Új Néplap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-08 / 82. szám

A pénznek nincs szaga?! Mosás után tisztán kerül a gazdaságba A pénzmosás még néhány évvel ezelőtt ismeretlen fogalom volt számunkra, mára azonban egyre többet lehet róla hallani, sőt, reális veszéllyé vált. Világviszonylatban sincsenek pontos adatok a bűncselekményekből származó bevételekről, csak hoz­závetőleges adatokról lehet beszélni. Mindenesetre elég meglepő az ENSZ által 1987-ben(!), a világ kábítószer-kereskedelméből származó jövedelem becsült adata: ezek szerint ez az összeg 300 milliárd dollár! A pénzmosás reális veszélye felkeltette a kereskedelmi ban­kok és a bankfelügyeleti szervek hathatósabb odafigyelését. Ez jelent meg konkrétan a Btk. mó­dosító indítványában, ami a fej­lett országokban alkalmazott módszerekkel összhangban kí­vánja megakadályozni a gyanús pénzek legálissá tételét. De konkrétan miről is van szó? A téma összefoglalására vállalko­zott az MNB egyik legújabb műhelytanulmánya, mely részle­tesen elemzi a világban zajló fo­lyamatokat. Maga a pénzmosás, a bűncse­lekményből származó jövede­lem legálissá tétele igen régóta működő üzletága a pénzügyi szférának. Az elterjedését vi­lágméretekben - és nagyságá­ban - a kábítószer-kereskede­lem robbanásszerű fejlődése okozta, hiszen ez ma már nem ismer országhatárokat, sem kon­tinentális áthidalhatatlanságo- kat. A kábítószer-kereskedelem elleni harc egyik jó fegyvere is az illegális jövedelmek elkob­zása, hiszen ekkor éppen attól fosztják meg a bűnözőt, amiért az egészet végigcsinálta. Ám azt is tudni kell, hogy nem csak ki­zárólag a kábítószerből szár­mazó bevételt szükséges tisztára mosni. A folyamat „legnagyobb veszélye abban rejlik, hogy egyes országok gazdasági alapja, társadalmi felépítménye teljesen a bűnözők hatása alá ke­rülhet, s az egész államigazga­tási apparátus a bűnözők kiszol­gálóivá válhat” - állapítja meg a szerző a pénzmosás össztársa­dalmi méretű kihatásait. Erre példát is lehet említeni, hiszen igen közismert a latin-amerikai országok helyzete. A pénzmosás kifejezetten „készpénzintenzív” üzletág, ugyanis az illegális tevékeny­ségből származó jövedelem készpénzben keletkezik. Ez még nem volna probléma, ám ha a készpénz nagy mennyiségben van jelen, akkor már komoly gondot jelent. Ezért szükséges kevésbé feltűnő eszközökre vál­tani. A kiadvány ezzel kapcso­latban megjegyzi - mintegy a pénz mennyiségét hangsúlyozva -, hogy például a rendőrség (USA) a leleplezett ügyekben lefoglalt készpénzt nem számol­ják, hanem kilogrammra mérik. Egyébként a bűncselekményből származó pénz az elhelyezésnél érhető a legjobban tetten. Erre több technika is létezik, ami a hamis dokumentumok gyártásá­tól kezdve a nagyobb értékű va­gyontárgyak vásárlásáig terjed. De nem ritka a pénz fizikális csempészése sem. Ha kell egyál­talán csempészni! Ugyanis léteznek olyan or­szágok - ezeket keresik is a bű­nözők -, amelyeknél nem figye­lik a határon át mozgó pénzeket. „Például az egyik távol-keleti országba egy afrikai ország szervezete 72 millió US-dollárt vitt be készpénzben. Az össze­get bevallották a repülőtéren, s ezzel teljes mértékben eleget tet­tek a távol-keleti ország valuta­beviteli előírásainak.” Az egyik legjobban alkalma­zott és kihasznált lehetőség a jól fejlett off-shore vagy adópara­dicsom típusú bankrendszerrel rendelkező országok. (Off-shore pénzügyi központ egy nemzet­közi pénzügyi központban, nem a helyi bank tulajdonában lévő fiók, amely külföldi bankoktól fogad el betéteket, belföldiektől pedig nem fogadhat el. Nem vo­natkoznak rá a belföldi banki szabályozások sem.) Kiváló le­hetőség a nagy elektronikus központok kihasználása is, csak egy kiváló szakember szükséges hozzá, aki ismeri a rendszert, ugyanis az elektronikus átutalá­sok lényegében személyes ellenőrzés nélkül történnek. Például egy New York-i keres­kedelmi bank naponta 50-100 ezer elektronikus átutalást kezel, ahol a központi számítógép más komputereknek ad utasítást, s a pénz szinte azonnal az egyik számláról a másikra kerül. Ezzel kapcsolatban megjegyezhető, hogy nálunk erre még éveket kell várni, hiszen ma éppen a vállalkozások vannak gondban azért, mert több napig tart a pénz mozgása az egyik bankból a másikba, bár lassan minden banknak országos elektronikus hálózat van, csak éppen egy­mással nem tudnak ilyen gyor­san kommunikálni. Igaz, ez egyben korlátozza is a pénzmo­sás ezen lehetőségét. A legnagyobb jövedelmek főleg kábítószer-kereskede­lemből származnak, s megaka­dályozására több nemzetközi szervezet is létrejött. Ezek kö­zött első a PAFC (Pénzügyi Akció Feladat Csoport), mely kifejezetten a pénzmosás elleni küzdelem céljából jött létre 1989-ben hét nemzet kezdemé­nyezésére. „A probléma sú­lyosságát mutatja, hogy napja­inkra a részt vevő országok köre 31-re bővült.” Magyarország számára is reá­lis veszéllyé vált a pénzmosás. Ezért szükséges megtenni min­den tőlünk telhetőt a megakadá­lyozására, tanulva a tapasztala­tokból. Ennek érdekében a füzet útmutatót és javaslatokat is tar­talmaz a kereskedelmi bankok számára a tisztázatlan eredetű pénzek tisztára mosásának meg­akadályozására. A figyelemmel kísérendő tranzakciók között ki­emelkedő a készpénzhasználat bármilyen furcsasága vagy ép­pen mennyisége. Menedzsment- és minőségoktatás A Magyar Fejlesztési Alapítvány (HUDEFO) támogatást biztosít magyar vállalkozások veze­tői számára egy speciális továbbképzési formá­ban való részvételre. A képzés sem akárhol lesz, az egyesült államokbeli Seattle-ben. Júniusban kezdődik egy hathetes tréning, melynek célja az amerikai üzleti menedzsment gyakorlati bemu­tatása, annak a magyar gyakorlatba való átültet- hetősége, kiemelve az amerikai-ázsiai üzleti kapcsolatokat. A továbbképzésen részt vevők nemcsak az üzleti élet rafinériájába pillanthatnak be, ugyanis a tematikában szerepel a teljes körű mi­nőségbiztosítás bevezetése is - a saját vállalko­zásnál. De megismerkedhetnek az amerikai vé­leménnyel is, már ami a számvitelt és az adókat illeti. Emellett lehetőséget és támogatást bizto- sítnak potenciális üzleti partnerek felkutatására is. A jelentkezési határidő április 15., s angol- nyelv-tudás szükséges. A támogatás ellenére borsos árat - 360 ezer forintot - kell fizetniük a résztvevőknek. A fogyasztók védelmében Legrosszabb a helyzet a vendéglátásban és az élelmiszer-kereskedelemben Az ellenőrzések száma 22 százalékkal nőtt, s ehhez képest ja­vuló tendenciát mutat a 11 százalékos csökkenés kifogásolási arányban. Ugyanakkor az élelmiszer-kereskedelem és a vendég­látás területén még mindig tűrhetetlen az a helyzet, hogy 70 szá­zalékos a felelősségre vonási arány. Mindezt a Fogyasztóvé­delmi Felügyelőség megyei felügyelőségének 1993. évi jelentése tartalmazza. Az elmúlt két évben fokoza­tosan növelte a megyei felügye­lőség a vizsgálatok számát, ez­zel szemben mindenképpen „eredmény”, hogy a kifogáso­lási arány 11 százalékkal csök­kent. Az viszont lesújtó, hogy minden második kereskedelmi egységben hiányosságot talál­tak a felügyelőség szakemberei. A helyzetet súlyosbítja, hogy a hiba gyakorisága átlagosan 2,6-szeres, azaz egyidejűleg 3-4 hibát is elkövet az üzlet. A vendéglátás és az élelmi­szer-kereskedelem területén „tűrhetetlennek” nevezi a jelen­tés az uralkodó állapotokat. Ezt a 70 százalék feletti felelősségre vonással indokolják, azonban az ellenőrzések számához vi­szonyítva igen magas a hibát elkövető egységek száma. Ta­valy például 171 vendéglátó közül 122-t vontak felelősségre valamilyen okból. A hibaokok között számos olyan található, melyek költségek nélkül meg- szüntethetők lennének. Ilyenek között a cégjelzés, a nyitvatar­tási idő feltüntetése említhető meg. További alapvető keres­kedelmi etikát sértő a működési engedély hiánya, az egészség- ügyi alkalmassági követelmény be nem tartása. Ennél súlyosabb hiányossá­gok a gazdálkodás és nyereség- érdekeltség körében fordulnak elő. Az árdrágítás különböző tí­pusait fedezte fel a felügyelő­ség, továbbá a fogyasztói meg­károsítás tipikus esetei is megta­lálhatóak voltak. Ez utóbbiak között a jelentés a mérési és számolási „hibákat”, a beszer­zési bizonylat hiányát és a számlaadási kötelezettség elmu­lasztását említi. Ezen „mulasz­tások” anyagi haszonszerzésből erednek, így „direktben” káro­sítják a fogyasztót, az államot nem is említve. A minőségi követelmények betartása területén komoly hiá­nyosságokat tapasztaltak, ugyanis a kereskedelem nem gyakorolja a minőségi átvételt. A gyorsan romló élelmiszerek fogyaszthatóságán túli árusítás gyakori, sok terméknél meg sem állapítható. A tartós fogyasztási cikkek esetében a fogyasztó sérelmére elkövetett szabálytalanságokkal találkoztak. Ide sorolható pél­dául az, hogy az üzlet vagy szerviz megszűnése esetén a fo­gyasztó nem tud érvényt sze­rezni garanciális és szavatossági jogának, s ezt csak növeli az a tény, hogy új forgalmazók és új importőrök léptek piacra olyan termékekkel, melyek alkatrész- ellátása nem biztosított. A felügyelőség összességé­ben megállapította, hogy az új gazdasági környezet javított a lakosság ellátásának mennyisé­gében és választékában - ezt nap mint nap tapasztalhatjuk is. Azonban a minőség területén differenciálódott a színvonal, szinten minden területen. Cégalapítási kampány hazánkban Az elmúlt öt év alatt, a gazdasági társaságokról szóló törvény hatálybalépését követő évek során Magyarországon olyan mér­tékű cégalapítási kampány indult meg, amelyet még a legmeré­szebb gazdasági és társasági jogalkotók sem tudtak előzetesen valószínűsíteni. A fejlett, működő piacgazda­ságok belső viszonyai között meghonosodott gyakorlat sze­rint ezen időszak folyamán Ma­gyarországon is egyre inkább fontossá, sőt nélkülözhetetlenné vált a „gombamód” alakuló gazdasági társaságoknak a hite­les forrásból származó és az adott időszakban hatályos cég- információk megszerzése. Hi­szen a vállalkozói versenyszfé­rában a cégek üzleti sikerei, a biztonságot adó szerződésköté­sek múlhatnak azon, hogy a gazdasági társaság a vele üzleti, illetve versenytársi kapcsolat­ban álló többi cégről milyen pontos és időtálló, megalapo­zott információkkal rendelke­zik. Mindezek kellő birtokában a döntéshozók kockázatválla­lása jelentősen csökkenthető. Hazánkban a Cégközlöny hiva­tott az előzőekben felvázolt igényeket kielégítő céginfor­mációk hivatalos közzétételére. A Cégközlönyhöz kapcsoló­dik egy folyamatosan aktuali­zált cégjegyzékadatbank is. Ez lehetővé teszi a legkülönbözőbb céginformációk lekérdezhető­ségét, de módot ad egy adott időszakban, a kívánt rendezett­ségben, igen sokféle céginfor­máció összegzésére is. Ennek egyik formája az évenként meg­jelenő Cégkatalógus. Az egy­mást követő évek elején kia­dásra kerülő katalógusok pedig lehetővé teszik az összegzést és az elemzést. Igencsak szembetűnő az 1992. év során alapított cégek­nek a megelőző évekhez és a követő évhez képest igencsak kiugróan magas száma. Ebben valószínűleg sok minden közre­játszhatott, így a társadalmi és , gazdasági rendszerváltozás mind erőteljesebbé válása, a privatizációt, a gazdasági társa­ságok átalakulását célzó törvé­nyek gyakorlatbani érvényesü­lése, de az adótörvények adott időszakra érvényes előírásai is hatással lehettek. Például az az adózási előírásbeli változtatás, hogy csak az 1992. január 31-ig megalakult és a cégbíróságokon bejegyzésre bejelentkezett cé­gek részesülhettek még az in­duló vállalkozások részére ad­dig igénybe vehető társasági adókedvezményekből, eddig soha nem látott „cégalapítási kampányt” váltott ki ország­szerte. Ä növekedés 168 száza­lékos volt az előző évhez ké­pest, összesen 43 800 új céget jegyeztekbe, illetve tettek közzé a Cégközlönyben. Termelői árak 1994. januárban ■■MMIHIIMMBMMMMM Az emelkedő tendencia folytatódik Januárban a mezőgazdasági termelők feldolgozásra és to­vábbfelhasználásra történő ér­tékesítéseinek árai a múlt év ja­nuárihoz képest 16 százalékkal emelkedtek. Ezen belül a zöld­ségféléknél 19,9, a gyümöl­csöknél 29,3 százalékos ár- csökkenés(!) volt. Az áremel­kedés területén a legmagasabb a növényi termékeknél volt ta­pasztalható - 40,3 százalék. Az élő állatoknál és állati termé­keknél az árindex 115,2 száza­lék. Ezzel szemben megjegyez­hető, hogy a fogyasztói árszín­vonal - az élelmiszerek körében- januárban 117,5 százalékos volt, a szeszes italoknál és a do­hányáruknál 13,4 százalékot mutatott a fogyasztói áremelke­dés egy év alatt. Januárban a búza és az árpa termelői-felvásárlási átlagára tonnánkánt 500 forinttal, a ku­koricáé pedig 1200 forinttal emelkedett 1993 decemberéhez viszonyítva. Ugyancsak emel­kedett a vágósertés, a vágó­marha és a tehéntej felvásárlási átlagára is. Az ipar termelői átlagárai 1994 januárjában 8,1 százalék­kal haldták meg az előző év ja­nuárit. A belföldi értékesítés ár­színvonala 6,8, míg a forintban mért exporteladásoké 12,4 szá­zalékkal emelkedett 12 hónap alatt. A 12,4 százalékos export- árnövekmény teljes mértékben a forint leértékelésének ered­ménye — ami összeségében 16 százalék volt. Decemberhez viszonyítva az egyéb feldolgozóipari termékek 3 százalékkal, az élelmiszerek, italok és dohánytermékek, to­vábbá a vegyipari termékek egyaránt 2,4 százalékkal voltak drágábbak januárban. (Forrás: KSH) Továbbra is csekély a munkaerő-kereslet Márciusban a megyei mun­kaügyi központ kirendeltségein 33.712 munkanélkülit tartottak nyilván; 3.867-tel (10,3 száza­lékkal) kevesebbet, mint egy évvel ezelőtt. A közvetítőiro­dákban a hónap folyamán közel 200 fővel kisebb számban je­lentkeztek regisztrálásra, mint februárban (márciusban 1.351-en). A munkanélküliségi ráta értéke 17,3-ről 16,7 száza­lékra mérséklődött. A túlkínálat állandósulásával szemben továbbra is szűk vá­lasztékú és szezonálisan válta­kozó a munkaerő-kereslet. Az állástalanok számára március­ban 699 felajánlható munkahely állt rendelkezésre. Az előző hó­naphoz viszonyítva a keres­let-kínálat viszonyában kedve­zőtlen változás történt, a 100 munkanélkülire jutó állásajánla­tok száma 3,1-ről 2,1-re csök­kent. A megyei átlagnál előnyö­sebb a helyzet a martfűi (6,5), a jászberényi (3,4) és a szolnoki (3,0) körzetekben. Nőtt a segédmunkára vonat­kozó ajánlatok száma, és több igény érkezett szellemi munka­körökre is. A megyében tovább emelkedett a kereslet az alap­fokú végzettséggel rendelkezők iránt, az összes felajánlható munkalehetőség 43,8 százaléka vonatkozott rájuk. Februárhoz képest az elhelyezkedési lehető­ségekben javulás következett be a technikumot végzett és dip­lomás munkanélkülieknél is. Mérséklődött a feldolgozó- ipari, ingadozott a mezőgazda- sági és az építőipari munka­erő-kereslet, emelkedett viszont a szolgáltatószférában jelent­kező munkaerőigény. Márciusban munkanélküli­járadékra, -segélyre a regisztrált munkanélküliek 54 százaléka volt jogosult. Jövedelempótló támogatásban 11.898-an része­sültek, számuk év eleje óta több mint 2.200-zal emelkedett. Leg­több az önkormányzat által tá­mogatott állástalan a szolnoki, a jászberényi, a kunhegyesi és a törökszentmiklósi térségekben. Tovább csökkent, de még mindig magas a pályakezdő munkanélküliek száma, ebben a hónapban 2.678 fiatalt tartottak nyilván. Jelentős a nyilvántar­tási rendszerben 1 évnél régeb­ben szereplők létszáma, ará­nyuk a munkanélküli-állomá­nyon belül meghaladja a 67 százalékot. Molnár Tünde Államkötvény-árfolyamok Vételi és eladási árfolyamok a Magyar Nemzeti Banknál 1994.04.08-án Kötvény típusa Eladási nettó árfolyam (%) Vételi nettó árfolyam (%) Felhalmozott kamat 1994. ápr. 08-ig (%) Eladási árf tartozó ho (%) 1994/A 100,50 100,00 8,77 _ 1 994/B 94,91 94,32 5,32 24,75 1995/A 88,88 87,84 8,57 24,44 1995/B 88,57 87,47 6,85 24,35 1995/C 94,50 93,83 3,16 24,80 1995/F 92,26 91,35 13,04 24,67 1995/G 94,25 93,26 12,88 24,57 1995/H 94,00 92,95 11,22 24,50 1996/A 87,02 85,35 4,57 23,27 1996/B 90,81 89,58 3,64 24,18 1996/C 90,73 89,47 2,73 24,13 1996/F 90,11 88,72 15,63 23,88 1997/C 86,15 84,42 1,77 23,09 1997/D 100,30 99,50 6,27 — 1997/E 100,30 99,50 1,42­1998/A 100,10 99,50 1,56­Magyarázat: ség­vétel/eladás - napjáig felhal- közölt évi hozamot bizt< Nettó árfolyam: a felhalmozott kamatokat nem tartalmazó árfo­lyam, melyet az MNB a megelőző munkanapon kialakult tőzsdei árfo­lyam alapján határoz meg az állam- kötvények vételére és eladására vo­natkozóan. Az esedékesség napjáig felhal­mozott kamat: az államkötvény kibocsátásának (vagy a legutolsó kamatfizetés) napjától az esedékes­mozott kamat, százalékban kife­jezve. Bruttó (ügyletkötési) árfo­lyam: nettó (eladási vagy vételi) ár­folyam és az esedékesség napjáig felhalmozott kamat együttesen. Eladási árfolyamhoz tartozó hozam: amennyiben a befektető az MNB-től a közölt árfolyamon vásá­rolja meg a kötvényt és azt lejáratig a birtokában tartja, akkor számára a zam: az értékpapír birtoklásból vagy forgalmazásból származó jö­vedelem a névérték százalékában.) Megjegyzés: az 1994/A állam- kötvény esetében maximum egy­millió forint névértékű kötvényt ad el, illetve vásárol vissza az MNB. A többi államkötvénynél az eladási korlát az MNB részéről egy ügyfél­nek 3 millió, a visszavásárlásnál pedig 1 millió forint naponta.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom