Új Néplap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-20 / 92. szám

Húsz év az EU-hoz A brit Gazdaságpolitikai Kutatóintézet programigaz­gatója E. R. Baldwin szerint Kelet- és Közép-Európa ál­lamainak legalább két évti­zedre van szüksége ahhoz, hogy az Európai Unió tagjai lehessenek. Fő okként az igazgató azt jelöli meg, hogy a tagállamok irreáli­san magas, mintegy 60 szá­zalékkal növelt tagsági díjat lennének kényszerűek fi­zetni, ha csak részleges bő­vítést is végrehajtana az EU. A térség országainak szegénysége és mezőgazda- sági irányultsága miatt lenne szükséges a „tagdíj- emelés”. Élénkül a keleti forgalom Orosz és ukrán szakem­berek 1994-re 13 millió tonna import- és tranzitszál­lítást prognosztizálnak a magyar vasúti határátkelő­kön. Ez több mint kétsze­rese a tavalyi mennyiség­nek. A legnagyobb áru- mennyiség Záhonyon ke­resztül érkezik, amely 5 mil­lió tonna körül alakulhat. Esik a kárpótlási jegy ára A Budapesti Értéktőzs­dén már kínáltak megvé­telre 600 forint alatt is kár­pótlási jegyet. A jegy árfo­lyamának folyamatos csök­kenése a szakértők szerint azzal magyarázható, hogy a kintlévő több mint százmil­liárdnyi jegy egyre nagyobb kínálati nyomást gyakorol a tőzsdére. Különösen azért, mert a részvénycserék árfo­lyamaránya teljesen elvált a *" sima jegyék plácáíól.“ Idegenforgalom Több külföldi látogatott az év első két hónapjában Magyarországra, mint ta­valy. A mintegy négymillió idelátogató zöme azonban a volt Jugoszláviából és Ro­mániából érkezett. Vezetők fizetése Az Állami Vagyonkezelő Rt. igazgatósága határozatot hozott a vállalatok első számú vezetőinek javadal­mazásáról. A vezetőket hét kategóriába sorolják, a leg­alacsonyabb igazgatói fi­zetés 100 ezer forint, a leg­magasabb alapbér pedig 360 ezer forint lehet ha­vonta. Ezt az összeget - prémiumként - a sikeres privatizáció, illetőleg gaz­dálkodás maximum 50 szá­zalékkal növelheti. Megalakult a Borsodferr Rt. A borsodi acélipar reor­ganizációjára már megszü­letett az a kormányhatáro­zat, melynek értelmében az ÁV Rt.-nek 3 milliárd forin­tot kell biztosítania az érin­tett társaságok részére, hogy a régióban megindulhasson a fejlesztés. Az igazgatóság ezzel kapcsolatban tudomá­sul vette, hogy megkezdő­dött a Borsodferr Rt. meg­alapítása, mely pénzügyi holdingként fogja majd ösz- sze a vagyontárgyakat mű­ködtető, termelési tevé­kenységet folytató kft.-két. Elfogadta az igazgatóság a borsodi acélipar szerkezetá­talakításához szükséges va­gyoni kör kivásárlásáról szóló rendelkezést is. Egy­ben felkérte az ügyvezetést arra, hogy a kivásárlással kapcsolatos tárgyalásokat úgy folytassa, hogy az esz­közöket a lehető legalacso­nyabb áron vásárolják meg. A fejlesztési támogatásra 3 milliárd forint elosztásáról is megszületett a döntés. Sima szájjal ki kecsegtetsz? Az ígéretet választás után mérik A választási kampány a fini­séhez közeledik. A pártok prog­ramjaiban előkelő helyen szere­pel a gazdasági kérdések bon­colgatása, iparunk betegségére a gyógyírkeresés, és jó néhá- nyan biztos terápiát ígérnek. A kormányon lévők hangoz­tatják, hogy 1994 már a fellen­dülés kezdete, az ellenzéki pár­tok pedig túlköltekezéssel vá­dolják a kormányt. A választó- polgárok helyzete rendkívül bonyolult, hiszen a szakszavak özönéből csak egyet ért: mind­két fél mást mond, és az ígére­tek tömegével bombázzák a voksukért a pártok. A szép szavak valóságtartal­mát legkönnyebb tetten érni a kormánypártok esetében. Mint a mellékelt grafikonon is lát­ható, a valóság messze elmaradt az ígérettől. A kormányprogra­mok és előrejelzések tartamnél- külésége bizonyíthatóan leol­vasható a tényszámokból. És most ugyanazok azt ígérik, hogy jön a felemelkedés. A Gazdasági Kutatóintézet prog­nózisai még most is visszaesést jósol, a legkeserűbb évet a fejlett országokban. Lehet, hogy az idén ez megvalósítható, de csak úgy, hogy a jövő évet osztják szét kormánykörök, po­litikai előnyökért. A többi párt gazdasági ígére­teinek tartalmatlansága csak megválasztásuk esetén érhető tetten. Azonban megyénkben az önkormányzatok eladósodott­ságában vajmi keveset számít, hogy megválasztásuk esetén a lakosság jövedelemadójának helyben maradó részét emelik 5 százalékkal, vagyis a mostani 30-70 százalék helyett, 35 szá­zalék marad az önkormányzat­nál, és 65 kerül a központi költ­ségvetésbe. Ugyanis megyénk településeinek jelentéktelen há­nyadában keresnek az emberek annyit, hogy ne kapnának az önkormányzatok a személyi jö­vedelemadóra kiegészítést az ál­lamkasszából. Mivel mezőgazdasági megye vagyunk, önkormányzatainknak is ebből az ágazatból kellene él­niük. A földadóról mégsem be­szél senki, sőt a jelenlegi FM-miniszter abszurdnak tartja egy ilyen adó kivetését. Pedig dációjának elhúzódása miatt gazdaságunk gyors rendbetétele drasztikus eszközöket igényel. Megvan-e a kormányzati dol­gozószobák ajtaján kopogtató pártok eszköztárában a sebész­kés, és merik-e alkalmazni eset­leges hatalomra jutásukkor? A múlt folytonos emlegetése, és aiTÓl vitakozni, országunk mikor volt rosszabb helyzetben, most vagy 1990-ben, meddő te­vékenység, annak elemzése, mit lehetett volna elkerülni, szintén nem sok haszonnal kecsegtet, de az biztos, hogy a politikai rendszerváltás megtörténte után sokkal kevesebb energiát fordí­tott az ország vezetése a gazda­sági rendszerváltásra. Ez csak a kormány hibája vagy részese a többi parlamenti párt is, külső szemlélő számára nehezen el­dönthető kérdés, hiszen a hát­térpaktumokat, megegyezéseket nem ismerjük, de az tény, hogy a parlament a kormány munká­ját nem tudta ellenőrizni, és a szavazások jelentős hányadá­ban a párti hovatartozás döntött, mintsem a józan ész.- span ­A GDP ALAKULÁSA (ÖSSZEHASONLÍTÓ ÁRON, 1989=100,0) Százalék 110-----------------‘----——-L 1 05..........................................................................................-----------------— 1-. -1991. márciusi kormányprogram 4. 1989-92. év tény 2.1992. szeptemberi program 5. GKI prognózis 3. Kormánytájékoztató 1993-95-re (forrás: FIGYELŐ ) Volkswagenek Budapest útjain A Westel „bogaras napijáról Háromszázötven bogárhátú Volkswagen vonult végig Bu­dapest utcáin és hídjain, a ta­vasz első igazán meleg és vi­dám napján, nyüzsgő, karne­váli hangulatot teremtve, a vá­ros télből ébredező, álmos hangulatában. Amikor 1936-ban az első bogárhátú kigurult a VW-gyárból, egész biztos, hogy a legoptimistább „bo­gármérnök” sem mert arra gondolni, hogy közel hatvan év múlva teljes fényében és még virgoncabban, mint va­laha hirdetik majd létjogosult­ságukat. Ezek az áprilisi bogarasok nem azok az áprilisi bogara­sok, akikre ilyenkor az embe­rek gondolnak, azonban ha vi­dámságukat és kicsit bohócos formájukat tekintjük kétségte­lenül felfedezhetők összefüg­gések. A BS parkolójában már korán reggel gyülekeztek a bogártulajdonosok, a bogárra­jongók és nem utolsósorban a nap főszereplői, az ünneplőbe öltözött „bogarak”. Sorakoztak nyitott bogarak, piros bogarak, lilák, feketék, fehérek és tarkák, bogárszép­ségek és -matuzsálemek, bo­gár sündisznónak öltözve, krumplibogárnak álcázva, százlábúan, megszelídült mili- tarizált (zöld katonai), ronccsá használt bogár, lendkerekes minibogár (díszként), és bogár óvodáskorúaknak (elektromos meghajtással). Motor­blokkhajító verseny, pótke- rékteke, kerékkötő verseny, Westel 450 bogaras futam és tájékozódási verseny tették még színesebbé a napot, de az alaphangulatot a bogarak vi­dám játékossága, kerekded, szeretetre méltó, gömbölyű formái adták, amik puszta megjelenésükben hirdetik örök filozófiájukat, miszerint: minden gömbölyű, kortalan, kerek és egész. Mindegyik bogár külön egyéniség, magán hordozva gazdája ízlésének jegyeit és bohókás életfelfo­gását, ragaszkodását a meg­szeretett formákhoz. S hogy mi a közös a bogarak és a Westel 450 rádiótelefon kö­zött? Talán az, hogy osztja „gömbölyű filozófiáját” és szándékát, mellyel szeretne mindent még egyszerűbbé, kerekebbé tenni. Ellenőrzés világszínvonalon 1995-re teszi. Egy másik kon­junktúracég, a Kopint Datorg is olyan súlyosnak tartja a külső fizetési mérlegünk deficitjét, hogy csak a belső fogyasztás csökkentésével hozható rendbe. A pénzügyminiszter opti­mizmusa is megkérdőjelezhető, amely szerint az eladósodottság növekedése és a deficit nem vé­szes, ha ez azért következett be, mert nőtt a beruházási javak importja, bővíthetővé téve a termelést. Igen, csak ha romlik a pénzügyi helyzet, ez már megszokott védekezése és in­doka a hatalmon lévő kormány­nak. Ábránd a mezőgazdaság tá­mogatásának emelése is, hiszen a többi szférából nem lehet pénzt kivonni, a lakossági adó­prés pedig nehezen elképzel­hető, hogy tovább szorítható. Ezért tűnik megalapozatlannak Raskó György államtitkár kije­lentése, amely szerint a mező- gazdaság támogatottságára for­dítható lenne a nemzeti össz­termék 2 százaléka a jelenlegi 1,4 helyett. Ez magasabb, mint A Reálbank igazgatósága 16 százalékos osztalék kifizetését javasolja a pénzintézet május végén összeülő közgyűlésén. A most közzétett adatok szerint a múlt évben a bank 68 millió fo­rintos adózatlan nyereséget ért el. Az 1993. december 3 l-i mér­legzárásnál a Reálbank mérleg­főösszege 13,95 milliárd forin­tot tett ki, ami 1,4 milliárd fo­rinttal haladja meg az 1992 vé­gén elért szintet. Az adózatlan eredmény vi­szont körülbelül kétszáznegy­venmillió forinttal csökkent 1993-ban az előző évhez ké­pest. 1992 után a Reálbank szin­tén 16 százalékos osztalékot fi­zetett. A részvényesek akkor 34,3 millió forintot kaptak kéz­hez. Időközben a bank részvénye­ez egy egyszerű vagyonadó - mint a gépkocsi, amiért adó­zunk -, ami még hasznot is hozhat, ennek megemelése pe­dig könnyebb helyzetbe hoz­hatná önkormányzatainkat, fal- vaink iskoláinak működésére nem kellene pót-pót-pótkölt- ségvetési támogatásra várni és rimánkodni a polgármesterek­nek. Az pedig már a gazdasági kabinet dolga, hogy a földadót visszajuttatja a termelőnek, vagy hagyja érvényesülni az árakban. Csak hát az előbbire nincs pénz, az utóbbi pedig po­litikailag rossz, hiszen csök­kenti a választási esélyeket. Jó néhány párt ígéri az adó­rendszer megváltoztatását, csökkentését. Igen, csak akkor miből finanszírozná a belső adósságot, ha hatalomra ke­rülne? A kormány elkötelezett­sége egyesek szerint 1994-ben megközelíti a 600 milliárd fo­rintot. Ennek kifizetésére pedig pénz kell. A privatizációs technika és a vállalatok pénzügyi konszoli­ket bocsátott ki, s egymilliárd forintról 1,54 milliárd forintra emelte alaptőkéjét. A kibocsá­tás során a lakosság 400 millió forint névértékű részvényt jegy­zett. Jelenleg a pénzintézet rész­vényeinek több mint a fele la­kossági tulajdonban van. Ez az arány azonban a közgyűlés után csökkenhet, annak mértékében, hogy az állam mekkora összeg­gel emeli a bank alaptőkéjét a bankkonszolidáció második hulláma során. Az első bankkonszolidációs hullámban a Reálbank nem ve­hetett részt, mert ennek során 0 százalék körüli mértékre javítot­ták fel a bankok tőkemegfele­lési mutatóját, a Reálbanknál viszont ez a mutató jobb volt: 3 százalék körül alakult. Mindjárt minőségében is más volt a megszokottnál a né­met-magyar minőségvizs­gáló-ellenőrző vegyes vállalat színre lépése^ tavaly szeptem­berben. Áz ÉMI-TÚV Bayern megalakulásakor ugyanis nem­hogy embereket bocsátott volna el, de új munkahelyeket is te­remtett. A titok abban rejlett, hogy a TÜV Bayern, a világ egyik legnagyobb minőség- vizsgáló intézete a magyar part­nerrel profilját is bővítette, ugyanis eddig nem foglalkozott építőipari minőség-ellenőrzés­sel. A magyar építőipari cégek ezek után már itthon szerezhet­nek termékeiknek az európai piacon való megjelenéshez el­engedhetetlenül szükséges mi­nősítést. Akarjuk, nem akarjuk, ma ez határozza meg egy-egy termék eladhatóságát. Igazo­dunk az európai szabványok­hoz, és lassacskán átvesszük a mércéhez tartozó különféle mi­nőségbiztosítási vizsgálati, ellenőrzési módszereket is. Egy ilyen „európai” ellenőr­zési módszernek lehettünk tanúi a közelmúltban a Budapesti Műszaki Egyetemen. Az ÉMI-TÜV Bayem itt mutatta be a felvonó-ellenőrzés korszerű, liftkímélő technikáját. A ma­gyarországi liftállományt - mind a huszonnyolcezret - évente egyszer-kétszer ellen­őrizni kell. Valahogy úgy, mint az autóknak, műszaki bi­zonyítványt kell szerezniük, hi­szen több millió ember közle­kedik a liftekkel is. A vizsgálat- hogy a hasonlatnál maradjunk- olyasféle, mintha a KPM-nél a Ladát próbaképp a falnak ve­zetnék: ha ütközne, akkor mi lenne? Ez a lifteknél ilyen életsze­rűen zajlik. Például az egyik legfontosabb védőberendezést, a zuhanásgátlót úgy próbálják ki, hogy a liftet megrakják a megadott terheléssel, öntöttvas súlyokkal vagy éppen cemen­teszsákokkal, aztán lezuhintják, mintha a kötél elszakadt volna. Az új vizsgálat nem terheli meg az amúgy is lestrapált lif­teket, az okos berendezés a számítógépet hívja segítségül. A TÜV Bayem világszaba­dalma ugyanis kilencvenezer hagyományos liftmérési ered­ményt használ fel hasonlítási alapként. Ennek alaposságáról győződhettünk meg mi is a mű­egyetem szakembereivel együtt, amikor az egyetem felvonójánál egymás mellett, egyszerre vé­gezték el a hagyományos és az új technikájú mérést. Mi sem bizonyítja jobban a dolog fon­tosságát, mint az, hogy az ÉMI-TÜV Kft. igazgatója, Ma- kovsky Máriusz személyesen vezette a vizsgálatot, az egye­tem rektora, dr. Michelberger Pál pedig figyelmével tüntette ki az eseményt. Nem hiányzott a vizsgázó felvonó, a Schindler cég magyarországi vezetője, dr. Münich János sem. A számító- gépes Adias rendszer persze nemigen jött zavarba, rendre azonos eredményeket mutatott, mint az életszerű, ámde a liftet igencsak igénybe vevő régi vizsgálati szisztéma. Ráadásul az Adiasystem nem is drágább a hagyományos cementzsákos technikánál, viszont vizsgálható még vele az oly fontos indítási gyorsulás-fékezési lassulás, ki­próbálhatók az ütközők is, rá­adásul nem „fárasztja” a vizs­gálatokkal a liftet. A felvonók ugyanis a gyártás során már egyszer túlestek egy igazi „agyonvizsgálaton”. Á minőségvizsgálati előírásoknak megfelelően, a matematikai vé­letlenszerűséget segítségül híva egy-egy fontosabb darabjuk va­lóban a törésig lett terhelve. Ezek az adatok ismertek - ezt is fel tudja használni az Adias: miután Magyarország több mint 30 éve vesz részt felvonó ex­port-importban, illetve külföldi felvonócégek leányvállalatai működnek az országban, ideje a modem liftekhez illő vizsgálati rendszerek bevezetése. Ami - ahogy az nálunk lenni szokott - nemigen megy gyorsan. A mű­egyetemi összehasonlító vizsgá­latot megelőzően, majd másfél évig próbálkoztak az újdonság bevezetésének engedélyezésé­vel. Talán most nagyobb az esély átjutni a bürokrácia út­vesztőin, hiszen a BME pro­fesszoraitól kezdve a vizsgála­ton jelen lévő összes szakember megelégedéssel nyugtázta a po­zitív eredményt. Mi hiányozhat még? Most egy másik korszerű technikai segédeszköz beveze­tésén, elfogadtatásán törik a fe­jüket: a berendezés a liftkötél elemi szálait vizsgálná meg, hol lehet benne szálszakadás. Ma ugyanis a szakértő szemrevéte­lezéssel, illetve fadarab segítsé­gével tapogatja le a vizsgálandó kötélszakaszt - szakadás után kutatva... A Reálbank 16 százalékos osztalékot tervez s

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom