Új Néplap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-30 / 152. szám
Szolnoki Extra 1994, június 30., csütörtök Tasonyi János Hild Viktor u. 7. szám alatti lakó kérdése: 1. A jegyző úr miért függeszti fel a lakások elidegenítését ott, ahol a bérleti jogviszonyt felmondták, de a bérbeadó valamilyen oknál fogva nem indított bírósági eljárást? A kérdező szerint ilyen esetben a felmondást úgy kellene tekinteni, mintha az meg sem történt volna, és a lakástörvény szerint a bérlő élhet vételi jogával. 2. Társasház-alapító okirat tervezetének előkészítésébe a leendő tulajdonostársakat be kell vonni. Miért nem tartják ezt be? Az eladással megbízott kft. már törvénytelen módon járt el, mert bejegyeztette a földhivatalnál az eladandó épületeket. Lehet-e ez ellen tenni valamit? Válasz: 1. Ha a bérleti jogviszonyt felmondták - lia ez december 31-ig történt -. akkor a bíróság a bérleti jogviszony érvényességét kell, hogy megállapítsa. Az áj lakástörvény szerint az üzemeltető a lakbér nem fizetése esetén felmondja a bérleti jogviszonyt. Akkortól kezdve a bérlő már nem bérlő, tehát öt vételi jog nem illeti meg. Ha esetlegesen a bírósági eljárás keretében megállapodás született az üzemeltető és a bérlő között, hogy hátralékát részletfizetéssel rendezi - valószínű emiatt függőben van a bírósági eljárás -, erre az időre függesztették fel a vételi jog gyakorlását. 2. A lakástörvény ténylegesen utal arra. hogy társasház-alapító okiratot a leendő tulajdonossal az okiratot készítőnek egyeztetnie kell. Jelen esetben arról van szó, hogy az összes lakásnak az önkormányzat a tulajdonosa. Az adásvételek során így majd az önkormányzat által áttekintett alapító okirat tartalmának megfelelően lehet élni a vételi lehetőséggel. Azok a kérdések, melyeket a törvény nem kifejezetten az alapító okiratban szabályoztat. azok a közgyűlés, illetve a közös képviselő hatáskörébe tartoznak. A Tisza-lnköz az alapító okirat elkészítésénél a tulajdonossal igenis egyeztetett. Szolnok ispán krt. 3. szám alatti lakók kérdése: A Tisza-lnköz Kft. vezetője által közölt árajánlatot a lakók nem hajlandók elfogadni, mert a ház állaga csak 65 százalékos. Mi alapján állapították meg az árat? Válasz: A törvény szabályozza, hogy milyen szempontok szerint kell megállapítani az árajánlatot. A forgalmiérték-becslőnek figyelembe kell venni a város e térségében a közelmúltban szabad forgalomban kialakult árakat. Ha a bérlő - konkrétan alátámasztva - tudja bizonyítani, hogy hasonló adottságú lakások lényegesen alacsonyabb áron keltek el az elmúlt időben, mint az övék. akkor ezt az ingatlanforgalmi értékbecslő még az ajánlati kötöttség időtartamán belül biztos korrigálni fogja. Lényeges az is. hogy a lakástörvény azt mondja, hogy a lakott forgalmi értéket kell figyelembe venni. Lakott forgalmi érték: a bérlővel lakottan ma valaki milyen áron venné meg a lakást. A beköltözhető forgalmi érték az. amikor abban a pillanatban, amikor megvásárolom a lakást, birtokba tudok lépni, én magam tudok a lakásban lakni. Ha ezt valakivel lakottan vásárolom meg. akkor én leszek a tulajdonos, de a lakást továbbra is ő lakja. Ha be akarok költözni a lakásba, akkor az ott lakó elhelyezéséről gondoskodni kell. Mészáros Pálné Orosz Görgy út 11. II/10. alatti lakos leveléből idézünk: „A problémám a következő: 1979 áprilisában kaptuk (tehát már több mint 15 éve) ezt az önkormányzati lakást, mivel volt családi házunkat a Csokonai utcán szanálta az akkori tanács. Akkor azzal a feltétellel fogadtuk el, hogy a városban biztosítanak egy másikat részünkre. Annak idején évekig járt a férjem a tanácshoz, hogy teljesítsék a megállapodásban foglaltakat - ők azonban különféle indokkal mindig elküldték, s mi az évek során megszoktuk a lakást. Most szeretnénk megvásárolni önkormányzati lakásunkat. Már beadtuk lakásvásárlási igényünket, de az önkormányzat arra hivatkozik, hogy a törvény azt írja, csak a határozatlan időre kiutalt önkormányzati lakást lehet megvásárolni. Mivel mi a kikötésünk miatt ezt a lakást meghatározott időre kaptuk, így nem vagyunk jogosultak a vásárlásra^ Elvették a családi házunkat, s most nincs lehetőségünk arra, hogy adjunk valamit unokáinknak, gyermekeinknek." Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése 1994. június 21-i ülésén döntött a vételi joggal nem érintett-lakások eladhatóságáról. így többek között elidegenítésre kijelölte az Orosz Gy. u. 11.11/10. sz. alatti lakást is. A közgyűlés határozatával a bérlő értesülni fog arról, hogy a lakást megvásárolhatja. F. E. Malom u. 6. szám alatti lakos leveléből idézünk: „Igazságtalannak tartom az önkormányzat részéről azt, hogy konkrétan nem tájékoztatja a lakásukat megvásárlókat arról, hogy a jövőben hogyan fog azoknak a lakótársaknak a viszonya alakulni, akik ez idáig sem - gondolom, ezután sem - fizetnek lakbért, vízszolgáltatást, fűtést, s ugyanúgy laknak a lakásban, mint bárki más. Az elmúlt hat évben a Széchenyi-lakótelepen tudomásom szerint senkit nem lakoltattak ki azért, mert nem fizetett, de hallottam már olyanról, hogy felszólították a hátralékost, hogy ha hátralékának felét egy összegben kifizeti, a másik felét elengedik. Tavasszal nem rendeltek el pótfütést arra hivatkozva, hogy sokan nem fizettek, és nincs fedezet rá.” Válasz: A bérbeadó a bérleti szerződést írásban felmondhatja, ha a bérlő a lakbért a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti. A felmondással a bérleti jogviszony megszűnik, így az addigi bérlő jogcím nélküli lakáshasználóvá válik, aki nem bérleti díjat. hanem használati díjat köteles fizetni. A vételi jog csak a bérlőt jogosítja fel lakásának vásárlására. s ilyen lehetőséget annak a személynek nem biztosít, akinek a bérleti jogviszonya f elmondás következtében megszűnt. Külön kell kezelni a lakbérhátralékot és a köziizemidíj-hátralékot (fűtés, víz stb.). 1992. évben közgyűlési rendelkezés lehetővé tette a 40 ezer forint alatti lakbérhátralékosok esetében, hogy aki a hátralék felét egy összegben kifizette, a másik felét az önkormányzat átvállalta. Ilyenre jelenleg nincs lehetőség. A lakástörvény 1994. január l-jei hatálybalépését követően a lakás kiürítésével, átadásával, használatával kapcsolatos, illetőleg a f elmondás érvényességét megállapító határozatok végrehajtásának elrendelése és foganatosítása bírósági végrehajtásra tartozik. Patkányok a lakásokban A kezelő, a tulajdonos dolga lenne az irtás Botka János levéltáros A megye új kandidátusa A kunok-jászok ünnepi katonáskodása és ünnepi bandériumai A megyeszékhelyen, a Szolnok ispán körúti tízemeletes lakások közül több helyiségben megjelentek a patkányok - panaszolták a lakók. Hasonló jelzéseket kaptunk a vasútállomás környékéről is. Az együttélés kibírhatatlan e rágcsálókkal. Függőleges és vízszintes irányban is jól közlekednek a betonfalak. a repedések, a megbontott választóelemek között. Az emeletes házak lakói mindenhol rettegnek tőlük. Sokan tanácstalanok: kinek a feladata az irtás? Egy most is érvényben lévő jogszabály értelmében a rágcsálók irtásához szükséges anyagok. eszközök beszerzéséről általában a szóban forgó terület vagy épület tulajdonosa (kezelője. bérlője, használója), illetőleg az üzem. intézmény, szálláshely fenntartója, közterületen az önkormányzat illetékes irodája köteles gondoskodni. Szolnokon az idén tervezték, hogy a patkányok, a rágcsálók telejes körű - ha lehet még ilyenről beszélni - irtását elvégzik. A feladat megoldása 30-35 millió forintba került volna. Az összehangolás azért lényeges, mert így eredményesebb a mentesítés. A Víz- és Csatornamű Rt., az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, valamint az önkormányzat közösen szerette volna megakadályozni az állatok túlzott elszaporodását. Ehhez szükség lett volna az érintett cégek, intézmények összefogására. Ezeknél azonban a helyileg kialakult és megszervezett módon harcolnak a rágcsálók ellen. Nem jött össze annyi pénz. amellyel eredményesen lehetett volna pályázni a megsemmisítéshez szükséges támogatásra. A mindenevő patkányok addig is jogszabályokra, koordinációkra tekintet nélkül szaporodnak a lakók nem kis félelmére. A BM Duna Palota Fehér Termében Botka János „A kunok-jászok katonáskodása és ünnepi bandériumai a betelepüléstől a kiegyezésig" című kandidátusi értekezése került megmérettetésre a közelmúltban Dankó Imre, a tudományok doktora elnökletével. Rácz István, a tudományok doktora és Selmeczi Kovács Attila kandidátus opponensek igen kemény és alapos bírálatot írtak, kis vita is kialakult. A bizottság a jelölt válaszát elfogadta, s a lehetséges 18 pontból 16-ot adva, tehát magasan kvalifikálva, a kandidátusi fokozat megítélését javasolta a Tudományos Minősítő Bizottságnak. Botka János esépai kisnemesivadék 1940-ben született. A kunszentmártoni gimnáziumban, majd a szegedi egyetem történelem-orosz szakán tanult, s itt néprajzot is hallgatott Bálint Sándornál. A Martfűi Cipőipari Technikumban 12 éven át tanított (s megemlítjük, hogy évekig a fénykorát élő Martfűben futballozott, majd másfél évtizeden át NB 11-es játékvezető volt). Innen a Szolnok Megyei Levéltárba került. ahová 8 évi tanácselnöki megbízatás után igazgatóként került vissza. A múlt év márciusától ugyanitt tudományos munkatárs. Felesége tanárnő, régész fia Len ingáidban él, lánya gimnazista. Kalandosnak lehet tekinteni életútját, bár akik ismerik, tudják, hogy a változtatásra, olykor hajtűkanyarra komoly külső kényszer szorította. S ezen túl volt egy állandóság: a tudományos kutatás iránti elkötelezettség. Tanárként kutatott, tanácselnök korában rendszeresen publikált, segítette a kutatókat, a levéltárban szerkesztett, írt. s igazgatóként maradandó értékű kiadványokkal és évkönyvsoro- zattal (Zounuk) írta be nevét nem csak a megyei, de a magyar kutatástörténetbe is. Mindig kereste a kapcsolatot és a lehetőségeket, hogy kutathasson. publikálhasson. Részese volt a Tiszazug-kutatás- nak, a Szolnok Megyei Néprajzi Atlasznak, a Szolnok megye népművészete kötetnek s természetesen a megyei levéltárban folyó munkáknak. Doktori értekezésében (1917) falujának, Csépának történetét tágítja ki a Dél-Tiszazug történetével. Az „Adatok Szolnok megye történetéből" című kétkötetes munka szerkesz- tője-szerzőjeként a megye egész múltjába betekint. S nyilvánvalóan a jó és feldolgozatlan Jászkun Levéltár csábításán kívül Csépa nemesi közösségének sajátos társadalmi helyzete is inspirálta. hogy kandidátusi értekezése témájául a jászok és kunok katonáskodását válassza. Hiszen csakúgy, mint Csépa nemeseinek, a jászkunoknak is a hadi szolgálat, az ezzel kapcsolatos terhek jelenthették a privilégiumok alapjait, s emelték ki az Alföld átlagos paraszti közösségeiből ezt a közösséget. Az opponensek kiemelték a hatalmas méretű feltárt anyag jelentőségét. a megközelítés komplexitását, s segítő bírálataikkal a megjelentetést szorgalmazták. Vaskos és jól illusztrált disszertációját mielőbb könyv alakban szeretnénk látni! Addig is elismeréssel gratulálunk az új kandidátusnak, aki megyénk megismerését egyéb munkáival is évtizedeik óta elősegíti! Szabó László Ebben az ebadta hőségben kutya jó dolog a vízben lenni. Felvételünk a szolnoki Tisza-parton készült. (Fotó: Barna Sándor) Önkormányzati lakások pró és kontra
