 órakor. Hol lehet ehhez a szuperprodukcióhoz jegyet vásárolni?- A helyszínen, Ignácz Kálmánnál. A hatszáz forintos jegy magában foglal egy pohár italt is. Előadásomhoz minden érdeklődőt szerettei várunk!-cr-
