Új Néplap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-21 / 144. szám
1994. június 21., kedd Körkép 5 Hogy a könnyelmű vízre szállások után ne legyenek balesetek, tragédiák Vízitúra-vezetők vizsgáztak Tiszafüreden Paul McCartney világ körüli turnéra Indult, és egymillió fontot ajánlott fel iskola létesítésére. A Beatles együttes volt tagja sajtókonferenciáján bejelentette: egymillió fontot ajánl fel egy nemzetközi művészképző iskola létesítésére Liverpoolban. A tervek szerint az iskolában zenét, táncot, színjátszást, versmondást stb. oktatnának, és külföldiek részére is nyitva állna. Az iskola ötlete Paultól származott, és ő kért hozzájárulást a különböző angol vállalatoktól. A cégek már több millió fontot adományoztak. (FEB Foto) Aki az elmúlt héten a tiszafüredi holt-Tisza-parti kempingben járt, az egy lelkes kis csapattal találkozhatott. Lelkessel és vidámmal. Első próbálkozásaim, amikor is írni akartam róluk, sikertelenek voltak, mert mindig úton voltak: ismerkedtek a vízzel, a Tiszával, felfedezték a megbúvó holtágak csodáit. Pénteken azonban szerencsém volt. A holt-Tisza-parti kemping vezetője jöttömre így igazított el: „Most itt vannak! Éppen vizsgáznak. Ha sietsz, még eléred őket, mert most szállnak vízre. A szabad strand felé igyekeznek. Azt a nagy sapkás urat keresd, ő majd elmond mindent.” Ha nem is vízen, de a part menti úton utolértem őket. A nagy sapkás úr - a kapott információkkal ellentétben - nagyon is csöndesen üldögélt egy árnyékot adó fa tövében. Figyelte fiai, lányai ügyködését, akik kenujaikkal a legkülönbözőbb vízi kunsztokat mutatták be a szabad strand öblében. Odamentem hozzá, és faggatni kezdtem:- A vízitúra-vezetők főnökéhez van szerencsém?- Igen. Haász László vagyok, a Bács-Kiskun Megyei Szabadidősport Szövetség elnöke, az Országos Szabadidősport Szövetség választmányának a tagja és a programbizottság vezetője. Egyébként a jánoshalmi mező- gazdasági szakközépiskola és szakmunkásképzőben dolgozom mint testnevelő tanár. Most a leendő vízitúra-vezetőkkel vagyok itt Tiszafüreden.- Miért pont Tiszafüredet választották?- Én 1983 óta járom a Tiszát. Sokszor végigbarangoltam ezt a folyót, és a szerelmese lettem. Ezen túrák során megálltam itt Tiszafüreden, a kempingben, ami csendes, nyugodt-, optimális pihenőhely. Ezért.nyaranta ide jövünk a leendő vízitúra-vezetőkkel táborozni.-Mi a táborozás célja?- Egyértelműen az, hogy megelőzzük a könnyelmű vízre szállásból adódó baleseteket, tragédiákat. Főleg Bács-Kis- kunból, de Budapestről és Pest megyéből is érkeztek ide fiatalok, akiket arra képeztünk ki, hogy úgy irányítsák vízi túrázó társaikat, hogy azok tisztában legyenek a víz veszélyeivel. Emellett nagy gondot fordítottunk arra, hogy a leendő „vezetők” a feladatokkal járó kötelezettségeik megfontolt gazdái legyenek.- Mit tettek ezért? Kik segítették önöket?- A Magyar Szabadidősport Szövetség és a Magyar Természetbarát Szövetség közös megállapodása, tematikája alapján, annak szellemében folyt a képzés. Most éppen dr. Juhász Ágnes, aki a Természetbarát Szövetség vízitúra-bizottságának elnöke, tartott szociális előadásokat, de ő vezeti a vizsgát is. Szeretném kihasználni, az alkalmat, és megköszönni Urbán Zoltán alezredes úrnak, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vízi Rendészet kapitányának segítségét. Sokat tett a tanfo- •lyam sikeréért Kertész Ferenc z^szjós is,.,a helyi vízi KMB-s, aki a hajózási szabályzatból tartott tájékoztatókat és előadásokat.- Most még folyik a vizsga. Mikor lenne elégedett?- Én magam részéről bízom abban, hogy az itt vízitúra-veze- tői vizsgát tevő fiatalok nagyon jó aktivistái lesznek a szabadidősportnak, segítve ezzel a Természetbarát Szövetség munkáját is. Remélem azt is, hogy mindig lesz, aki átveszi tőlünk s tőlük a stafétabotot, és a jövőben is szerveznek majd hasonló tanfolyamot, biztosítva ezzel az utánpótlást, mert aki ismeri a vizeket s annak veszélyeit, az tudja, hogy erre nagyon nagy szükség van. P. M. Kilencven éve történt WRtK/KRKtM Magyar az első két hősi halott 1914-ben kitört az első világháború. A Szolnok megyei Abádszalók fiai a 68. közös gyalogezredben, a 13. közös huszárezredben, a 29. honvéd gyalogezredben és az 1. honvéd huszárezredben szolgáltak, és jóformán a háború minden frontjára eljutottak. A szóhagyományok szerint a világháború első halottja abádszalóki ember volt: Kovács Pálnak hívták. A 68. gyalogezred Zi- monyban volt, amikor a trónörököst meggyilkolták. Az első ladikkal mentek át a Száván, és hárman haltak meg, amikor kiszálltak a ladikból. Kovács Pál apja dohánykertész (kukás) volt Szapáry grófnál, a Réti-tanyán, majd bementek lakni a faluba. Lovászhátról vonult be Kovács Pál, mivel szülei akkoriban ott laktak. Szoboly Endre kutatásai szerint az első világháború első veszteséglistáján három halott és négy sebesült szerepelt. A 68. gyalogezred katonái 1914. június 28-án indultak el a zimo- nyi kaszárnyából Burmára, a Száva partjára. Ott feküdtek egész nap az előre elkészített lövészárokban. A napnyugta még békés volt, azonban hajnali fél egykor óriási robbanás hallatszott: felrobbant a két országot összekötő híd, és nyomban megkezdődött az ellenségeskedés. (A Száva volt akkoriban az Osztrák-Magyar Monarchia és Szerbia határa.) A Kalimegdánról szerb lövészek heves puskatűz alá vették a Száva bal partját, ahol a 68-asok III. zászlóaljából all. század 2. szakasza tartott őrséget. Reggel felé - már június 29-én - fogytán volt a muníció. Az őrs parancsnoka Kovács Pál és Bíró Gábor közlegényt a közeli fináncőrházhoz küldte, hogy hozzanak egy láda töltényt az árokba. A két katona golyózáporban futva hozta el a nehéz láda töltényt. Bíró Gábor beugrott az árokba, hogy majd beemeli, a másik katona pedig abban a pillanatban végigzuhant a láda mellett. Kovács Pál közlegényt, aki 1892-ben Abádszalókon született, pontosan a homloka közepén érte és azonnal megölte a golyó. Erre Bíró Gábor kiugrott az árokból, behajította a ládát és utánavetette magát, közben azonban egy golyó átfúrta a tüdejét. A katona egy órával később meghalt. Kétségtelen tehát, hogy az első világháborús halott magyar, Kovács Pál volt, mert sem nálunk, sem a szerbeknél nem volt más halott azon a reggelen. Az első világháborúban elesett abádszalóki hősök emlékére a község lakossága szobrot emeltetett, ami a zászlóra vigyázó honvédet ábrázolja. Arca Kovács Pál fényképe alapján készült. A mű Kemény Simon szobrászművész alkotása. 1924 óta áll. Akkoriban a Vöröskereszt küldött a hősi halálról értesítést a hátramaradottaknak. E szomorú dokumentumok sokaságából napjainkra már csak egyetlen példány maradt fenn. Ezt a Hadtörténeti Múzeum őrzi. A formanyomtatvány fejlécén a Magyar Szent Korona Országainak Vörös Kereszt Egylete, Budapesti Tudósító Iroda, IV., Váczi Utcza 38. Az ügyszám 53636. Keltezése Budapest, 1915. november hó 25-én. Címzettje Winterstein Samu budapesti lakos. „Tudakozódásának elintézéséül a következőket közöljük: Név: Winterstein Aladár. Rendfokozat: gyalogos. Csápattest: 61. gyalogezred 1. zlj. gépf. oszt. beosztva 361. men. ezr. Születési hely és év: Temesvár, 21 éves. Értesítés: harctéri értesítés szerint 1915. október 28-án hősi halált halt. Őszinte részvéttel. Tisztelettel: Budapesti Tudósító Iroda”. Fúvószene-kutatók világtalálkozója Abonyban Ebben az évben rendezik meg először Magyarországon a fúvószene-kutatók világkongresszusát, az IGEB-et. Ez a híres kutatókból, tudósokból, tanárokból álló nemzetközi csoport 1974-ben Ausztriában alakult meg. Az utóbbi években bekövetkezett politikai és gazdasági változások a kelet-európai kutatók számára is lehetővé tették, hogy együttműködhessenek e csoporttal. Mivel most már hazánkat is képviselik szakemberek, ezért idén Magyarország kapta meg a jogot e rendezvény lebonyolítására. A pontos székhelyet szintén az IGEB határozta meg. Két város között választhatott, hiszen Keszthely és Abony is megpályázta a kiírást. A balatoni városnak látszólag nagyobb esélyei voltak, hiszen történelmi nevezetességei és természeti adottságai kedvezőbbek, mint Abpnynak. Ám a választás mégis a kis alföldi városra esett. Hogy miért? Elsőként kell megemlíteni, hogy a város 1992 őszén lebonyolított egy szintén nemzetközi konferenciát, mely a falusi zeneoktatással foglalkozott, illetve a város zeneiskolájának 40. évfordulóját ünnepelte. Ez a remekül megrendezett konferencia volt az alap; a külföldi zeneoktatók, szakemberek már ekkor felfigyeltek Abonyra. A második nagyon lényeges pont, hogy a műsor összeállítói nem a megszokott módon képzelték el az előadásokat. így meghívtak minden olyan fiatalt, aki valamilyen országos fúvósversenyen első helyezést ért el. Nem kis büszkeséggel állíthatjuk, hogy Abonynak is van három ilyen győztese. Szabó Rozália az 1990-es országos fuvolaversenyen lett első helyezett, Varga Fruzsina 1994-ben ért el első helyezést, szintén fuvolaversenyen, Tarkó Tamás pedig, aki trombitán játszik, hasonló eredménnyel büszkélkedhet. Természetesen hangversenyekből sem lesz hiány. Számos, fiatalokból álló profi zenekar lép fel, de nagyon sok híres külföldi, illetve magyar zenész is játszik majd: fellép a Szolnoki Fúvósötös, az Abonyi Fúvósötös, az Abonyi Zeneiskola fuvolaegyüttese, az Abonyi Fúvószenekar és az Akadémia rézfúvós együttese. Nagyon fontos dátum lesz július 14., csütörtök este, hiszen ekkor lép fel a Holland Válogatott Nemzeti Ifjúsági Fúvószenekar, amelyet a világ első számú ifjúsági fúvószenekarának tartanak. Rangos eseménynek számíthat az Abonyi Fúvószenekar ősbemutatója Hidas Frigyes Tutti frutti című darabjából. A rendezőknek sikerült még egy olyan turisztikai programot is összeállítani, amely már végleg Abony javára döntötte el a versenyt. Ebben szerepel tiszai hajókirándulás, lovasbemutató és Kodály Zoltán szülőházának megtekintése. A rendezvénysorozatra a záróest teszi fel a koronát. Ez az este egybeesik Abony újra várossá avatásának első évfordulójával. Ezen az estén olyan magyar világklasszisok lépnek fel majd, mint Lakatos Antal, Szakcsi Lakatos Béla, a Benkő Dixieland Band és egyéb hírességek. A vendégsereget tűzijáték és utcabál szórakoztatja, melyre minden érdeklődőt várnak az abonyi szervezők. Mádi Brigitta Az idén is remekeltek a Lehel Vezér diákjai Ajándéközön Jászberényben A Lehel Vezér Gimnázium tanévzáró ünnepségén Nagy András igazgató nem győzte sorolni a diákok által „elkövetett” sok szép eredményt. Az iskola ezt a tanévet négyesnél jobb eredménnyel zárta. Különböző országos vetélkedőkön, pályázatokon 19 leheles diák ért el dobogós helyezést. Megyei versenyeken 30 díjat hoztak el a jászberényiek. Ä legrangosabb verseny minden gimnazista számára az országos középiskolai tanulmányi verseny. Ide 9 tanuló jutott el, és ketten felvétel) n^lKűl naehetpeLegyetemre. Áz öregdiákok alapítványából díjazzák a jó tanuló jó sportoló diákot. E díjat idén Burka Szilvia kapta. A Lehel Vezér Gimnázium kiváló diákja címet ketten érdemelték ki: Sziráki Éva és Nagy Péter. Ezt a kitüntetést dr. Móczár László zoológus professzor, a gimnázium egykori diákja adta át. Ő röviden emlékezett kiváló tanárjaira, a gimnázium nagyszerű szellemiségére. Nem jött üres kézzel, mert a biológiai szertárnak egy rovamaptárt és egy 80 darabos színes diasorozatot is adományozott. Dr. Mizsei Béla, a leköszönő parlament tagja az iskolai alapítványt 50 ezer forinttal támogatja. Ennek kamatát évente az a diák kaphatja, aki legjobban tudja a történelmet. Ez idén Luszcz Viktornak sikerült. A C + H Számítástechnikai Bt. vezetője, Hoffer István is adománnyal érkezett a tanévzáró ünnepségre. Nyolcezer forintos adományt biztosít annak a végzős diáknak, aki a legkiválóbb matematikából. Ennek az elvárásnak Torda István felelt meg. Felajánlotta továbbá, hogy 1 éves ingyenes számítástechnikai konzultációs lehetőséget biztosít annak a diáknak, aki felsőfokú tanulmányai során erre igényt tart. Hoffer István egy matematikatanárnak is felajánlott 8 ezer forintos adományt, ő Magyar Géza tanár úr. Á Magyar Könyvklub is megkereste az iskolát, és a legjobban érettségiző diákoknak 3 darab Cambridge Enciklopédiát adott át. E legjobb eredményt Gazsi Diána, Sziráki Éva és Hagyó Lehel érte el. Dr. Holló János akadémikus, műegyetemi tanár a gimnázium egykori diákja, mártír öccse, Holló András emlékére 5 ezer forintos díjat ajánlott. Ezt megosztva kapta két diák. A fizikából jeleskedő Gergi Miklós és a magyar irodalomban kiváló Gazsi Diána. Perez Péter is kiváló irodalomból, számára egy magát megnevezni nem akaró adományozó biztosított 2500 forintot. Szádvári Gábor helybeli vállalkozó 2000 forintos díjat ajánlott fel a legkiválóbb diáknak, aki majd angoltanulásra fordíthatja ezt az összeget. Gergi Miklós vehette ezt át. Dr. Skul- téty Sándor államtitkár kétszer 15 ezer forintos díjat ajánlott fel a legsikeresebb leány, illetve fiú tanulónak. A leány kategóriában a radontrió „hölgyeit” díjazták, akik a paksi atomerőmű országos környezetvédelmi pályázatán második díjat nyertek. Ok Kardos Orsolya, Kókai Ibolya és Hidas Katalin. A fiú kategóriában Fehér Imre nyerte ezt a díjat. A Tehetséget 2000-re alapítvány évente kiadja az év tanára kitüntető címet és díjat. Ezt Csörgő Terézia, Fekete Szabó Anikó és Oltvölgyi Béla vehette át a diákok nagy ovációja kíséretében. A Jászságért Alapítvány harmadik alkalommal adja ki a Jászság minden középiskolájában az alapítvány ösztöndíjait, melyet két diák és egy tanár kaphat. Dr. Dobos László, az alapítvány képviselője Ézsiás Anikó és Gergi Miklós végzős diákoknak és Szántai Katalin tanárnőnek adta át az alapítvány díját. A Liska József Erősáramú Szakközépiskola tanévzáróján is ott volt a Jászságért Alapítványt képviseletében dr. Dobos László. Itt Bathó Katalin és Tolmács Tamás diákok, valamint Fülöp Györgyi tanárnő érdemelte ki az alapítványi ösztöndíjat. Parlagfű - az allergikus nátha egyik oka Az allergikus megbetegedések leggyakoribb megnyilvánulása a szénanátha, amely évszakhoz kötötten jelentkezik, és bizonyos növények virágporszemcséinek ingerlő hatására (allergén) nátha és kötőhár- tya-gyulladás keletkezik. Magyarországon a levegőben pollencsapdával fogott virágporszemcsék száma 13-16 ezer évente köbméterenként. Ugyanez a szám Franciaországban körülbelül 700. Érzékeny embereknél 10 darab pollen is elég ahhoz, hogy allergikus reakciókat váltson ki. A nagy mennyiségű pollent termelő növények közül legjelentősebbek a kender (Cannabis sp.), az üröm (Artemisia sp.), a libatop (Chenopodium sp.) és a legveszélyesebb a parlagfű (Ambrosia elatior L.). Á levegő pollentartalmának 65 százalékát az utóbbi növény virágpora teszi ki. A betegek számának jelentős növekedésével az aller- génspektrumon belül dominánssá vált a parlagfűpollen. A parlagfű hazája Észak-Amerika, Európába 1800 körül jutott el. Nagymértékű elterjedése azzal magyarázható, hogy igen nagy a maghozama (elérheti a 62 ezer darab mag/növényt), csírázásához nem igényel talajművelést (a felszíni rétegekből is csírázhat), nincs különösebb igénye a talajjal, és ellenállóvá vált a kapásokban leggyakrabban használt gyomirtó szerekkel szemben (atrazin, karbamid hatóanyagú készítmények). A parlagfű nemcsak a szántóföldeken és a kertekben gyakori, de megjelent a gyepeken és a hetvenes évek nagy lakótelep-építési munkálatai nyomán a városokban is felszaporodott. A parlagfű elterjedésével párhuzamosan a virágzás időszakában (július-október) megnövekedett a légzőszervi panaszokkal, szénanáthával küszködő betegek száma. A parlagfű egyéves, 20-120 cm magas, orsógyökerű, rendszerint igen ágas, terebélyes gyom. Szára szőrös, tompán négyélű, levelei szeldeltek, bemetszettek, fonákukon pelyhesek. A száron füzérekben álló porzós és (rendesen lentebb) Ie- vélhónalji termős virágai vannak. Virágzatának színe sárga. Óriási magtermése miatt csak több évig tartó, igen gondos munkával lehet védekezni ellene. A legfontosabb a magérlelés megakadályozása. Az utak szegélyét, árokpartokat, mezsgyéket nyáron többször le kell kaszáim. Tarlóhántással a tarlókon akadályozhatjuk a mag érlelését. Kapásokból sorközművelő kultivátorral, kézi kapával és vegyszeres gyomirtással védekezhetünk ellene. A cikket figyelemfelkeltésnek szánom, hogy az önkormányzatok (bevonva a gazdálkodószervezeteket) indítsanak intenzív programot a parlagfű visszaszorítására. Bosák Péter JNSZ Megyei NTÁ