Új Néplap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-19 / 168. szám

Magyarország nemzeti számlái Fordulat a tulajdonviszonyokban, pozitív irányú elmozdulás jelei a gazdaságban A megye gazdasága a társasági adóbevallás tükrében Világgazdaság sorokban Mentőöv a Seatnak A Volkswagen AG és a spanyol ipari minisztérium megállapodást írt alá, mely­nek értelmében a német au­tógyár spanyolországi le­ányvállalata 292 millió dol­lár állami segélyt kap, megmentve ezzel a veszte­séges Seat gyárat a bezárás­tól. Cserébe a VW meg­ígérte, hogy 1,34 milliárd dollár értékű műszaki fej­lesztést hajt végre a cégnél 1997-ig. A Volkswagen ugyanakkor bejelentette, hogy a Seat 22 400 dolgozó­jából a következő három évben 9 ezret bocsát el. A spanyol gyár tavalyi veszte­sége 640 millió dollár volt. Az eddigi legnagyobb EBRD-hitelkihelyezés A legnagyobb szlovákiai alumíniumkohó befejezésé­hez nyújtott 40 millió dollá­ros kölcsönével eddigi leg­magasabb összegű hitelét ítélte oda a kelet-európai országok gazdasági fejlődé­sének támogatására életre hívott londoni székhelyű pénzintézet, az EBRD - je­lentette a UPI Pozsonyból. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank a Hydro Aluminum norvég céggel közösen együttesen 110 millió dollárt fektet be a ga- ramszentkereszti (Ziar nad Hronom) alumíniumolvasz­tóba. Az EBRD az év vége felé további 40 millió dollá­ros kölcsönt folyósít, s 15 millió dollár erejéig közvet­len befektetést is eszközöl. Megkezdődött a konjunktúra A fejlett ipari országok­ban 1994 közepére kimoz­dult a mélypontról a kon­junktúra - állítja legfrissebb jelentésében egy német ku­tatóintézet. A Rajna-veszt- fáliai Gazdaságkutató Inté­zet szerint a ciklikus fellen­dülés kezd lendületet venni, bár a növekedés dinamiz­musában jelentős eltérések tapasztalhatók az egyes ré­giók között. Míg az Egye­sült Államok 4 százalékkal már jövőre eléri tetőpontját a gazdaság fellendülő cik­lusa, addig Nyugat-Európá- ban jövőre még csak mér­sékelt, háromszázalékos növekedéssel lehet szá­molni. Japánban a gazdaság még épp csak elindult a ki­lábalás útján. A kereslet és a termelés növekedése sajnos továbbra sem lesz elegendő ahhoz - főként Európában nem -, hogy lényegesen apassza a munkanélküliek széles táborát - véli a kuta­tóintézet. Idegenforgalmi bank Görögországban Januártól kizárólag ide­genforgalmi célokat szol­gáló pénzintézet kezdi meg működését Görögország­ban. Az új bank pénzügyi szolgáltatásokkal és ta­nácsadással szolgálja ki az odalátogató turistákat, va­lamint az idegenforgalom­ban tevékenykedő helyi cégeket. 50 ezer Dacia Magyarországról Több mint ötvenezer Da­cia személygépkocsit vásá­roltak Magyarországról ta­valy a románok. Az Adeva- rul című napilap értesülései szerint ezeket a gépkocsikat a volt rezsim idején expor­tálták Magyarországra - 2500 rubelért darabját. A románok most ezeket visz- szavásárolják, mégpedig kocsinként 1000-1200 dol­lárért, vagyis - írja a lap - a magánimport értéke eléri az 50-70 millió dollárt. Magyarország bruttó hazai termékének (GDP) értéke az elmúlt évben 3502,6 milliárd forintot tett ki, ami egy lakosra számítva 340 ezer forintot, az MNB évi átlagos valutaárfo­lyamán 3700 dollárt jelent. Mindez a Központi Statisztikai Hivatalnak az MTI-hez eljutta­tott jelentéséből derül ki. Reálértéken, 1991-es árakon számítva a magyar gazdaság tel­jesítménye az elmúlt évben 2,3 százalékkal csökkent. Ennek oka elsősorban a negatív külke­reskedelmi egyenleg, hiszen az elmúlt évben az export volu­mene csaknem 12 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban, miközben az import 19 százalékkal emelkedett. A belföldi kereslet összességében növekedett, főként a készletfel­halmozás és az államháztartás közösségi fogyasztási célú ki­adásainak következménye­ként. Ez utóbbi kategóriában meghatározóak az orosz hadi- technikai szállítások, amelyek­nek értéke meghaladta a 100 milliárd dollárt. A külföldi tőke szerepe a pri­vatizációban címmel új tanul­mány látott napvilágot a Világ- gazdasági Kutatóintézet Kihí­vások sorozatában. A tanulmány emlékeztet arra, hogy a spontán privatizációt követően felállított ÁVÜ fel­adata az állami vagyon piaci módszerekkel való értékesítése lett. A negatív példák ellenére általában igaz, hogy a saját pén­zét kockáztató külföldi valódi gazdája lett az eladott cégek­nek. Ä csődtörvény életbelépé­sével 1992-ben, valamint a ke­leti piacok összeomlásával több cég helyzete rendült meg, s emiatt valamelyest lanyhult a privatizációban meghatározó szerepet betöltő külföldi érdek­lődés. A romló értékű állami vagyon megmentésére létrejött a vagyonkezelés, és egyfajta irányváltással a privatizáció a belföldi befektetőket részesí­tette előnyben. Ha ez valame­lyest hátrányt is jelentett, még­sem lehet azt állítani, hogy a külföldi tőke jelentősége a pri­vatizációban lehanyatlóban lenne - véli a tanulmány. Meg­jelenése a jövőben inkább az infrastrukturális nagyberuházá­Végletesen felaprózódott, és az ésszerű használatot kizáró módon oszlik meg hazánkban a földtulajdon - állapították meg a Magyar Agrártudományi Egyesület szakemberei, akik segíteni kívánnak abban, hogy a mezőgazdaság mielőbb kive­zető utat találjon a jelenlegi vál­ságos helyzetből. Helyzetérté­kelésük szerint tényként kell tu­domásul venni, hogy a paraszt­ság zöme mezőgazdasági szö­vetkezetek keretei között akar dolgozni.- A teendők szempontjából nincs sok értelme utólag rá­gódni azon, miként lehetett, kel­lett volna jobban, kevesebb veszteséggel végrehajtani a tu­lajdonviszonyok átalakítását, s hogy a magántulajdon mennyi­ben természetes úton, s meny­nyiben kényszerű kompromisz- szumok révén jött létre - hang­zik az agrártudományok műve­lőinek véleménye. Az egyesület megítélése sze­rint a következőkben azoknak a teendőknek kell elsőbbséget kapniuk, amelyek elősegítik a mezőgazdaság stabilitását, a tu­Megváltozott a fogyasztás-fel­halmozás aránya: az 1991-es 80-20 százalékról 82-18-ra módosult az arány, vagyis a csökkenő termeléshez viszo­nyítva jelentős volt a fogyasz­tás. A háztartások jövedelme a statisztikai adatok szerint az elmúlt két esztendőben csök­kent, s a csökkenés mértéke ta­valy 6 százalék körül alakult, szemben a megelőző évi 2 szá­zalékkal. A jövedelemforrások közül 1992-ben a bérek és kere­setek 8,5 százalékkal estek vissza, viszont jelentős többlet- forrást biztosítottak a kisvállal­kozói jövedelmek. 1993-ban a bérek és keresetek csökkenését nem tudta ellensúlyozni a kis­vállalkozói jövedelmek növe­kedése, ugyanakkor a háztartá­sok pénzügyi befektetéseiből származó bevételek is felére csökkentek a kamatok vissza­esése miatt. A csökkenő jöve­delmek és a növekvő fogyasztás következményeként a lakosság megtakarítása is felére esett vissza 1991 és 1993 között. (MTI) sok terén várható, ahol szerepe éppen a tőke- és technológiai in­jekció miatt nélkülözhetetlen. A Privatizációs Kutatóintézet adatai szerint az elmúlt években 450-500 milliárd forint értékű állami vagyont sikerült eladni. Az 1990-ben átvett 1844 válla­latból 492-t teljesen, további 200-at pedig részben értékesí­tettek. Csaknem 600 cég van továbbra is többségi tulajdon­ban, több százat felszámoltak, további 80 cég került vagyon­kezelésre. A privatizációs bevé­telek fele devizában folyt be, amely. 1990-ben félmilliárd, ’91-ben 24,6 milliárd, ’92-ben csaknem 41 milliárd, tavaly pe­dig majdnem 89 milliárd fo­rintra rúgott. A jövőre nézve a tanulmány úgy véli, hogy a kül­földi tőke szempontjából - ta­nulva a nem egyértelműen pozi­tív cseh tapasztalatokból - meg­fontolandó, hogy indokolt-e a privatizációban a szétosztásos módszerek további bővítése. A már kibocsátott kárpótlási je­gyek felszívása is problemati­kus lehet, feleslegesnek tűnik tehát a belföldi kereslet élénkí­tésére újabb készpénz-helyette­sítők bevezetése. (MTI) lajdonosok és a termelők jog- biztonságát, a versenyképes mezőgazdaság alapjainak meg­teremtését. Énnek jegyében fon­tos cél, hogy a főfoglalkozású agrárlakosság tulajdonszerzés és bérlet útján mielőbb jól mű­ködő gazdaságokat, üzemeket hozzon létre. Az előrelépés fontos feltéte­leként garantálni kell a'földtu- lajdonosoknak, hogy szabadon dönthessék el: egyéni, társas vagy szövetkezeti rendszerben kívánnak tevékenykedni. A földbirtokok öröklésének és megszerzésének szabályozásá­val mielőbb meg kell fékezni az elaprózódást, ösztönözni az ésszerű birtokkoncentrációt és a jól működő földpiac létrejöttét. Az agrártudományok képvi­selői arra is felhívják a figyel­met: a szólamok és óhajok meg­fogalmazásán túl most már a gyakorlatban is támogatni kell az aktív szövetkezeti tagokat, hogy üzletrészeiket alacsony kamatozású hitelekkel megvá­sárolhassák a külső üzletrész-tu­lajdonosoktól. Ferenczy Europress Befejeződtek a tavalyi gazda­sági eseményeket rögzítő, a re­gisztrált gazdaság teljesítmé­nyét is mérő 1993. évi adóbe­vallások munkálatai a megyei adóhatóságnál. Ezek ismereté­ben nemcsak az adóelszámolá­sokról, hanem a gazdaság főbb folyamatairól, tendenciáiról is képet kaphatunk. Elsőként a társas vállalkozások bevallásai­nak tapasztalatait tesszük közre az 1993. évi előzetes társasági adóbevallások alapján. Megyénkben az elmúlt évről 3624 vállalkozás nyújtott be társasági adóbevallást, mely az előző évi 2644 darabhoz képest 37,1 százalékos növekedést je­lent. Tulajdoni viszonyok változása A megyei vállalkozásoknál a jegyzett tőke összege mindösz- sze 2,1 százalékkal növekedett. A tőketulajdonosok összetétele jelentősen megváltozott. A pri­vatizáció gyorsuló folyamatát támasztja alá az a tény, hogy míg 1992-ben az össztőke 42,1 százaléka volt állami tulajdon­ban, addig 1993-ra 24,8 száza­lékra csökkent az állami tulaj­don részaránya. 1993-ban a magántulajdon - arányát tekintve - meghatározó jelentőségű a megyében. A jegyzett össztőkén belüli rész­arány 1992-ben 16,9 százalék volt, 1993-ban 28 százalék, amely több mint 10 százalékos aránynövekedét jelent. A szövetkezeti tulajdon rész­aránya csökkent, 1992-ben 18,4 százalék volt, 1993-ban 11,6 százalék. Megyénkben 1993-ban tovább növekedett a külföldi tőke nagysága. A nö­vekedés mértéke azonban nem túl jelentős, a részarányváltozás mindössze +0,8 százalék. Míg a jegyzett tőke 10,9 százaléka volt 1992-ben külföldi tulaj­donban, addig 1993-ban 11,7 százaléka. Az országos adatokkal való összehasonlításból kitűnik, hogy a tulajdonosi szerkezetben bekövetkezett változás az or­szágoshoz hasonló tendenciájú, de arányaiban változó mértékű. A jegyzett tőke összege az or­szágosnál kisebb mértékben növekedett (országos szinten 8,4 százalékkal, a megyében 2,1 százalékkal). Az összetétele - tulajdoni formánként vizsgálva - eltér az országos átlagtól. Az állami tulajdon 1993-ban orszá­gosan 47,3 százalék, a megyé­ben 24,8 százalék. A magántu­lajdon 1993-ban az ország 10,7 százalékos aránnyal szemben 28 százalék volt. Ä magántulaj­doni részesedés a megyében az országos átlagot messze megha­ladóan nőtt. (A növekedés mér­téke országosan 9,2 százalék, míg a megyében 77,8 százalék volt). A külföldi tulajdonosi be­fektetés növekedése tekinteté­ben a megye lényegesen alatta marad az országos átlagnak. (Országosan közel 60 százalék­kal nőtt a jegyzett tőke külföldi tulajdonban lévő összege, míg a megyében csak 10 százalékkal.) A növekedés szerény szintje jelzi, hogy megyénk gazdasága nem túl vonzó célpont a kül­földi befektetők számára. Eb­ben szerepet játszik megyénk „keleti” fekvése, az infrastruk­túra viszonylagos elmaradott­sága, a gazdaságtalan termék­A jövőben újszerű közgazda- sági gondolkodásmódra, a gaz­dasági kérdések kömyezetgazda- sági szemléletű megközelítésére lesz szükség - írja a Világgazda­sági Kutatóintézet „Kihívások” sorozatában megjelent tanulmá­nya, amely a fenntartható fejlő­dés hosszú távú hazai koncepció­jával foglalkozik. A Kiss Károly által készített tanulmány szerint az új szemlélet nemcsak a környezetbarát terme­szerkezet is. A szövetkezeti tu­lajdon jelentősége megyénkben is lényegesen csökkent, bár az országos átlagnál valamivel ke­vésbé. (Országosan felére csök­kent, megyénkben mintegy 36 százalékkal.) Értékesítés alakulása A megyei vállalkozások által elért összes nettó árbevétel 1993-ban 172,4 milliárd forint volt, az 1992. évi 149,5 milliárd forinttal szemben. (A növeke­dés mértéke: +15,3 százalék.) A nettó árbevétel, növekedési üteme megyénkben az orszá­gossal közel azonos mértékű. (Országos növekedési ütem: +16 százalék.) A megye gazda­ságában kimutatható változások az országos tendenciákat köve­tik. Az előző évhez viszonyítva a nettó árbevétel tekintetében a nemzetgazdasági ágak között a megyében jelentősebb struktu­rális elmozdulás nem észlel­hető. Kisebb módosulások azonban előfordultak. Az értékesítés irányát te­kintve míg a belföldi árbevétel az országos átlaggal közel azo­nosan növekedett (15,3 száza­lék), addig az export mintegy 4 százalékos csökkenést mutat. A belföldi árbevétel aránya - az országos tendenciával meg­egyezően - több mint 1 száza­lékkal nőtt, így 88,7 százalékra emelkedett. Az exportból származó árbe­vétel 1993-ban 19,4 milliárd fo­rint, mely 4 százalékkal elma­rad az előző év teljesítményétől. Ez ellentétes az országos átlag­ban elért 9 százalékos mértékű növekedéssel. Az országos átlagtól tehát messze elmarad a megye gazda­sága az exportképesség tekinte­tében. (Ez is alátámasztani lát­szik azt az elméletet, amely sze­rint az ország gazdasági szem­pontból „kettészakadt”, a vi­szonylag fejlettebb nyugati és az elmaradottabb keleti részre. De visszavezethető ez a külföldi tőkebefektetésekben tapasztal­ható - előzőekben már leírt - tendenciákra is.) Vállalkozók eredménye A vállalkozások jövedelme­zőségének vizsgálata azt mu­tatja, hogy a vállalkozások eredményessége megyénkben is javult, bár az adózás előtti eredmény összességében nega­tív. Az előző évi - 5,81 milliárd forintos negatív egyenleg több mint 70 százalékkal csökkent, s 1993-ban „mindössze” - 1,58 milliárd forint volt. A vállalko­zásoknál természetesen a jöve­delmezőség eltérően alakul. Je­lentősen megnövekedett a vesz­lést, hanem új fogyasztói érték­rendet is jelent. Az új gazdasági stratégia érvényesítéséért, meg­valósításáért Magyarországon akkor is erőfeszítéseket kell tenni, ha a lakosság és a döntés­hozók ma még a természeti va­gyont felélő fogyasztói társada­lommal szimpatizálnak. A globá­lis környezeti változások rendkí­vül hátrányosan érinthetik az or­szágot. Az előrejelzések egybe­hangzóan azt állítják, hogy a teség mértéke a kereskedelem, vendéglátás és a mezőgazdasági ágakban tevékenykedőknél. (Kereskedelem, vendéglátás te­rületén a veszteség mértéke kö­zel háromszorosára, a mező- gazdasági ágban pedig ötszörö­sére növekedett.) 1993-ban a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások közül 753 volt veszteséges (a bevallást adó vállalkozások 45,7 száza­léka.) Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodók - kisvállal­kozások - közül pedig 963 (a bevallást adók 48,7 százaléka). Országosan a veszteséges gaz­dálkodók száma 50 százalék kö­rül van, tehát a megyében is kö­zel azonosan alakult. A vállalkozások pozitív adó­alapja 1993-ban 6,65 milliárd forint volt, az előző évi 4,87 milliárd forinttal szemben (+36,6 százalék). Az átlagos fi­zetett adómérték mindössze 20,7 százalékos volt a megyé­ben. Ez a bázisévi 21,2 százalé­kos adószint további csökkené­sét jelenti. Törvényben előírt 40 százalékos adómértékhez ké­pest a csökkenés a nagy volu­menben igénybe vett adóked­vezményekkel hozható össze­függésbe. Az adókedvezmények közül legjelentősebb a külföldi rész­vételű gazdasági társaságok adókedvezménye. Az összes adókedvezmény 58 százalékát e címen vették igénybe a gazdál­kodószervezetek. A 743,1 mil­lió forintos összeg az előző évit 48,8 százalékkal haladja meg. Szinte kizárólag a nagyvállal­kozások (kettős könyvvitelt ve­zető gazdálkodók) élhettek e kedvezménnyel. A belföldi magánszemélyek befektetése után igénybe vett adókedvezmény összege 426,6 millió forint, amely az összes kedvezmény 33 százaléka. Az 1992. évben e jogcímen igénybe vett adókedvezményhez képest 24 százalékos növekedést jelent. E kedvezményre - ellentétben a külföldi befektetések utáni ked­vezménnyel - 25 százalékban a kisvállalkozások (100,6 millió forint) voltak jogosultak. A ténylegesen fizetendő adó ösz- szege 1,38 milliárd forint volt, amely 39 százalékkal haladja meg az előző évi kötelezettsé­get. Ez mindenképpen a gazda­sági folyamatok pozitív elmoz­dulásának jele. Lényeges, hogy a társas vál­lalkozások tőkenyeresége utáni adózási formának az államház­tartás bevételei között egyre csökken a jelentősége: az összes bevételen belüli részaránya or­szágosan az 1990. évi 26,3 szá­zalékról 6,8 százalékra csök­kent. APEH megyei igazgatósága klímaváltozás eredményeképpen Magyarországon a forró, száraz nyarak állandósulhatnak, s ez nagyon negatívan befolyásolná a mezőgazdasági termelést. A kör­nyezet megóvását átható gazda­sági szemlélet elterjedését egyészségügyi okok is indokol­ják, hiszen rendkívül alacsony a várható átlagos életkor, és igen magas a környezeti ártalmaknak is tulajdonítható rákos megbete­gedések száma. (MTI) Az oldalt szekesztette: Laczi Zoltán A beruházások stagnáltak. A külföldi tőke szerepe a privatizációban Új tanulmány a VGKI-től „Ne a múlton rágódjunk...” Elsőbbséget a stabilitásnak, a termelők jogbiztonságának A fenntartható fejlődésről Az árbevétel és az export alakulása nemzetgazdasági áganként 1993-ban Árbevétel kereskedelem, vendéglátás 30% mezőg., erdőg. 12% ipar 46% Export árbevétel Ikereskedelem, d tl% vendéglátás 10% egyéb 12% egyéb 8% ipar 80%

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom