Új Néplap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-07 / 132. szám

6 Jászsági Extra----Jászberény 19 94. június 7., kedd Anyakönyvi hírek Halálesetek: Nagy László (1919), Ménkű Imre (1950), Nagy Józsefi 1939), Ósi Jó­zsefnél Deák Mária (1906), Pap Agnes (1955), Farkas Sándor (1944). Születések: Járomi Gergő (05. 28.), Völgyi Mik­lós (05. 31.). Házasságkötés június 4-én: Tóth János és Lenhardt Agnes, Szabó Béla és Kecs­kés Mónika, Barányi János és Bodor Valéria, Csizmadia Árpád Attila és Konkoly Tí­mea Katalin, Kolozsvári Zol­tán és Pásztor Anikó. Diáksikerek A Lehel Vezér Gimná­zium diákjai a Paksi Atom­erőmű Rt. országos kör­nyezetvédelmi diákpályáza­tán II. helyezést értek el. Hidas Katalin, Kardos Or­solya és Kókai Ibolya IV. A osztályos tanulók voltak a csapat tagjai. Tanáruk: Csörgő Terézia. A csecsemőgondozó ver­seny országos döntőjében V. helyezett lett Bagi Zsu­zsanna I. B, Crespo Zsu­zsanna I. B, Rubint Réka I. C osztályos tanuló. Felké­szítőik: dr. Ragó Edit gyer­mekorvos, a városi böl­csőde dolgozói és Csörgő Terézia tanárnő. Az „Édes anyanyelvűnk” nyelvhasználati verseny megyei döntőjében IV. he­lyezett lett Nagy Judit, I. D. Éelkészítő tanára: Kasnya Sándor. Szünidei programok A Déryné Művelődési Központ és a Gyermekek Háza fotó-, szövő-, koron- gozó-, rajz- és „ügyes ke­zek” műhelyei alkotótá­bort szerveznek június 27. és július 2. között az öreg­erdei gyermektáborban. Az érdeklődők jelentkez­hetnek és részletes felvilá­gosítást kérhetnek a Gyer­mekek Házában (Bercsényi u. 52. Tel.:311-783). A Déryné Művelődési Központ és a Gyermekek Háza a nyári szünidő idején júliusban napközis tábort szervez. Változatos prog­rammal várnak minden ér­deklődőt. Jelentkezés, felvi­lágosítás a programokról és a költségekről a Gyermekek Házában. Könyvvásár A Honvéd Jász Kaszinó­ban június 6-tól 10-ig 10-18 óra között könyvvásárt ren­deznek, ahol érdekes, most megjelent könyvek is vásá­rolhatók. Baba-mama klub Június 13-án 16 órakor az Erzsébet Kórház beteg­könyvtára olvasótermében Szűcsné Német Mária gyógyszertári szakasszisz­tens tart előadást: Kisma­mák és kisbabák házi pati­kája címmel. A kismamák ezenkívül minden pénteken 15-16 órától terhestomán, illetve 16-17 óra között kondicionáló tornán vehet­nek részt a Nagyboldogasz- szony Katolikus Iskolában. A foglalkozásokat Jan- csikné Nagy Tünde gyógy­tornász vezeti. Alapítványi támogatás A Művészeti és Szabad- művelődési Alapítvány közművelődési pályázatán 1994-ben az alábbi jászbe­rényi csoportok nyertek tá­mogatást: Déryné Művelő­dési Központ és Gyermekek Háza összesen 41 ezer fo­rint. Díszítőművészeti Szakkörvezetők Klubja és a Jász Kertbarát Klub együt­tesen 24 ezer forint. A Taní­tóképző Főiskola gyakorló- iskolája 48 ezer forint, Jász­ság Népi Együttes Alapít­ványa 200 ezer forint. JTKF fazekas-önképzőköre 27 ezer és a Református Egy­házközösség 27 ezer forint. Áram nélkül maradnak a tanyák? Négyszállás térségében petrencerudak szogálnak villanyoszlopul. Bánhegyen ilyen a szabványos hálózat. A Zagyvamenti Kistermelők és Erdőgazdák Szövetkezete (az átalakult korábbi téesz) 1994 januárjában mintegy 30 tanyába küldött értesítést, hogy július 20-tól nem biztosítják az ára­mot. A téesz transzformátora és az alfogyasztóknál mért fo­gyasztás között mindig különb­ség mutatkozik. Ez a Zagyva­menti Szövetkezet esetében évi 650-700 ezer forintos költség, amit tovább már nem tudnak vállalni. Tevékenységük meg­szűnt a transzformátorállomás telepén. Az alfogyasztók nem fognak áramhoz jutni, mert a transzformátorállomást is meg­szüntetik. Utolsó lehetőségként felajánják az önkormányzatnak, hogy vegye át a hálózatot. Az önkormányzatnak pedig egyéb sem hiányzik, mint hogy villa­mos hálózata is legyen. Tanyán tilos A helyzet kialakulásának kezdeteihez, a ’70-es évekhez kell visszalapoznunk a történe­lemkönyvben. A hivatalos poli­tika a tanyákat megszünteten­dőnek nyilvánította. A villa- mosenergia-hálózat állami pénzből épült, ahol szükséges­nek ítélte a kormányzat. A té­eszek azonban egy-egy major­ság szomszédságában lévő ta­nyához „kiengedték” az áramot. A téesz dolgozói laktak ott. A szövetkezet hozzájárult, hogy társadalmi munkában, a saját költségükön felállítsanak 2-3 oszlopot és kihúzzák a vezeté­ket. Az áramszolgáltató - mivel nem ő építette meg azt a veze­téket - azt mondta: szolgáltatok áramot, de a téesz nyilatkozzon, hogy az a hálózati szakasz az ő tulajdona, s gondoskodik a fo­lyamatos karbantartásról. A té­esz nyilatkozott. így aztán olyan kesze-kusza állapotok alakultak, hogy ma nehéz kibo­gozni. Van olyan terület, ahol egymástól 100 m-re húzódó há­lózatok hibája esetén egyikhez az Emász szerelője jön, a má­sikhoz a téesz karbantartó mun­kását kell napokig kerestetni. A tarthatatlan helyzet már 1989-ben felszínre került. Ezek a maszek hálózatok tönkremen­tek, ugyanis senki nem tartotta karban őket. Szabó Zoltán, az Emász jászberényi kirendeltsé­gének vezetője az első megol­dási kísérletet 6-8 évvel ez­előttre teszi:- Még a tanácsi időkben volt egy egyeztetés a mi kezdemé­nyezésünk alapján. A tanácsok, a téeszek, az Émász vezetői vol­tak ott. Főleg Jászberényt, Fel- sőszentgyörgyöt, Pusztamonos­tort és Jászfényszarut érintette ez akkor, s mintegy 300-400 ta­nyát. Már akkor felvetettük, hogy megfelelő műszaki álla­potba hozva, a szabványoknak megfelelő hálózatot átvesszük, s akkor nincs vele tovább gond. Akkor ez nem történt meg. Vál­laltuk volna az akkori költségek egyharmadát. A másik részt a téeszeknek és a tanácsoknak kellett volna állni. Nem szüle­tett megoldás, s azóta a költsé­gek nőttek, a téeszek tönkre­mentek, átalakultak, sok helyen megszüntették a tevékenységet. Az önkormányzatok pedig nem biztos, hogy átérzik az ügy fon­tosságát. Pedig ott is, a tanyán is, adófizető állampolgárok él­nek. Nem járdát vagy utat, ha­nem villanyt szeretnének. Nem hiszem, hogy az önkormányzat elzárkózhat ez elől, s az sem járható út, hogy a téeszek ne vállaljanak ebből egy fillér költ­séget sem. Hisz ők engedték a rácsatlakozást, s ők a tulajdono­sai ezeknek a hálózatoknak. A jászberényi Kossuth Tsz-nek a legnagyobb gondja talán a 3 helyi szövetkezet kö­zül. A porteleki részen mint­egy 22 kilométer vezeték és 80 fogyasztó csatlakozik az ő transzformátoraikhoz. A meg­oldást folyamatosan keresik. Fülöp Ferenc energetikus dosz- sziéjában 1989-ig visszanyúló levelezést őriz. Fordultak az Émászhoz, az Ipari Minisztéri­umhoz. Tavaly ősszel egyeztető fórumot tartottak, ahol a pol­gármesteri hivatalból is voltak, s a terület képviselői is részt vettek. Fülöp Ferenc azonban eredményekről nem tud beszá­molni.- Az Émász műszakilag szabványos állapotban venné át a hálózatot - tájékoztat az ener­getikus. Ez teljes rekonstrukciót jelentene, s erre nincs pénzünk. Portelek a mai árakon szerintem 20 millióba is belekerülne. Számomra az is érthetetlen, hogy az Émász beszedi az áramdíjat. Ebben nyilván benne a szolgáltatás minden költsége, így a felújítás, karbantartás is. Ezeket a hálózatokat viszont nem tartja karban, csak a díjat szedi. Az őszi egyeztető meg­beszélés óta semmi sem történt. A jegyzőkönyv szerint az Émász készít egy költségtervet Portelek helyzetének megoldá­sára. Ezt a tervet a mai napig nem láttuk. Pedig sürgősségi sorrendet lehetne felállítani, s 3-4 évre ütemezni a megoldást. Ez nem terhelné anyagilag sem túl az érintetteket. Mi nem tart­juk járhatónak, hogy lekapcsol­juk a fogyasztókat. Jogilag megtehetnénk mi is, amit a Zagyvamenti tervez. A mi té- esznyugdíjasaink élnek ott. Nem maradhatnak áram nélkül. így is lehet Ma már a tanyavilágban fon­tos a villamos energia. Felső- szentgyörgy határában a Bán­hegyen Kővágó János portáján a legbecsesebb kincs a két vil­lanymotor, melyek kiemelik a kútból a vizet. Három hatalmas fóliasátor alatt paprikaerdő.- Még 1968-ban vagy 70-ben lett idehozva az áram. Nem tudnánk víz és gépek nélkül dolgozni. A hálózatot most kor­szerűsítették. A polgármesteri hivatalba 10 ezret kellett befi­zetni. Nem mondom, kicsit rosszul esett, de muszáj volt. Most meg ezervalamennyit visszautaltak nekünk, mert vé­gül nem lett annyi a költség, mint ahogy számolták. A környéken láthatóan új oszlopok állnak, s szigetelt ve­zeték viszi többek között János bácsi portája is az energiát. Bánhegyen 40 fogyasztót érin­tett a hálózat korszerűsítése, ami közel 2 millióba került. Eb­ből 850 ezret az önkormányzat adott, úgy, hogy az érintettektől is kért hozzájárulást. Az Émásznak 1 millió 150 ezer fo­rintos kiadást jelentett. Tulaj­donképpen a hallgatólagos egy­harmados rész vállalásánál töb­bet álltak a költségekből. A tanyavillamosítási ügy azonban Jászberény számára nincs megoldva. Januárban az önkormányzat hozott egy hatá­rozatot. Eszerint idén 3,4 milliót ad hálózatkorszerűsítésre, amit hitelfelvétel után tud majd biz­tosítani. Ebből jórészt a porte­leki tanyák hálózatát kellene felújítani. Szabó Zoltán az ön- kormányzat városfejlesztési bi­zottsága tagjaként nem tud e 3,4 millió hollétéről. Émász-veze- tőként viszont tudja, hogy a Kossuth Téesz múlt őszi fóru­mán vállaltak szerint az ő terü­letükre a kiviteli tervet elkészí­tették. Erről viszont a Kossuth Téeszben nem tudnak. A polgármesteri hivatalnak viszont arról nincs adata, hogy a 3,4 milliót milyen forrásból tudja biztosítani a város. Nincs rá keret ez idáig, s hitelfelvé­telre sem került még sor. Az sem világos, hogy Jászberény vonatkozásában teljes körűen mennyi családot, hány kilomé­ter-vezetéket érint ez az ügy. Időközben privatizálták a Jász­sági Állami Gazdaságot, ahol feltehetőleg van hasonló prob­léma, de ez még lappang. S nem esett szó az Agrárszövetkezet­ről, ahol szintén vannak ilyen „partizán” hálózatszakaszok. A Zagyvamenti Szövetkezet törvényesen megszünteti 30 ta­nya áramellátását. Az Émász csak a szabványoknak megfe­lelő hálózatot veszi, veheti át. Az önkormányzat segíthet a polgároknak, ha kiderül hol a fedezete a megszavazott 3,4 milliónak. Tárgyalni, egyez­tetni, levelezni is lehet minden eredmény nélkül. Csakhogy et­től még nem lesz áram Tőtevé- nyen vagy Kerekudvarban. Va­lakinek össze kellene fogni az érintetteket, s az eddigi hajlan­dóságot - például az Émász egyharmados vállalását - végre kamatoztatni. Nagy kérdés, ki legyen az, aki kézbe fogja, s koordinálja az állampolgárok ügyét. Kiss Erika Pedagógus­választás A pedagógus-szakszervezet jászberényi csoportja vezető­ségválasztó tanácskozást tartott a múlt héten. A szakszervezet országos főtitkára, Szöllősi Ist­vánná volt a vendégük. A peda­gógusszakma országos gondjai­ról, a szakszervezet eredménye­iről is szó esett. A főtitkár asz- szony azt is elmondta, az MSZP támogatottjaként országgyűlési képviselővé választották, így hamarosan távozik posztjáról. A jászberényi csoport vezetésé­ben is megújulás történt. Városi titkárnak Csomómé Szabó Ildi­kót választották, s a héttagú ve­zetőség is új. Rendet szeretnénk A közterület-felügyelők munkáját nagyon sokan igény­lik, és támogatják is. Persze vannak, akik tiltakoznak, ami­kor megbüntetik őket. A város lakosainak többsége azonban szereti, ha rend van az utcákon, közterületeken, ha nem rongál­ják a parkokat, az útpadkákat, ha nem szemetelik tele váro­sunk szép parkjait. Ezen is őrködnek a közterü­let-felügyelők. Míg tavaly hár­man dolgoztak, addig idén már hatan végzik ezt a munkát. A létszámbővítést a képviselő-tes­tület szorgalmazta. Tevékeny­ségük eredményességét a szá­mok is jól jelzik. Míg tavaly írásbeli figyelmeztetést 98, szó­belit 1308 esetben alkalmaztak, addig idén április végéig 418 írásbeli és 2090 szóbeli figyel­meztetést „róttak ki”. A közterületek használata engedéllyel és díjazás mellett lehetséges. Tavaly 84 engedélyt kértek, s ebből 334 ezer forintos bevétele volt a városnak. Ez év első 4 hónapjában szintén 84 engedélyt kértek, s ennek bevé­tele 134 ezer forintot tesz ki. Az elmúlt esztendőben közel 94 ezer forintnyi helyszíni bír­ságot róttak ki a szabálytalan­kodó állampolgárokra. Szabály­sértési eljárást viszont egyet sem kezdeményeztek a közterü­let-felügyelők. Idén ez a helyzet is változott. A helyszíni bírság összege április végéig 50 ezer forintra rúgott, és 50 esetben szabálysértési eljárás is indult a renitenskedők ellen, akik legin­kább a közterület engedély nél­küli használatával vétettek a szabályok ellen. Szeret olvasni a díjnyertes Bercsényi-napok A 3. a-sok vízmintát vizsgálnak Két évvel ezelőtt született meg a Bercsényi Alapítvány, azzal a céllal, hogy a kiváló ta­nulókat, az iskola jó hírnevét öregbítő diákok közül a legkivá­lóbbat jutalmazzák. A díjra a nevelőtestület és a tanulók tesz­nek javaslatot. Idén Mihályi An­tal 8. a osztályos diákot találták méltónak a Bercsényi-díjra, me­lyet Egervölgyi József, az ala­pítvány kuratóriumának elnöke adott át. Az értékelésben elhangzott, hogy csendes, szerény, okos, segítőkész gyerek. Amilyen versenyen elindul, ott többnyire nyer. Fizikából a városi, megyei verseny megnyerése után az or­szágos megméretésen 8. helye­zett lett. Az országos kémiaver­senyre is eljutott. Alig egy hete a Vásárhelyi István-emlékpla- kettet is ő kapta. Ennyi sikerre igazán büszke lehet az iskola, a család. S büszkék diáktársai is, akiktől megtudható, Anti egyáltalán nem stéber, jó haver, belevaló srác. Kiderül, azért nem min­denből kiváló. Például testneve­lésből nem remekel. Kedvence a fizika, bár matek tagozatos te­hetséggondozó osztályba jár. Szereti a kémiát, a biológiát, a földrajzot is. Érdeklik a környe­zeti problémák, ezért dolgozott szívesen Ilonka Zoltán tanár úr­ral a környezetvédelmi szak­körben. A különböző mérések­nek, megfigyeléseknek részese volt, s a Vásárhelyi-emlékpla- kett is ennek köszönhető. Szeret olvasni, s a számítógép fontos .játék” számára. A díj pénzzel is jár. Ennek megvan a helye. A régi Com­modore 64-est kellene kicse­rélni egy komoly gépre. A kö­vetkező lépés a gimnázium lesz. Felvételi nélkül jutott a Lehel matek-fizika tagozatos osztá­lyába. Minden bizonnyal Anti­ról még sokat olvashatunk a di­áksikerek rovatban! KE Készülődés a mézvásárra Augusztusban már hetedik alkalommal kerül sor Jászbe­rényben az országos mézvá­sárra, mely igen fontos esemény a méhészek számára, a termelők és felvásárlók találkozásává vált. A szervezők az idei prog­ramot bővíteni, gazdagítani sze­retnék. Felhívással keresték meg a méztermelőket, méhé­szeket. A mézvásár alkalmával sze­retnének kiállítani olyan ma­gyar árukat, melyek előállításá­hoz méhészeti terméket hasz­náltak fel. A mézvásáron ezeket kiállítják, bemutatják, és a leg­sikeresebb feldolgozást díjaz­zák. A méhészeti termékekből készített árukból mintát - rész­letes leírással készítéséről - kell küldeni augusztus elejéig a jászberényi Ifjúsági Ház címére (Jászberény, Bercsényi u. 1.) Ugyancsak a méz vásár prog­ramját kívánják gazdagítani, színesíteni a méhészkirálynő megválasztásával. Olyan lá­nyoknak, asszonyoknak a je­lentkezését várják, akik nem­csak szépek, de értenek a mé­hészkedéshez, ismerik a méhé­szeti termékeket. A szakértő zsűri nemcsak szépségüket fogja szemügyre venni, de is­mereteiket is „vizsgáztatja”. Bővebb felvilágosítást a mézvá­sárról és a programokról az If­júsági Házban lehet kérni. Az oldalt írta: Kiss Erika Fotó: Sárközi János A Bercsényi Úti Általános Iskolában második alkalommal rendezték meg a Bercsényi-na­pok rendezvénysorozatát. Nyílt tanítási órákat, bemutató fog­lalkozásokat tartottak, melyekre a szülőket, hozzátartozókat sze­retettel várták. Földrajzvetélke­dőt, táncbemutatót, különböző vizsgákat láthattak a vendégek és az érdeklődő diákok. Rendkívül érdekes volt a 3. a osztály programja. Újváriné Molnár Éva osztálya bekapcso­lódott az amerikai-magyar kör­nyezetvédelmi körlánc prog­ramba. Ez azt jelenti, hogy ki­dolgozott pedagógiai módszer szerint tanulnak a gyerekek. Fi­gyelmüket minden órán és min­den tantárgy keretében környe­zetükre irányítják. Ezek a gye­rekek a legkülönbözőbb vizsgá­latokat maguk végezték. Feltér­képezték a legszennyezettebb területeket a városban, forga­lomszámlálást végeztek, ripor­tokat készítettek a villanyoszlo­pokra települt gólyafészkek megmentéséről. A környezeti nevelés nagy hatással van a gyermekeken keresztül a csalá­dok életére is. Ezek a gyerekek felnőttként sem fogják pocsé­kolni a vizet, s a környezet ká­rosítása ellen is tenni fognak. A Bercsényi-napok kereté­ben került sor a gálaműsorra, ahol az iskola díjnyertes diákjai mutatkoztak be. Ä zenei pro­dukciók mellett versmondó, mesemondó bercsényis tanulót is hallhatott a közönség. A há­romnapos rendezvénysorozatot szombaton este alapítványi bál zárta. A bál bevételét az iskola alapítványa javára gyűjtötték, amelyből jut a nyári kirándulá­sokra és a kiváló tanulók jutal­mazására is. Riport a tanyavillamosítás tragédiájáról

Next

/
Oldalképek
Tartalom