Új Néplap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-27 / 123. szám
A várandóssági pótléktól a nevelési segélyig Anyaság - juttatásokban elbeszélve A gazdasági válságállapot ellenére sokféle juttatás, segítési forma enyhíti a többletterheket, amelyek a gyermeket nevelő családokra, elsősorban az anyákra hárulnak. A következőkben az őket megillető juttatásokról, illetve az igénybe vehető szociális ellátási, támogatási módokról adunk áttekintést. A családi pótlék alanyi jogon jár minden állampolgárnak. Megillet 16 éves korig minden gyermeket, 16-20 év között pedig azok után jár, akik alap- vagy középfokú oktatási intézményben tanulnak. Életkortól, tanulástól független abban az esetben, ha tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyerekről van szó. A havonkénti pótlék jelenlegi összege (forintban, gyermekenként):- egygyermekes családnak 2750- egygyermekes egyedülálló szülőnek 3250- kétgyermekes családnak 3250- kétgyermekes egyedülálló szülőnek 3750- három- és többgyermekes családnak 3750- három- és többgyermekes egyedülálló szülőnek 3950- tartósan beteg, fogyatékos gyermekeket nevelőknek 5100 Az idén rendkívüli családipótlék-kiegészítést kapnak azok a családok, amelyekben az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a legkisebb öregségi nyugdíj kétszeresét, a 14 960 forintot. Az egyszeri kiegészítést azok igényelhetik, akik ez év márciusában családi pótlékot kaptak. A kiegészítés a következőképp alakul:- 2000 Ft, ha a gyermek nem töltötte be 6. évét;- 3000 Ft, ha betöltötte, de a 10-et még nem;- 4000 Ft, ha 10 éves elmúlt, de a 14-et nem töltötte be;- 6000 Ft, ha 1994. március 31-ig betöltötte 14. évét A várandóssági pótlék - amely mintegy a családi pótlék előrehozott formája - a terhesség tizenkettedik hetétől kérelmezhető havi díj; öszszege megegyezik a családi pótlékéval. A kérelmet a munkahelyi tb-kifizető helyen vagy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár egységénél kell benyújtani. A terhességi gyermekágyi segélyt 168 napig az kaphatja, aki a szülést megelőző két éven belül legalább 180 napon át volt biztosított, és gyermekét a biztosítás idején vagy annak megszűnését követő 42 napon belül szülte. Kérelmezheti az is, aki a biztosítás megszűnését követő 42 nap után táppénzen, baleseti táppénzen volt, vagy az annak megszűntét követő 28 napon belül szült. Ha az anyának a szülés előtti 2 éven belül 270 napig volt biztosítása, terhességi gyermekágyi segélyként 168 napig a napi átlagkeresetét kapja; ennél rövidebb idejű, de legalább 180 napi biztosítás esetén a napi átlagkereset 65 százalékát kapja. Gyermekgondozási díj (gyed) a gyermek 2 éves koráig folyósítható annak, aki terhességi gyermekágyi segélyt kapott, vagy rendelkezik a folyósítás feltételeivel és fizetés nélküli szabadságot vesz ki. A gyed összege 270 biztosítási nap után a gyermekágyi segély alapját adó átlagkereset 75 százaléka; 180 nap esetén 65 százaléka. Gyermekgondozási segély (gyes) az anyát a kicsi 3 éves koráig illeti meg, ha a kismama gyeden volt. Az apa a gyermek 1 éves kora után akkor veheti igénybe, ha az anyával közös háztartásban él, és mind a ketten jogosultak gyesre. Tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek után annak 10 éves koráig jár a gyes. A segély alapösszegből és jövedelempótlékból áll. A minden gyerek után külön-külön járó havi alapösszeg az első gyerek után 800, a második után 900, harmadik és minden további gyerek után 1000 forint. (Tartósan beteg, fogyatékos gyermek után az alapösszeg kétszerese jár.) A jövedelempótlék a gyermekek számától függetlenül 5700 forint. Gyermeknevelési támogatás igénybevételéhez 180 napi biztosítási idő kell, továbbá hogy saját háztartásban legalább 3 olyan gyermeket neveljen a szülő, akik közül a legfiatalabb már betöltötte a 3 évet, de 8 évnél nem idősebb. A támogatás összege azonos a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíjjal, ami jelenleg 7480 forint. (Ebből 6 százalék biztosítási járulékot levonnak.) Ápolási díjra az a hozzátartozó jogosult, aki 2 évnél idősebb, súlyosan fogyatékos vagy 18. évét be nem töltött tartósan beteg, önmaga ellátására képtelen gyermekét ápolja. A díj legkisebb öszszege nem lehet kevesebb a minimumnyugdíjnál. Rendszeres nevelési segélyt azok a gyermekes családok kaphatnak, akik e támogatás nélkül nem képesek gyermekeik megfelelő színvonalú gondozásáról, neveléséről, iskoláztatásáról gondoskodni. E segélyt a települések önkormányzatától lehet kérni. Ferenczy Europress A lakásépítések csökkenése ellenére Nőtt az építőipar termelése Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium elkészített egy kiadványt, melyben sorra veszik az egyes ipari ágazatok 1990-1994 közötti változásait, a szerkezetváltás hatásait. Az alábbiakban az építőipari tevékenység jellemzését ismertetjük. A bruttó termelési érték nagyságát tekintve az építőipar a nemzetgazdaság negyedik ágazata. Sorrendben az ipar, a mezőgazdaság és a kereskedelem után következik. Kapcsolatrendszere kiterjedt, jelentős felhasználója az ipar termékeinek és az infrastrukturális szolgáltatásoknak (szállítás). Az építőipari ágazat helyzetét alapvetően a belföldi makrogazdasági folyamatok alakulása, a beruházási és a fenntartási munkák iránti kereslet határozza meg. A külföldi munkavégzés csak bizonyos szakmákban, az építőipari szervezetek szűkebb köre számára jelenthet piacbővülést. A 80-as években a belföldi építési piacot a fizetőképes kereslet beszűkülése és szerkezetének átalakulása jellemezte. Az építési igények visszasésének alapvető oka a magyar gazdaságra jellemző túlzott állami szerepvállalás fokozatos viszszahúzódása, továbbá az életszínvonal stagnálása, illetve romlása következtében a lakossági igények mérséklődése volt. Az építési kereslet csökkenése miatt az építőipar munkaellátottsága romlott, az ágazat kínálati pozícióba került. Az építőipar igyekezett alkalmazkodni a megváltozott helyzethez: megkezdődött a kapacitások leépítése, a megbízások elnyeréséért élesedett a verseny. Az igények csökkenése még 1990-91-ben is folytatódott. Az 1992- ben megvalósult 1,9 és az 1993- ban elért 1,7 százalékos növekedés arra utal, az ágazat termeléscsökkenése megállt, az építési piac stabilizálódott, és középtávon növekvő kereslet prognosztizálható. Az infrastrukturális építkezések (autópálya, és hídépítések, távközlés fejlesztése stb.), valamint az expóval kapcsolatos előkészítési munkák beindulása elsősorban a mélyépítő-ipari tevékenység iránti keresletet növelte. Ugyanakkor az infrastrukturális fejlesztések általában magasépítő-ipari keresletet is gerjesztenek. Ezen túlmenően az önkormányzati fejlesztések és a rekonstrukciók területén is növekedés tapasztalható. Jelentősen bővült az ágazat exportja. A külföldi munkavégzés aránya az 1990. évi 5,1-del szemben 1993-ban elérte a 13 százalékot, az export volumene az 1990. évi 154 millió dollárról 420 millió dollárra nőtt. Az év folyamán az országban 20925 lakás épült, 19 százalékkal (4882 lakással) kevesebb, mint egy évvel korábban. Az új lakások építtetői főként természetes személyek. Az önkormányzati lakásépítés szinte teljesen megszűnt. A lakások közel kétharmada lakossági saját (házilagos) kivitelezésben valósult meg. Lényegében megtörtént a nagyvállalati szervezeti rendszer decentalizációja, amelynek eredményeként 1990-hez képest több mint 12 ezer új építőipari vállalkozás jött létre, melyből 5000 jogi személyiségű társaság (kft., rt.), s mintegy 4800 egyéni vállalkozás. A jogi személyiségű cégek körében az átlagos szervezetnagyság a 80-as évekre jellemző 500 főről 25 alá mérséklődött, ami már megfelel az Európai Közösségbe tartozó országok átlagának. Az ágazatban 30 százalékra csökkent az állami tulajdon részaránya. Az új szervezetek létrejötte jelenleg már nem a dencentralizáció következménye, hanem a kínálati piac folyamatos változásának az eredménye. A jogi személyiséggel rendelkező szervezeti körben 1992. végén 869 vegyes vállalat működött. A cégek jegyzett tőkéje 24 milliárd forint, ezen belül a külföldi tulajdoni hányad 16,3 milliárd (68%) volt. Az újonnan alakult vegyes vállalatoknál a külföldi tulajdon aránya átlagosan 55 százalékos. Az ágazatban végbement átalakulási folyamat eredményeként az építőipari kínálat meghatározó részévé a piacgazdaságokra jellemző kis- és középszervezetek váltak. A lassan élénkülő építési keresletet napjainkra már a piaci viszonyokhoz alkalmazkodni képes, vállalkozói építési kínálat fogadja. A 80-as évektől az építőipar létszámkibocsátó ágazat lett, évente átlagosan 10 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma. A létszámleépítés 1991-ben volt a legnagyobb mértékű, amikor 38 ezren távoztak az ágazatból. A létszámkibocsátó jelleg 1993-ban is megmaradt. Ugyancsak a munkaerőigény mérséklődésének irányába hat, hogy a kisebb szervezeti egységek relatíve alacsonyabb szellemi létszámmal működnek, adminisztrációs feladataikat sok esetben külső szervezetekkel végeztetik el. Várhatóan az építési kereslet 1994-ben növekedni fog, melyben az önkormányzatok céltámogatással is segített infrastrukturális beruházásainak élénkülésére is (egészségügyi, oktatási, út- és csatornahálózat-fejlesztések, gázvezeték-építések) számítanak az IKM-ben. A lakásfinanszírozás területén bevezetésre kerülő intézkedéek a lakásépítési piacon is stabilizálódást, illetve növekedést valószínűsítenek, jelentős mértékű felújítási munkálatokkal is számolnak. Összességében 1994-re az építési-szerelési termelés 5-6 százalékos bővülését prognosztizálta a minisztérium. A menedzserkepzesben Ki kicsoda, mi micsoda? Kézikönyv a vezetőknek a választás megkönnyítéséért A menedzserképzés, üzleti képzés az egyik leginkább prosperáló üzletággá vált az elmúlt években. Több száz menedzserképző vállalat, iskola között válogathatnak az érdeklődők. Nem könnyű azonban kiválasztani az igazán megfelelő kurzust, oktatási programot, amely tartalmában és színvonalában is azt nyújtja, amit az érdeklődő keres, és nem könnyű kiválasztani egy tervezett oktatási programhoz a kérdéses területen igazán jártas szakértőket, előadókat. A kézikönyv új, ezúttal magyar és angol nyelven is megjelent kiadása az eligazodásban kíván segítséget nyújtani. A kézikönyv két részből áll. Az első rész menedzserképzést, üzleti képzét nyújtó intézményeket és oktatási programokat mutat be, a második rész pedig a hazai menedzserképzés élvonalbeli oktatóiról, szakértőiről közöl adatokat lexikonszerűen. A könyv bevezető tanulmánya összefoglaló ismertetést nyújt a hazai menedzserképzés helyzetéről, beleértve azokat az intézményeket is, amelyek nem jelenhettek meg a kézikönyvben. Az új kötetet is flopylemez egészíti ki működtető szoftverrel, amelynek segítségével az érdeklődő lekérdezhet, válogathat oktatási programok, illetve az oktatók témakörei szerint a könyv adataiból. A könyvet elsősorban megrendelés alapján terjesztik, de könyvesboltokban kapható. A kötetet a „Vezetőképzésért” Alapítvány adja ki, amely alapítványt a Művelődési és Közoktatási Minisztérium hozta létre 1990-ben. Célja, hogy segítse és gyorsítsa - pénzzel és koordinációval — a menedzserképzési intézményhálózat, a hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer kialakulását. E folyamat támogatására az alapítvány megalapította a Nemzetközi Vezetőképzési Információs Központot, amely információs bázist működtet a hazai menedzserképző szervezetekről, programokról, szakemberekről, nemzetközi kapcsolatokról. A „Ki kicsoda, mi micsoda a menedzserképzésben” című kézikönyv is a központ adatbázisára támaszkodik. Fogyó haszonállatok, emelkedő árak A KSH legutóbbi jelentése szerint tovább csökkent a haszonállatok száma az országban. Szarvasmarhából kevesebb tenyészik egymilliónál, s a sertések száma is alig haladja meg az ötmilliót. Legszembetűnőbb csökkenés a szövetkezeteknél (16 százalék) következett be, ennél kisebb mértékű a vállalatoknál és gazdasági társaságoknál (9 százalék). Tizenegy százalékkal csökkent egy év alatt a tyúkfélék száma is. A fogyasztói árak áprilisban 1,2 százalékkal emelkedtek, ezen belül az élelmiszerek 1,5 százalékkal. Míg az élelmiszerek esetében a piaci hatások érvényesülnek, addig az . ezen kívüli javak esetében érvénysül az a kétéves tendencia, hogy árnövekedésük a havi egy százalékot csak akkor haladja meg, ha hatósági áremelésekre kerül sor. Egyébként a főbb élelmiszerek között a februárban kialakult átlagár szinten maradt, mindössze a kenyér és az étolaj esetében tapasztalható néhány forintos változás. A KSH felmérése szerint áprilisban az étolaj átlagára literenként 99 forintba, a fehér kenyér 56, a házi jellegű kenyér pedig 62 forintba került. A normál kristálycukor az 1992. januári 44 forintos kilogrammonkénti árához képest április 81 forintos átlagárat mutatott, ami megegyezik a tavaly decemberi állapottal. A 2,8 százalékos zsírtartalmú tej átlagára február óta változatlan: 43 forint literje. Egy év alatt 351 milliárddal csökkent Mérleg az ÁVÜ vagyonáról Az Állami Vagyonügynökséghez tartozó vállalatok 1992. évi mérlege alapján a vagyonügynökségnél elkészítették a szervezet vagyonáról szóló mérleget. Ez alapján 1993-ban 605 milliárd forintra csökkent az ÁVU-höz tartozó állami vagyon. Az 1993. év alatt 956 milliárd forintról 605 milliárdra csökkent az ÁVÜ-höz tartozó állami vagyon - társasági vagyon, állami vállalati vagyon, elvont állami vállalati vagyon - könyv szerinti értéke. A még privatizálható vagyon könyv szerinti értéke pedig megközelíti a 450 milliárd forintot, ami az eddigi tapasztalatok szerint várhatóan 50 és 60 százalék körüli árfolyamon kel majd el. A cégek tavalyi gazdálkodásáról ugyan pontos számadatok még nem állnak az ÁVÜ rendelkezésére, ám az előzetes gazdálkodási adatok szerint tavaly az ÁVÜ-höz tartozó szervezeteknek saját gazdálkodásukból 53 milliárd forint, a felszámolások miatt pedig további 20 milliárd forint vagyonvesztés következett be. A társaságoknak 1992-höz képest 40 százalékkal csökkent a vesztesége. A tavalyi évben az ÁVÜ bevételei elérték a 78 milliárd forintot, amiből 43 milliárd volt a készpénzes bevétel nagysága. A privatizációs költségekre tavaly 4,29 milliárd forintot, garanciális célokra 5,65 milliárdot, vagyonkezelésre pedig 360 millió forintot fordított a vagyonügynökség. A Magyar Könyvvizsgáló Kamara tanácsa alapján elkészített mérleg szerint az ÁVÜ-höz tartozó társasági vagyon 1993. év elején 561 milliárd forint volt, ami év végére 372 milliárdra csökkent. A vagyon apadása elsősorban az értékesítésből, alaptőke-csökkentésből, felszámolásból és végelszámolásból származik, és ide tartozik az ÁVÜ 263 milliárd forint nagyságú vagyonátadása is. Ez utóbbi szinte csaknem egészében az ÁV Rt.-nek átadott gázszolgáltató cégek vagyonát tartalmazza. Az állami vállalati vagyon egy év alatt 387 milliárdról 212 milliárd forintra csökkent, míg a vállalatoktól elvont vagyon 3,82 milliárd forintról 7,71 milliárdra növekedett. Ez idő alatt 171-ről 269-re emelkedett a felszámolás alatt álló állami vállalatok száma, a végelszámolás alatt állóké pedig 7-ről 100-ra növekedett. (MTI) Államkötvény-árfolyamok Vételi és eladási árfolyamok a Magyar Nemzeti Banknál 1994.05.27-én Kötvény típusa Eladási nettó árfolyam (%) Vételi nettó árfolyam (%) Felhalmozott kamat 1994. máj. 27-ig (%) Eladási árf.-hoz tartozó hozam (%) 1994/A 100,30 99,80 12,12 _ 1994/B 95,51 95,01 7,67 24,70 1995/A 88,99 87,78 8,24 24,41 1995/B 88,48 87,47 9,13 24,97 1995/C 94,94 94,36 5,51 24,77 1995/F 92,90 92,09 15,32 24,96 1995/G 94,48 93,58 15,49 24,96 1995/H 94,07 93,11 13,84 24,97 1996/A 85,60 84,03 6,78 24,39 1996/B 90,31 89,17 5,99 24,98 1996/C 90,10 88,93 5,08 24,99 1996/F 89,27 87,98 0,48 25,00 1996/H 99,72 98,36 2,88 25,00 1997/C 84,46 82,83 4,05 24,22 1997/D* 100,30 99,50 9,76 — 1997/E* 100,30 99,50 4,75-1998/A 100,10 99,50 5,04 Magyarázat: ségvétel/eladás - napjáig felhal- közölt évi hozamot biztosítja. Nettó árfolyam: a felhalmozott kamatokat nem tartalmazó árfolyam, melyet az MNB a megelőző munkanapon kialakult tőzsdei árfolyam alapján határoz meg az államkötvények vételére és eladására vonatkozóan. Az esedékesség napjáig felhalmozott kamat: az államkötvény kibocsátásának (vagy a legutolsó kamatfizetés) napjától az esedékesmozott kamat, százalékban kifejezve. Bruttó (ügyletkötési) árfolyam: nettó (eladási vagy vételi) árfolyam és az esedékesség napjáig felhalmozott kamat együttesen. Eladási árfolyamhoz tartozó hozam: amennyiben a befektető az MNB-től a közölt árfolyamon vásárolja meg a kötvényt és azt lejáratig a birtokában tartja, akkor számára a zam: az értékpapír birtoklásból vagy forgalmazásból származó jövedelem a névérték százalékában.) * Az 1997/D és az 1997/E államkötvények megvásárlására fordított összegek véglegesen levonhatók az szja-ból, annak 30 százaléka erejéig, feltéve, ha a befektető az értékpapírokat 1994. december 31-ig birtokolja és azokat a lejáratig megtartja. t
