Új Néplap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-21 / 93. szám
4 1994. április 21., csütörtök ® A szerkesztőség postájából ^ A kutyaharapás 40 évesen majdnem a lábába került Tanulságos eset A vendég tiszteletére kemencében sült a pite A jászjákóhalmi honismereti szakkör gyakran visszatérő kedves vendége Czine Mihály professzor, aki a napokban ismét részt vett a kemencében sütött pite „szertartásán”. A szakkör hölgytagjai kétféle pite készítésével (tejes és „kőtt”) csillogtatták meg ismereteiket, és az idősek mellett a fiatalok is szívesen ismerkedtek az új ízzel, örömmel fogyasztották a finomságot. A harminctagú baráti kör vidám beszélgetéssel zárta a találkozót. (Az eseményt képpel együtt hírül adta: Fodor István) A denevérek talán észlelhetnék, de az autósok erre képtelenek... Az emberek biztonságáért Március 24-én, csütörtökön estefelé elmentem az egyik ismerősömhöz, ahol a nagy- és kiskapu tárva-nyitva állt. A háznál hiába kopogtam, semmi nesz, s mintha a melléképületből világosság szűrődne, a fal melletti járdán oda indultam. Aztán félúton egy nagy fehér kutya egyenesen a torkomnak ugrott, de szerencsére a lánc rövidnek bizonyult, így a fogait a bal lábam vádlijába eresztette. Néhány percig farkasszemet néztünk egymással, míg a gazdaasszony kijött, s levette rólam. Semmi baj, be van oltva - mondta. A történtek után egyenesen az ügyeletre mentem, ahol az orvos és az asszisztens ellátta a sebet, és tetanuszinjekciót kaptam. Másnap reggel mentem dolgozni, majd műszak után haza, de már az egész lábszáram duzzadt volt, vörös, és nagyon fájt. Éjjel vizes ruháztam, de másnap nem tudtam ráállni, a szomszédok segítettek, borogatták. Én pedig arra gondoltam, hogy a kuvasz be volt oltva, tetanuszt kaptam, majdcsak rendbe jövök. Aztán az állapotom annyira rosszra fordult, hogy hétfőn a szomszédom kihívta hozzám dr. Dékány Lászlót, aki azonnal mentővel küldött a karcagi kórház sebészetére. Amikor ott a tapasztalt, kiváló orvoscsoport meglátta a lábam, szinte tanácstalanul néztek egymásra. Végül is a „feltárás” mellett döntöttek. A legszömyűb érzés az volt, amikor a szemembe mondták: nem sok esély van arra, hogy megmarad a lábam. Mert ha a barnás-vöröses szín fölfelé haAz Új Néplap nyilvánosságán keresztül is hálás szívvel mondunk köszönetét a Hetényi Géza Kórház sürgősségi osztály vezető főorvosának, dr. Sebestyén Mihály úrnak, az osztály munkatársainak, valamint dr. Öltevényi János főorvos úrnak és a III. emeleti sebészeti osztály dolgozóinak. Meggyőződésünk, hogy édesapánk, Kajcsa Árpád életének meghosszabbításáért mindent elkövettek, majd súlyos egészségi állapotában úgy felerősítették, hogy kívánságára szülőföldjére, Marosvásárhelyre vihettük. Köszönetét mondunk az Alarm Centrum közreműködéséért, az Országos Mentőszollad, azért, ha a csonthártya vagy a csontvelő károsodott, akkor azért kell amputálni. Negyvenévesen elveszíthetem a lábam egy kutya miatt?! - nagyon megijedtem. S elkezdődött a tudomány és a szörnyű kór közti csata. Elértük, hogy lázmentes lettem, majd húsvétkor már a lábfejem nagyobb része ráncosodott, ami arra utalt, túljutottam a veszélyen. Április 15-én hazaengedtek, s bár ma is nagyon nehezemre esik a járás, a mielőbbi teljes gyógyulásban reménykedem. Az Új Néplap nyilvánosságán keresztül is köszönetét mondok a karcagi sebészeknek, ápolónőknek, akik mindent megtettek azért, hogy ne maradjak örök nyomorék. Úri József Kisújszállás * Olvasónk leveléből nem derült ki: most valójában be volt oltva a kutya, vagy mire vezethető vissza a seb elmérgesedése? Erre dr. Dobrai Istvántól, a karcagi kórház sebészeti osztály főorvosától kértünk választ. Mint mondta, a kedves beteg azért jutott ebbe a sajnálatos helyzetbe, mert rosszabbodása, fájdalmai ellenére is csak napok múlva került a szakorvosok kezébe. A kutyát beoltották, de a harapás okozta seb eleve fertőzött, ezért a leggondosabb háziorvosi ellátás után is súlyossá válhat a beteg állapota. Tehát ha Úri József még később érkezik a kórház sebészeti osztályára, a kutyaharapás bizony tragikusan is végződhetett volna. (A szerk.) gálát szolnoki dolgozójának, Sziráki Sándor mentőtisztnek és Koncsik József mentősnek, akik az ártándi határátkelőnél, ahol 6 óra hosszát kellett várakoznunk, türelmesek, áldozatkészek voltak, mérhetetlen figyelemmel nyújtottak segítséget a betegnek és a hozzátartozóknak. Édesapánk március 12-én, Isten akaratába beletörődve, örökre megpihent. Még egyszer köszönet azoknak is, akiket név szerint nem említettünk, de a nehéz időkben mellettünk álltak, a segítségünkre voltak. Kajcsa Margit és Erzsébet Szolnok Magánautós vagyok, aki sok időt tölt úton, olykor az esti órákban is. Tapasztalataim alapján állíthatom, hogy a közútjainkon este közlekedő kerékpárosok közül nagyon soknak nincs világítóberendezése; kb. 20 százalékuknak csak prizmája van. Hogyan lehetséges ez, hiszen köztudomású, hogy a közlekedési rendőrök folyamatosan és előre beharangozott - utólag eredményesnek mondott - ellenőrzést tartanak útjainkon. Netán teljesen leköti őket a gépkocsik lámpáinak vizsgálata? Az autósok pedig denevér gyanánt észleljék az előttük imbolygó, kivilágítatlan kerékpárosokat? Tévedés ne essék, az a véleményem, a rendőrség fokozott közúti ellenőrzése jó szolgálatot tesz, de úgy látom, mintha csak az autósokat kötelezné - jogosan - a közlekdési szabályok betartására. Nem tudom, felfigyeltek-e már arra a nyugtalanító tényre, hogy a csodakerékpárokat is - zömmel - lámpa nélkül árusítják, és az elenyésző számú, többnyire sportszerűen kerké- pározóktól eltekintve, menynyien költenek erre a felszerelésre? Itt jegyzem meg, hogy dinamót, lámpát elvétve lehet kapni a falvakban, de a jól felszerelt városi szakboltokban is gyakran hiánycikk. Gyerekkoromra emlékezve jut eszembe, hogy sötétedés után nem mertünk világítás nélkül kerekezni, mert a körzeti megbízott lepofozott volna róla. Rosszabb esetben a szülők zsebére ment a felelőtlenség, ma pedig egyetlen kerékpárt sem találtam környezetemben, ismerőseimnél, amelyiken működne a világítás! Nemrég Törökszentmiklóson jártam, ahol akkor - valószínűleg műszaki hiba miatt - nem működött a 4-es főút városi szakaszán a közvilágítás. Besoroltam az éppen a szélső sávban araszoló járőrkocsi mögé, és oda-vissza (a hosszú városi szakaszon) összesen 68 kivilágítatlan kerékpárost számoltam meg, akik zavartalanul közlekedhettek. Az úton társak vagyunk, s tekintve, hogy egy balesetnél leginkább a kerékpárosok sérülnek súlyosan, mindenki tegye meg a tőle telhetőt azért, hogy őket szürkületkor, sötétben láthassuk, s hogy minden útjukról hazatérhessenek! Fenyves Attila Szolnok A villanyszámla ára Ha nincs otthon az áramfogyasztó, a Titász díjbeszedője becsúsztat egy értesítést az ajtó résén. Többségünk ilyenkor dolgozik, és kiszámíthatatlan, hogy mikor érünk haza. Az értesítésen azonban egy keddi, késő délutáni és egy pénteki, kora délelőtti időpont áll, amikor befizethetjük a díjat. Szerintünk ez az idő kevés ahhoz, hogy zavartalanul rendezzük a számlát, főképp ha egyedülállóról van szó. De ha ezen belül nem egyenlítjüki ki, figyelmeztetésképpen máris megemelik, netán megduplázzák a kirótt díjat. Ettől a helyzet jottányit sem változik, mert előfordulhat, hogy keddre és péntekre is éppen akkor jut valami teendő, amikor az ember leró- hatná a tartozását. Ilyenkor kereshetjük az ismerőst, a rokont, hogy intézze már el ezt a kellemetlenséget. (Tudjuk, lenne megoldás, ha pl. átutalási betétszámlát nyitnánk, de erre nem vállalkozunk.) A Titász szolgáltatja az áramot, mi fizetünk, s tekintve, hogy ebben a viszonyban mi vagyunk a vevők, szeretnénk, ha a szolgáltatóhoz nem nekünk kellene - a már említett rövid időn belül - igazodnunk. Kiss Katalin Küldjön egy képet! A régi szép idők emlékére A vezsenyi szüreti bálon - 1946 őszén Mindig szívesen nézegetem, olvasgatom az Új Néplapban közreadott emlékképeket, a visszaemlékező sorokat, s nagy örömömre szolgál, ha a beküldött fényképeken ismerős arcokat, régi osztálytársakat, cimborákat is felfedezek. Emlékeim között kutatva, talán most én is örömet szerezhetek azoknak, akik ezen a képen magukra ismernek. (A nevek felsorolására már nem vállalkozom, én balról vagyok, kalapban, lóháton s a legmagasabb.) A felvétel 1946-ban készült, Vezseny községben, amikor a Kisgazdapárt ifjúsága - lovasfelvonulással - szüreti bált rendezett. Szabó Béla - Vezseny Hogy édesapjuk szülőföldjében pihenhessen... A gyógyítók és a mentősök mindent elkövettek A „Gyermekvilág” Alapítvány javára... A szolnoki 12. Számú Óvodai Intézmény szülői munkaközössége a közelmúltban ovisbált rendezett, melynek teljes bevételét felajánlották az intézményi „Gyermekvilág” Alapítvány javára. Az összeget a gyerekek játékfeltételeinek javítására fordítjuk, s célunk megvalósítását a következő cégek, vállalkozók segítették: Szandi Buci, Szandi ABC, Kaolin, Göcz butik. Kuckó, Szolami, Ideál Kft., Kunság Füszért. Kovács Bt.. Szász és társa, Peszkó, P+P minimarket, Ozirisz Vendéglátó Kft., Szent Orbán patika, Orchidea, Grácia, Szolnoktej Rt., Varázs fodrászat, Garázs bolt és Petrezselyem István vállalkozó. A szülők, az intézmény dolgozói és az alapítvány kuratóriuma nevében is köszönöm a támogatást. Mihályi Istvánná intézményvezető Hozzászólás cikkeinkhez Kiegészítésképpen Még nem egészen az összeomlás szélén A szolnoki Széchenyi Lakásszövetkezetről szóló, „Ösz- szeomlás szélén a rendszer” című cikk (Új Néplap, április 7.) az utóbbi években rólunk megjelent írások közül a legtár- gyilagosabb, azonban a cím végén szívesen láttam volna egy kérdőjelet. Ugyanis még nem állunk az összeomlás szélén, hiszen az a kijelentés, hogy a tárgyév tartalékait fokozatosan feléljük, azt jelenti, csak azt! A korábban képződött 10 millió forintból sem 1992-ben, sem 1993-ban nem használtunk fel még felújításra sem, mert a felújításokat is, „évi 3-4 millió forint”, a tárgyévi befizetések fedezték. Tehát az összeomlás széle és szövetkezetünk között van egy 10 millió forintot érő gát, melynek lebontása még nem indult meg. A Széchenyi Lakásszövetkezet igazgatósága mindent megtesz annak érdekében, hogy az említett gát a lehető legrövidebb időn belül erősödjön, mert az „árvíz” a közeljövőben (5-10 év) az elodázhatatlan felújítások képében jelenik meg. Mert a kintlévőségeinkből sajnos nem lehet felújítani a vízvezetéket, a liftet stb. Természetesen azt is elmondhatjuk, hogy a tulajdonosok túlnyomó többsége (75 százaléka) ma is becsületesen eleget tesz fizetési kötelezettségeinek. A 20 milliós hátralék a 2500 tulajdonos 13 százalékáé, ami 324 lakást jelent, és minden bizonnyal van közöttük olyan, aki tudna fizetni, de olyan is, akinek az összkomfortos lakásban élés meghaladja lehetőségeinek határát. Germann Sándor a lakásszövetkezet elnöke „A kár, ami a szörnyű szárazság miatt ért, a sajátunk” A magángazdaságok hátránya és előnye Számvetés a szövetkezeti közgyűlés előtt címmel jelent meg - az Új Néplap április 12-i számában - az a riport, ami a jászladányi Jászföld Szövetkezet elnökével készült, s aki arról nevezetes, hogy vezetése alatt a termelőszövetkezet az utóbbi egy évben 10 millió forint hiányt termelt. Nem derült ki azonban, hogy ez a „mintagazdálkodás” elvetendő vagy követendő példaként kapott nyilvánosságot. Mindenesetre a szövetkezet elnökének lehetősége nyílt arra, öogy ókommunista nézeteit kifejtse, sőt arra is, hogy minket megrágalmazzon. A riportból ugyanis a helyzetet nem ismerők azt a következtetést vonhatják le, hogy a kárpótlás során visszanyert földünket az állampolgárok pénzéből műveltettük meg, holott semmiféle támogatást, hitelt nem vettünk igénybe. Ahhoz, hogy mi hogyan gazdálkodunk, nincs köze senkinek. Sem az Új Néplapnak, sem Dankó úrnak. A kár, ami a szörnyű szárazság miatt ért, a sajátunk. És ez az előnye az egyéni gazdálkodásnak, a magángazdaságoknak: mindenki maga viseli a felelősséget, míg a termelőszövetkezetekben, esetleg a Dankó úrhoz hasonló „mintagazdák” az egész tagságra zúdítják a kárt. Úgy vélem, fölösleges bárkinek is aggódni az egyéni gazdaságok gépesítése miatt, hiszen az ellátottságuk már ma sem rossz, és állandóan fejlődik. S ehhez még annyit: az is elkoptatott frázis, hogy lóval és ökörrel nem lehet Európába menni. Traktorral sem, ha az a mennyiségi termelés szimbóluma és eszköze marad. Milyen kormányra vágyódik az elnök úr? Amelyik pontosan megmondja, hogy mit termeljen, amelyik nem támogatja a Duna Tv-t, nem támogatja az önállóan gazdálkodókat, hiszen ezzel „feneketlen kútba rakja a pénzt”. Ellenben továbbra is ingyen szállítja az árut a keleti piacra, és finanszírozza a rosszul gazdálkodó tsz-ek adósságát. Választások előtt tanulságos olvasmány volt - főleg az egyéni vállalkozóknak. Bepillanthattak a jövőjükbe: mi lesz a sorsuk, ha Dankó úrhoz hasonló gondolkodású tsz-lovagoknak szava lesz a parlamentben. Dr. Mizsei Béláné Szolnok Megértő, lelkiismeretes, pontos fiatalember kézbesíti az újságot „A kiválasztásához gratulálunk” Amióta saját kézbe vették az Új Néplap terjesztését, örömmel mondhatom, megszűnt a bosszúságom. Minden reggel, illetve már a hajnali órákban megérkezik a kedvenc újságom, s ez Siket Gábor kézbesítőnknek köszönhető. A fiatalember pontosan, megbízhatóan látja el feladatát, s ezen túlmenően - amikor szedi az előfizetési díjat - kedves, mosolygós, és megértőén tudomásul veszi, ha még nem kaptam meg a nyugdíjat. Kérésemet, hogy majd keressen meg ismét, szó nélkül teljesíti. (Megjegyzem, a Új Néplap a lányom, Fekete Erika nevén jár nekem.) A lelkiismeretes, segítőkész újságkézbesítőnek a nyilvánosság előtt is köszönetemet fejezem ki. A további munkájához sok sikert és nagyon jó egészséget kívánok. Özv. Molnár Sándorné Szolnok Az oldalt szerkesztette: Csankó Miklósné
