Új Néplap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-12 / 111. szám

6 ■¥ Szolnoki Extra 1994. május 12., csütörtök A szakma kiváló tanulói A szabad kőmíves, az ács meg a festő Eredményük hároméves munka megkoronázása. A felké­szülésbe sok energiát fektettek, a soron kívül kézhez vett bizonyít­vány azonban kárpótolta a három fiút. A Petőfi Sándor Szakközép- és Szakképző Iskola, a „633-as” ballagó diákjainak, Takács Ró­bert kőművesnek, Vass Zoltán szobafestő-mázolónak és Németh Mihály ácsnak már nem kell vizs­gáznia. A szakma kiváló tanulói lettek. Az „rostálás” a szokásos módon tör- A verseny után, immár felszabadultan: Nemeth Mihály, tént. A háziversenyen elméleti és gya­korlati tudásukról kellett számot ad­niuk. Szakmánként a három legjobb továbbjutott Kecskemétre a területi döntőbe, onnan a szakma legjobbjai közül négyen utazhattak a miskolci or­szágos versenyre. Nincs ebben semmi különös - sugallják közvetlen stílusukkal. Nem többek ők, mint tanulótársaik - fogalmazzák meg. „Csak” most nekik sokkal jobban ment. Kettő vagy három fiatal nem dönti meg a szak­emberek, a társadalomkutatók állítását, mely sze­rint ha kilép valaki az életbe, többnyire talajta­­lanná válik, mert nincs munkája. Mégis, a három felszabadult fiatalemberrel el­rugaszkodunk kissé a társadalomtudományi kli­séktől. - Az nem tud dolgozni - mondja a Takács Róbert politikusi határozottságai, aki nem akar. - Nem szabad az első csalódás után feladni a re­ményt. Házak pedig mindig épülnek. A szolnoki, napbamította arcú fiatalember már több építkezésen irányította a keze alá dolgozó munkásokat. - Minden jóban-rosszban benne vol­tam az iskolában - vallja be minden kertelés nél­kül. - Nem tartoztam a legjobb tanulók közé - te­szi hozzá a félreértések elkerülése végett. Felké­szítői, Fejes Edit és Oláh János azonban jó mun­kát végeztek, a legjobbak közé juttatták a tizenhét éves fiatalembert. Vele egykorú Német Mihály ács, akinek Hor-Vass Zoltán, Takács Róbert váth Istvánná és Plósz János voltak a felkészítői. A kecskeméti elődöntő - jegyzik meg a fiúk - legalább olyan kemény volt, mint az országos. Minden munkaerő-piaci előrejelzésnek ellent­mondva állítják, most mindenütt keresik őket. A legjobb reklámot az ismerősök, a szülők adják. Sokszor ők is közvetítenek. A három fiúnak annyi előnye van még a többiekkel szemben, hogy ők hozzájuk képest hamarabb kereshetnek állandó munkát. A mezőtúri Vass Zoltán a főiskolai továbbtanu­lás lehetőségét latolgatja, őt Nagy Antal és Ba­­czuk László készítette fel. Az országos verse­nyen egy kollégiumi szobát kellett kifesteni. Előtte a Tiszaligeti Sportcsarnokban „gyako­rolt”, természetesen élesben. Amit a falra kent, az ott is maradt. Zoltán mihamarabb szeretné letenni az érettsé­git, Róbert már arra vár, hogy túl legyen a katona­ságon. Addig is egy kisiparos foglalkoztatja. Egyikük-másikuk a magyar átlagbér többszörösét is megkeresheti. Pénz vagy a szakma? - szól a té­tova kérdés. - Először is az a lényeg, hogy a szakmában mesterek legyünk - jegyzi meg Zol­tán. - Erre mindegyikőjük biccent. Szurmay Z. Kultúraexport a fővárosba ■■■■■■■■■ wmmmmmmmmm Képzőművészeti színház Budapesten, festészet Szolnokon Sárkány Sándor Valahol képzőművészeti színháza a bu­dapesti Merlinben (Gerlóczy utca 4,) játszik május 24-én és 26-án, este hét órakor. Az elő­adás szereplői Perfalvy Tünde Hedvig és Kuthy Patrícia, a jelmezek „szerzője” Bodnár Enikő, rendezte Sárkány Sán­dor. A darabban felhasznált ze­nék Mártha Istvántól és a 180-as csoporttól származnak, egyébként külön köszönet Ke­lemen Marcellnek. Hogy az előadás létrejöhessen, segítet­tek: a szolnoki Ifjúsági Iroda, a Városi Művelődési Központ, a Repro Stúdió és a városi köz­­művelődési alap. Elegendő számú érdeklődő esetén az Ifjú­sági Iroda autóbuszt indít az előadásokra. Jegyelővétel és je­lentkezés az II-ben, a Somogyi Béla utca 1. szám alatt. Ugyanott nyílik meg holnap este hétkor egy ifjú hölgy, Ko­vács Judit kiállítása, mely érte­süléseink szerint első önálló és egyedülálló fellépése a közön­ség előtt. Judit Sutyi tanítványa. Nem volt beprogramozva: mégis országos elsők lettek Krisztián és Zsolt: „Roppant új dolog a PLC” Van egy csodálatos életelixír: tehetséges, törekvő fiatalok tár­saságában lenni. Ha valamiért, akkor ennek hiányáért holto­miglan sajnálni fogom, hogy otthagytam a tanári pályát. Mihá­lyi Krisztiánnak (M. K.) négy évvel ezelőtt még nevelőtanára voltam. Ma már Pozsonyi Zsolttal (P. Zs.) együtt a szolnoki Pálfy János Műszeripari és Vegyipari SZKI ötödéves diákja. Velük, a magyar középiskolák PLC-bajnokaival beszélgettem. Krisztián (balról) és Zsolt a számítógép-vezérlésű, pneumatikus oktatóberendezés előtt, ahol sok órát töltöttek a felkészülés során- Áruljátok el egy magam­fajta humán embernek, miféle zsákbamacska ez a PLC? ' P. Zs.: - Programozható, lo­gikai vezérlőegység, mikro­számítógép. Technológiai fo­lyamatokat lehet vele automati­zálni.- Ez egy számítógépes ver­seny volt? P. Zs.: - Nem ilyen egyszerű a dolog. A PC-n (személyi szá­mítógépen) megírunk egy prog­ramot egy szoftver keretén be­lül, ezt visszük át a gépre, amit csatlakoztatunk a számítógép­hez, áttöltjük... Bő egy éve fog­lalkozunk vele. Magyarorszá­gon roppant új dolog ez még, most kezd terjedni.- Ti hogyan szerelmesedtetek bele? M. K.: - Negyedik év végén megkérdezte a tanárunk, Szent­­andrássy Ferenc, akinél auto­matizálást tanultunk, hogy akarunk-e PLC-vel foglal­kozni. A nyári gyakorlatunkat ezzel töltöttük, majd ebben a tanévben gyakorlati oktaták keretében folytattuk az isme­retgyűjtést.- Nem is rosszul. Hogyan jött össze az országos első hely? M. K.: - A kazincbarcikai műszaki középiskola szervezte a kétnapos versenyt, melyre 16 iskola nevezett 2-2 tanulót. Hét órát kaptunk a feladat kidolgo­zására.- Szünet azért csak volt? M. K.: - Fél óra ebédidő, ám akkor is vigyáztak ránk, hogy ne kommunikáljunk másokkal.- Na és a feladat? P. Zs.: - Komplett: pneuma­tikus munkahengerekkel mű­ködtetett gépezet vezérlése, kapcsolók összeállítása, logikai terv, program írása, kipróbá­lása, finomítása. Két páros tel­jesített száz százalékot. Mi vol­tunk az egyik.- Ezek után, amit elmondta­tok, ez csak logikus. A jutalom? Merthogy itt van ez a csinos kis doboz. P. Zs.: - Az iskolának haza­hoztuk ezt a Klöckner Moeller PLC-t, mi pedig egy-egy Casio 64 kB-os menedzserkalkulátort kaptunk. A Pálfyban szerzett stabil alapok tovább kamatoznak. A két fiatalember magasan kvali­fikált műszaki szakemberré válhat. Zsolt ősztől a budapesti Bánki Donát Műszaki Főiskola hallgatója. A negyedik év után sikeresen felvételizett, ám nem érezhette rosszul magát a Ti­­sza-parti PLC-k között, mert egy év halasztást kért, hogy a technikusi minősítést is meg­szerezze. Krisztián apróbb lépé­sekkel halad a cél felé. Tavaly csupán érettségizett, idén pedig felvételizik a kecskeméti főis­kola műszaki informatika vagy műszaki menedzser szakára. A PLC bajnokok programja tehát még korántsem lefutott. Sőt: úgy tűnik, korlátlanul bővíthető. Simon Cs. József (Fotó: Barna Sándor) A Tanexpo keretében Főiskolai előadások Az 1994. október 19- 21-én megrendezésre ke­rülő Tanexpo ’94 május 14-én 9 órától a kiállító ok­tatási intézmények képvise­lői részére előadásokat szervezett a következő té­mákban:- Oktatási intézmények arculatkialakítási lehetősé­gei. Előadó: Péter István, a KGF adjunktusa.- Az installálás anyagai, lehetőségei. Előadó: Vaskor Miklós, a Dekor Stúdió ügy­vezetője. Az előadások színhelye a Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola. Barnító csövek A címben szereplő mondatot ragaszthatnánk Tisza-parti vá­rosunkban is egyre jobban sza­porodó vállalkozásokra, de fő­leg azokra, melyek bőrünk „színéből” próbálnak megélni. Természetesen' nem is le­hetne másról szó, mint a nyári nap sugarait pótolni igyekező szoláriumokról. Akik ily módon próbálják mindennapi kenyér­revalójukat megkeresni, azok­nak alapvető követelmény a színvonalas ellátás. Bábusik Ferenc és társa, Fe­hér Ferenc is ezen az álláspon­ton volt, amikor elmondásuk szerint a városban egyedülálló, 36 csöves gépet megvásárolták.- Eleinte meg voltunk ijedve, hogy nem lesz forgalmunk, de végül is pozitív irányban indult meg a vállalkozás.- Vendégeink között megta­lálhatók fodrászok, manökenek, bolti eladók és sportolók - mondják.- Végül is a szavaiból ítélve a társadalom majdnem minden rétege képviselteti magát.- Igen, így is mondhatjuk.- A jövőre nézve próbálják-e a szolgáltatás szintjét emelni?- Mindenképpen gondolnunk kell arra, hogy csak úgy tudunk a „vízen” fennmaradni, hogy a jelenlegi tevékenység által nyúj­tott színvonalat magasabbra emeljük. Ezek között is elsőnek említeném azt az ötvencsöves, három arcbamítóval ellátott gé­pet, amelyet május közepén szeretnének munkába állítani, melyből az országban is kevés található. Oldalszerkesztő: Szurmay Zoltán Ábrahámhegyi lehetőségek Helyek a sátorlap alatt A közelben magasodik a Badacsony, nincs messze innen Szig­­liget, a földtörténeti ritkaságú kőtenger Salföldön. És Ábra­hámhegyen karnyújtásnyira a Balaton, egyszóval: iskolásoknak való üdülőhely. Június közepétől július közepéig, valamint augusztus közepén még szabad a gazda. Az ábrahámhegyi tábor. Egyelőre még sok hely áll üresen. Június közepétől július közepéig; augusztus 5-től 14-ig egyelőre még szabad a tábor. Erre az időszakra a megye bár­melyik iskolája jelentkezhet. A tábor összesen 140 vendéget fogadhat, de az ideális táboro­­zói szám a százhúsz. A sátrak körülbelül tízszemélyesek. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzatnak évti­zedek óta Ábrahámhegyen volt egy tábora, melyet a GYIVI is kezelt. A megye tartotta fenn, most már harmadik éve a gyer­mekváros - mint a megye leg­nagyobb gyermekintézménye - a felelős a működtetésért. Tizennégy nagy, tökéletesen vízhatlan sátort állítottak fel, bennük megfelelő fekvőhelye­ket alakítottak ki. Matracon - nem a földön - fadobogón aludhatnak a fiatalok. Igazi (fél)nomád élet. A nagy köz­ponti kőépületben, fürdők, vé­cék kaptak helyet; itt van az egészségügyi és táborvezetői szoba is. Itt a nagy közös helyi­ség, ahol rossz idő esetén prog­ramokat szervezhetnek a tábor résztvevői. A tábor a Balaton közvetlen közelében fekszik, méterekre a víztől, ahová a nádason keresz­tül egy stég vezet. Közvetlenül le lehet menni fürdeni, nem kell kerülni, hogy eljuthasson a nya­raló a valamivel távolabbi strandra. így aztán a belépő árát is megspórolhatják a fürdőzők. A kihasználtság minimuma, ha legalább hatvanan pihennek itt. Valószínű, hogy két-három iskolából verbuválódnak össze a jelentkezők. Elképzelhető ugyanis, hogy valamely intéz­ménynek csak egy-két sátor kell. Előfordult már, hogy két gyermekintézmény volt ott egy időben. Egy személynek kétszáz fo­rintot kell fizetni naponta. Ez csak az ott-tartózkodás ára. A reggeli, az ebéd, a vacsora 350 forint, tehát az előbbi kétszáz forintos önköltséggel együtt 550 forintba kerül egy nap - a Balaton mellett. -sz-Nevelési tanácsadók Legérzékenyebben a gyermek reagál Áprilisban a szolnoki nevelési tanácsadó vidéken elsőként rendezett országos konferenciát. Ez mindenekelőtt pszichológu­sok, pedagógusok és családgondozók körében váltott ki komoly érdeklődést. Az apropót a ’94-es nemzetközi családév, valamint az intézmény működésének huszadik évfordulója szolgáltatta. A városi nevelési tanácsadó fő tevékenysége a 3-18 éves korosztály mentálhigiénés ellá­tása. Szolgáltatásaikat bárki igénybe veheti, aki az illetékes­ségi körzetükben lakik. Koráb­ban főként az oktatási és egész­ségügyi intézmények fordultak hozzájuk, ám az utóbbi néhány évben megnőtt az önként je­lentkezők száma is. A gyerekek problémái igen változatosak. Óvodáskorban le­ginkább beszoktatási nehézsé­gek mutatkoznak, az általános iskolában viszont magatartási és tanulási gondok, figyelemzava­rok jelentkeztek. Szintén gya­kori az úgynevezett dyslexia előfordulása, ami az olvasásban és írásban megmutatkozó anya­­nyelv-használati nehézség. A középiskolások körében a pana­szok a teljesítménnyel, a társas beilleszkedéssel, önértékeléssel kapcsolatosak. Úgy ítélik meg, hogy az ő problémáiknak na­gyobb hangsúlyt kell kapniuk. Ezért a közelmúltban tájékoztat­ták a középiskolákat az általuk megszervezett önismereti cso­port működéséről, amely e kor­osztály önértékelésének fejlesz­tését, pszichológiai kultúrájá­nak növelését tűzte ki célul. Ezenkívül nagy veszélyt jelent az AIDS és a kábítószerek ter­jedése. Itt a megelőzést tartják a legfontosabbnak. Május végén e témában tartanak háromnapos tréninget pedagógusoknak. Az intézmény szervezeti fel­építése hármas tagozódású. Egyfelelől hagyományos neve­lési tanácsadói vizsgálatokat végeznek, amilyen a pszichodi­­agnosztika és -terápia, illetve az iskolaérettség megállapítása. A gyámhatóságok felkérésére is folytatnak szakértői tevékeny­séget. Külön kategóriát képez­nek a gyógypedagógiai vizsgá­latok. Ä harmadik résztevé­kenységet a gyermek- és ifjú­ságvédelmi csoport alkotja. En­nek elsődleges célja a szülők és tanárok pszichológiai érzékeny­ségének fejlesztése, valamint az utóbbiak prevenciós tevékeny­ségének támogatása. Tapaszta­lati tény, hogy mindez hatéko­nyabbá teszi az intézmény munkáját. Kimutatható, hogy rendsze­rint olyan családok fordulnak hozzájuk, ahol érezhetően rom­lott az életszínvonal. Mert erre legérzékenyebben a gyermek reagál, és a családi bajok tünet­hordozója is ő. Egyébként min­den társadalmi rétegből keres­ték már őket. Tevékenységük nem csak a tanulóra irányul, a család egészével is foglalkoz­niuk kell. Ez a leglágyabbb be­avatkozás az életükbe, csupán lehetőségeket kínálnak fel. Ha­tósági szankciót sohasem al­kalmaznak. Persze nem csak tanácsokat adnak. Részt vállalnak a diákok magatartási, tanulási és pszi­chés zavarainak megoldásában, pszichoterápiás kezeléseket és fejlesztőpedagógiai foglalkozá­sokat tartanak. Ehhez rendel­keznek a szükséges szakmai kapacitással. Tizennégy dol­gozó áll a szülők és gyermekek segítségére. Munkájuk termé­szetéből adódik, hogy szoros kapcsolatot tartanak az önkor­mányzat gyámügyi csoportjá­val, egészségügyi intézmé­nyekkel, iskolákkal, óvodákkal, a humán szolgáltató központtal. Nehéz, s nem túl látványos hivatás ez, ahol kevés a siker­élmény. Mert az eredmény csupán apró lépésekben érhető el. Ä maguk sajátos eszközeivel minden problémát képtelenek orvosolni, ám ha enyhíteni tud­nak azokon, már tettek valamit a gyerekekért. Molnár G. Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom