Új Néplap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-30 / 152. szám

1994. június 30., csütörtök 5 ICörkép Múltba tekintő: Otrantó, 1917 A nálunk szerencsésebb és büszkébb nemzetek szívesen emlékeznek hadtörténetük győztes csatáira, számukra többnyire ismeretlen az az önkínzó élvezet, mellyel mi merengünk vesztes háború­inkról, nagy csatavesztése­inkről. Van pedig nekünk is győztes csatánk. Elődeink gyakran ere­jüket meghaladó hadi vállalko­zásokat vittek győzelemre, mind /szárazon, mind tengeren. Az utóbbi helyszín a mai. szá­razföldi határok közé szorult haza polgárának kissé furcsán hangozhat, de számos emléke van 'még szerte az országban annak az időnek, amikor ma­gyár tengerészek serege is szol­gált a monarchia hadihajóin, és védte annak partvidékét. A mú­zeumok gyűjteményein kívül egy-egy alföldi tanya padlásáról vagy egy dunántúli ház rejtett zugából előkerülő tárgy, fény­kép és írás is hírt ad e régi ese­ményekről. Két olyan tengeri csata volt az egykori osztrák-magyar hadi­tengerészet történetében, amelynek a híre jobban megma­radt az. emberek emlékezetében. Az egyik az 1866. július 2()-i Lissa melletti összecsapás volt, melyben Tegethoff tengernagy szétverte a túlerőben lévő olasz flottát, megszüntette Olaszor­szág egyeduralmát az Adrián, a másik pedig az otrantói tenger­zár széttörése az első világhá­ború vízi harcaiban. Mindkét esetben a számbelileg és tech­nikailag gyöngébb fél diadal­maskodott ellenfele fölött, a ve­zénylő parancsnok fölényesen jobb tudása és kezdeményező­képessége révén. Próbáljuk meg most ez utóbbi, régi eseményt az egy­kori följegyzések alapján re­konstruálni. Az első világháború nagy tengeri csatái nem az Adrián voltak. Mellékhadszíntér volt. s az e területet részben uraló oszt­rák-magyar haditengerészetet sem arra hozták létre, hogy minden erejét bevetve, bármely tengeren, nagy erőkkel, látvá­nyos ütközeteket vívjon meg. Védelmi jellegű haderőnem volt. feladata háború esetén a monarchia erői szabad, part menti közlekedésének biztosí­tása és az esetleges partraszállás megakadályozása volt. Ezt si­kerrel és maradéktalanul ellátta. Miután az Adrián az. ellenség ál­talában kisebb egységekkel operált, így a monarchia nehéz, és emiatt igen drága egységei, a csatahajók jórészt a kikötőben vesztegeltek. A fő teher a cirká­lókra. rombolókra és tenger­alattjárókra hárult. Utóbbiak hadműveleti területe túlnyúlt az Adrián, és az. ellenfél mindent megtett, hogy kijutásukat a Földközi-tengerre megakadá­lyozza. E célból, továbbá azért, hogy a monarchia tengeri úton történő ellátását lehetetlenné te­gye. az olasz csizma sarkánál, az otrantói szorosban, elsősor­ban francia és angol hadihajók védelme alatt műszaki zárat lé­tesített, kisebb hajókra szerelt hálókból, aknákból. Ezen tengeralattjárónak átjutni gya­korlatilag lehetetlen volt. ha ne­kivágott. a biztos pusztulásba rohant, mögötte ugyanakkor szabadon zajlott az olasz szál­lítóhajó-forgalom. E zárat meg­szüntetni vagy úgy lehetett, hogy e pontot a monarchia saját hadihajóival megszállja, vagy minél tökéletesebb időnkénti elpusztításával. Az első megol­dást az erőviszonyok nem tették lehetővé, második pedig igen bonyolult, nagy ügyességet kí­vánó feladat volt. Ha nagy erő­vel, a lassú, nehéz egységekkel vonulnak fel, az ellenség ri­asztja a Földközi-tengeren levő, igen nagy számbeli fölé- nyű antanthajóhadat, a velük megvívott ütközet kimenetele iránt nem lehetett kétség. Ma­radt a kevés, mozgékony egy­séggel történő gyors, pusztító rajtaütés. Ilyenre a háború során már többször adott példát Horthy Miklós sorhajókapitány, aki ekkor a haditengerészet leg­jobb cirkálóját, az 1915-ben hadrendbe állított Novarát ve­zényelő. Horthy Miklós mint haditen­gerész jellemzésére álljon itt egy epizód: Az Egyesült Államok kor­mánya Olaszországba küldte Franklin D. Rooseveltet, az olasz haditengerészet fokozot­tabb tevékenységének eszköz­lésére. Thaon di Revei, olasz tengernagy. többek között Horthy Miklós vakmerő akciói­nak fölemlítésével mentette ki flottája óvatoskodó szereplését. Horthy sorhajókapitány tuda­tosan készült a tengerzár széttö­résére. Három cirkálóval, a No- varával. a Helgolanddal és a Sa- idával. továbbá a Csepel és Ba­laton rombolókkal készenlétben állt a cattarói öbölben. Cirkálóit némi átalakítással, a jóval ki­sebb erőt képviselő rombolók­hoz tette hasonlóvá, hogy ezzel megtévessze az ellenfelet saját ereje felől. A támadásra 1917. május 15-én került sor, amikor nagyobb olasz hajómozgást ész­leltek a tengerzár mögött. Az osztrák-magyar hadihajók a tengerzárat az első rohammal megsemmisítették. 23 hajóját elsüllyesztették, majd fölvették a harcot a védelmükre siető el­lenséges hadihajókkal. Miután mind számbelileg, mind az ágyúk űrmérete és ezzel párhu­zamosan a lőtávol terén az el­lenfél nagy fölényben volt. a Novara és kísérő hajói ködfüg­göny leple alatt közelítették meg őket olyan távolságra, ahonnan saját gyengébb lövege- ikkel tüzet tudtak nyitni. Két­órás küzdelem vette kezdetét, melynek során Horthy maximá­lisan kihasználta hajóinak jó manőverezési képességét és a legénység összehangolt munká­ját. Az ütközet végén az ellenfél parancsnoka, Acton tengernagy elrendelte a visszavonulást. E döntésében az is szerepet ját­szott, hogy tudomást szerzett az osztrák-magyar erősítések rövi­desen várható beérkezéséről. Az ütközet mérlege: a harc megkezdésekor az ellenség tűz­erő tekintetében kétszeres, ha­jóűrtartalom terén háromszoros túlerőben volt. Két angol, két olasz cirkáló, tizenegy olasz és három francia romboló állt szemben a koráb­ban fölsorolt osztrák-magyar hajókkal. Elveszítettek, a már említett hálógőzösökön kívül két rombolót, egy repülőgépet, két szállítógőzöst, az ütközet végjátékaként német torpedók­tól visszavonulás közben harc- képtelenné vált a zászlóshajó, a Darthmouth, és aknára futott, elsüllyedt egy francia romboló. Saját hajóveszteség nem volt. Az ellenséges tűz súlyát leg­inkább viselő Novara az ütkö­zet végére mozgásképtelenné vált, hajógépét szétlőtték. El­esett első tisztje, Szuborits Róbert korvettkapitány, to­vábbá 14 tengerész, megsebe­sült 33. A többi hajón egy halott és négy sebesült volt a veszte­ség. Súlyosan megsebesült a pa­rancsnok, Horthy sorhajókapi­tány is. A parancsnoki hídba csapódott egy gránát, amely a mellette álló első tisztet meg­ölte. róla leégette az egyenru­hát. számos sebet ejtett rajta, egy időre elvesztette eszméletét is. Miután dr. Arbesser hajóor­vos jóvoltából magához tért. a hajó orrán elhelyezett hordágy­ról vezényelte tovább hajóit. Az egész összecsapás során, a kezdeményezés mindvégig az osztrák-magyar oldalon volt. annak befejeztével ők uralták a csata színhelyét. A szétrombolt tengerzáron keresztül, hosszú ideig akadály nélkül haladhad- tak át a monarchia hajói. Szathmáry Fotó: H. Ferenc gyűjtemé­nyéből (Szolnok) Teljes munkaidőben, Mezőtúron Területi képviselet vállalkozóknak A Dél-alföldi Regionális Fej­lesztési Rt. - mely kockázati tő­kebefektető tevékenységet foly­tat a vállalkozások élénkítése céljából - teljes munkaidőben működő irodát nyitott Mezőtú­ron. a volt rendőrség épületé­ben. (5400 Mezőtúr. Kossuth tér I. Tel.: 56/361-393/388 mel­lék vagy 60/387-213.) Az iroda a tiszazugi térség - a 4-es főútvonaltól délre eső terü­letek - képviseletét látja cl. Üz­leti alapon működik, de a tevé­kenysége jellegét tekintve szek­torsemleges. A vállalkozások­nak nem hitelt nyújt, hanem ide­iglenes tulajdonosként a hi­ányzó tőke erejéig tőketársként belép az adott gazdasági társa­ságba. A bevitt tőke után a min­denkori jegybanki alapkamattal összefüggő osztalékot várnak. A befektetésük középlejáratú - három, hét év időtartamra szól. Előnyben részesítik azokat a kis-, és közepes vállalkozáso­kat. ahol a foglalkoztatottak száma nem haladja meg-a há­romszáz főt. A területi képvise­leten lehetőség nyílik arra. hogy személyes megbeszélésen dönt­senek a befektetési elképzelések kölcsönösen előnyös jogi és gazdasági formáiról. Az érdek­lődők itt vehetik át azt a mód­szertani útmutatót, amely a konkrét pályázati feltételekről ad felvilágosítást. A pályázatok elbírálási határideje 60 nap. Minden további felvilágosí­tást hétfőtől péntekig 8-16 óra között kaphatnak a vállalkozni szándékozók a már fent jelzett címen és telefonszámon.-ca­Smirnoff-pályázat Vadítóan tiszta Gyulai versenyző nyerte a Smirnoff vodka reklámozá­sára kiírt szlogenpályázatot, így az ital a magyar piacon a „vadítóan tiszta" jelzővel ke­rül a fogyasztók elé - tájékoz­tatta az MTI-t kedden a Zwack Unicum Rt. képvise­lője. Emlékeztetett arra, hogy a pályázatot a nemzetközileg ismert Pure Thrill magyaror­szági változatának megalkotá­sára írták ki. Erre több mint kétezren je­lentkeztek. amelyek közül a hattagú zsűri a gyulai ver­senyző szlogenjét tartotta a legötletesebbnek. A győztes pályázó egy hét­napos New York-i utat nyert. (MTI) Móricz Zsigmond, a kisújszállási diák Száztizenötödik születésnap A müveiben közöttünk élő Móricz Zsigmond 1879. jú­nius 30-án, 115 éve született. Kora ifjúságának nem elha­nyagolható éveit megyénkben élte. Móricz Zsigmond kisúj­szállási gimnáziumi tanuló­évei a megyében ismertek, az irodalomtörténészek tudják. A megyei levéltárban a nagy íróval kapcsolatos fontos, a közvélemény előtt kevésbé ismert iratok vannak. Móricz Zsigmond életével, munkás­ságával foglalkozók körében talán nem mindnyájuk által látott okmányok ezek. Móricz Zsigmond érettségi írásbeli dolgozatainak eredeti kéziratai a levéltárban vannak. Belőlük a korabeli érettségi írásbeli vizsgák nem könnyű té­teleiről. tantárgyairól, értékelé­séről is tájékozódhatunk. Móricz Zsigmond 1899. má­jus 25-30-án a kisújszállási gimnáziumban tartott érettségi vizsgán öt tantárgyból írt dol­gozatot. magyar, latin, görög, német nyelvből és matematiká­ból írásbelizett. Magyar nyelvből a dolgoza­tot 1899. május 25-én készí­tette. Három tételből lehetett vá­lasztani: a) Irodalmunk állapota a jelen század húszas éveiben: b) Magyarország alkotmánya 1848 előtt és után (a rendi al­kotmány és a ’48-i törvények összehasonlító ismertetése). Történeti értekezés; c) A hő és halmazállapot viszonyáról. Fi­zikai értekezés. Móricz Zsigmond az „Iro­dalmunk állapota a jelen század húszas éveiben" tételt dolgozta ki. A 12 óra 50 perckor leadott, élvezetes stílusban, szép kéz­írással megírt, hatoldalas dol­gozat tartalmi, esztétikai értéke­lése nem feladatunk. A magyar nyelvet a VIII. osztályban Mó­ricz Zsigmondot tanító Szerem-, ley Barna szaktanár piros tintá­val. kézzel irattan értékelte: „Ha kerül is benne egy kis .Juvenalis abudantia", általában véve szép és szerkezetében is sikerült dolgozat. Kár. hogy Ka­tonát meg sem említi. Békési ..........................jeles S zeremley Barna” A latin nyelv írásbeli tétele „A kormányforma megváltozta­tása". Fordítás magyarról la­tinra, kézzel írott 30 sor. Görög nyelvből magyarra fordítás a feladat. A szöveget görög betűkkel írták. Az érett­ségiző másolta le és fordította. Német nyelvből a tétel: „Heine és Petőfi”. Magyarról németre kellett fordítani, gót be­tűkkel írva. A mennyiségtan írásbeli té­tel, számtani és mértani felada­tot tartalmazott. Valamennyi dolgozatot a VIII. osztályt tanító szaktanár javította, véleményezte, osztá­lyozta. Rajta kívül még egy, a gimnáziumban az adott tantár­gyat tanító, de az osztályban nem oktató szaktanár is aláírta. Az érettségi írásbeli dolgoza­tok javítását, véleményezését, érdemjegyét, tanári aláírásait piros tintával, kézírással végez­ték. A magyar nyelvi dolgoza­ton kívül a többi érettségi írás­beli tantágy véleményezéséről, érdemjegyeiről terjedelmi okok miatt nem írtunk. Móricz Zsigmond eredeti érettségi írásbeli dolgozatain kívül „A kisújszállási államilag segélyezett ev. ref. főgimná­zium értesítője" az 1896-1897, 1897-1898. 1898-1899 tanévről is a levéltárban van. „Közzéte­szi: dr. Pallagi Gyula igazgató". A három évkönyvben Móricz Zsigmond nevét 14 helyen talál­juk. Közülük lássunk néhányat: VI. osztályos volt, amikor az Arany János önképző körben ki­tűzött „népdalszerű műdalra be­érkezett”, Népdalok I -111. mun­kája dicséretben részesült. VII. osztályos korában „Ber­zsenyi mint hazafias költő” című irodalomtörténeti érteke­zésével az önképző kör 10 ko­rona pályadíját nyerte. Ugyan­ekkor az „Április című ... ter­mészetből vett rajz pályadíjjal jutalmaztatott”. Ebben a tanév­ben már az önképző kör bíráló- bizottságának tagja. „... a kisújszállási református gimnáziumban két legjobb er­kölcsű és legalábbis középosz- tályzású református vallású ta­nuló”-! jutalmazó Lovassy- Szakál Alapítvány kamatából 40 forintot nyert el. VIII. osztályba járt, amikor „Arany János jelleme Epilógus ez. költeménye tükrében" érte­kezésével 10 korona pályadíjat nyert. Ebben a tanévben is az „Arany János" önképző kör bí­rálóbizottságának tagja. „Az if­júsági segítő-egyesületnek" if­júsági elnökévé választották. 180 darabból álló rovargyűj­teményét az iskola szertárának ajándékozta. Rendkívüli tárgyként a fran­cia nyelvet a haladók között ta­nulta, jeles eredménnyel. Többször szavalt a nyilvá­nosság előtt. Az érettségi írásbeli tételek felidézése, valamint az értesítő­ből hozott néhány példa az év­fordulóra megemlékezés kívánt lenni. Dr. Zádor Béláné Nemere: „Bocsánatot kérek!” Meddig terjedhet az írói fantázia? Március elején érdekes levél érkezett a Pesti Riport szerkesz­tőségébe. A First Stúdió emb­lémájával jelzett levél aláírója szerint egy ismeretlen személy a kezdő kiadó levélládájába be­dobott egy több mint 100 olda­las dokumentumot, amely egy. a választások idejére tervezett fegyveres puccs anyagát tartal­mazza. A kiadó közölte, hogy szponzort keresnek a könyv ki­adásához. illetve amennyiben érdekli a szerkesztőséget az anyag, részleteket lehetne kö­zölni belőle az újság hasábjain. A főszerekesztő megbízta egyik munkatársát, szerezzen az anyagból egy példányt. A tuda­kozó szerint a kiadó nem ren­delkezett telefonnal. így az új­ságíró felhívta telefonon az ille­tékes kerületi kapitányságot, küldjenek ki járőrt, létezik-e egyáltalán ilyen kiadó. ígéretük ellenére ez nem történt meg. vi­szont másnap a főszerkesztő le­hordta túlbuzgó munkatársát, amiért bevonta a rendőrséget az ügybe. Az újságíró tehát maga ment el a megadott címre, ahol - mivel az ott lakók nem tudtak a stúdióról - üzenetet hagyott a levélszekrényben. amelyen szintén ott volt a First Stúdió­nak a levélről már ismert emb­lémája. hogy meg szeretnék is­merni az anyagot. Pár nap múlva jelentkezett egy feldúlt hölgy, aki elmondta, hogy ő ugyan fél, de ha már ilyen lehetőség pottyan az ölükbe, pénzt szeretnének be­lőle látni. Be is ment a Pesti Ri­porthoz. és vitt egy példányt a „titkos dokumentumból". A jegyzőkönyvszerű anyag arról szólt, hogy lehallgatják az or­szág valamennyi vezető politi­kusát. Az öt, fedőnévvel sze­replő beszélgető arról társalgón egymás között, hogy mikorra időzítsék a fegyveres puccsot: a választások előtti vagy a válasz­tások közötti időre? Hámori Ti­bor, a Pesti Riport főszerkesz­tője arra hivatkozva, hogy a Pesti Riport nem foglalkozik politikával, visszautasította a kéziratot. Időközben egy aranyhamisí- tási ügyben folytatott nyomozás során a belga belbiztonsági erők egy olyan dokumentumra talál­tak. ami arra utal. hogy május 29-re fegyveres puccsot tervez­nek Magyarországon. Az újság­író ismét elment a „First Stú­dióba". beszélni akart a kiadó­val: hova vitte a kéziratot, nem ők állnak-e a belgiumi MTI-je- lentés mögött? Se név. se emb­léma. A lakók ugyanúgy nem tudtak a dologról, mint koráb­ban. A Blikk című lap azonban nyilvánosságra hozta: a „doku­mentumokat" Nemere István író kívánta közzétenni.- Nemere úr! Ezt az egész puccs tlolgot ön találta ki’.'- Igen. Ezt marketingstraté­giának hívják, amikor időzítve van valami, akkor robban.- Nyugaton, ahol ezt a stra­tégiát használják, az ilyen könyvek, filmek elé odaírják, hogy a történet nem valóságos, csak kitalált.- Ha én a saját nevem alatt adtam volna ki ezt az anyagot, senki nem hitt volna nekem, így, ha az eredeti tervem szerint áprilisban megjelent volna a könyv, nagy szenzáció lett volna, és felhívta volna a fi­gyelmet egy esetleges puccsra.- Ezek szerint ön egy igazi puccstól tartott? Nem anyagi megfontolás miatt ..időzített'".'- Január, február táján a saj­tóban több cikk megjelent arról, hogy készül valami, és hogy közbe fognak lépni az illetéke­sek. Egy könyvben pedig 80 ezer forintot lát az ember.- Ha megjelentek ilyen figye­lemfelhívó cikkek, nem voltak elegek azok ahhoz, hogy az ér­dekeltek intézkedjenek?- Kevésnek éreztem azokat.- A névtelen kiadót is ön ta­lálta ki?- Igen. Megállapodtunk Sol­tész úrral, aki egy létező kiadó­nak, az Alfának a munkatársa. Én azt akartam, hogy ők adják ki a könyvet. Arról nem tudtam, hogy egy más néven működő stúdió neve, emblémája alatt lépnek. Sőt. arról sem volt tu­domásom. hogy körbejárják a szerkesztőségeket, pénzt, szponzort keresve. Nekik nem volt pénzük, és gondolom, hogy kitalálták ezt. hátha bejön.- Az eszébe sem jutott, hogy akiknek ilyen módon a kezébe került az anyag, komolyan vehe­tik. és félnek, esetleg a hozzátar­tozóik féltik őket. vagy hogy lépnek az ügyben a rendőrség felé?- Úgy gondoltam, ha ko­molyra fordul a dolog, meg­mondom a rendőröknek az iga­zat. De ők engem meg sem kér­deztek. Egy szakember egyből észreveszi, hogy kitaláció az egész. Az irodalomban lehet ijesztgetni, az más. mint egy bombariadó.- Aki szereti az ilyen irodal­mat, az ilyet vesz. De ha én nem szeretném a napjaimat valósá­gosnak hitt krimiben élni?- Nézze, az újságok is tele vannak horrorral, ha akarja, ha nem. lát. olvas ilyet. De azoktól, akik - nem az én hibámból - így élték meg ezeket az eseménye­ket. bocsánatot kérek.- Mit gondol, miért nem ad­ták ki a kiadók a könyvet? Nem azért, mert a szereplők emberi jogait sérti, és nem vállalnak ilyen pert?- Ázt hiszem, egy politikus ilyen szempontból nem lehet sértődékeny. A terjesztők azt mondták, hogy Magyarorszá­gon ez a téma senkit nem érde­kel. Az egészben az bosszant, hogy végül is egy gyakorlatilag nem létező könyvről van szó. Buda Magdolna

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom