Új Néplap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-21 / 144. szám

6 1994. június 21., kedd Jászsági Extra------Jászberény T ermészetszeretetre nevelni A tanár úr jó fej Bodor tanár úr diákjaival dolgozik a zsidó temetőben Aprítógépgyári sikerek Bőségesen van munka a gyárban Anyakönyvi hírek Halálesetek: Szóród Jó- zsefné Pócz Erzsébet (1931), Sós Józsefné Utasi Mária (1913), Mag János (1909), Nagy Józsefné László Erzsé­bet (1906), Holló Antalné Ilonka Erzsébet (1913), Már­kus Sándor (1920), Losonci Mihályné Puha Emma (1934), Bábosik József. (1906), Farkas Józsefné Bár- kányi Erzsébet (1901), Kö­kény Istvánné Benczi Irén (1918), Kun Istvánné Klakla Ilona (1927). Születések: Koczka Adri­enn (06. 10.), Takács Károly (06. 11.), Csillik Dániel (06. 11. ), Váradi Lajos Ádám (06. 12. ), Varga Mátyás (06. 16.), Dobos Martin (06.16.). Házasságkötés június 11-én: Kisbalázs Béla és Maj- tényi Agnes Gabriella, Vas Pál és Bathó Erzsébet, Kana­las Attila és Kökény Andrea, Székely Mihály és Bába Mó­nika. Július 18-án: Barnabás Imre és Tóth Éva, Cseh István és Bódi Gabriella. Baba-mama klub Június 27-én 16 órakor az Erzsébet Kórházban a baba-mama klub rendezvé­nyeként Tánczos Ferenc né szülésznő tart előadást Ké­szülődés a szülésre címmel. 29-én 16 óra 15-kor „Egy napom a bölcsődében” - lá­togatást szerveznek az I-es számú bölcsődébe. Háziasz- szony: Romhányi Andrásné bölcsődevezető. Gyülekező 16 órakor a nagytemplom előtt. A klub nyitott, minden érdeklődőt szeretettel várnak. Bővebb felvilágosítást In- gesné Orosz Évától kérhet­nek az érdeklődők a 312-577/120-as telefonon. A kegyszobor látogatása Június 11-én érkezett Ma­gyarországra először a híres csodatévő fatimai kegyszo­bor. Egerben, majd Gyön­gyösön járt a vándorszobor, s onnan érkezett június 14-én déli 12 órakor Jászberénybe. A főtemplom előtt nagy tö­meg várta, s a templom is zsúfolásig megtelt fogadá­sára. Hazánk, Mária országa leborulva tisztelget a szent szűz csodatévő szobra előtt. Farkas Mátyás apátplébános vette át egy napra dr. Nagy Lajos gyöngyösi apáttól a szobrot. Kedden délután és este, valamint éjszaka is szentmisék zajlottak, fáklyás körmenetben találkozhattak a csodatévő szoborral a hívek. Ez alkalommal sok ezren lá­togattak el a jászberényi fő­templomba. Szerdán délelőtt Jászberényből Törökszent- miklósra vitték a vándor­szobrot. Csekély az érdeklődés Az önkormányzati bérla­kások értékesítésének ügyét nagy érdeklődés előzte meg városunkban. A szabályok kialakítása körültekintően a Lakásbérlők Egyesületének részvétele mellett történt. Az előzetes becslések azt mutat­ták, hogy igen nagy számban fogják a bérlők megvásárolni lakásaikat. Az értékbecslés már lassan végéhez ér, hama­rosan sor kerülhet az első tényleges adásvételre. A vá­sárlási igény azonban igen­csak megcsappant. A min­tegy 500 eladható lakásból csupán 152 megvásárlására jelezték szándékukat a bér­lők. Közülük 120-an kíván­nak készpénzzel fizetni, ami azt jelenti, hogy negyedáron jutnak lakásukhoz. A pedagóguspálya szépségei eltörpülni látszanak gondjai mellett. A pályán belül létezik egy hierarchia. Nevelőotthon­ban, kollégiumi nevelőként dolgozni nem számít rangos po­zíciónak. Ilyen lenézett beosz­tást választott magának Bodor Viktor. Hazajött, amikor az erősáramú szakközépiskola kollégiumának nevelőtanári ál­lását elvállalta hét évvel ezelőtt. Tősgyökeres herényi, és peda­góguscsaládból származik. Életútja ezért talán meghatáro­zott. A nevelőtanár munkája nem olyan, mint másé, aki 45 Hazánk évekkel ezelőtt csat­lakozott a montreali, a bécsi környezetvédelmi egyezmény­hez, s aktívan részt vesz a világ környezeti problémáinak meg­oldását célzó törekvésekben. Az ózonpajzs elvékonyodása, ki- lyukadása az emberi civilizáció jelentős károkozója. A Föld légkörének felmelegedése be­láthatatlan következményekkel jár. A szakemberek hadat üzen­tek a freonnak, mely e „bűnök” fő okozója. A freon felhaszná­lását meg kell szüntetni minde­nütt a világon. Az egyezmé­nyekben határidőnek 1995 ele­jét szabták. A magyar parla­ment ennél szigorúbb törvényt hozott, a határidőt 1994. január elsejében határozta meg. Az ipar egyik nagy freonfel- használója a hűtőipar s hűtőké­szülékeket előállító gyárak. A világon az éves freonfelhaszná- lásból azonban csak 3 százalé­kos a részesedésük! Megdöb­bentő azonban, hogy Magyaror­szágon a hűtőszekrények javítá­sakor évente 100 tonna freon kerül a levegőbe. Az Electrolux cég a világon a legnagyobb „fe­percben leadja az tananyagot. A diákokkal ő tölt több időt, s gyakran olyan dolgokat kell megoldania, amit egy szakta­nárnak sosem. Őszintének, megértőnek és nagyon türel­mesnek kell lennie a nevelőta­nárnak. S nem feledheti a tiné­dzserkor bohóságát sem! Bodor Viktort szeretik a kol­légisták. Jó fej - mondják a srá­cok, amiben az is benne van, hogy bíznak benne, s elfogad­ják, tisztelik. Talán ennek kö­szönhető, hogy első szóra köve­tik, ha kéri. Szívesen tartanak vele, ha valami munkáról van héráru”-gyártó, sok milliárdot áldozott a freonkiváltására. Jászberényben a „zöld” prog­ram, mely a freonmentes tech­nológiával való gyártást takarja, több mint 800 millió forintba került. A hazai, januári elvárás­hoz képest féléves haladékot kaptak. Az átállást gyakorlati­lag június közepére mind a jászberényi, mind a jászárok­szállási gyárban befejezték. A Lehel kapuján már csak kör­nyezetkímélő termék távozik. Ezzel Magyarországon elsők a törvényi előírás teljesítésében. A gyártás korszerűsítése egy dolog. A háztartásokban azon­ban rengeteg régi típusú készü­lék van. A legutóbbi hetekben óriási reklámkampány kíséreté­ben csereakciót hirdettek. A régi készülékeket megvették. Ám nem újraértékesítési céllal. A begyűjtött hűtőszekrényeket korszerű módszerrel szétszerel­ték, majd megsemmisítették. A kereskedelem raktáraiban eset­leg még fellelhető nem freon­mentes készülékeket ez év vé­géig lehet értékesíteni, utána azokat is meg kell semmisíteni. szó. Például tereprendezés, faül­tetés, parkosítás a városban. A Zagyva-part, a Szúnyogos vagy a temetők elhagyatott részeinek rendbetétele. Ä nagyvisnyói gyermektábor évi gondozása. Az iskola tagja a Városvédő és Szépítő Egyesületnek. Aktívan kiveszik részüket a kömyezet- szépítő munkából. Nem vélet­len, hogy tavaly a kollégium közössége kapta a Vásárhelyi István emlékplakettet. Idén Bo­dor Viktor tanár úr vehette át ezt a díjat, ami első elismerés pe­dagógusi pályafutása során. Vásárhelyi természetszerete­tét, kitartását próbálja diákjaiba átplántálni. A Faragó László ta­nár úr által szervezett Vásárhe- lyi-emléktúrák résztvevője a kollégista fiúkkal együtt. Ez a túra a nagyvisnyói táborból in­dul, s a Hámori-tó közelében lévő pisztrángtelepig tart, ahol Vásárhelyi élt és dolgozott. A diákok közül néhányat biz­tosan sikerült megfertőznie a természet olthatatlan szereteté- vel, tiszteletével. Rajtuk keresz­tül lesz talán a környezetvéde­lem természetes része hétköz­napjainknak. Bodor Viktor eredménynek tartja, hogy igé­nyesebben lépnek fel ezek a gyerekek a környezeti problé­mák láttán. Munkálkodásuk azonban a város szépítésére is kiterjed. Az erősáramús diákok ezen a nyá­ron az éves kötelező gyakorlat keretében a zsidó temető „őser­dővé” vált, elhagyatott részét fogják kitisztítani. Ebben a kol­légisták már megkezdték a mun­kát. Metszőollókkal, fűrésszel, csákánnyal felszerelkezve egy délután alatt kiszabadították az első betelepült zsidócsalád ősé­nek, Buck Gábornak síremlékét. A munkát természetesen Bodor Viktor irányította. ” programot Az Electrolux és a Lehel ve­zetői tudnak a jelentős magán­importról, melynek során ellenőrizetlenül jönnek be is­meretlen műszaki paraméterű hűtőkészülékek. A hazai piacon sok konkurens cég van jelen, akik reklámaik során hallgatnak a gyilkos freon alkalmazásáról. Hihetetlen, de új iparág van ki­bontakozóban, mely két régi hű­tőszekrényből egy még hasz­nálhatót „termel”. Mindezek a jelenségek csöp­pet sem segítik elő, hogy a fre- ont hazánk tényleg kordában tartsa, s a kötelezettségnek ele­get tegyen. Az életszínvonal mélypontja nem az igényes, s ezzel együtt magas árakon kapható termékek irányába tereli az érdeklődést. A gyártók a freonmentes készü­lékeket csak nagyobb anyag- költséggel tudják előállítani, így van ezzel a Lehel is. A költ­ség növekedését azonban teljes egészében nem érvényesíti ára­iban. Ezért átlagosan 3,5-4 száza­lékos áremelés lesz július else­jétől. Lehel-statisztika A hűtőgépgyár az Electrolux tulajdonában sokat változott. Si­kereit jelzik a következő adatok: 1993- ban adózás után 700 mil­liós nyeresége volt, forgalma 13,6 milliárdot tett ki. Termelé­sének kétharmada exportra megy. Jelenleg 22 országban 35 nagy vevője van termékeinek. Új országokat hódítottak meg 1994- ben, szállítanak Íror­szágba, Bulgáriába, Spanyolor­szágba. A termelékenységet ’94 végére az 1991-es eredmények kétszeresére növelik. Évente át­lagosan 500 milliós befektetés történt ’91 és ’93 között. 1994-ben 1,6 milliárdos befekte­tésre kerül sor. A környezeti ká­rok felszámolására eddig 1,3 milliárdot költöttek. A freon­mentes technológia bevezetése mintegy 800 millióba került. A Lehel-Zanussi-Electrolux készü­lékek 110 szervizállomáson ja- víttathatók Magyarországon. Szerkesztette: Kiss Erika Fotók: Sárközi János A Jászság második legna­gyobb ipari üzemének, a jászbe­rényi Aprítógépgyámak az éle­tében sorsfordító év volt a tava­lyi. A gyár privatizációja során a gyár vezetői és MRP-szerve- zete szerezte meg a részvények 51 százalékát. A tulajdonosváltást követően ez év januárjával kezdte meg első önálló gazdasági évét a cég. Az eddig eltelt öt hónap eredményei bizakodásra adnak okot. Bár a tavalyi év második felében és az idei első negyed­évben voltak munkaellátottsági problémák, mára változott a helyzet. A két éve megkezdett intenzív piackutató munka eredménye áprilisban már je­lentkezett. Több olyan területen is sikerült megrendelést szerez­niük, ahol azt várták. Jelenleg kis késéssel tudják kötelezettsé­geiket teljesíteni. Várhatóan egy-másfél hónapon belül sike­rül megszüntetni a határ­idő-problémákat. A második féléves rendelés- állományukat figyelembe véve úgy tűnik, hogy minimális túl­terheléssel tudnak majd az év hátralévő részében dolgozni. Ez azt jelenti, hogy a 760-770 fős kollektívának folyamatosan lesz munkája. A megrendelések összetétele kedvező, s a koráb­ban gyártott építőgép-részegy­ségek mellett ma már sok nagy gép részegységeit is gyártják. Ezek nagyobb része hagyomá­nyos aprítógépgyári profil. A Jászok Egyesülete (1536 Budapest, 114. Pf: 367.) foly­tatja a jászkun művelődéstörté­net, néprajz és történetírás ma­radandó értékeit közreadó könyvkiadói tevékenységét. Ezúttal - a redemptió, a jászku­nok önmegváltása 250. évfordu­lója és az 1995. évi jászok világ- találkozója tiszteletére - Hor­váth Péter Értekezés a kunok­nak és jászoknak eredetükről, azoknak régi és mostani állapot- jukról című könyvét adják ki. A díszkiadású mű egészvá­szon kötésben, gazdag aranyo­zással jelenik meg karácsonyra a Jászságért Alapítvány és az előfizetők támogatásával. Hor­váth Péter tudós gimnáziumi igazgató és jászkun kerületi köztisztviselő volt. Munkája ma is forrás értékű, pedig 1820-ban írta Jászberényben, és 1826-ban Az kulturális bizottság hatás­körébe utalt pénzből ’93 no­vembere és ’94 májusa között az alábbi szervezeteknek adott támogatást: Történelmi Lovasegyesület két alkalommal összesen 60 ezer, Árendás Táncegyüttes 100 ezer, a Berényi Műhely két al­kalommal összesen 239 ezer, Pont Színház két alkalommal összesen 110 ezer, Városvédő és Szépítő Egyesület 150 ezer, Székely Mihály Kórus 80 ezer, Lehel Társastáncklub 80 ezer, az NBA Iskola 50 ezer, Porte­leki Pávakör 10 ezer, Lehel Ve­zér Gimnázium több célból, összesen 130 ezer, Alkotárs Művészeti Egyesület 125 ezer, Vöröskeresztes Klub 20 ezer, Cigány Nyelv- és Hagyomány- őrző Egyesület 60 ezer. Székely Mihály Általános Iskola 80 ezer, Gyakorló Általános Iskola két alkalomból 105 ezer, Jász­Gyártanak például szénőrlő malmokat egy osztrák erőmű­höz, golyós malmokat német, valamint norvég megrendelésre. A közismert német Krupp cég számos gyárával állnak kapcso­latban, számukra készítenek egyedi berendezéseket. Termé­keik több mint 80 százalékát ér­tékesítik külföldön. A privatizáció a cég legna­gyobb gondját, a tőkehiányt nem tudta megszüntetni. A ve­zetői és MRP-konzorcium nem tudott tőkeemelésre vállalkozni. A termelést ennek megfelelően továbbra is hitelből finanszíroz­zák. Ennek pedig a jelenlegi gazdasági környezet egyáltalán nem kedvez. A cég az év eleje óta meglehetősen nehéz gazda­sági és pénzügyi helyzetben van, a termelés fellendülésével azonban ez is változik. Amíg az első negyedévben vesztesége­sek voltak, s az árbevétel az első négy hónapban alig volt több, mint 100 millió, addig április­ban már fordult a mérleg. Má­jusban körülbelül 170-180 mil­lió volt az árbevétel, s júniusban már a 200 milliót is meghalad­hatja. A gazdálkodás javítása érdekében egyébként számos intézkedést hoztak, s még to­vábbi ésszerűsítések is várha­tók. Kármán Antal vezérigaz­gató bízik a gyár kollektívájá­ban, és biztos benne, hogy a ta­valyi veszteséges év után idén nyereséges lesz az Aprítógép­gyár. SZT adta ki Pesten. A könyv értékét növeli az a fejezet, mely a jász­kürt első tüzetes leírását tartal­mazza. A kiadványt Karacs Fe­renc rézmetszete: a Hármaske­rület térképe díszíti. A műhöz dr. Szabó László történész-nép- rajztiidós írt utószót. A kiadvány ára 900 forint (áfával együtt). Azok, akik 1994. június 30-ig előfizetik a művet, 600 forintért kapják meg. A július 1-31. között elő­fizetők 700 forintért juthatnak a könyvhöz. Augusztus 1. és szeptember 15. között a becses könyv 800 forintért fizethető elő. Befizetési csekkek kapha­tók a könyvtárakban, a helyi la­pok szerkesztőségeiben, vala­mint a fenti címen. Megrendelő- lapot az Új Néplap jászberényi szerkesztőségében (Bercsényi út 5.) is lehet kérni. berényi Gazdakör 20 ezer, Jász­sági Évkönyv Alapítvány 200 ezer, Buschmann Éerenc gyűj­tőmunkára 30 ezer, gyermek színjátszó csoport 20 ezer, Re­formátus Egyházközösség 16 ezer, Jeanna Long és társai 10 ezer, Jászsági Méhészegyesület 80 ezer, Palotásy János Vegyes Kar 60 ezer, Rajnai Attila főis­kolai hallgató 10 ezer, Jász Kertbarátklub 38 ezer, Vakok és Gyengénlátók Egyesülete 30 ezer, városi könyvtár 10 ezer, Magyar Néprajzi Társaság 25 ezer, Berényi Kármentő 30 ezer forint, Kulturális Tájoló 50 ezer, Vasas Munkásénekkar 60 ezer, díszítőművészeti szakkör 25 ezer, kunhegyesi szakközép- iskola 10 ezer, képzőművészeti alkotótábor 100 ezer, bélyeg­szakkör 20 ezer, Darázs Ár­pád-emléktáblára 10 ezer, az ’56-os szövetség összesen 150 ezer forint. A Lehel teljesítette a „zöld Újabb könyv a jászokról, kunokról Támogatás a kultúrának

Next

/
Oldalképek
Tartalom