Új Néplap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-20 / 92. szám

1994. április 20., szerda Kultúra — hirdetés 5 A tévé képernyője előtt Nehéz ma nézőnek lenni, de még nehezebb a televízió­ról beszélni - szívvel, jó­kedvvel. Választási láz Kitört a választási láz a te­levízióban is, politikai hirde­tésektől - fizetettek és bújta­tottak - hangos, harsos a kép­ernyő! Nem tisztem, hogy tartalmukat megítéljem, leg­feljebb magamban állapítom meg, közülük melyik az ötle­tesebb, melyik a lehangolóan ötlettelen, netán közönséges, annyi sok közöttük ugyanis mindenféle akad. Ebben a reklámoknak zajos időszaká­ban bizony örvendhetünk, ha valami szellemi üdítőre, fris­sítőre találunk a képernyőn, akárcsak néhány percre, akár egyórányi időre, netán egy es­tére valóra. így tölthettünk igazán kellemes órát például csütörtök este Vitrayval, aki újfent emberi csodákat tálalt fel nekünk, sorsokat néhány percben, meghitt, bensőséges hangulatban. Embermeséi ez­úttal is lebilincselőek voltak, mint már annyiszor; ő ennek a „műfajnak”, csak ismételhe­tem, igazi klasszikusa. Ha ő a készülék elé hív bennünket, ha bölcsen megszólít, mindig rögvest embernek érzem ma­gam, míg sokszor, más ese­tekben csak néző maradok a képernyő előtt: nézek, látok is talán, de nem érzek semmi bi- zsergetőt, legfeljebb dühöt. Rendezte: Gábor Miklós Más okokból - s elnézést a már fentebb is megütött, kissé személyesebb hangért - szer­zett örömet az Oidipusz király előadásából készült tévéjáték hétfőn este a kettesen. Von­zott már maga a tárgy is, Szophoklész halhatatlan re­mekműve, mely egyszerre fenséges dráma, de ugyanak­kor a krimi izgalmát is nyújtja, hisz nyomozás a lélek mélyeiben. De még inkább vonzott talán az, hogy az a Gábor Miklós állította szín­padra, akit jól ismerünk ugyan színészként, de rende­zőként már sokkal kevésbé. Egyébként néhány napja lát­hattuk őt a képernyőn, amikor is 75. születésnapja alkalmá­ból Ruszt József beszélgetett vele a színészi mesterség tit­kairól meg a gazdag életpá­lyáról. Nos, az általa létreho­zott Oidipusz arról tanúsko­dott, hogy nem csak szere­pekben képes tökéletest al­kotni Gábor Miklós (valami­kor e dráma címszerepét is játszotta), előadásban is zse­niálisan tud gondolkodni. Ilyen feszes, indulatos, de ugyanakkor rendkívül racio­nális, mértanilag megterve­zett, de mégsem hideg elő­adást rég láthattunk e görög sorstragédiából. Szerencsére a televíziós „átalakítás”, mely ezúttal a színházinak a képi megfogalmazását jelentette, erőteljes közeli képeivel (a kamera csaknem belebújt a színészek leikébe), lüktető ritmusával a képek sorjázásá- ban a legjobb televíziós játé­kok hagyományait követte, erős hatással. Mindez Felvi­déki Judit rendezői munkáját is dicséri. Ezen az estén meg- rendítően szép pillanatokkal lehettünk gazdagabbak. S talán még most is ott re­zegnek a sors, a végzet súj­totta Oidipusz elgondolkod­tató, végső szavai, melyek Babits fordításában szólaltak meg kristálytiszta magyarul: „Nézzetek rám: Théba népe, itt a híres Oidipusz, ki a Nagy Talányt megoldta, leghatal­masabb király, minden polgár irigy szemmel leste boldog­ságomat; s nézzetek, mily ret­tentő sors hullámában hulltam én! Senki hát halandó embert, ki e Földön várja még végső napját, ne nevezzen boldog­nak, míg élete kikötőjét el nem érte bánat nélkül, bizto­san.” Ez a tanulság úgy su­gárzott ezúttal a képernyőről, mint életre szóló, illetve életre való bölcsesség; ezen az estén mi voltunk a nézők, Théba népe, annyira hozzánk szólt Gábor Miklós Oidipusza Fel­vidéki televíziós tálalásában. Persze a címszerepet kitűnően alakító Kaszás Gézát sem szabad elfelejtenünk. Megint más okból említe­nék az elmúlt napok program­jából egyet, korántsem azért, merthogy maradandó benyo­másokat tett volna rám, csu­pán könnyedségéért, kikap­csoltató lazaságáért szeret­ném megemlíteni, mely úgy festett a képernyőn, mint hab a tortán. Sugár Agnes és Rad- ványi Dorottya nők számára fenntartott férfimustrájáról van szó, azaz játék öt férfival és hetven nővel a stúdióban. Csillogó fehérben parádézó műsorvezető hölgyek - hogy sugároztak! -, elegáns kör­nyezet, frissítő pezsgő a ven­dégeknek, igazán ritka lát­vány ebben a képletesen szólva lerongyolódott televí­zióban. A férfit, aki nekik tet­szik, azt keresték a hölgyek ebben a bódulásos környezet­ben. Mi pedig, férfi nézők, ki voltunk zárva ebből az öröm­ből, legfeljebb arra lehettünk kíváncsiak, hogy vajon mi­lyen ítéletet is hoz a stúdióban összehozott női társadalom. A választás gyönyörűsége női kiváltság a képernyőn ezúttal! Annyi női szépségverseny után vagy közben, még ere­deti ötletnek is tarthatnánk, hogy erre vállalkozott a tele­vízió. Tarthatnám, ha véletle­nül a napokban nem kapcsol­tam volna át unalmas pilla­natban a német nyelvű SAT 1 csatornára, ahol ugyanezt művelték hasonlóképpen a stúdióban jókedvű lányok és asszonyok, csak épp azzal a különbséggel, hogy ott a fér­fiak közül, ki nem nyerte el a nők tetszését, azaz aki kihul­lott a versenyben, azt egysze­rűen beletaszították a mögöt­tük tátongó medence vizébe. Puff! Szóval ez a mi férfi-mustránk éppúgy nem magyar televíziós találmány, mint - s erről is szólnom kell - Rózsa Gyuri Zsákbamacs­kája; az is az említett forrás­ból fakad. A férfi, aki tetszik... Nekünk Persze nincs abban semmi felháborító, hogy valaki ide­gen toliakkal ékeskedik, azaz mások ötletéből gazdálkodik. A dühítő az csupán benne, hogy miért kell másoktól azt átvenni, amiről nyilvánvaló, hogy pusztán bóvli csak, ol­csó televíziós portéka. Nem mind arany, egyáltalán nem az, ami mások televíziójában fényesnek látszik, akár tőlünk nyugatra is. Arra pedig még inkább nincs mentség, ha rá­adásul igénytelenségben, aki átveszi, még felül is akarja múlni példaadóját. Ez leg­alább a Magyar Televízió fér­fimustrájáról nem mondható. Itt a közönségesség helyett inkább a feminin finomság, az úri finomkodás irányába len­dült ki az ízlés mérlegének nyelve, valamiféle budoár- hangulat uralkodott el. Csak a tények kedvéért: végül egy mosolygós képű, kedves földrajztanár győzött az ötök versenyében, ugyanis öt férfi alkotta a választható - ki kell nekünk? - férfiak mezőnyét; Porkoláb Gábor a győztes, aki egyéniségében talán a legha­gyományosabbnak tűnt, volt nála vagányabb, volt moder­nebb, volt fessebb is talán, de úgy látszik, ezen az estén a női ízlés a szerénységet, a ha­gyományosabbat honorálta férfiban. Ezen az estén... Mindenesetre dicséret illeti azt az öt bátor férfiút, aki oda mert állni hetven árgus tekin­tetű hölgy elé, azok kényére és kedvére szolgáltatván ki magukat, még „izompacsir­tát” is játszva nekik, akár ter­mészetük ellenére. Úgy tűnt, akik a stúdióban játszottak, döntöttek, pontozgattak, a hölgyek láthatóan remekül szórakoztak. Ez is valami. Az meg már ugyan kit érdekelne, hogy akik nincsenek benne a buliban, akik kívül esnek rajta, azok mit és hogyan is éreznek? Valkó Mihály Utolsó pont A színház varázsa Bérbe adó ◦ Szolnok ABC áruház emeleti szintje (Szolnok, Jubileum tér, vasútállomás mellett) 485 négyzetméter alap- területű, önálló telefonvonallal ren­delkező helyiség. Frekventált helyen van, jól megközelíthető, előtte parkolási lehetőséggel rendelkezik. Iroda céljára is kiválóan alkalmas, maximum 3-4 cég részére kialakítható. Érdeklődni: (56) 342-757, vagy (56) 342-794 telefonszámokon. ___ é FOOD-INVEST f Kereskedelmi Rt. Játékunk véget ért, most már a sorsolás következik. Az év nagymamája Az év nagymamája címért ver­sengenek május elsején a TVl-en - tájékoztatta az MTI-t a rende­zők nevében Sz. Papp Júlia, az Art XXI. Művészetpártoló Ala­pítvány munkatársa. Elmondta: a vetélkedősorozatra 219-en jelent­keztek, és 15-en jutottak a dön­tőbe. A legfiatalabb 42 éves, a legidősebb 74 éves. A döntő résztvevői ezen a héten „edzőtá­borban” ismerkednek meg az öl­tözködés, a sminkelés, a színpadi mozgás rejtelmeivel. (MTI) Bízunk abban, hogy az MBC kártya előnyeit ez idő alatt kellően tudtuk érzékeltetni. Ha a szervezőink Önt a kö­zeljövőben megkeresik, kérjük fogadják bizalommal. Ha Ön az előző 5 fordulóban is játszott velünk, tudja, hogy az itt látható szelvényrész az utolsó. Tehát nincs más dolga, a hat szelvényrészt állítsa össze, ragassza fel egy levelezőlapra és küldje be szerkesztőségünkbe. Címünk: Új Néplap 5000 Szolnok, Kossuth tér 1. Beküldési határidő: 1994. április 27. A sorsolás 1994. április 28-án 16 órakor lesz az ÉLKER Kft. Egyes ABC-ben. (Szolnok, Baross utca 3.) | Fődíj: egy 15 ezer forint értékű ményre feljogosító MBC ezüst kártya. Kisorsolt díjaink összértéke 50 ezer forint. *49050/1H* Fejezetek Jászárokszállás múltjából A Táncsics Táncegyüttes 1951-ben. Balról: Görbe Anna, Kó- czián Mária (a fotók közreadója), Földi Gizella, Csáki Mária, Csáki Anna, Móczár Ilona. A Jászárokszállási Népfőis­kolái Társaság fontos kultúr- misszió beteljesítésére vállal­kozott. A Művészeti és Sza­badművelődési Alapítvány, va­lamint a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium anyagi támogatásával kiadták Méri Géza és Fekete László munkáját, mely a jászárokszál­lási színjátszás történetét dol­gozza fel. Olyan kiadvány szü­letett, mely a város történelmé­nek egy rendkívül színes, sok­oldalú és sikeres fejezete. Méri Géza óriási kutatómun­kát végezve rendszerezte a tele­pülés színjátszási történetét. Munkája értékeit épp az növeli, hogy rendszerezve, a feledés homályába vesző adatokat gyűj­tött a még élő, de időskorú egy­kori színjátszók közreműködé­sével. Jászárokszálláson a pol­gári élettér nagyon sok egyesü­letet működtetett. Volt itt Ipar­testület Kaszinó Egyesület, Ka­tolikus Legényegylet, Gazda­kör, Munkáskor, Pedagógus Színjátszó Csoport, híres volt a Szent Cecília Kórus, Ipartestü­leti Vegyes Kar, 1945 után az MDP-nek is alakult színjátszó csoportja. Létezett a Stefánia Szövetség,, a Mária ^ Kongregá­ció, melyek szintén rendeztek színpadi előadásokat. A legjelentősebb az Ipartestü­let volt. Működött külön egy dalköre, mely rangos zenei eseményeket szervezett. Az Iparfestületnek külön Vigalmi Gárdája volt, mely színházi elő­adásokat rendezett. Több száz produkciót láthatott az árokszál­lási közönség. Az ipartestületi székház eleve úgy épült, hogy abban alkalmas színpad és szín­házterem volt, ahol az előadá­sokat bemutatták. Nagyszerű amatőr színjátszók varázsolták az élményt. Nem véletlen, hogy innen indult Pethes Imre, Görbe János, Kaszab Anna (Szolno­kon fejezte be pályafutását). A kiadvány feleleveníti 1910-től a hatvanas évekig az árokszállási színjátszást. Kese­rűen állapítja meg Méri Géza, hogy a televízió nagy konku­rencia lett. Az Ipartestület szék­házából mozi és könyvtár lett. Meg hát, az akkori vezetés nemigen nézte jó szemmel az összefogó, együtt gondolkodó és cselekvő csoportokat. így nem lett folytatás. Azoknak viszont, akik részt vettek, szerepeltek ezeken az előadásokon, feledhetetlen él­mény máig. Fekete László, Jászfaragó Sándor és felesége neve ma is fogalom a színját­szók között. Az itt bemutatott két fotót közreadó Kóczián Lajosné sze­rint ez egy csodálatos világ volt. Nappal dolgoztak a földeken, este néha 11 óráig is próbáltak. S nem voltak fáradtak. Észre sem vették a sok munkát, csak tették a dolgukat, mert felüdült lelkűk abban a csodálatos együttlétben, ami létrehozott egy-egy produkciót. Kiss Erika Jelenet a Szibériai rapszódia c. előadásból 1953-ból. Rendezte: Fekete László. A fotó bal szélén Kóczián Mária. Mellette Pap Károly cukrászmester, az Ipartestület jegyzője, ő szerepelt is, de darabokat is rendezett. Civil sarok Regionális diákszövetség A Regionális Diákszövetség - ismertebb nevén: Redisz - 1989-ben alakult. Az ötéves szövetség célja, hogy az iskola­polgárok érdek- és jogvédelme megvalósuljon, hogy segítséget nyújtson az állampoígári szerep, az állampolgári technikák elsa­játításához, ezek védett környe­zetben történő gyakorlásához. Azoknak az elméleti és gya­korlati tudnivalóknak az átadá­sára törekszenek, amelyekkel a problémák, a konfliktusok ke­zelhetőkké válnak. A diákok érdek- és jogvé­delmét tartják nagyon fontos­nak, de ezen túl kiemelt jelentő­séget tulajdonítanak a személyi­ségfejlesztésnek is. Ezen belül azoknak a képességeknek az alakítását célozzák meg, ame­lyekkel reálisan határozhatják meg céljaikat az iskolapolgárok. Abban kívánnak segítséget nyújtani, hogy a diák akarjon és tudjon tenni önmagáért, a kö­zösségéért. A közel ötéves működésük alatt segítették a diákok önszer­veződő csoportjait, a diák­önkormányzatok működését, és olyan programokat szervez­tek, melyeken a résztvevők is­mereteik bővítése mellett kü­lönböző technikákat is elsajátít­hattak. Állandó ajánlataik: a diák­szolgálati csoport, tanulástech­nikai tréningek szervezése, vi­takultúrát fejlesztő programok indítása, pedagógusok klubja, diákklub. A szövetség képviselője: ifj. Gál József. Székhelye: Szolnok, Szabadság tér 7. Tel/fax: 56/420-614/24 mellék. Kenyeres Sándorné Az európai légszennyezett­ségmérő hálózat utolsó keleti pontja az a kiskunsági mérőál­lomás, amelynek új épületét kedden avatták fel a Kecske­méthez tartozó Méntelek köz­ség határában. Hazánkban - mondta az avatáson Mersich Iván, az Országos Meteoroló­giai Szolgálat elnöke - harminc éve végeznek háttér-levegő- szennyezettségi méréseket, de ez, a K-pusztának nevezett ál­lomás az egyetlen, amely a nemzetközi hálózat számára is szolgáltat adatokat. így az itteni mérési adatok is részei a Meteo­rológiai Világszervezet hát- tér-levegőszennyezettségi prog­ramjának, az Európai Gazda­sági Bizottság programjának, sőt 1988 óta ez a hely az egyik bázisa az Euréka-program kuta­tásainak is. Nem véletlen tehát, hogy a kiskunsági erdőben 1973 óta működő mérőállomást új, na­gyobb épületbe költöztették, és a legkorszerűbb műszerparkkal szerelték fel - megkülönbözte­tett nemzetközi segítséggel. (MTI) Művészet és orvostudomány „Bízom benne, hogy sikeres könyvet bocsátunk útjára, amely emléket állít az egykori történelmi Magyarország ha­talmas örökségének egy olyan „szűkebbnek vélt” területen is, mint a művészetek és a medi­cina közös világa” - írta a „Mű­vészet és orvostudomány a tör­ténelmi Magyarországon” című könyv köszöntőjében Antall Jó­zsef. A művet Vida Mária, a Semmelweis Orvostudományi Múzeum, Könyvtár és Levéltár főigazgatója írta, és az intézet egykori főigazgatója, a néhai miniszterelnök mellett Schul- theisz Emil orvostörténész lek­torálta. Vida Mária két évtize­des kutatásainak szintézisét adja közre könyvében, amely igyek­szik képet adni a művészetek és az orvostudomány kapcsolatá­ról. A könyv az Orvostörténeti Múzeum költségén, háromezer példányban készült el. (MTI) f ' ----------' : ^ Használtruha kereskedők! Kiváló minőségű SVÁJCI tavaszi-nyári összetételű hajtogatott, kisbálák. Női, férfi vegyes 300 Ft/kg Gyerek 440 Ft/kg | Pulóver akció 200 Ft/kg | Városi gyűjtésű * gyűjtőzsákos ruha 215 Ft/kg Szolnok, Vak Bottány u. 17. Tel.: 56/342-395 Ny: H-P 17-19 óra

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom